Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

1968. FEBRUAR 4., VASÁRNAP ?TÄidP 7 Téli álom vagy ébrenlét? Egyes állatok egész télen át semmilyen táplálékot sem vesznek magukhoz, életműkö­désük a minimumra csökken. Mozgást nem végeznek, moha­párnába, kövek, fakéreg alatt, iszapba fúródva dermedten húzzák meg magukat; ilyenek a békák, gyíkok, halak és sok­sok rovarféleség. A csigák ke­mény fedéllel zárják el házuk nyílását, úgy várják a tavasz beköszöntését. Egyes hüllők — szalamandrák, keresztes vipe­rák — száznál nagyobb cso­portokba verődnek össze, és egymást melegítve, üregekben pihenik át a mostoha évszakot. Az „államot" alkotó rovarok, például a da- íazsak fészkei kihalnak, csu­pán néhány megtermákenyí- .ett nőstény, „királynő” húzza ki valahol megbújva tavaszig. A méhek azonban, mivel ele- ségkészletet gyűjtöttek össze, nem dermednek téli merevség­be. A méhkasban állandóan mozognak, és az anyagcsere által termelt hő biztosítja az életük fenntartásához szüksé­ges hőmérsékletet. A nőstény lepke nyáron a takarmánynövényre rakja pe­téit, télen azonban fakéregben, í ügyekben találhatjuk meg a petékét — így gondoskodik a nőstény a jövő nemzedékéről. Más lepkék hernyó alakban telelnek át — mohák, kövek alatt. Ismét más lepkefajok bebábozódva vészelik át a zord időszakot. Sok állat téli, álmot alszik. Ezek n/áron bőségesen táplálkoznak, meg­híznak, majd a tél beálltával rejtekhelyre húzódnak. A téli álom sajátos nyugalmi álla­pot: alatta a testükben e'.r-’k- tározódott zsírmennyis, t használják fel táplálékul. Az állat anyagcseréje lecsökken, testhőmérséklete is alább száll, ritkább lesz a légzés és a szív működése is. Ha közben azonban testhőmérsékletük túlságosan alább száll, feléb­rednek, életműködésük foko­zódik — és ezzel testhőmérsék­letük ismét emelkedik. Sokáig azt hitték, hogy a külső hőmérséjdet csökkenése elegendő ok a téli álom ma­gyarázatára. Kiderült azon­ban, hogy sok állat olyankor is téli álomba merül, ha meleg szobában tartják őket. Megfi­gyelésekkel és sokoldalú élet­tani kísérletekkel megállapí­tották, hogy bár a téli álom legfőbb oka a téli hideg, még­is végső fokon bonyolult hor­mon- és idegműködésre vezet­hető vissza. A pajzsmirigy hormonjának, a tiroxinnak a mennyisége az álom alatt csök­ken, és ha az alvó állatba ti- roxint fecskendezünk, sikerül felébreszteni, sőt rendszeres tiroxininjekciókkal egész té­len át ébren tarthatjuk. A téli álom hossza állatfajonként nagyon változó. Borzzal és sündisznóval olyan­kor is találkozhatunk, ha min­dent hó borít. A mormoták vi­szont az év nagy részét át- alusszák. Csaknem fél évig alszanak a denevérek, 3—4 hó­napig a hörcsögök és a pelék. Kevésbé mélyen és rövidebb ideig alszik, s már kisebb za­varásokra is talpra áll és el­hagyja „barlangját” az időjós medve. A kosok gyapja — a hagatá- si időben, ha túlzottan igény­be vannak véve —, zsírszegé- nyebb és merevebb. A med­dőn maradt anyajuhok bun­dája viszont magasabb, tet­tebb, mint a többieké. A szop­tatás vagy a fejés elvékonyítja a gyapjú szálrészeit. Érdekes kísérletet végeztek Angliában: rostokból készült védőruhát kaptak a juhok. Terméketlen, zord, széljárá- sos helyen tartották a Black­face fajtájú juhnyájat. Az eredmény meglepő: több és jobb gyapjút termeltek, több lett a szaporulat és előnyö­sebben fejlődtek a bárányok, mint a zsákrostszerű ruhát nem viselő nyáj esetében. Számszerűen vizsgálva: a fel­öltöztetett juhok szaporasága 50%-kaI, nyírósúlya 0,79 kg- mal volt nagyobb. MiriILO Bréma