Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-10 / 34. szám
'SSSSSSSSSSXSSSSSSSSSSSSXSSS A I I I Megint lángos! | I Megint — de most nem a | ^ Róna vendéglátó kis boltjá- í i ban, hanem a piacon, a ^ S Kossuth Tsz zöldség- és | 5 gyümölcselárusító helyén. | ^ Az illatát még nem hordta ^ 5 messze csalogatóan a szél, ^ ^ csak kis felirat hirdeti a ^ ^kirakatban: friss lángos $ ^ kapható! Ezennel újabb ^ etetőhellyel gyarapodott a ^ ^ város piactere: a tejivó, a $ | borivó, a sör- és egyéb ivó, | S valamint a lacipecsenye- ^ S bolt mellé a lángosetető is ^ f felsorakozott. Csak azt tud- § § nám, primőr retket és ^ ^ hagymát hol lehet majd ^ S kapni? 5l s í f W/////////////////////WW/ÄW/////,. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1968. FEBRUAR 10., SZOMBAT ///////////////////////////////////////,. Négyszázzal több gáztulajdonos Csütörtökön ugyancsak népes volt a városi tanács folyosója. Az egyik irodából megelégedett emberek léptek ki, kezükben sárga tábla, piros gumicső. Ezen a napon négyszáz új gázfogyasztóval emelkedett városunk propán-bután gázpalack tulajdonosainak a száma. Azt is megtudtuk, hogy akik az elmúlt évben jelentették be igényüket, azok is mind palackhoz jutottak végre. A gázpalackok bekötését már a napokban megkezdik a szakemberek. Magyar tudós szakkönyve németül és angolul Az ambulanciák utolsójából országos hírű állatkórház lett Gutenberg évfordulóján äz első ceglédi nyomdászról Tíz éve annak, hogy dr. Kómát Gyula professzor, a ceglédi állatkórház jelenlegi főállatorvosa városunkba került Töretlen munkakedvvel vette kézbe az akkor még állatorvosi ambulancia irányítását, amelyet bizony kevesen ismertek, hiszen ez a kezdetleges, sivár intézmény az ország 35 gyógyító intézete között felszerelésével, személyzeti létszámával, gyér betegforgalmával az utolsók közé tartozott. A kivételes tudással páro- I sült odaadó, lelkes és fáradhatatlan munka óriási változásokat hozott: amíg 1957-ben a gyógykezelt beteg állatok száma 410 volt, 1960-ban ez a szám 3756-ra nőtt, 1967‘-ben pedig már jóval túlhaladta a 16 ezret! Ez pedig azt jelenti, hogy az elmúlt évben a „bejáró” beteg állatok száma 10 356, a kórházban kezeiteké pedig 755 volt. A bent gyógyu- j lók 6137 ápolási napon át kaptak gyógykezelést. Tavaly az intézet dolgozói mintegy 6 ezer laboratóriumi vizsgálatot és több mint 400 kórboncolást végeztek. Nemcsak ezek a számok, hanem az itt kidolgozott kiváló műtéti eljárások (szarvasmarhákon végzett szívburokmű- tétek, nagyállatok mellkasi műtétéi, császármetszések stb.) is meggyőzően igazolják, hogy megérdemelten lett az ambulanciák utolsójából az ország első állatkórháza a ceglédi. Nemcsak a beteg állatokat hozzák ide az ország legkülönbözőbb részeiből, hanem az itt működő állatorvosok tanácsaikkal és bemutató műtéteikkel még tanulni vágyó kartársaiknák is gyakran és szívesen állnak ren delkezésére. Dr. Kontár Gyula professzor- főorvos ebben az évben Unt- nepli állatorvosi diplomája megszerzésének negyvenedik évfordulóját. Hat éven át az egyetemen mint tanársegéd működött, majd tizenöt esztendőn keresztül járási főállatorvos, három évig megyei vezető főállatorvos volt. E nagy gyakorlat és állandó képzés után tíz esztendőn keresztül az állatorvosi sebészet és szemészet tanszékvezető egyetemi tanára volt. A ceglédi Kossuth Tsz Pesti úti darálója sok sertéstartó hizlalási gondján segített. Néha negyven mázsányi darálni- valót is hoznak ide, a nagy forgalom csak bizonyítja a szükségességét. A gépet Farkas János kezeli, aki valamikor malomban dolgozott. Most, nyugdíjas korában is, csak akkor érzi jól magát, ha a közelében „duruzsol” a daráló. Foto: Jakab Zoltán Olvadásra megszületett — a magyarázat Miért nem csilingelnek most a korcsolyák? Lapunk január 31-i számában „Csilingelő, szíjra fűzött korcsoíyák” címmel