Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-23 / 45. szám

1968. FEBRUAR 23.. PÉNTEK PEST MEGYEI kMM(íp n Villanófény Értő szemmel A nagy dolgok megértése mindig apróságokban mérhető. Az új mechanizmus: nagy do­log. A megértést bizonyító ap­róság: karbantartókkal, pon­tosabban a gépészeti csoport néhány tagjával beszélgettünk Vácott, a képcsőgyárban, s többek között elmondották, hogy sok olyan munkát végez­nek el, amelyet egy jóval ala­csonyabb órabérű segédmun­kás is elvégezhetne. Vagy: jobb gépesítés mellett csök­kenthetnék a kézzel végzett munkát, s ez megint csak gya­rapítaná a gyár hasznát. Ér­tő szemmel mérik tehát föl ezek a munkások azt, ami hoz­zájuk a legközelebb áll: saját tevékenységüket. Biztos jele ez annak, hogy a maguk módján értik, s érzik is a képcsőgyári karbantartók, hol, merre nyíl­nak kisebb és nagyobb utak a gyári eredmények öregbítésé­hez; ők így akarnak hozzájá­rulni a kisebb költségekhez, a nyereség növeléséhez. Két hónap sem telt el a ja­nuári kezdet óta, mégis sűrű­södnek azok a jelek, melyek arról tanúskodnak, hogy mind többen kezdik valójában érte­ni: mindenkinek a maga te­rületén, a maga munkájában kell elsősorban fölmérni, tudni, hol rejlenek azok a források, melyek a közös hasznot gyara­píthatják. Ez a saját portán söprés valóban pozitívum. Mert hisz’ egyszerűbbnek tűnne vár­ni : majd a vezetők ... Igaz, a dolgok nagy, lényeges része valóban a vezetőkön múlik. Döntő befolyásuk nekik van arra, hogyan alakul a terme­lés gazdaságossága. Mégis, szá­mukra is jó alap — az erköl­csi támogatásé —, hogy a mun­kások értő szemmel vizsgálód­nak, s ésszerű javaslataik a holnap terveihez szolgáltatnak sokrétű kiindulást. (m. o.) TEGNAP ÉS HOLNAP Egg tss-elnök monológja Amikor én idekerültem hat­vanegyben, a megalakulás után 3400-as elnöknek, nem ismertem sem az embereket, sem a vidéket és hiába volt, hogy magam is parasztcsalád­ból származom, nagyon meg kellett küzdenem a bizalo­mért. Soha nem felejtem el az első közös aratást, kisparcel- lákon, sok ezer darabban volt akkor még a 6600 hold nagy része. Kimentem, elkértem egy kaszát, megvágtam a ma­gam rendjét, megszedtem a markot is. A cukorrépa isme­retlen volt ezen a homokos vidéken. Mégis belevágtunk. Az első évben nyolcvan má­zsát adott egy hold, tavaly már kétszázötvenet. Fekete földről jött ember lévén, a szőlőt itt kellett megtanul­nom. Bújtam a szakkönyve­ket egy évig. A tagok 900 hol­dat hoztak be a közösbe és emellett hatvanháromban hoz­záláttunk 110 hold nagyüzemi szőlő telepítéséhez. Volt egy esztendő, amikor kilenc hónap alatt tizenhárom vizsgálatot, fegyelmit folytat­tak le ellenem. De most már nyugodtan dolgozom, kétszer is megválasztottak elnöknek. Es nyolcadik éve, hogy itt nálunk nem változott a veze­tés; Csányi József, a főmező­gazdász, Abonyi Gyula a fő­könyvelő, és a többiek sem cserélődtek. Alkotni tettrekész emberekkel BEMUTATJUK S. HEGEDŰS LÁSZLÓT S. Hegedűs László neve — szőkébb hazáján — Nagykö­rösön kívül sem ismeretlen. Parasztember volt, aranykalá­szos gazdaként kezdett politi­zálni a második világháború előtt, amikor a falukutatás szembenállást jelentett az úri világgal. Pedig odahaza negy­ven hold jó földön gazdálkod­tak. Amikor tenni kellett, szin­tén megtalálta a helyét: par­tizánmúltját a „Szabadság Ér­demrend” dicséri. Következ­tek a küzdelmes évek a pa­rasztpárt baloldalán, majd a DÉFOSZ-ban. 1960 már a Pe­tőfi Termelőszövetkezet elnök- helyetteseként találta, onnan hívták városi tanácselnök-he­lyettesnek. 