Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-15 / 63. szám

Koszorúzás 7 órakor koszorúz- a gyömrői KISZ­Ma este zák meg szervezetek és az ifjúsági klub tagjai az Ifjúsági Ház előtti Kossuth-szobrot. Üllői bárányok Görögországba Március közepén Görögor­szágba indul 70 göndör szőrű bárány az üllői Kossuth Tsz- ből. A bárányok állagsúlya már meghaladja a 17 kilót. Csárdás-díj a klubesten Március 16-án tartják a gyömrői táncosok hároméves fenr állásuk alkalmából klub­estjüket. A klubest keretében először osztják ki a legjobb leány- és fiútáncos számára a Csárdás-díjat. Többen kapnak oklevelet és könyvjutalmat is. Jl .O IS K. I A 4 A S A X. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1968. MÁRCIUS 15., PÉNTEK KISASSZONYVOLG YE, FORRASDULO A geológus is igent mondott Jobb klíma, nagyobb termésátlagok — Belch rendezés, víztárolók Monoron vasárnap: vidám percek A monori művelődési ott­honban vasárnap délután öt­órai kezdettel műsoros bált rendez a községi nő tanács. A zenét az Ezüstcsillag zene­kar szolgáltatja. Belépődíj: 10 forint. Guba Pál, a járási pártbi­zottság első titkára tájékoz­tatta nemrég a végrehajtó bi­zottság tagjait a monori járás­ban folyó belvízrendezésről, valamint a tervezett víztáro­lók építéséről. Elmondotta, hogy a belvíz- rendezés az ütemterv szerint halad. A legközelebbi feladat: Üllő és Vasad községek területének belvíztől való mentesítése. A tájékoztató részletesen foglalkozott a víztárolók épí­tésével kapcsolatos előkészüle­tekkel. Megtörtént az előzetes felmérés, mondotta az előadó, s a .tervet most tanulmányoz­zák a megyei szerveit. Egyelő­lőre 4—5 víztároló építését tervezik. Mi legyen a szabad idővel? Tanácskozott a járás ifjúsági, kulturális fóruma A KISZ Központi Bizottsága i Maglód községekkel kapcsolat­az idén értékeli a szabad idő­ről szóló határozat végrehajtá­sát és a vele kapcsolatos ta­pasztalatokat. Az értékelést megbeszélések előzik meg szer­te az országban. Így került sor a monon járás kulturális fó­rumának tanácskozására is, melyre a KISZ-szervezetek képviselőin kívül a községi párt- és tanácsi szervek, vala­mint termelőszövetkezetek ve­zetőit, az általános iskolák igazgatóit, járásunk tömeg­szervezeti vezetőit és a függet­lenített művelődési munkáso­kat hívták meg. Béri a Ferenc járási KISZ- titkár értékelte az ifjúsági szervezetek tevékenységét. El­mondta, hogy pillanatnyilag járásunk területén az ifjúsági munka csalc a fiatalok bizo­nyos hányadát érinti, még ak­kor is, ha leszámítjuk a bejá­rás következtében máshol te­vékenykedők számát. Elemezte a kulturális és sporttevékeny­ség eredményeit és tapasztala­tait, valamint a feladatokat is. A beszámolóhoz kapcsolódó korreferátum Vecsés, Ecser és ban — az általános tapasztala­tok figyelembevételével — ele­mezte a főváros kulturális ha­tásának hasznos és káros kö­vetkezményeit. A hozzászólók foglalkoztak a sportmozgalommal, az ifjúsági olvasómozgalommal. amelynek tapasztalatai nem túlságosan biztatóak. Sok szó esett a tár­sadalmi összefogás szükségéről, s az otthon szerepéről az ifjú­ság nevelése szempontjából. F. G. SÖTÉT MENDEI UTCÁK A tervezés Mendén van a legelőrehaladottabb stá­diumban. Ott már elké­szült a tsz víztárolójának tanulmányi terve, és kikérték egy geológus szak- véleményét a talajvizsgálat­tal kapcsolatban, ősszel pedig, amikor a mezőgazdasági mun­kákkal végeznek, hozzálátnak az építéshez. Az előzeteü felmérés szerint Tápiósápon, a Monori Állami Gazdaság területén és Káván terveznek víztárolót a men­üéin kívül. Tápiósülyben is történtek felmérések, de ott kevés vizet találtak. Járásunkban vannak még további lehetőségek is, például a Bénye melletti Kis­asszonyvölgyében, Maglódon a vasúton túli terület, vagy akár Monoron a Forrás-dűlő vidéke stb. Ezeknek a lehető­ségeknek a kiaknázására azonban egy későbbi időpont­ban — az egyelőre tervbe vett víztárolók megépítése után — kerülhet csak sor. A tervek felülvizsgálata után a legfontosabb te­endő a költségvetés meg­állapítása. Az előzetes elképzelés szerint a négy tsz közös összefogással, saját erőből fogna hozzá a víztárolók megépítéséhez, vagy esetleg közösen alkal­maznának egy mérnököt, aki­re a tervek elkészítését bíz­nák. Az építkezésekhez 50—10 százalékos lenne az állami hozzájárulás. a többi költséget, akár hosszú­lejáratú kölcsön formájában, a tsz-eknek kellene biztosíta­niuk. A víztárolók építése nem­csak az öntözéses gazdálkodás szempontjából lenne hasznos, de jótékonyan befolyásolná járásunk éghajlatát és néhány év múlva jelentősen emelked­nének a termésátlagok. r. o. Húsz választókerület 1400 lakójának figyelmébe Vasárnap tartják a részleges tanácsválasztásokat A jelölő gyűlések után ezen a héten, vasárnap a járás 20 községi választókerületében részleges tanácsválasztást tar­tanak. A megüresedett közsé­gi tanácstagi tisztség betölté­séről döntenek ezen a napon a legilletékesebbek, a válasz­tók. A járási választási elnökség megállapította, hogy a válasz­tási előkészületekre a törvé­nyesség jellemző. A Hazafias Népfront alapos, körültekintő előkészítő munkáját dicséri az a tény, hogy a jelölő gyűléseken meg­jelent választópolgárok egyhangúan a népfront je­löltjeit javasolták tanács- tagjelöltnek, kettős jelölés sehol sem volt. A húsz községi választóke­rület közül 9 Mendén van, Ve- csésen két községi tanácstagi hely üresedett meg. A válasz­tások során az 1400 érintett választópolgár véleménye dön­ti el, ki a legalkalmasabb a megüresedett hely betöltésére. A járási választási elnök­ség péntek! ülésen megbe­szélik a hátralevő tenni­valókat. Az érintett községekben meg­alakultak a szavazatszedő bi­zottságok, melyek vasárnap fo­gadják a választópolgárokat. Az időszakos, részleges tanácsválasztások március 17-én reggel 7 órától este 8 óráig tartanak. Tekintve, hogy a választás csak a lakosság egy részét érinti, valószínűleg előbb be­fejezhetik munkájukat a sza­vazatszedő bizottságok, és ha a választók még a délelőtti órákban leadják szavazataikat, kora délután már értékelhetik, összesíthetik az eredményt. (d> Szabadságtól a háztájiig Készülnek a tsz ek „ibe/ső alkotmányai" Ezekben a napokban készül­nek járásunk minden terme­lőszövetkezetében a „belső al­kotmányok”, az alapszabályok. A tsz-vezetőségek a helyi vi­szonyokat a legmesszebbme- nően figyelembe vették, s így állították össze az alapsza­bályt, és terjesztik a legköze­lebbi napokban jóváhagyó közgyűlés elé. Termelőszövetkezeteinknek eddig is volt alapszabálya. Legutóbb minden tsz a felfej­lődés időszakában készítette el — bár azóta többször is mó­dosították. Ezek az alapszabá­lyok tehát idestova tíz éve ké­szültek. A leglényegesebb MÁRCIUSI NAPSÜTÉSBEN Nincs égő Gyöngyösön? Két évvel ezelőtt már foglal­kozott a Monor és Vidéke a mendeiek azon panaszával, hogy sötétek az utcák, a köz­világítási lámpák nem égnek. Ekkor a cikk nyomán az ÉMÁSZ salgótarjáni kirendelt­sége intézkedett, és ellátták égőkkel a lámpákat. , fost smét sötét van Men­Bizonyítani akar a csalódott ember — Több mint egy évtizeden át játszottam Vecsésen, min­dig igyekeztem hasznos tag-, ja lenni a csapatnak, bármi­lyen. poszton is játszattak. Mikor pedig kurtán-furcsán véget vetettek játékosi pá­lyafutásomnak, altkor a „pá­lyán kívül” szorgoskodtam. Áz ifik edzője lettem. Eleinte ingyen, pusztán kedvtelésből, szerétéiből végeztem, munká­mat. Később elvégeztem az edzői tanfolyamot. Ekkor csekély honoráriumot kér­tem, de hiába. Ennek ellené­re tovább dolgoztam, hiszen a nehéz időszakban mindig lehetett rám számítani. Sze­retem Vecsést, a futballt, ám mindennek van határa. Ta­valy még csak meg sem kö­szönték munkámat. Elhatároz­tam, hogy jövőre új egyesü­lethez szerződöm. Momori- erdőről jött a kérés, s ezt el­fogadtam. Mindezt Müller Béla, a volt kitűnő vecsési labdarúgó mon­dotta. Keserű ember, a múlt teszi keserűvé. És a jövő? — Bizonyítani szeretnék! A játékosanyag és a vezetőség is segít ebben. A játékosok többsége fiatal és tehetséges. Sajnos, eddig nem volt ed­zőjük, így egészen elemi dolgokat is meg kell taníta­nom nekik, de szívesen te­szem, és látom, a fiúk is örömmel tanulnak. A veze­tőség minden tőle telhető segítséget megad, amit ez­úton köszönök, igyekszem a bizalomra rászolgálni. Az ed­zési lehetőségek és a körül­mények eléggé mostohák. A pálya több helyen javításra szőrül, az öltöző*- és szertár­hiány a legégetőbb problé­ma. A játékosok felszerelé­se sem kielégítő. Nemrég beszereztünk — szükségmeg­oldásként — 10 gumilab­dát. Több 'a semminél. A ne­hézségek ellenére nagy szor­galommal készülünk a baj­nokságra. Terveink még nem túl nagyok. Célunk: egy jó csapat kialakítása és elöbb- relépés. A beszélgetés végére meg­könnyebbült Müller edző. Szinte új erőre kapott, amely­re — úgy véljük — szükség is lesz. Ehhez mi mást lehetne hozzáfűzni, mint a tervek megvalósulásához sok erőt és sok sikert. Szalontai János dén az esti és éjjeli órákban. A lakosok érdeklődtek a köz­ségi tanács vezetőinél, hogy miért nem cserélik ki a ki­égett égőket. Azt a választ kapták, hogy a község leg­újabban a gyöngyösi kirendelt­séghez tartozik. Az ő köteles­ségük lenne a közvilágítási égőket cserélni. A gyöngyösi kirendeltségnek azonban —ál- lítólag — nincs égője, s igy a mendeiek, főleg a bejáró munkások kénytelenek sötét­ben botorkálni. <m. j.) Mai műsor Manikűr és töltött káposzta véve manikűrözni fiú körmeit... kezdte a Kőbányán szálltán fel a vonatra. A fiú arcán az éj­szakai műszak fáradtsága lát­szott, de a lány fürgén, kipi­rult arccal forgolódott körü­lötte, feltette táslcáját a tartó­ba, elhelyezte a kabátokat. Egymással szemben ültek le. A lány megfogta a fiú kezét, simogatta és derült arca las­san elkomolyodott. A fiú fáb radtsága viszont szemmellát- hatóan eltűnt, eleinte csendes érdeklődés váltotta fel, majd csillogó szemmel a lány tekin­tetét kereste... De a lány nem nézett fel. Lám — gondoltam —, mi­lyen megható, romantikus je­lenet, milyen idillikus. Ekkor azonban megszólalt a lány: — Pocsék — mondta tömör rea­lizmussal, és egy kis ollót előz tesz olvasás. — Jó reggelt, lelkem, ol­vas, olvas? Újság a kezemben, érdekes