egyik fogorvosának, Johann Lampe-nak különl's hobbyja van — kis termetű ál­latokat tenyészt. Legújabb büszkesége egy „Heiderose” névre hallgató apró kanca. A parányi, kifejlett lovacska mindössze 50 cm magas. Lam­pe a közeljövőben ragadozó­kat akar miniformában kite- nyésztenl. A macska nagyrágú leopárd lesz a következő meg­lepetés a „brémai Zoo '-ból Mind a belföldi, mind a kül­földi szakértők és állatbaráté' körében nagy az érdeklődés a német fogorvos törpe állatai iránt. Ritka állatok Á hamburgi Hagenbeck Ál­latkert új, értékes jövevé­nyekkel gazdagodott. Hátsó- Indiából érkezett a rinocerosz- madár (bal oldali képünk), ami jelenleg a tropikusan fűtött madárház fő attrakciója. A kétesztendős madár a továb­biakban is kénytelen lesz egye­dül élni tágas kalitkájában, mert még biztosan hosszú idő telik el, míg az állatkertnek sikerül szert tenni a rendkí­vül ritka madárnak egy másik példányára. A 20 centiméter hosszú csőrű madár a legszí­vesebben fehéregerekkel vagy pikáns húsféleségekkel és pi­ros gyümölcsökkel (így pél­dául paradicsommal) táplál­kozik. — Nagy közönségsiker­nek örvend a nagy fülű kudu- csemete is. A képünkön lát­ható kis csíkos antilop még csak hatnapos és bizony elég­gé bizonytalanul áll gyenge lábain. Energia föld alól A növekvő iparosodás következtében a „klasszikus” ener­giahordozókon és az atomenergián kívül egyre nagyobb sze­repe lesz a szél, a Nap és a geotermikus energia hasznosítá­sának. A jelenlegi geotermikus kutatások elsősorban a vulká­nikus gyűrődések szélein eredményesek. Olaszországban ilyen energiából fedezik a villamos energiaszükséglet 4%-át, Űj-Zé- landban a 10%-át. Geotermikus erőművek működnek még Kaliforniában és Kamcsatkán. A termálvizekben gazdag Iz- land szigetén pedig a háztartások, iskolák, kórházak és kis mezőgazdasági üzemek fűtését is főleg geotermikus energiá­val oldják meg. Élelmiszeripari berendezések - szabadban Az erőművek és kőolajipari üzemek berendezéseit már hosszabb idő óta szabad téren állítják fel. Üjabban az élel­miszeriparban is egyre jobban tért hódít ez az eljárás. Azért lehetséges ez, mert az élelmi- szeripari technológia mai fej­lettségi fokán sok területen megvalósítható az automatizá­lás, az automatizált üzemek­ben pedig a gyártási folyama­tot távolból irányíthatják. Az irányító központ viszonylag kis helyen elfér, s az üzemnek csak ezt a részét kell zárt he­lyiségben tartani. Az Odesz- szai Ipari Tervezőintézet a je­reváni s a nikolajevi konzerv­gyár részére olyan szabadtéri berendezéseket készített, ame­lyeknek a költségei lényege­sen olcsóbbak, mint a hagyo­mányos módon készülteké. Juhok rostruhában Mitől jó a gyapjú? időjárását. Az atmoszféra fel­ső rétegeiben az elektromos­sággal töltött részecskék álla­potától függ a rövidhullámú rádiózás minősége. Az ionosz- férából érkező jelentések ér­deklik a kozmikus technika szakembereit, a szputnyikok tervezőit, a repülőgép-tervező­ket. ségével megállapítják a hő­mérsékletet. A szigeten létesített telepen, amely tulajdonképpen a raké­ták felbocsátását biztosító szolgálatok egész komplexu­mai mindenki fedezékbe bújik. Az ezüstösen csillogó, szivar­hoz hasonlító rakétát a kilövő­berendezés parancsnoki poszt­járól figyelik. Még egy utolsó vizsgálat következik. A műsze­rek jelzik, hogy minden be­rendezés rendben van. Start! A csillagok felé törő rakétát lokátor kíséri, a földi mérő­állomásön pedig filmszalag­ra rögzítik az ionoszférából’ érkező adatokat ,.. Általános felfogás szerint a normális állapotot biztosító