1967. március 19-én városa országgyűlési képvise­lőnek választotta. Most itt. ülünk szemben a nagy tárgyalóasztalnál. Kér­déseimre a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága titká­raként válaszol. Dr. Sánta An­na lemondott titkár helyett kooptálta e tisztségre az el­nökség. Először arra kér, írjam meg, hadd olvassák odalenn: nem lett hűtlen szülővárosához. Tagja maradt a termelőszövet­kezetnek és a városi tanács­nak. Gondjukat-örömüket to­vábbra is sajátjának érzi, bár most sok a teendő a népfront­ba!) is. — Főbb vonásaiban kiala­kult a helye a mai politikai életben, nem esetleges, ha­nem állandó tényezőként kell vele számolni — mondja. — Rendszeresen állást foglal, és rajta keresztül jut el a párton- kívüliek hangja a közéletün­ket érintő legfontosabb kér­désekben az ország vezetői­hez. A népfront maga köré tö­möríti a lakosság tettre kész rétegeit, konkrét célokat ad, vezeti, szervezi megvalósításu­kat. Az elmúlt években bebi­zonyosodott, hogy a népfront lehetőséget ad mindenfajta ha­ladó társadalmi mozgalom ki­bontakozására. Aki segíteni alkar az építőmunkában, az mind lehetőséget kap erre. Magától értetődik, hogy a mi szervezetünknek nincsenek ál­lamhatalmi feladatai, de bizto­sítania kell ezekkel a szervek­kel a konstruktív együttműkö­dést. — Megnőtt a helyi tanácsok feladatköre, államigazgatási, hatósági és gazdasági területen egyaránt. Milyen módon befo­lyásolja ez a falusi népfront­szervezetek munkáját? — A nagyobb gazdasági le­hetőségek alkalmat adnak a kezdeményezések, a társadal­mi munka erőteljesebb kibon­takozására. A falu még inkább gazdája lesz saj'át életének, s hogy ezt jól szervezzék, abban a népfronttagoknak nagy sze­repe lesz. Mutatják a mostani falugyűlések, ahol megválaszt­ják a bizottsági tagokat. Ér­dekesek, változatosak a meg­beszélések, minden előzetes szervezés nélkül is napirend­re kerülnek a közéleti, politi­kai és elsősorban a helyi gaz­dasági problémák. S bár a népfrontbizottsági tagság a világon semmiféle előnnyel nem jár, csak munkával, még­is alaposan megfontolják, kit juttassanak a bizottságokba. Ez mutatja, hogy mennyire ér­tik és becsülik szerepüket az emberek. — „ösmegyei” létére bizo­nyára jól ismeri gondjainkat. Véleménye szerint a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsá­gának van-e speciális feladata? — Van és lesz. A Parla­mentben elhangzott felszóla­lások alapján a Miniszterta nács vizsgálatot indított Pest megye sajátos helyzetének fel­mérésére. Gondolom, ha en nek a mindenre kiterjedő vizs­gálatnak a megállapításai né­hány hónapon belül elhangza­nak majd, tovább bővül a ten­nivalónk. Budapest közelsége, a bejáró munkások tízezrei, a kommunális és kulturális el­maradottság mind-mind ad tennivalót. A népfront eddig sem húzta ki magát, igyeke­zett eljutni a lakosság minden rétegéhez. S a tavasszal kez­dődő IV. kongresszusunk meg­határozza majd a szocialista nemzeti egység fejlesztése, az igazi hazafiság . kialakítása, az ifjúság és a társadalom formá­lása területén elérendő célki­tűzéseinket. k. m. Gondunk volt arra is, hogy megifjodjunk, ösztöndíjjal küldtük tanulni a tagok gye­rekei közül a tehetségeseket. Ezek a gyerekek is mind itt vannak. A főállattenyésztő, a főkertész, az üzemgazdász, az egyik növénytermesztő mező­gazdász és az állatorvos kö­zülük került ki. Vigyázunk arra, hogy aki vezető nálunk, annak ne legyenek kiváltsá­gai, utasítási joga van a ha­táskörén belül, de egyébként nem lehet több joga, mint az egyszerű szövetkezeti tagnak. A másik dolog, amit el aka­rok mondani, hogy a mi két falu határában levő 6600 hol­dunk elég sovány, bizony a legrosszabb a járásban. Föld­jeink átlagértéke 7,8 aranyko­rona. Hogy ez milyen kis ter­mőértéket jelent, ezt érzékel­teti, hogy tíz aranykoronás értékig bezárólag, a közös gazdaságok gyengéknek minő­sülnek és áljami dotációra tarthatnak igényt. És mi még*- is, a nagyon gyenge termőér­tékű földjeinken gazdálkodva, az elmúlt években előrehalad­tunk. Igaz, megadunk a föld­nek mindent, amire szüksége van és megműveljük úgy, ahogy kell. Az új kadar- és ezerjótelepítésünkről először szüreteltünk az ősszel és 30 mázsa szőlőt szedtünk le átla­gosan minden holdról. Még­hozzá 21,2 százalékos cukor­fokkal, a borforgalminál hat­szor mérték, mert sehogy sem akarták elhinni. És a búzater­mésünk; 600 holdat vetünk minden évben, most már csak Bezosztáját. Ezen a vidéken régen hat-hét mázsa volt a búzaátlag, a mi átlagunk ta­valy 17,70, de volt egy 110 holdas táblánk, ahol 24,80 má‘- zsát adott minden hold. A kö­zös gazdálkodás iránt lassan kialakult a bizalom, már mondogatják nálunk az idő­sebb parasztemberek: nem hittük volna. Pedig még most kezdünk erősödni. rom év múlva vágni, akkorra szervezünk egy háziipari rész­leget. Van még 260 hold ná­dasunk, kint az Erekrközben. Eddig is hozott félmillió kö­rül, de most majd nem adjuk el közvetlenül, mi fogjuk ké­vékbe kötni, exportra csoma­golni. Többet hoz így és több embernek adhatunk munkát, így építünk mi az adottsá­gainkra. Az állatállományunk nem nagy, száztíz tehén, száz­húsz hízott marha és 1150 bir­ka. De 130 ezer hibridcsirkét nevelünk húsnak, egy kilót 2,90 kg takarmánnyal, az el­hullás 0,2 százalék. A kerté­szetünkből hárommilliós bevé­telre számíthatunk, paradicso­mot, paprikát és egyéb vegyes zöldséget termesztünk. És idén, ez is új dolog Nagykátán, szer­ződést kötöttünk hatvan hold kalocsai fűszerpaprikára. Van már huszonhárom erőgépünk, három kombájnunk, három te­herautónk. Idén már bevezet­jük a garantált készpénzfize­tést, a havonként teljesített munka alapján. Már az első hónapot tudjuk: van, aki két­ezret, van, aki ezernyolcszazat, van, aki sokkal kevesebbet ke­resett. Ki mennyit dolgozik, annyit kap. Dolgozunk. A ker­tészetben elkezdődött a tava­szi munka. A gabonát január­ban fejtrágyáztuk. Fóti költségvetés Víz, gáz egyszerre Orvoslakás, társasház Egy lakos, két könyv Több mint egymillió forint sorsáról döntöttek tegnap Fo­ton; a tanácstagok az idei községfejlesztési alap felosz­tásáról tárgyaltak. A legtöbbet — 400 ezer forintot — a vízhálózatra szavazták meg. Még az idén elkezdik Fót köz­művesítését, s úgy tervezik, hogy egyszerre építik ki a víz- és gázvezeték hálózatot. Há­rom autóbuszvárót is kapnak, s 16 ezer forintért vásárolnak könyveket. Ez azt jelenti, hogy ezentúl minden lakosra két könyv jut. A fóti sportegyesület ebben az esztendőben huszonötezer forinttal gazdálkodik. Ebből a futballistáknak cipőt és trikót, a kisalagi kézilabdás lányok­nak pedig teljes felszerelést vásárolnak. A község lakásgondjainak enyhítésére a tanács társasház építési akciót kezdeményezett, a régi lakások felújítására 87 ezer forintot fordít. A belvíz- veszély elhárítása az idén is sok pénzbe kerül a községnek. Jó hír viszont a fótiaknak, hogy a megyei tanács engedé­lyezte a negyedik körzeti orvosi státust és most 80 ezer forintért la­kást vásárolnak a doktornak, Fót a legdinamikusabb köz­ség — így jellemzik a járási tanácsnál, ha szóba kerülnek. Hogy ez nem véletlen, bizo­nyítja: kétszázezer forint érté­kű társadalmi munkát tervez­hettek erre az évre. ERGONÓMIA Ember ás mankahely Ki alkalmas — lesztek Vácnak így állunk most, az új me­chanizmus kezdetén. Aki azt mondja, hogy ez könnyebb lesz, rosszul számít. Mert ter­melni azt lehet, de eladni, méghozzá megfelelő minőség­ben az árut, az már egy kicsit nehezebb. Én nagyon fontos­nak tartom, hogy jó kapcsola­taink legyenek a partereinkkel. Hat éve működünk együtt a hatvani konzervgyárral, 2,8 millió értékben szállítunk csir­két a kecskeméti baromfi- feldolgozónak, bennük még nem csalódtunk. A legtöbb vi­tánk, bár nagyon sok vállalat­tal kereskedünk, mégis a MÉK-kel van, velük szerző­dést csak minimális mennyi­ségre kötünk, megkeressük in­kább az egyéb értékesítési le­hetőségeket. Ha arra gondolok, hogy ami­kor ide kerültem, milyen ne­héz volt, nemcsak nekem, ha­nem a közös gazdálkodást ak­kor kezdőknek is, akkor látom csak, hogy még nem telt el tíz esztendő sem, s mégis milyen nagy utat tettünk meg, milyen messzire jutottunk. Elmondta: Varga Pál, a nagykátai Kossuth Tsz elnöke Lejegyezte: Hetesi Ferenc Pál ^"ssssssrssssssssssssssrssfsssss/sssssss/ss. Érdekes tájékoztatót tartot­tak tegnap, a Kohó- és Gép­ipari Minisztériumban, az er­gonómia időszerű kérdéseiről. Az ergonómia — mint meg­tudtuk — a különböző mun­kafolyamatok során az ember és a termelő eszközök, vala­mint az egész üzemi környezet kölcsönhatásában érvényesü­lő törvényeket igyekszik fel­tárni. Például az Egyesült Iz­zóban és a Ganz-MAVAG-ban antropometriai adatfelvétele­ket végeztek, annak érdeké­ben, hogy a különböző mun­kahelyeket, gépeket és beren­dezéseket a dolgozók testmé­reteinek, testalkatának leg­megfelelőbben alakítsák ki. így készültek már az új moz­donytípusok ülőberendezései és a finommechanikai ipar­ban egyre több helyen haszná­latos újfajta, állítható mun­kaszékek. Az Egyesült Izzó ké­résére a váci gyáregység szá­mára a munkaalkalmassági vizsgálatokhoz különleges teszteket dolgoznak ki. Sok Pest megyei gépipari üzem munkaügyi területen dolgozó vezetője vett és vesz részt azokon a továbbképző előadá­sokon is, melyek a munkalé­lektan, a munkapszichológia kérdéseivel foglalkoznak. A gyakorlatban jól haszno­sítható, mert a munka terme­lékenységét fokozó és bizton­ságát növelő új tudomány népszerűsítésére és a tapasz­talatok széles körű terjesztésé­re Ergonómia címmel folyó-1 iratot is megjelentetnek. Február 29 Talaj javítási ankét a Technika Házában A Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szerve­zetének talajtani szakosztálya egész napos tanácskozást ren­dez Budapesten a Techniká Házában február 29-én dél­előtt 9.30 órai kezdettel. A vi­taülésen az új gazdasági me­chanizmus bevezetésével, a ta­lajjavítás, talajvédelem, víz­rendezés és az állami támoga­tással kapcsolatos kérdésekről tárgyalnak. Igaz, hogy nincsenek ná- h .unk látványos eredmények, h mert a termelést és az egész ^ gazdálkodást a biztonságra d alapozzuk. De azért, ha még sh nem is annyi, mint amennyit k mi szeretnénk, mégis emelke- h dett a dolgozóink jövedelme. Hatvanháromban mindössze k négyezer forint körül volt az h egy tagra jutó közös jövede- n lem, két éve már közel járt a k nyolcezerhez, tavaly pedig el- c érte a 9800 forintot. Azt is ki- e számoltuk, hogy az állandóan, n rendszeresen dolgozók évi ke- r resete 16 420 forint volt. Mon­dom, nem vagyunk ezzel még megelégedve, és reméljük, hogy jövőre, s az után,a követ­kező évben még többet fizet­hetünk. Bizony, a mi rossz termő­föld jeinken időre van szükség, ^ míg a befektetett munka meg- ^ hozza a kívánt jövedelmet. Mi S> pedig fejleszteni akarjuk a | gazdaságunkat, sok elgondólá- ^ sunk, tervünk van erre az esz- tendőre. Az egyik ilyen, s ezt $ saját beruházásból valósítot- J; tűk meg, egymilliós költséggel, ^ a keltetőállomás. Már műkő- $ dik, mi fogjuk a járást ellátni ^ hibrid naposcsibével. Jelenleg ^ kétszázezerre van szerződé- ^ sünk, rövidesen kezdünk szál- ^ lítani. Létrehoztunk egy új se- ^ gédüzemet, egy víz- és villany- ^ szerelő részleget. Ennek ugyan- ^ csak van munkája a járásban. ^ Azután itt van a kétszáz hol- ^ das nyárfatelepítésünk. A leg- ^ idősebb 4 éves, tavaly már 330 | ezer forint értékben fásítot- ^ tunk, erdősítettünk a saját te- ^ rületünkön. öt-hatszáz holdra ^ növeljük a nyárfát, s meglesz ^ a haszna, hat év múl va már ^ szállíthatunk fát az iparnak. § És idén telepítünk száz holdon ^ füzest is a talajvizes területe- ^ ken. Ezt is lehet majd két-há­Kanadába utazik, bárokat, éttermeket díszít majd az a terítő, amire kanadai térké­pet, a nagyobb városok címe­reit mintázták. Ugyancsak külföldön lesz kelendő az im­pregnált vászonból készült ab­rosz, vízhatlan, könnyen tisz­títható és tartós. Meglepetés készül a balatoni vendégek­nek is, az új szállodákat nyá­ron már modern mintás, len- függönyök teszik hangulatos­sá. Eddig nem járt utakon is elindultak. Finom tapintású, műszálas, gyűrődésmentes ru­haanyagot készítettek zakó­nak, köpenynek is beválik majd. Sorozatgyártását a kö­zeljövőben kezdik meg. Mo­dern, és régi bútorzaté szobá­ban egyaránt szép a szintén új eljárással készülő terítő, sima vászonra szövött, vagy nyomott szegélyt varrnak. ' Mindenkire gondolnak, tehát nem maradhatnak ki az autó­sok sem. Sötét színárnyalatú, vastagabb, az autó üléseit vé­dő szövetet is készítenek. S hogy a legkisebbek se marad­janak ki, az impregnált vá- szonterítőknél kimaradt anyagból mintás, mosható par­tedlik készülnek. Megújuló keresés eredmé­nye az egyre szebb, moder­nebb kivitelű, könnyebben kezelhető áruk. Nem csoda, a mintarajzolóban iparművé­szek, fiatal lányok tervez­nek . .. — V — Térkép a térítőn ! Káprázik a szemünk a sok § színtől. A falak mentén sora- ^ kozó üvegszekrényekben ka- ^ leidoszkópként összeolvadva ^ torlódnak a színes, mintás ab- ^ roszok, függönyök, ruha, bú- 8 torszövetek, konyharuhák, tö- | rülközők: ki tudná mindet 8 felsorolni. A budakalászi len- ^ fonó mintázójában nem győzik ^ megmutatni a nemrég kikísér- i letezett, speiális textíliákat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents