Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-10 / 34. szám
vom APE STM E-GYEI REAP K lj l ON K I A .P Á S A X. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1968. FEBRUAR 10., SZOMBAT Kicserélik az állományt Nehéz évet zártak, nehéz lesz az új esztendő Háromnegyed milliós nyereség a SERVÁL-nál A napokban, tartotta zár- számadó közgyűlését a járás nyolc tsz-ének közös sertéstenyésztési és hizlalás! vállalkozása, a SERVÁL. Az öt évvel ezelőtt megalakult vállalkozás évről évre fejlődött, s annak ellenére, hogy az 1967-es esztendő a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető szerencsésnek — mégis 783 ezer forint bruttó jövedelemmel zárták az évet. A jövedelemből a kocaállomány pótlására, a beruházásokra „költenek” és 50 ezer forint nyereségrészesedést kap- nap a társult tsz-ek. Nehéz évet zárt a vállalkozás, és az 1068-as esztendő talán még nehezebb lesz. .4 kocaállomány brucella és stafilo- coccus baktériumokkal fertőzött, a megszületett malacok ellenállóképessége lényegesen kisebb volt, mint néhány évvel ezelőtt. A gyenge ellenállóképes- sí gű malacok elhullása után megmaradt állomány visszamaradt a fejlődésben. Az első negyedévben a hízókat hasmenés, gyomor- és bélgyulladásos betegség pusztította. A járási tanács többször tárgyalta a vállalkozás munkáját, a mezőgazdasági állandó bizottság nyáron ellenőrzést tartott, a, vizsgálat eredményei alapján helyénvalónak bizonyult a vállalkozás igazgató tanácsának elhatározása — a fertőzött kocaállományt 1968-ban ki kell cserélni. Nagy László, a vállalkozás igazgatója kiegészítve az írásos beszámolót, elmondta, hogy ha a nyolc tsz közös vállalkozásának öt évét vizsgáljuk, évről évre nőtt a jövedelem, évről évre megközelítette a vállalkozás a célt: nagyüzemi módon, korszerű körülmények között nevelt, hizlalt sertéssekkel látja el a népgazdaságot, levéve a sertéstartással járó gondot a tsz-ek válláról. A múlt évi „betegségsorozat” megelőzése érdekében mindent megtettek a vállalkozás dolgozói — mondta Nagy László — mégsem sikerült megakadályozni. Az ellenőrző bizottság elnöke. Öváry Zoltán, a számszaki munka pontosságára hívta fel a figyelmet. Szijjártó Lajos, a járási tanács elnöke a munkafegyelem javításáról beszélt. Elmondta, hogy a telepre — a szigorú rendelkezések ellenére — idegenek is bejártak, sőt, mondván, hogy út vezet itt keresztül — a tsz-ek kocsijai rendszeresen keresztül járnak rajta. Hogy a betegséget ki, és hogyan vitte be, utólag lehetetlen eldönteni, de az egészségügyi rendelkezés, és a munkafegyelem betartására a jövőben nagyobb gondot kel! fordítani — mondta a járási tanács elnöke. Spenger István, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője elmondta, hogy az öt évvel ezelőtt, a járási pártbizottság és a járási tanács kezdeményezésére megalakult sertéstenyésztési és hizlalási vállalkozás már az első években jobb eredményt ért el, gazdaságosabban hizlalt, mint bármelyik kisüzem, vagy egyéni gazda. A vállalkozás célkitűzése változatlanul az, hogy a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit kihasználva ellássák sertéshússal a népgazdaságot. Az állomány kicserélése, a telep fertőtlenítése nehéz feladat elé állítja a vállalkozás dolgozóit, de az a tény, hogy a dolgozók ragaszkodnak munkahelyükhöz, s a múlt évben teljesen megszűnt a fluktuáció — ez a biztosítéka annak, hogy az állománycserével járó problémákat meg tudja oldani a vállalkozás. (d) Tavasszal: Sopronba Téli túra Dobogókőn Érettségi+szakmai elővizsga El tudnak-e helyezkedni? Csattog a [kalapács, zúg az eszterga, száll a szikra a köszörűgépről. Igazi üzemi hangulat uralkodik a monori József Attila Gimnázium lakatos politechnikai műhelyében. Tóth Tibor tanár, aki a műhely főnöke, sorra adja a tanácsokat, segít, ahol szükség van rá. Különösen fontos ez a negyedikeseknél, akik vizsgamunkájukat készítik. Az érettségi mellett ugyanis szakmai elővizsgát is tesznek. Igyekszik tehát mindenki, hogy a négy év alatt elsajátítottakat minél jobban, ügyesebben használja feL Nehéz egy munkadarabba sűríteni a sok megtanult szakmai fogást. Van, aki modem vonalú könyvállványt, van aki forrasztópákát készít, de gyártanak itt műanyagprést, lemezvágót is. A vaskocka és a derékszög készítése nagy pontosságot, ügyességet kíván. Az ifjú lakatosoknak természetesen az illető munkadarab pontos tusrajzát is el kell készíteniük, éppúgy, mint az ipa- ritanuló-intézetekben. A szakvizsga elméleti része teljes mértékben felöleli a négy év tananyagát és az alapvető tudnivalókat. Kezdve a tüzelőberendezésektől a különböző munkafolyamatokon keresztül a vas- és acélgyártásig. A tanulók éppúgy tételeket húznak majd, mint az érettségin, és szakzsüri előtt adnak számot tudásukról. Milyen előnyt biz-tosít, vagy milyen lehetőséget nyújt ez a vizsga a fiúknak? A választ Tóth Tibortól várjuk. — Ez a bizonyítvány, amit itt kapnak a tanulók, természetesen nem egyenrangú az ipari iskolákban, sőt még a szakközépiskolákban szerzett szakmunkás-bizonyítvánnyal sem. Arra azonban feljogosítja tulajdonosát, hogy a minimális hátrányt az érettségi után lerövidített tanulmányi idő alatt behozhassa és szakemberré váljon. Sajnos, mint minden új, egy kicsit még idegen ez a kezdeményezés is. Annyi azonban mégis bizonyos, hogy a vasipar nem bővelkedik any- nyira munkaerőben, így nem szalaszthatja el az alkalmat, hogy rövid idő alatt hozzáértő és művelt szakembereket szerezzen érettségizett fiaink közül. Mindenesetre jó lenne az illetékesek — a vasas szakemberek — véleményét megismerni ebben a kérdésben. Vereszki János Másutt is megköszönnék Az üllői tanácsülésen a napokban. köszönetét mondtak az elektromos művek helyi ki- rendeltségének, amiért soron kívül kicserélték a községben azokat az égőket, melyek az utóbbi időben nem világítottak. Másutt is megköszönnék. Zárszámadás Pilisen, Monoron Tegnap délután tartotta zár- számadó közgyűlését a pilisi Hunyadi Tsz. Ma a monori Kossuth Tsz vezetősége számol be a tagságnak a múlt évi gazdasági eredményekről. A beszámoló után az ellenőrző bizottság elnöke ismerteti á múlt évi munkával kapcsolatos észrevételeit. szervezett kirándulást. Három különautóbusz vitte végig a Mátrán a fiatalokat. Tavasszal pedig az ország másik végébe, Sopronba utaznak. Nemrég háromnapos téli kiránduláson voltak Dobogókőn,. Ide a KISZ-alapszervezetek vezetői és vezetőségi tagjai utaztak el. A jól sikerült túra után megbeszélték az iskola KISZ- eseinek feladatát, este pedig táncoltak, szórakoztak. B. M. Megírtuk — az illetékes válaszolt A „nyakig sáros monori gyerekek“ érdekében Lapunk február 6-i számában „Gyerekek — nyakig sárosán” címmel a monori szülők kérését tolmácsoltuk: csináltasson a községi tanács járható utakat az iskolákhoz, óvodákhoz. A panaszokra Romházi László, a községi tanács titkára válaszolt. „A cikkben szereplő három kérelemmel, illetve javaslattal kapcsolatosan a következőket kívánom közölni: A Luxemburg utcai járdaépítéssel kapcsolatos kérelem bizonyos mértékig már nem aktuális. Ugyanis az elmúlt évben az Ady Endre úttól a Tán* estes utcáig terjedő szakaszor, az utca jobb oldalán a követelt- menyeknek megfelelő járdái építettünk. Megnyugtatásképpen azonban szükségesnek tartom az Újtelepen tervezeti járdaépítési elképzeléseinket ismertetni. Tovább fogjuk folytatni a Luxemburg utca jobb oldalán a betonjárda építését, egészen az utca végéig. Ugyancsak folytatni fogjuk még ebben az évben a Táncsics utca bal oldalán a már megkezdett járda építését, aXz utca teljes hosszában. Ezen túlmenően a 4-es számú főútvonaltól a Luxemburg utcáig, a Kalló Esperes Utca egyik oldalán is szilárd burkolatú járdát építünk. A Kossuth Lajos utcában, a Ságvári. Endre úttól a vásártéri óvodáig, tervünk szerint ebben az évben szintén kiépítjük a betonjárdát. Nem tudunk anonban egyetérteni a Vöröshadsereg utca, Ady Endre út és Petőfi út közötti járdaszakasz kiépítésére vonatkozó javaslattal, mert hasonlóan indokolt a Vöröshadsereg út, Mátyás utca és Ságvári Endre út közötti szakait: kiépítése is. Ha figyelembe vesszük, hogy községünk sok más területén, mint például az úgynevezett Békás, Vásár tér, Rákóczi telep stb. területén szinte egyáltalán nincs szilárd burkolatú járda, a fontossági sorrendiben más utcák kerülnek az első helyekre. Széles körű közvélemény-kutatás után ugyanis megállapítottuk: több mint tízezer folyóméter szilárd burkolatú járda kiépítése szükséges ahhoz Monoron, hogy a közintézmények megközelítéséhez szolgáló legforgalmasabb utcák egyik oldalán betonjárda legyen. Ennek költsége körülbelül 700 ezer forinf. Évi fejlesztési alapunk összesen egymillió 74 ezer forint. A számtalan közérdekű, megoldásra váró feladatunk közül csak néhányat tartok szükségesnek megemlíteni annak érzékeltetésére, hogy fejlesztési alapunkból mennyit lehet járdaépítésre felhasználni. Tanácsunk kezelésében 11 ezer méter szilárd burkolatú úttest van. Évi rendszeres fe- lülkezelésük megközelíti a kétmillió forintot. Közkutaink szánul, elavultsága nem biztosítja ivóvízellátásunkat. Nincs az anya- és csecsemővédelmi ellátásunkhoz megfelelő helyi- ség, belterületünk csapadékvíz-elvezetése megoldatlan. Több szátz méter villanyhálózat bővítése szükséges. Közterületeink, tereink, parkjaink esztétikai szempontból kritikán aluliak. Sorolhatnám még tovább a szinte felbecsülhetetlen anyagi ráfordítást igénylő feladaA kutatóásó nyomában Utazás a császárkorba \ ÉRCBE VÉSETT TÖRTÉNELEM (1.) Érmek. A tárló kis rekeszeiben fekvő pénzeken megcsillan a fény. Mattzöld, vagy kénsárga patinájú bronz, vöröslő réz, tompa fényű, feketés ezüstpénzek töltik ki a fakko- kat. Görög tyrannysok, római imperátorok, bizánci császárok és feudális királyok megannyi verete békésen pihen itt, a gyömrői múzeum numizmatikai gyűjteményében. Egy kis éremgyűjtemény, ha az rendszerezve van, magában hordja kora történelmének szinte minden fontosabb mozzanatát. Különösen áll ez a ró- az mai pénzekre. Egy korábbi cikkben már említettük, hogy Rómában a pénz szinte az „újság” szerepét töltötte be. Fontosabb ünnepek, állami események, vallási rítusok, győzelmes hadjáratok mozzanatai, isteneik képei azok, amelyeket az érmek hátlapjára vésnek az éremvésnökök, művészi munkával. Róma, bár csak az időszámítás előtti III. században tért rá a pénzkereskedelemre, utána igen sokfajta érmet veretett, számtalan veretőműhelye volt. különösen a császárság korában, a provinciákban, főleg keleti tartományaikon. Hazánkkal az I. század elejétől (i. e. 9.) kerül kapcsolatba a római kultúra, így az érmék nagy arányú bevándorlása is. Előtte a helyi illír törzsek (boyok, eraviscusok) a római köztársasági dénárok mintájára próbálták a helyi pénzverést, megoldani, de a régebbi görög típusú pénzek (drachma, tetra- dracbma) uralták inkább a piacot. A római váltópénzeknek igen sok fajtája létezik, s a legkisebb és legnagyobb értékű között (semuncia — aureus) vagy 15 különböző rézpénzérték volt, amelyet értékben a köztársaságkori első fémpénzhez, az „as”-hoz viszonyították. Amikor az as már régen nem volt forgalomban, akkor is azt mondták, hogy 1/10 as, 1/20 as, nem azt, hogy uncia, vagy semuncia. A római pénz neve egyébként pecunia, ami a pe- cus — mérték szóból ered. Az a 2000 római érme, amely a gyömrői múzeumban és saját gyűjteményemben megtalálható, felöleli az Augustus—Theodosius császárok közötti időszakot. A pénzek egyrészt ajándékként, másrészt vétel útján jutottak hozzám, de szép számmal kerültek elő környékünk földjéből is. A legtöbb helyi pénzlelet a római kori szarmaták lelőhelyein (telepek, vagy temetők) anyagából ismert, akik nagy kereskedelem, de inkább rablóhadjáratok és határmenti fosztogatások révén kaparintották meg, más értékekkel együtt a pénzeket is. Rézpénz esetében, azt hiszem, inkább csak díszek készültek belőlük, az aranyak és