táplálás a leggazdaságosabb gyapjútermelő tényező. A kop­lalás csökkenti a gyapjúnö­vést. De növeli-e a túltáplálás a gyapjúhozamot? Kétségte­len, hogy olyan esztendők­ben, amikor jók a legelők és bővebb a takarmánytermés, ieltebb, jobb, zsírosabb és tisz­tább szerkezetű bundát visel­nek a juhok. De az erőltetett táplálás sem vezetett ered­ményre, sőt egyesek szerint a bőr alatti kötőszövet elzsíroso- dása kopaszodást eredményez. TUDOMÁNY - TECHNIKÁ SZEBB A PÁVA - JOBB A PULYKA Negyedmázsás pecsenye «- őserdőben, tarlón Rakéták a Szovjet és francia tudósok a Ferenc József-föld egyik szi­getecskéjéről két MR—12 típu­sú szovjet meteorológiai szon­dát bocsátottak fel. A raké­tákban francia gyártmányú műszerek voltak. A kísérlet cél­ja az volt, hogy megmérjék az atmoszféra felső rétegeinek hőmérsékletét. (Újsághír) Az APN munkatársa inter­jút készítet a kísérletben részt vett szovjet szakemberekkel. Fenn a magasban különböző természeti jelenségek játszód­nak le, amelyeket a tudomány ma még nem ismer eléggé. Ezek befolyásolják Földünk sark egén Első közös kísérletünk al­kalmával a francia kollégák által kidolgozott módszert al­kalmaztuk, amely szerint a rakétaszonda 120 és 180 km magasban két mesterséges fel­hőt bocsát ki. A kísérletet az esti órákban hajtottuk végre, amikor a Nap már leáldozott a horizont mögött, de fénye nagy magasságban még észlel­hető volt. A mesterséges fel­hők sugárzásának jellege köz­vetlenül attól függ, hogy mi­lyen a hőmérséklet a mester­séges felhők térségében. Az elektronikus fénymérők segít­Sokan nem is gondolnak ar­ra, hogy ez a kedvelt baromfi a tengerentúlról, Észak- és Közép-Amerika erdeiből ke­rült hozzánk. Észak-Amerika őserdőiben él a bronz fényű sötétbarna tollazatú vadpuly­ka, amely 20—25 kg súlyt is elér. A Mexikóban és Hondu­rasban élő fajták ennél kisebbek; különösen az utóbbi helyen találhatók szép tollazatúak. A spanyolok hozták be Európába 1520-ban. Innen ter­jedt el később a többi európai országba, így hazánkba is. Sok felé nevezték indián kakasnak. Korábban főleg a fekete szí­nű házipulykát tenyésztették, később azonban igen elterjedt a bronz színű, valamint a fe­hér. Dél-Franciaországban el­sősorban tolláért tenyésztik ezt a változatot. Érdemes a pulykatenyész­téssel nagyüzemben és háztáji gazdaságban egyaránt foglal­kozni. Hamar rászokik a sza­bad életre az erdők, mezők szélén. Igen jól értékesíti a tarlót is. Nagyüzemi tenyész­tés során persze sok mindenre kell ügyelnünk; a takarmá­nyozás és az itatás a legmun­kaigényesebb feladat ün etetőket és önitatókat kell alkalmaznunk. Érdemes kidolgoznunk a megfelelő tartási és takar­mányozási rendszert, háztáji­ban és nagyüzemben egy­aránt növelni a pulykák szá­mát, hogy ne csak karácsony­kor kerüljön asztalunkra, ha­nem máskor is, és legyen a pulyka hústermelésünk egyik tartaléka... Tuséra Linus Pauling professzor, a kétszeres Nobel-díjas tudós kijelentette, hogy a világon a felhalmozott fegyverek együt­tes tűzereje százötvenszer na­gyobb, mint amennyi elég lenne az egész emberiség megsemmisítéséhez. Pauling számításai szerint az atom­fegyverekkel rendelkező or­szágok körülbelül ötszázezer megatonna nukleáris robbanó­anyagot halmoztak fel. Kilyukaszthatatlan autópneu Egy amerikai cég újfajta autópneut kísérletezett ki, amely a gyakorlatban úgy­szólván kilyukaszthatatlan. Ezt azáltal érik el, hogy a pneu belső része és a köpeny közé hengerelt acélfonatból készült hálót helyeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents