Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

1968. FEBRUÁR 11., VASÁRNAP P«SI HEGYEI trMhjap Kigydl a fény- ötszáz nyaralókan Ki nem ábrándozott még — ha anyagi ereje addig nem tette lehetővé, hogy meg is valósítsa — egy vízparti víkendházról, vagy csak vityillóról, ahol csend, béke és nyugalom van? Nálunk szerencsére itt a Du­ra. Es egyre többen választják álmodozásuk, vagy konkrét ■terveik helyéül az utóbbit. A kiskunlacházi tanácsnál jelenleg is 3 ezer Duna-parti telekigénylés fekszik. S ez a szám csak nőhet. Érthető te­hát, hogy a község vezetői nagy gondot fordítanak a nya­ralók kényelmére, nyugodt pi­henésére. Ennek eredménye, hogy a villanybevezetés tavaly elkezdett munkálataival, ez év vége helyett, már március 15-re végeznek. A villanyháló­sat kiépítése 1 millió forint­ba kerül, ezt az összeget a Pest megyei Tanács biztosítja. Tavasszal, több mint ötszáz nyaralóban és százharminc la­kóházban élvezhetik a tulajdo­nosok a villany előnyeit! (v. v.) Heti kommentár // ...pártnapot tartunk..." Ezekben a hetekben, üzemekben, termelőszövetkeze­tekben, hivatalokban, a községek főútján egy-egy kézzel írott plakát adja tud túl: ekkor és ekkor pártnapot tar­tunk. A január-februári pártnapok immár lassan ha­gyománnyá váló politikai fórumok folytatói; mint a negyvenes évek végén, úgy az eltelt másfél esztendőben is, egyre eredményesebben töltik be szerepüket. Az első mondatban említett plakátokra visszatérve: ennyi és nem több a .szervezőmunka”. Nincs szükség semmiféle agitációra, győzködésre: a meghirdetett időpontban az ér­deklődők megtöltik a termet. Az érdeklődők; aligha túl­zás azt állítani, hogy az elmúlt hónapokban még inkább megnőtt az érdeklődés a kül- és belpolitikai kérdések iránt, s ez — többek között — lemérhető a most zajló pártnapok részvevőinek számán, aktivitásán is. Elsősorban az ipari üzemekben, így a Pestvidéki Gépgyárban, több váci gyárban, de mindinkább a falvak­ban is, a pártnapokon elhangzó kérdések többsége — a külpolitikai problémák mellett — az új irányítási rend­szer első tapasztalataira vonatkozik. Pozitívum, hogy e kérdések legnagyobb része nem általánosságokat firtat, hanem a tényekből kiindulva, a helyi tapasztalatokat alapul véve vár feleletet. Nem finomkodó, udvariaskodó kérdések ezek. Az az őszinte szókimondás, az a bizalom, amely tapasztalható a most zajló pártnapokon, egyben a párt egész politikája iránti bizalom tükrözője is. Az em­ber, ahogyan azt mondani szokták, csak attól kér kérdé­seire feleletet, akinek véleményét fontosnak tartja. Épper. ezért hangzanak el a pártnapokon olyan kérdések, ho­gyan kívánja biztosítani a párt- és az állam az itt-ott felbukkanó rossz ízű törekvések gyors és határozott meg­fékezését; csak elosztási hiba-e, hogy néhány termék, melynek árát csökkentették, eltűnt az üzletekből (pél­dául a ráckevei járásban a magyar nylon ing); miért éppen a textilüzemekben, a legtöbb nőt foglalkoztató gyárakban esik a legkevesebb szó a 44 órás munkahét bevezetésének előkészületeiről, holott elsősorban az asz- szonyok örülnének ennek a legjobban? A példaként ki­választott kérdések is amellett tanúskodnak, hogy a párt­napok valóban fórumok: közös dolgaink, hétköznapjaink szülte gondjaink nyílt megvitatásának lehetőségei. Az a sokoldalú eszmecsere, mely a reformelőkészüle­tek idején elkezdődött, nem fejeződött be, sőt, napjaink­ban még inkább szükséges. A párt egész politikája a meggyőzést, a dolgok megértését, s nem minden ároni elfogadtatásukat állítja előtérbe; nem kivétel ez alól a gazdaságpolitika sem. A reform kibontakozása nem he­tek, még csak nem is hónapok kérdése: évek kellenek hozzá. Éppen ezért az előrehaladás eredményeinek ösz- szefoglalása éppúgy szükséges, mint a gondok kimon­dása. Nemcsak a gazdaságpolitikai fórumokon, hanem a legszélesebb tömegeket is aktivizáló fórumokon, így a pártnapokon, márcsak azért is, mert napjainkban aligha van szélesebb körben vitatott kérdés — beszédtéma — a reformnál. A „pártnapot tartunk” szövegű plakátok te­hát e legszélesebb fórum hírül adói, Jól élni e lehető­séggel annyi, mint áttekinthetőbbé, érthetőbbé tenni kö­zös dolgainkat. Krónikás Hogy Szentendre bora megint híres legyen ősz. hajú, szikár férfi. Ko- I Jönnek is naponta a jelent­moly és szűkszavú. Azaz csak annak látszik, mert nem is annyira szűkén, mint in­kább megfontoltan méri a szót Hornyák Jenő. Nyolca­dik esztendeje, megalakulása óta elnöke a szentendrei Mathiász János Szőlő- és Gyümölcstermelő Szövetkezet­nek, múlt év eleje óta az egyetlen tsz-nek a városban. Akkor egyesült vele a másik, az Április 4 Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Egybeol­vadásuk óta most készülnek az első zárszámadásra. Vajon a gyenge szövetkezet nem ron­totta-e le az erősebb — hét év folyamán — mindig jó eredményeit? — Nem — fekete fedelű no­teszt vesz elő az elnök, de mi­előtt adatokat olvasna be­lőle, még kijelenti: — Áldá­sos volt az egyesülés mind a két szövetkezet tagjainak. Most pedig a sok felsorolt adat közül egy-kettő: 1966-ban a Mathiász bruttó bevétele 17 és fél millió forint volt, 67-re 20 és fél milliót állítottak be a tervbe és lett 33. A tagok átlagkeresete 66-ban 17 700, 67-ben 24 500 forintra rúgott. Meg is kapták még tavaly tel­jes egészében, mert egész éven át kifizetik a munkadíjak száz százalékát. Általában tel­jesítménybérben dolgoznak, de órabérre átszámítva 7,5 fo­rintnál nem kisebb a kereset. Az egyesülés után lett 2300 hold a tsz birtoka. Mégis 740 tagja és 130 alkalmazottja van. Az elnök még valamit nyomatékosan kihangsúlyoz: — A járásban rajtunk kívül nincs tsz, ahol a tagok kere­sete az alkalmazottakénál több lenne. Bővül a dabasi tüdőgondozó, iskolatatarozás Gyálon és Ocsán Hogyan használja fel a dabasi járás idei felújítási hitelkeretét? Ez a tanácsok önálló gaz­dálkodásának első éve. A Da­basi Járási Tanács 1968-ban 2 817 000 forintot kitevő fej­lesztési hitelkeretét nem a községek lélekszámúnak ará­nyában osztja szét, hanem az egyes községek felmerülő igényeinek társadalmi és gazdasági fontosságát mérlegelve. így például az Örkényi vá­góhíd felújításához szüksé­ges 5 ezer forintot, sem Da- bas 110 ezer forintos park­építési költségét nem bizto­sítja. A dabasi állami épü­letek tatarozására igényelt 672 ezer forint helyett pedig csak 138 ezer forintot enge­délyez. Viszont 226 ezer forintot fordít a járási tüdőbeteg-gon­dozó bővítésére, ahol a je­kezők, a városból, a környék ről, ipari üzémekben dolgo­zók iés tsz-tagok akarnak len­ni. — Mit csinál ennyi ember 2300 hold földön ? — Legalább száz tag már örég és járadékos. De a töb­biek se mind végeznek me­zőgazdasági munkát — bele­pillant a noteszébe, most a segédüzemeket sorolja. Parképítő brigádja dolgo­zik Szentendrén, Budapes­ten, . Kazincbarcikán meg Bé­késcsabán. Kubikosbrigád, ez a fővárosban és a Pest me­gyei Víz- és Csatorna Válla­latnál dolgozik. A Csepeli Vas­műnél pedig ezenkívül má­sik 90 ember. Beszél még több segédüzemről, azt is meg­mondja, hogy melyik hozott két és fél milliót, melyik csak egymillió tiszta hasznot. — Ezek az üzemek mind azért dolgoznak, hogy a tsz gondtalanul megvalósíthassa eredeti célját. Kétszázötven holdon gyümölcsöt, főleg sző­lőt telepítettünk — először mo­solyog most, hogy ezt a szót, szőlő, kimondja. — Üj szőlőnk­ből ezen az őszön fordul ter­mőre 52 hold, de már múlt ősszel is volt rajta szüret. Negyvenkét hektó mustunk termett. Es micsoda jó bor lett belőle! — amit azonban nem a borissza ember, hanem a bo­rász lelkesedésével mond ki, s éppen ezért egyszerre érdeke­sebbnek tűnik még a tsz ered­ményeinél is az elnök szemé­lye, az ember. Ha ugyan Hor­ny dk Jenő esetében egyáltalán elválasztható a kettő egymás­tól. Mert például ezzel, talán egész beszélgetésünk alatt, csak ezzel büszkélkedik: — Négy fiam közül három tsz-tag. A negyedik, a legidő­sebb Nagykanizsára házaso­dott, ott gépkocsivezető. Ez a fiú, nagyapja, a hat éve elhunyt Bárczi János híres szentendrei kádármester, a neves népművész, a csodála­tos díszhordók és kulacsok mesterének műhelyében ta­nult, hogy az öreg művé­szi mesterségének folytatója legyen. — Jól dolgozott, csakhogy — lemondóan legyint — ezeket a mai fiatalokat a motor min­demnél jobban érdekli. — És elnök elvtársat fiatal­korában mi érdekelte? — A szőlő, mindig csak a szőlő. Ez a vonzalom annál érde­kesebb, mert elei harmadízig­len, nemhogy szőlősgazdák, de még parasztok sem voltak Új­lengyelben, ahol ő is született. Volt egy dédapja, szűrszabó. Nagyapja főgépész, a másik főkertész volt a Wekerle-ura­dalomban. Ami szőlőt meget­tek, azt más tőkéje hozta. Egyik nagybátyja Szentend­rén a papírgyár főgépésze volt. Nyaranta, gyerekkorában, ah­hoz jött minden évben Újlen­gyelről és a szőlőket járta. Leste, hogyan munkálkodnak a gazdák. Huszonöt éve aztán Szentendrére költözött, bérbe vett egy hold szőlőt. — De csak a felszabadulás után szereztem meg a gyü­mölcs- és szőlőszakmunkás- képesítést. Végeztem ezüstka­lászos gazdatanfolyamot is. Semmiféle magasabb iskolai képzettségem nincsen. Pedig szívesen járnék akár egyetem­re is, csak lenne időm rá. Azért könyvekből este, otthon tanulok. Hogyan lett tsz-elnök? Régi gazdák előtt is annyi be­csületet szerzett a munkájá­val, hogy amikor megalakult a hegyközség, elnöküknek vá­lasztották. Amikor pedig a Mathiász János Tsz-be tömö­rültek a gazdák, megtartották elnöküknek. — Amit kicsiben elképzel­tem, azt most nagyban csinál­hatom. Az a célom, hogy Szentendre megint híres le­gyen boráról. Most már, hogy az első termést megkóstoltam, biztosra veszem, hogy ezt a célt el is érjük a tsz szőlőjé­vel. ötven éves a szőlő, amit száz holdon telepített, csak idén kezd teremni. Mégis biz­tos, megéli még, hogy a szent­endrei hegyek leve a filoxera pusztítása után száz esztendő­vel megint, mint régen, neves bor lesz. Szokoly Endre AZ IPARI SZERELVÉNY ÉS GÉPGYÁR felvételre keres • esztergályosokat • forgácsoló gépmunkásokat és • vizszerelőket TELJESÍTMÉNYBÉR, JÓ KERESET! A budai járás területén menetrend szerinti MÁVAUT-járat. Jelentkezés a munkaerőgazdálkodásnál. Telefon: lóó—450/122 mellék. KITERJED: fűz-, vihar-, árvíz-, jégverés-, földrengés-, szavatos- és balesetkárokra, állatkárra (sertésre, kiegészítéssel szarvasmarhára is) ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ A Dunakanyar szövetkezetei a Dunakanyarért Évről évre visszatérő nagy gond a Dunakanyar