téma, s most itt a „veszede­lem”. Próbálok nem odafi­gyelni, hátha nem nekem kö­szöntek. — Ugye, lelkem, ez a ceg­lédi, mert nem szeretnék úgy járni, mint a múlt héten, tud­ja, mert azt mondták, hogy szálljak csak fel... Tudja, lel­kem, nagyon meleg van itt, kinyitom az ablakot, meg az­tán van itt egy kis töltött ká­poszta a szatyorban, a Bözse adta, kóstoljam meg, nehogy megromoljon. Atyaúristen, itt már nem Fentről húz a hideg a fe­jemre, a lábamat süti a fűtő­test, meg még ez a töltött ká­poszta is... — Jaj, lelkem, megfogná egy kicsit ezt a csomagot, megnézem, megvan-e a buk­szám, mert legutóbb is elve­szett. Fogom a szatyrot, az asz- szonyság keres, a vonat fékez. Ütitársam rémült kapkodásba kezd, és rohan az ajtóhoz. Ki­nézek és utána szólok: — Hisz ez még csak Üllő, hová siet? — Itt lakom, lelkem. — Hát akkor miért volt fon­tos, hogy Ceglédig megy-e a vonat? — Már a sínek mellől szól vissza a mozgó kocsiba: — Gondoltam, ha Cegléd a végállomás, akkor Üllőig biz­tos eljut! — ti — alapelvék 1968.' január 1-ig nem változtak. Bár az élet sok helyen túlnőtte, túlhaladta a régi alapszabályokat, lényeges változást csak az új tsz-törvény: az 1967. évi III. törvény hozott. (A i^égi alapszabályok a ma­guk idejében helyesen tükröz­ték a fejlődés akkori fokát és helyesen segítették elő a tsz- mozgalom megerősödését.) Miben térnek el az új alap­szabályok a régitől? A vezető­ség hatásköre — ezzel együtt természetesen a felelőssége is — jelentősen megnőtt. A tsz-ek vezetőségének operatív szerve á vezetőség lett (ko­rábban a közgyűlés volt). Ma csak a legalapvetőbb kérdések tartoznak a közgyűlés hatás­körébe, például tagfelvétel és kizárás, egyesülés, a vezetőség és ellenőrző bizottság megvá­lasztása stb. Ezzel együtt a tsz vezetése hatékonyabbá és rugalmasabbá vált Új szabály az is, hogy havonta csak egy­szer kell vezetőségi ülést tar­tani. Több idő jut tehát a ha­tározatok végrehajtásának megszervezésére, ellenőrzésé­re és magára a végrehajtás­ra is. Persze, ha a tsz érdeke úgy kívánja, rendkívüli veze­tőségi ülést lehet és kell is tartani. ■ Egy másik lényeges változás a fizetett szabadság bevezeté­se a tsz-ekben. A tsz-törvény­nyel összhangban az alapsza­bályok úgy . rendelkeznek, hogy azoknak a tsz-tagoknak, akik egész éven át 250 tízórás munkanapot ledolgoznak, 12 nap fizetett szabadság jár. Azok a tsz-ek — mint pél­dául a mendei Lenin Tsz —, amelyeknek anyagi ereje meg­engedi, a 250 tízórás munka­napnál .kevesebbet dolgozók­nak is fizetett szabadságot adhatnak. Ez persze kizárólag a tszvek i anyagi lehetőségén múlik. Még egy lényeges eltérés: a régi alapszabály szerint a háztáji föld nagysága a tsz-családoktól függött. Vagyis akárhány tag dolgozott a tsz-ben, de egy családban voltak, közös ház­tartásban éltek, legfeljebb 1600 négyszögöl háztáji földet kaphattak. Most viszont min­den tsz-tag, aki teljesíti az alapszabályban előírt munka­napot, függetlenül attól, hogy kivel él közös háztartásban, jogosult 1600 négyszögöl ház­táji földre. Vagyis, ha egy csa­ládból ketten dolgoznak, pél­dául férj és feleség és mind a ketten teljesítik az előírt murt- kanapot, mind a ketten jogo­sultak 1—1 hold háztáji föld­re. Talán ez a néhány gondolat is érzékelteti, hogy az új alap­szabályok sokkal jobban fi­gyelembe veszik a tsz-ek és tsz-tagok érdekeit. M. J.

Next

/
Thumbnails
Contents