cikk jelent meg a korcsolyázásról. A cikk, a helyi lehetőségeket nézve, boncolgatta, miért nincs ma korcsolyasport Cegléden? Hadd idézzem a zárómondatát: „Ez az ügy miért nem tartozik senkire?” Ezért kerestem fel Gáli Lajost, a JTS elnökét. — Miért nincs hát korcsolyasport Cegléden? — tettem fel immár én is a kérdést Gáli Lajosnak. — Mikor a tél keményebbre fogta az idén, már jöttek a cikkek tömegestől, miért nem csinálunk korcsolyapályát? Megkérdezték tőlem azt is, talán nem olvasom a helyi lapot sem, hogy nem látom meg a nekünk címzett cikkeket, aztán a „Napi tüske" rovat is szúrt egy kicsit rajtunk. A január 31-én megjelent cikk után a JTS elnöksége ülést tartott, hogy az addig csak hóban tárgyalt korcsolyázás ügyére végérvényesen pontot tegyen. — A korcsolyázás lehetőségeit, területi igényét számba véve, először a jelenlegi kézi- labdapálya került szóba, amelyet — kis módosítással — át is lehetett volna alakítani erre a célra. Más alkalmas területet nem találtunk, ahol megfelelő jégpályát tudtunk volna berendezni. — A kézilabda-pálya tervét sajnos, el kellett vetni, mert annak elárasztása tönkre tette volna e sportág egyetlen helyi otthonát. Szezonkezdés előtt pedig nincs anyagi fedezetünk, hogy annak talaját nagy költségekkel felújítsuk. A kézi labda sport kedvelőinek pedig — és főleg a csapatnak — szüksége van a pályára. — Az iskolák udvara megfelelő területet nyújtana erre, mivel ott megvannak a pályakészítés technikai feltételei, elárasztás, kezelés, karbantartás, ezeknek kialakítása viszont már az iskolák testnevelő tanárain múlik. Ezekre már nem terjed ki a JTS hatásköre. — Ilyen körülmények között, ha létre is tudnánk hozni egy korcsolyapályát, a pálya fenntartási költsége olyan összegekbe kerülne, amely egyetlen sportegyesületünknek sem áll rendelkezésére. Igaz, hogy a korcsolyázni vágyóktól belépti díjat szedhetnénk, de még ezzel sem tudnánk kielégíteni a ma már jogos igényként mutatkozó kor- csolyázási feltételeket. — A korcsolya versenyszerű sportággá alakítása városunkban a jelenlegi körülmények között nem lehetséges. Ma már ez a sport is — tapasztalhatjuk, láthatjuk a tv képernyőjén — olyan komoly, kitartó, szakszerű felkészülést követel, amit nemcsak mi, hanem a többi kisváros sem tud anyagiakkal és szakemberekkel dotálni. Bujáki Gyula A JTS tehát „eleget tett” kötelességének: ülést tartott, amelyen megállapították: Cegléden nem nevelhetünk korcsolyabajnokokat. Ebben, valószínű, igazuk van. A JTS legalább megvizsgálta az ügyet — és nyilatkozott. Rajtuk kívül más a füle botját se mozdította. Akikre még tartozhatott volna ez az jgy. úgy gondolják, tavaly sem volt, most sincs, jövőre sem kell. — És a „korcsolyapálya” címszó egyébként sem szerepel semmiféle jelentésben, kimutatásban, ahol ki kell pipálni, ha van, vagy megindokolni —, hogy miért nincs. (A szerk.) Működése során kimagasló sikereket ért el és az utóbbi húsz év alatt a szakkönyvek egész sorát írta: Állatorvosi szemészet (1952), A fej és a törzs sebészete (1955), A végtagok sebészete (1960), a Szemészet 11. átdolgozott kiadása (1965). Szak- irodalmi munkásságának elismerése, amikor a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére — társszerzőként — német nyelvű világkiadás céljából megírta „Az állatorvosi szemészet" című könyvét, amely ugyan még csak a közelmúlt napokban hagyta el a nyomdát, de már második német, sőt angol nyelvű« kiadását is, tervezik. V. Hét végi műsorkaiauz A Kossuth Művelődési Házban ma este táncestély lesz az emeleti táncteremben. Holnap délután 5 órától 9 óráig tánczenei koktél. Játszik a Lowers gitáregyüttes. A Dózsa Művelődési Házban ma este 8 órától táncestély. Játszik a Klub-együttes. Moziműsor Szabadság: ma és holnap: Vadölő (NDK). Dózsa: vasárnap: A múmia közbeszól (magyar). Kossuth: vasárnap: A páncél nélküli lovag (bolgár). Albertirsa: - vasárnap: Az algíri csata (olasz). Jászkara- jenő: ma és holnap: A halál részére fenntartva (NDK). Törtei: ma és holnap: Stan és Pan, a nagy nevettetők (amerikai). Ceglédbercel: vasárnap: Felettünk az ég (francia). Abony: ma és holnap: Lássátok, feleim (magyar). E NAPOKBAN, halálának ötszázadik évfordulóján, a magyar sajtó megemlékezett a könyvnyomtatás feltalálójáról, Gutenbergről. Ez alkalomból mi a szakma ceglédi úttörőjére, az első ceglédi nyomdászra emlékezünk. LESSKA NÁNDOR 1850. szeptember 12-én született az osztrák tiroli grófság határán, Manfort kerület Schruns nevű falujában, közel a Bo- deni-tóhoz. Ma már elképzelni is nehéz lenne azt, hogyan és miért került a fiatalember hazánkba 1859-ben Vácott az első latin iskolát végzi, pár év múlva Karcagon folytatja iskolai tanulmányait, majd Szolnokra kerül, az ottani gimnáziumba. 1865—68-ig Do- bay János nyomdájában Gyulán tanulta a nyomdászatot, ahol a tanuló évek után mint betűszedő maradt alkalmazásban. Innen a Pesten működő Egyetemi Nyomdába került, majd egy magánnyomda után Debrecenbe megy, ahol a városi nyomdában gépmester, 75-ben és 76-ban ismét Gyulán folytatja a mesterséget. Akit így hányt-vetett a sors, aki gyermekkorától kezdve így vándorolt, annak valami nyugalmas élete nem lehetett, és nem dicsekedhetett azzal, hogy a sorsnak kiváltságos kedvence. 1878-ban ismét Budán, az Állami Nyomdában találkozunk Lesskával, de már ekkor a betegség, amely régóta dúlt szervezetében egyre jobban elhatalmasodott rajta. Orvosai tanácsára jött a gondolata, hogy vidéken saját műhelyt állít, és így szabadul a robotszerű munkától. A testvérek, a család szépen felszerelt nyomdát szerzett neki, és ő azzal itt rendezkedett be városunkban. Az ijesztésekre, lebeszélésekre, amelyekkel itt fogadták, hogy Cegléden nem él meg, csak mosolygott, és arra gondolt, hogy a jóravaló és becsületes ember mindenütt megél. 1878 nyarán azon a helyen, ahol most a református templom előtt a szovjet hősi emlékmű áll, berendezte nyomdaüzemét, amely „gyor&- és kézi sajtóval" rendelkezett, nagyobb és kisebb munkák elvégzésére vállalkozott, sőt hirdetményében azt ígérte, hogy a sürgős megrendeléseket is gyorsan teljesíti. Egyének, intézmények, hivatalok részére még színes nyomású munkát is vállalt A NAGY, KEREKES GÉP ontotta a nyomtatványokat. A baj csak akkor kezdődött amikor Lesska városunkba jött. Felállította a nyomdát, hogy néhány hónap múlva saját gyászjelentését nyomják azon. Barátai azt jegyezték fel róla, hogy „vidor kedélyét soha nem vesztette el, tréfált még rettenetes nehéz helyzete felett is”, s hogy „a nyomdákban előforduló ólommérgezés vitte el”. 1879. január 19-én éjjel egy órait or elhalálozott. GUTENBERG halálának ötszáz éves évfordulóján e városban, ahol a könyvnyomtatás feltalálása után csak 450 év múlva talált hajlékot, emlékezzünk egy percre a mesterre, aki szülőföldjét örökre elhagyva itt nyitott nyomdát. Példáját szép sor követte. Pi- ringer, Nagy Elek, az öreg Sebők, Simon János, Garab József, Juhász bácsi, a Sárikok, Benedek Sándor... De kitudná mindet felsorolni. Néhány évtizeddel ezelőtt e városban a nyomdaipar a legjelentősebb iparágak közé tartozott. Az itt tanult, majd szétszóródott Cegléden tanult nyomdászok száma még ma is jelentős. (Sz. I.) Kamarazenekari fesztiválra készülődnek A ceglédi zeneiskolában nemrég fejeződtek be a félévi növendékhangversenyek. Legnépesebb a zonigoraszak, utána a hegedűsök csoportja viszi a „prímet” — ők százhú- szan vannak. A legutóbbi növendékhangversenyen Timkó Tamásné és Dávid Sándor tanítványai léptek a dobogóra, a kezdőktől a OLVASÓINK ÍRJAK Vacogtató cserépkályha mellől fázós sorok A levelet a Pest megyei Kéményseprő és Cserépkályha- építő Vállalat egyik művezetőjétől kaptuk. — Azzal a kéréssel fordulok a szerkesztőséghez — írja —, hogy szíveskedjenek megkérdezni a ceglédi pályaudvar MÁV Utasellátójának illetékeseit: miért van hideg az étteremben, amikor ott szép nagy cserépkályha áll? Sajnos, nemcsak esetenként van hideg hanem szinte állandó jelleggel. Én naponta utazom Cegléden át Nagykőrösre, és naponta másfél órát töltök a helyiségben, ahol az idén, sajnos, hadilábon állnak a fűtéssel. Délutánra már teljesen hideg van, és nem egy vendéget látok a szomszédos asztaloknál nagykabátban ülve a kávéját kavargatni, vagy épp ebédjét fogyasztani. — Mi, gyakran átutazó vendégek szeretnénk tudni, ki lehet ennek a kályhának az „illetékese"? Van-e fűtője, vagy a kályha a ludas, ha nem ontja a meleget tűz nélkül? Több utastársam érdekében kérem, szíveskedjenek kíváncsiskodni, hátha lesz valami foganatja. Szíves elnézésüket kérve — maradok kicsit fázósan: Nagy Jánosné művezető CEGLÉDI APROHIRDETESEK Eladó kézi magvető gép, kádár eresztő- gyalu, tv-antenna. női kerékpár, 01 fázisú villanymotor, villanyköszörű. Cegléd, Rét utca 4. szám. ________ R észben beköltözhető ház kedvezményes fizetéssel III. kér. Baross utca 1. számú eladó. Érdeklődni: XIII., 408. szám Vörös Csillag Tsz központ, vagy 282 telefonon. Baloghné.__________________ J ó állapotban levő Pannónia motorkerékpár eladó. Cegléd, IV. kér. Wesselényi utca 5. szám. Eladó kettő szekrény, egy ágy betéttel, könyvszekrény. Ur- báh Pál utca 4. Zárszámadáskor gondoljon ruhaféléinek rendbehozására. Keresse fel: RÉVÉSZ női, férfiszabót, fordításokat, alakításokat, fazonmunkákat vállalok rövid időre. Cegléd Te’eki utca 1. Két fiatal részére bútorozott szoba kiadó. IX. kér. Vasvári utca 18- alatt.______________ H asas üsző eladó. Örkényi út 554. szám Ba- kos Károly. Szűcs MiháTy tanyáján, a városhoz 1 kilométerre a Szolnoki úti betonúton, egy fehér hízott sertés, 180 kg-os, eladó. Elcserélném budapesti 4 helyiségből álló lakbéres lakásomat ceglédiért. Érdeklődni munkanapokon 227-es telefonon, vagy Kossuth tér 10/á. Ba- loghné. Molnár utca 6. számú ház azonnal beköltöz- hetően eladó. Száraz tűzifa eladó. X. kér. Tömörkényi utca 66. szám. Érdeklődés a szemben levő háznál. __________ E ladó háromlábú emelőbak, a magasságot állítani lehet, kút készítésére is alkalmas, egy- és kéthen- geres benzinmotor. Pintér Bezerédi utca 15. szám. Cegléd. hatodik é vf oly ambeli ékig. Külföldi és hazai szerzők műveit adták elő. Klasszikus és modern számokkal szerepeltek a szülőkből, ismerősökből álló közönség előtt, amely nemcsak a szép előadást, hanem sokszor az igyekezetét is jutalmazta tapsaival. Különösen jól szerepelt a növendékek zenekara, a vonós trió és a gordonkakvartett. Dávid Sándor tanár elmondta, hogy a növendékek a Pest megyei állami zeneiskolák harmadik kamarazenekari fesztiváljára készülnek. A Törteién február 18-án sorra kerülő területi vetélkedőhöz hasznos tapasztalatokat szereztek ezen a házi hangversenyen. Farsangi mulatság Házastársak bálja A törteli Déryné Művelődési Otthonban ma este, fél kilenckor kezdődik a már hagyományos farsangi mulatság, a házastársak bálja. Természetesen nemcsak a házasokat várják szeretettel, hanem a jegyespárok — sőt, a leendő jegyesek — előtt is nyitva áll a nagyterem ajtaja! Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, ismerőseinknek. szomszédainknak, akik szeretett jó édesanyánk, nagyanyánk dédnagyenyánk és testvérünk: özv. Szabó Józsefné szül. Horthy Anna temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, jó ismerőseinknek, szomszédainak, a Tanács Építő Vállalat vezetőségének és dolgozóinak. munkatársainak, akik fel ej thet etlen emlékű férjem. édesapám, fiam és testvérünk: Bogdán László tragikus elhunyta alkalmából részvé'ük- kel nagy bánatunkban osztoznak, a temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv Bogdán Lászlóné és kisleánya Magdiika. Daráló segít a gondon