üdülőhe lyei-nek az idegenforgalon szempontjából is megfelel« friss gyümölcs, zöldség és fő zelékfélékkel való ellátása Most a szentendrei járásban í helyi hatóságok végérvényesei meg szeretnék oldani. Még eb ben a hónapban összehívják : járás és város négy termelő szövetkezete és hét szakcso portja vezetőit, s megkérdezi! tőlük, már idén tavasztó kezdve, mit szándékoznak é. ttodnak tenni járásuk idegen forgalmáért. Az elgondolás az hogy a járás közös gazdasága közvetlenül lássák el termé nyeikkel, nemcsak az üdülő vendégeket, átutazó idegene két, turistákat és kiránduló kát, de a község lakosságát is Eddig, amint már megírtuk a pomázi Petőfi Tsz létesít < szentendrei határcsárda köze lében hal- és pecsenyesütőt meg borkóstolót. A többi ter­melő-, és-szakszövetkezettől í árás vezetői azt várják, hogj 1c ezdeményezzen, hasonlókép pen gyümölcsözőnek ígérkező vállalkozásokat. Természete­sen valamennyi ne utánozza í Petőfit, hanem saját községé­ben, vagy másikban, főleg i .riss gyümölcsellátást biztosít­sa az út mentén elhelyezet! bátorban, pavilonban, vagy akár kis üzlethelyiségben. El­várják azt is a szövetkezetei vezetőitől, hogy életrevaló öt­letekkel igyekezzenek vonzób­bá tenni az idegenek előtt t kies tájat. ZET MAGASLA- | TÁN ÁLLVA LE- > PILLANTSON A ; NEVES, S EGY j FILM FŐSZERE- ! PÉT JÁTSZÓ ! EGRI VÁRRA. A i MODELLEZŐ- i MŰHELYBEN ; KÉSZ A MA- i KETT. A RIJN- « DEZÖ MÁR FA- i LAI KÖZÉ ÁL- ! MÓDJA A JELE- ! NETEKET. AZ ! IGAZI OSTRO- i MOT A PILIS- 1 BOROSJENÖN > KÉSZÜLŐ FA- ; LAK KÖZÖTT ! FORGATJÁK, ! HOGY 1968-BAN ! ÉLETRE KELT- : SÉK GÁRDONYI ! GÉZA EGRI ! CSILLAGOK Cl- ! MÜ REGÉNYÉ- « NEK CSODÁLA- | TOS SZÉPEN > MEGÍRT ALAK- ! JAIT. A KÉTRÉ- ! SZES CINEMA- ! SCOP SZUPER- ! FILMET HILDE- ! BRANDT IST- ; VÁN FORGAT- $ JA. 5- lenlegi szűk röntgenhelyi­- ségben a Sugárfizikai Inité­■ zet tilalma miatt nem ké­- szülhet felvétel. Örkényben- 265 ezer forintba kerül az t I. számú orvosi körzet la- ; kőházénak és rendelőjének ■ tatarozása, belső térségében új helyiségek kialakítása. Mindkét munkálat rend­kívül sürgős. Örkényben, amíg' nem hozzák rendbe az orvosi lakást, nem ^ neveznek ki az üresedésben ^ levő állásra új orvost. $ Az ócsai általános iskola ^ tantermei kicsinyek. Közfa- ^ lak áthelyezésével azokat ^ megnagyobbítják, felújítják az ^ épület ajtóit, ablakait és te- ^ tőszerkezetét. Mindehhez 520 S ezer forint szükséges és a já- $ rás biztosítja is hozzá a kere- ^ tét. A gyáli iskola új mel- ^ lékhelyiségeinek építésére pe- ^ dig 400 ezer forintot. ^ Az új ócsai községi tanács- ^ ház építéséhez csak 300 ezer 5; forintot tud biztosítani a já- i rás, további 500 ezer fo- | rin-tot a megyei tanácstól kér. ^ Inárcs viszont kap 104 ezer $ forintot, I; hogy végre házasságkötő ter- $ m-et építhessen a tanácsházán ^ és kisebb átalakításokkal új ^ irodahelyiségeket is. ^ Több egyéb felújításhoz ^ szükséges összeg biztosítása ^ mellett, félmilliót tartalékol- ^ nak az év közben esetleg í adódó sürgős munkálatok $ költségeire. ^ Állami épületek felújítá- ^ sara 386 ezer forint jut öt ^ községnek. A járási tanács ez- ^ úttal először nem jelöli ki ^ a tatarozásra kerülő épüle- ^ tét, hanem a községi tanács- ^ ra bízza a sürgősségi sorrend ^ f i gy elem bevételével annak $ megállapítását, hogy mely ^ épület tatarozására kerül sor $ ebben az évben. A RENDEZŐ- MEGADATIK, NEK MÁR MOST HOGY A HELY Egri vár - az asztalon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents