Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-17 / 65. szám
1968. MÁRCIUS 17., VASÁRNAP--*4*9 Niaei xJtírltW Tudomány — technika Az állatok Csészealj helyett Repülő tojáslepény Az érzéketlen hidegvérnek — Őrjöngő elefánt Ha például egy emlősállat- mait eltörik a végtagja, az állatot az erős fájdalom bizonyos időre teljesen hatalmába ejti, még táplálékot sem fogyaszt. De ha a légynek kiszakad egy lába, az útjába eső táplálékot elfogyasztja. Nyilvánvaló tehát, hogy az ideg- rendszer fejlettsége az ingerek megkülönböztetése és központi feldolgozása mindig együtt jár a szervezet egyéb szerveinek arányos fejlettségével. Ha elvágnánk az érzőideget... A lovaknál viszonylag gyakran előfordul a patarák betegség. A szarutokon belül súlyos elhalásos, gyulladásos folyamat megy végbe, főleg az érzőidegekkel gazdagon, átszőtt, tehát nagyon érzékeny irhában. A beteg idegek ezt a hatást olyan erős ingerület formájában vezetik a gerincvelőhöz, hogy az állat mindenképpen igyekszik kitérni az ingerhatás elől: három lábon ugrál. A beteg rész bántalmazása izza- dást, remegést okoz, és féktelen védekezésre serkent. Ha viszont a beteg területet ellátó érzőidegeket elvágjuk, az állat éppúgy használja beteg lábát, mint a többi egészségeset. Lehetséges, hogy az állat valamelyik íogidegcsatornája törés vagy szuvasodás miatt megnyílik, és erős fájdalom jelentkezik, amely akadályozza a táplálkozást is. Előbb-utóbb emiatt emésztési zavarok támadnak, sőt el is pusztulhat az állat. Ha azonban a beteg fogat idejében rendbe hozzuk, vagy eltávolítjuk, viselkedése újra normális lesz. A dühöngő óriás Az elefánt híres „intelligenciájáról'’; közösségben élnek, őrszemek vigyáznak a csorda biztonságára. A bika akár élete kockáztatásával is védelmezi párját, jellemző rá a gyengédség, az erős „családi” érzés. Nem agresszív természetű. Mégis néhány éve a nápolyi állatkert hatalmas bikája rátámadt párjára — amellyel tíz évig példás békében élt —, és hatalmas agyarával megölte azt. Viselkedése dühöngővé vált. Miután lefogták és megvizsgálták, kiderült, hogy két hatalmas agyara hegyével ösz- szefelé nőtt, és így erősen feszítette az agyarak gyökerét: az állat elviselhetetlen fájdalmat érzett. Miután megrövidítették az agyarakat, a megvadult állat ismét a régi kezessé változott. Nyilvánvaló. hogy más állatok érthetetlen megváltozásának is mindig valamilyen hasonló fájdalomreakció lehet az oka. Érzéketlen állatok Az emlősöknél fejletlenebb madarak kevésbé reagálnak a fájdalomra. Még a súlyos sérülések sem okoznak ..közérzetükben” jelentősebb zavar: Gyakori Köztük az olyan súA fájdalmat az emberek nem egyformán viselik el. Még nagyobb azonban a fájdalom érzékelése közötti különbség a különféle fajú állatok esetében. Mivel a fájdalom az állatnál Is „egyéni érzés”, hogyan tájékozódhatunk a beszélni nem tudó állatok fájdalomérzetéről? A fájdalommal jellegzetes szervi reakciók járnak együtt, és ezek hevességéből, mérhető jeleiből következtethetünk a fájdalom- érzet nagyságára. A fejlettebb állatoknak meggyorsul a szívverésük, kitágulnak a pupillák, szaporábbá válik a légzésük, izzadnak, fokozódik a vérnyomásuk, menekülő mozgásokat végeznek. Minél fejlettebb az állat, annál jobban kimutatja fájdalmát. lyos verekedés is, hogy lemez- telenedik valamelyik madár koponyája, sőt még a csont is megsérül. Máskor egymás nyakáról, hátáról tépik le a bőrt, és a csontokig vagy a testüregekbe ható sebeket ejtenek. Némi bágyadtság után azonban — mintha mi sem történt volna — kapirgálni kezdenek. Ugyanez figyelhető meg a hüllőknél, békáknál is. A még kevésbé fejlett tenyészhalak gyakori betegsége a hasvízkór. Súlyos sebek, mély fekélyek keletkeznek, olyanok, hogy még a bordák is szabaddá válnak, vagy a testüreg megnyílik a külvilág felé. Még ilyenkor sem jelez azonban a beteg hal helyi fájdalomról árulkodó tüneteket. Minél „lejjebb” haladunk te-, hát az állatrendszerben, annál inkább azt tapasztaljuk, hogy az alacsonyabb fejlettségűek- nél a fájdalomérzet valamilyen mechanikai, hő- vagy egyéb ingérré egyszerűsödik, és az ingerület csaknem teljesen nélkülözi a fájdalom „fájdalmas” jellegét. A fájdalom a fejlettebb állatoknál feltétlen reflexként érvényesül, és mindenkor a védő reakció szerepét látja el. Az egyed és a faj fenntartása szempontjából a veszélyes ingerekre adott válasz nélkülözhetetlen az élőlény számára. Ez a készség a törzsfejlődés létráján az idegrendszer fejlődésével párhuzamosan óriási fejlődést, minőségi változást mutat, és csúcsát a rendkívül érzékeny emberben éri el. Rákkutató Lyonban Európai rákkutató központ épül Lyonban, 8000 négyzet- méternyi elkülönített területen. A tízemeletes épület 30 laboratóriumában mintegy 100 rákspecialista dolgozik majd. A kiadások évi összegét az Egészségügyi Világszervezet 6 millió francia frankban állapította meg. Ehhez a tagállamok — Szovjetunió. Egyesült Államok, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Anglia, Franciaország, Izrael, Ausztria — 750—750 ezer frankkal járulnak hozzá. Már megkezdte működését a központ tudományos tanácsa, amelynek tagja a moszkvai Blohin tanár mellett Taylor (Toronto), Hamperl (Bonn) és Mathé (Párizs). Japán polderek Holland szóhasználat szerint a tengertől elhódított területek kiszárítását és termővé tételét nevezik polderesítésnek. Köztudott, hogy a kis európai ország következetes, szívós harcot folytat a tenger pusztításai ellen, s lépésről lépésre hódít meg egyre újabb termőterületeket, ugyanakkor gátrendszert emel a pusztító hullámok útjába. Hasonló gondokkal küzd Japán is. ahol sok tekintetben a holland tapasztalatok alapján végzik a polderesítést. Az Észak-Japánban fekvő, 230 km2 vízfelületű tavat, mely egy csatorna révén állt összeköttetésben a viharos Japán-tengerrel, sikeresen kiszárítottak. Az új polder 25 ezer ember számára nyújt letelepedési lehetőséget és a földművelés révén megélhetést. Víz alatti kutatóhajó A „Szeverjanka” nevű szovjet tengeralattjáró az óceánok vizein végzi fontos munkáját. A megfigyelőkabinból tv-ka- merák közvetítik a képet a búvárhajó belső terébe. Az orrrészre felszerelt nagy erejű reflektorok oldalt és előre világítanak. A felszereléshez tartozó nagy teljesítményű „szonár”-készülékkel nemcsak a vízmélységet mérik, hanem a halrajok tartózkodási helyét és vonulási irányát is meg tudják állapítani. Repülőtéri robotgép Néhány angol repülőtéren üzembe helyezett „Directomat” elnevezésű robotgépek 120 olyan kérdésre felelnek, amelyek iránt általában érdeklődnek az utasok Ha az utas a kérdésnek megfelelő gombot megnyomja, három másodperc alatt írásban megkapja a választ. A válasz — kívánság szerint — angol, francia, vagy német nyelvű. A: óceánok a föld kincseskamrái A tudósok az utóbbi években végzett kutatások alapján egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a tengernek, mint gazdasági tényezőnek. pjíüyen fontos szerepe vao a v$$á|£ fízéiFársi. Ném szólva az ’fSftftfert táplálkozás szempontjából fontos kincseiről, sem a köztudottan nagy olaj- és urántartalékokról, a tengerek vizében sók formájában oldott állapotban százmilliárd tonna bróm, kétbillió tonna magnézium, valamint tízmil- liárd tonna arany, ötszázbillió tonna ezüst rejtőzik. Becslések szerint hatvan különböző vegyi anyag lenne kisebb-na- gyobb mennyiségben kivonható a tengervízből, ha sikerülne gazdaságos hatásfokkal működő technikai eljárást kidolgozni. Ez olyan feladat azonban, amelynek megoldása a j övőre vár. Ugyancsak megoldásra vár a tenger alatti olajforrások kiaknázása, továbbá azoknak az „ércdomboknak” a hasznosítása, amelyekben rendkívül sokféle fém található, például elsősorban mangán, nikkel, kobalt, réz és vas, Az idei hamburgi nemzetközi csónakkiállitás attrakciója a kör alakú, kétüléses légpárnás csónak, amelynek a repülő tojáslepény nevet adták. Átmérője három méter, hét lóerős, forgódugattyús IVankel motorral dolgozik és óránként 25 kilométeres sebességgel mozog. A 20 centiméterre víz fölé emelhető járművel át lehel kelni folyón, homokos vidéken és mocsarakon is Biológiai fonál szemműtétekhez Az ukrajnai Ógyésszában új sebészeti anyag gyártását kezdték meg, amelyet biológiai varratnak neveztek el. Ez az anyag magától felszívódik, így nem kell utólag eltávolítani és nem bántja a szemet. Gyártási eljárását a „Filatov” szemészeti intézetben dolgozták ki. Itt már a szem-műtétek legnagyobb részét biológiai varratok alkalmazásával végzik, egyebek között a szaruhártya átültetést és a szaruhártya sérüléseinek összevarrását is. A fonalak rövidségük miatt ma még csak a szemészetben és az urológiai műtéteknél alkalmazhatók. Ha megindul a hosszabb fonalak gyártása, akkor a sebészet más területein is fel lehet majd használni. Malacok - inkubátorban Egyes sert ósbeteg ségek, (egyélion- leküzdési módja az állat mesterséges világrahoza- taia a természetes ellesi időszak előtt. Csak annak a malacnak van tehát esélye az ilyen betegség elkerülésére, amely a „születésnapja” előtt jön a világra. Különösen a torzító orrgyulladás, valamint a tüdőgyulladás megelőzése érdekében fordulhat az állatgyógyászat a császármetszéshez, hogy fertőzetlen egyedeket segítsen a világra, amelyeknek sem „náthájuk” nincs, sem nem „köhögnék”, s így nemcsak hogy kiválóan alkalmasak a hizlalásra, hanem mint tenyészállatok is nagy értéket képviselnek. Az eljárás súlyos hátránya: a sebészi beavatkozással ellő anyaállat a műtét következtében elpusztul. Vőlegény penycGszonygyomorban Folyóink cápája a csuka A viz alatti világban a csuka tölti be azt a szerepet, amit a sólyom a madarak között — de még buzgóbban, mert saját fajtáját is felfalja. Feje, fogazata tipikus ragadozó — a krokodilhoz hasonlít, csak lába és gyíkfarka hiányzik. Környezetével szemben igénytelen. A tavaszi ívás első ikrarakója, s mire a többi halfaj csemetéi kifestenek az ikrákból, a csukaivadék táplálékává válnak. De a kiapadó vizekben is a csuka marad meg legtovább, mert amíg valamilyen élet mozog a pocsolyában, nem hal éhen, s ha magukban maradnak, egymást falják. Néhány egyforma példány marad csak á varjak és szarkák zsákmányává, mert nagyságuk miatt feifalhatatlanok voltak egymás számára. Ha a vízi növényzet február vége felé felserken, siet az ikrarakással Az első langyosabb napsugár hívására, a tavaszi szelek és a víz sodra hatására új térhódításra indul, egyik napról a másikra feléled a víz alatti dzsungel. Az elsárgult nádtorzsák tövénél recsegés, ropogás, locsogás hallatszik, jelezve, hogy tombol a csukák szerelme. De itt is kiütközik igaz természete: sokszor megfigyelhető, hogy a nász után a „menyasszony” szájából kifityeg a nála mindig kisebb „vőlegény” farkúszója. Falánk és ragadozó természetével ellentétben a csuka igen gyáva és leleményszegény. Veszély esetén olyan vad iramban menekül, hogy kőnek, tuskór.ak ütközik, sőt ijedtében a partra is kiugrik. Más hal hasonló helyzetben ravaszul az iszap alá bújik, és így kikerüli a hálót. Kedvenc rablóterületei a bokros, csendes vizek, a víz-, ben fekvő ágak, tüskök, melyek között megbújva várja a zsákmánvhalat. Augusztus végétől májusig a csuka a vizek abszolút ura, ha azonban a harcsák ívásuk kezdetén ki- özönlenek a nádasból a vizekre, a csuka úgy eltűnik az egész nyári időszakra, akár ősszel a vándormadarak. A harcsa ugyanis válogatós ragadozó, legszívesebben a csukát nyeli le, mert sima teste nem sérti meg a száját vagy a torkát. A fél-másfél kilós csuka egyébként is az öt-tíz kilós harcsa legmegfelelőbb fejadagja. Ezért nem lehet harcsaszezonban csukát fogni. A csuka egyik haszna éppen falánksága, ragadozó hajlama. Tógazdaságainkban, természetes vizeinkben „ügyel” az egyensúly fenntartására. Pusztítja az értéktelen, haszontalan kis halakat, illetve a megbetegedetteket takarítja el. Ez az oka, hogy bizonyos védelmet érdemel, sőt ahol kevés van belőle, telepítését vagy szaporítását kell szorgalmazni. A közelmúltban azonban a-z egyik német állatorvosi íő's*- kola sebészei olyan „zást rendszerben” folyó műtéti eljárást dolgoztak ki, amelynek során az anyaállat életben maradhat. Az anyaállat altestét a lágyék magasságában ráragasztott átlátszó műanyagballonnal veszik körül, amely így teljesen elszigeteli a külvilágtól a kritikus testrészeket. Az orvosok részére karhosszúságú kesztyűk nyúlnak! be az inkubátorba, melynek segítségével akadálytalanul elvégezhetők a műtéthez szükséges mozdulatok. A császár- metszéssel világrahozott ivadékok ugyancsak gondosan szigetelt csövön keresztül jutnak a nevelő izolátorba, ahonnét csak bizonyos kor elérése után szabadulnak ki, de akkor is csak fokozatosan alkalmazkodhatnak a normális, baktériumokat tartalmazó külvilághoz. A műtét előtt elaltatott anyaállat az ólban tér csak ismét magához; az iperá- ciós varratok behegesedése után hamarosan ismét lehet fedeztetni. Az eljárást már alkalmazzák is az egyik német kísérleti gazdaságban, hogy egészséges tenyészetet alakítsanak ki. Az így felnevelt állatok rendkívül gazdaságosan hizlalhatok, mivel a takarmányt sokkal jobban értékesítik, mint a közönséges hízók. A különbség esetenként 20 százalék is lehet, és a hizlalás! idő 2—3 héttel rövidülhet. A „sertésklinika” szaktanácsadásával a kísérleti gazdaságban 108 steril malacot nyerlek tizenöt anyaállatból. Csak a legerősebb, legjobban fejlett egyedeket, ellésenként kb. nyolcat (köztük néhány hímet is) tartják az első két héten a csírátlan levegőjű inkubátorban. Innen kijutva öthetes korukig 95 százalékig steril szoktató helyiségekben tartózkodnak, amelyekbe csak egy-egy kijelölt gondozónak szabad belépnie. Ebben az időszakban képződik szervezetükben az az ellenanyag, amely lehetővé teszi, hogy később „normális” ólban éljenek és közönséges táplálékot kapjanak. MOZAIK