ezüstök viszont fémértéküknél fogva vonzották őket. Az V században a meggyengült Róma már adót, főleg solidusban (késő római aranypénz) fizetett a barbároknak (gótok, hunok, avarok) barátságuk megnyerésére, katonai erejük zsoldba állításáért. Kezdjünk el hát egy utazást Róma császárkorának négy évszázadában, császáraik pénzei alapján. Szeretném bemutatni a gyűjtemény legszebb, legérdekesebb és kortörténeti- leg is számottevő példányait. Egv-két fontosabb darab főleg a III. századi „katonacsászárok" korából még hiányzik, de ezek olyan ritkák, hogy a nagy múzeumoknak is féltett darabjaik. Gondolom, a sorozat' nem lesz hiábavaló, mert járásunkban sok a szarmata telep, bennük számtalan esetben egészen ritka pénzekkel — amelyek a találóknál (ha nem ismerik fel) tönkremehetnek. Rolkó István tainkat. Évről évre tervszerűen, ésszei'űen, a fontossági sorrendet alapul véve feladatainkat úgy határozzuk meg, hogy kényelmesebbé, szebbé tegyük a községet. Meggyőződésem (és példák is bizonyítják), hogy a szóban forgó nehézségek enyhíthetők a meglevő létesítmények megóvásával, karbantartásával, egyszóval azzal, hogy. : mindezeket magunkénak tekintjük. Takarítsuk le járdáinkat, és töltsük fel földből és az összegyűlt salakból a házunk előtti szakaszokat. Abban a reményben, hogy a felmerült kérdésekre megnyugtató és meggyőző választ sikerült adnom, a községi tanács végrehajtó bizottsága nevében kérem fel községünk valamennyi lakosát, hogy aktívan vegyen részt községünk fejlesztésében és. szépítésében. Romházi László vb-titkár 2094-en megjelentek Példamutatóan tevékenykednek a községi tanácstagok Bényén, Csévharaszton, Péteriben, Úriban, Üllőn és Vasadon. Ezekben a községekben mindig népesek a tanácstagi beszámolók. A járásban tartott községi tanácstagi beszámolókon a múlt évben 2094 választópolgár jelent meg, hogy meghallgassák a tanácstag „jelentését” és elmondják, milyen tennivalók megoldásához kérik a tanácstag segítségét az elkövetkezendő időszakban. Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Halmai Géza, Monoron: dr. Huszár Sarolta (egészségház), Üllőn: dr. Ley- rer Lóránt, Vecsésen: dr. Túry István tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszer- tár Monoron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-teiepi. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Fény a sötétben. Gyöm- rő: Enyém, tied,. Maglód: Félkegyelmű. Mende: Folytassa. cowboy. Monor: Vékony jégen. Nyáregyháza: Rómeó a csatatéren. Péteri: Tartalékos sztár Pilis: Boszorkányfal. Tápiósáp: B'olytassaó Jack. Dri: Hűtlenség olasz módra. Üllő: Csillagosok, katonák. Ve- csés: Zseniális megoldás. 1 i A monori 205. számú ipari- anuló-iskolában az utóbbi dőben igen szép és eredmé- yes KISZ-munkát végeznek, íemegyszer számot adhattunk nár arról, hogy a szalonunk ás- anulók milyen sok társadalmi nunkát végeztek. Ezúttal a KISZ-szervezet egy aásik hasznos kezdeményezé- éről kell szólnunk. Garamszeg Lászlónak, az is- :ola KISZ-tanácsadó tanárá- lak irányitásával a csúcsveze- őség az idei tanévben Egerbe Ki tudja már, hányadik kilométer után vagyunk? Fotó: Garamszeg BÚCSÚ § i Meghalt Benkő Sándor, § i a Vecsésen közismert Sán- ^ : dór bácsi, a József Attila ^ j Művelődési Otthonban mű- ^ i ködő szakmaközi bizottság S | titkára. | Pedagógusként ment ^ ! vagy másfél éve nyugdíjba, ^ ! de közéleti munkássága to- ^ ! vábbra sem szakadt félbe, ! belenyúlt a kiérdemelt pd-1 ! henésbe. A nyugdíjasokat a | > szakmaközi bizottságon ke- § ! resztül bevonta a társadal- ^ ! mi életbe. Felrázta őket ^ ! magányukból, s koruknak^ i megfelelő új feladatokkal ^ ! látta el őket. Munkasaka- ^ ! démiákat, ismeretterjesztő ! előadásokat szervezett, s s ! noha közel járt már hetve- 8 > nedik évéhez, sok fiatalt^ > megszégyeníthetett volna $ ; kitartó szorgalmával, moz- ^ ! gékonyságával, lelkesedésé- & ! vei. i ! P I- | 'SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSSSSS, \
