Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-23 / 45. szám
resT MIECVEI ctfívlav 1968. FEBRUAR 23., f'É’VTFK A védjegy — névjegy Eveken át úgy tűnt, hogy senkinek sem hiányaik, pedig . latok. A nehézipar után a koa védjegy olyan megjelölés, amely valamely árut más árutól a nem hozzáértő számára is szembetűnően és megjegyezhe- tően megkülönböztet. Célja az áruk származásának és minőségének jelzése, az előállító szavatosságának igazolása. Utánzása legtöbb országban büntetendő cselekmény. Magyar Mercedes A védjegy eszerint a cég névjegye. Oltalmazza a törvény, mert azt a bizonyos egy vagy néhány szót, esetleg ábrát, csak az az egyetlen vállalat vésheti az árujára, s a védjegy presztízse összefonódik az azt kibocsátó vállalatéval — sorsa az esetek egy részében vele együtt alakul. Az ipar történetében arra is van példa, hogy a védjegy értéke nagyobb, mint az egész vállalkozásé ! Amerikában például nemrég tízezer dollárért eladtak egy fagylaltgyárat — a gyár félévszázados védjegyeiért külön százezer dollárt fizetett a vevő. A második világháborút lezáró párizsi békeszerződések után egy egész sereg német védjegy Európa különböző államainak birtokába került: a nyugatnémet trösztök márka és dollármilliókért vásárolták vissza azokat. (Magyarországra többek között a Mercedes társaság védjegyeinek egy része jutott. Mindaddig, amíg ezek magyar tulajdonban voltak, akár egy magyar kisipari szövetkezet is felszerelhette volna saját készítésű személykocsijára — ha éppen autógyártásra szánja ei magát.) A védjegynek, az ipari névjegynek tehát értéke van. Az argentin vásárló 52 féle rádiókészülék közül is kikereste az Orion védjegyet, mert tudta, hogy vele jó minőségű híradástechnikai terméket kaphat. A védjegy azzal, hogy ígéri a stabil minőséget, jelzi az áru tulajdonságit, a kon- kurrenciaharc, a piacokért és vásárlókért folytatott küzdelemnek is hatékony fegyvere. A mechanizmus szele Magyarországon az elmúlt évtizedekben egész iparágakból haltak ki a védjegyek: harminc évvel ezelőtt például Rajzpályázat úttörőknek A Magyar üttörők Szövetsége és a Magyar Posta rajzpályázatot hirdet úttörőknek a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulójára kiadandó bélyegsorozat rajzainak elkészítésére. A pályázaton réezt vehet minden kisdobos és úttörő általános iskolai tanuló. A rajzokat negyedíves nagyságú rajzlapra kell készíteni, és hátlapján feltüntetni a készítő nevét, életkorát, az iskola úttörőcsapatának nevét, valamint helyét. Egy pályázó több rajzot is beküldhet. A rajzokat az úttörőcsapat vezetője március 30-ig juttassa el az illetékes megyei (budapesti) úttörő elnökség címére. A legjobb bélyegrajzok készítői külföldi és csillebérci jutalomtáborozáson vesznek részt, vagy pénz-, illetve tárgyjutalomban részesülnek. új jra hullámzik a Balaton Az idei télen viszonylag sokáig tartotta magát a Balaton összefüggő jégpáncélja. A rianásoknál nem keletkeztek nagyobb torlódások, csak néhány helyen képződtek alig félméteres, úgynevezett jégbarázdák. A hosszabb ideje tartó enyhe időjárás lassú és fokozatos pusztulásra ítélte a hatalmas jégmezőt. Csütörtökön az északi partoknál már nagy kiterjedésű területeken hullámzani kezdett a víz. A még összefüggő mező jégpáncélja teljesen „elgyertyásodott”. Az első nagyobb szél néhány óm alatt „összesepri” a hatalmas jégtömeget. A szakemberek úgy számítják, hogy ha nem kerekedik hamarabb nagyobb szél, tgy-másfél hét múlva mindenképpen teljes kiterjedésében hullámzani fog a Balaton. I egy-egy jelentősebb textilipari vállalatnak több védjegye volt — mint 1967 elején az egész könnyűiparnak, és az ország véd jegy készlete éppen, hogy meghaladta a kétezres számot. A Szellemi Tulajdon Oltalmára létesült Nemzetközi Irodák lapja a La Prop- rieté Industrielle két évvel ezelőtt megírta, hogy az Unió több mint húsz országában közel kétszázezer védjegyet lajstromoztak, s a konkurenciához szokott piacokon szinte minden áru védjeggyel kerül forgalomba. Az új gazdaságirányítási rendszer Magyarországon is elevenebb versenyt ígér. Nemrég, amikor a Találmányi Hivatal munkatársai az ország különböző vállalatainál a védjegyek felől érdeklődtek, több helyen azt a választ kapták: úgy látszik a mechanizmus szele a védjegyekig is elért! A múlt évben lezajlott védjegy- számlálás csupán 2225 védjegyet talált az országban, s közülük csak 777 élvezett nemzetközi oltalmat. Ezek égisze alatt biztonságosan lehet exportálni, anélkül, hogy azt a bizonyos kis emblémát, rajzolatot saját áruik forgalmazására használnák fel a külföldi cégek, mert ha mégis ezt teszik, védjegybitorlásért bíróság előtt kell felel- niök. ,Javít" a könnyűipar Magyarország mai védjegyállománya — kétezer-négyszázra tehető. Tavaly 186 védjegyre kértek és kaptak oltalmat a magyar ipari és mező- gazdasági vállalatok, majdnem százzal többre, mint egy esztendővél ezelőtt. 1968 első heteiben is nagy volt a forgalom a Találmányi Hivatal védjegy- osztályán : annyi kérelmet nyújtottak be, mint máskor egy negyedév alatt! Jelenleg védjegyekben leggazdagabb a nehézipari tárca, — ezen belül is a gyógyszer- iparban a legnagyobb a védjegysűrűség. A nehézipar — a védjegykészlet kétharmadát birtokolja, — viszont védjegyekkel még a kisipari szövetkezetek is jobban egyengetik termékeik útját a piacon, — mint az építőipari nagyvállahó- és gépipar következik: a tárca üzemeinek több mint kétszázötven védjegye van, — és körülbelül ennyivel rendelkezik a külkereskedelem is. A külkereskedelmi védjegyek nagy része természetesen nemzetközi oltalmat élvez, és a világpiacon gyakran kiderül, hogy a furcsa tex-kex, impex- re végződő vállalatok olykor legalább annyit köszönhetnek néhány betűs monogramjaiknak, mint mondjuk, a jó technológiának. A vállalatok, ha lassan is de felismerik, hogy az ízléses, bevált védjegy nem szükséges rossz, hanem súlyos adu lehet a kereskedelmi tárgyalóasztalon — és a kirakatokban. Egyébként erről tanúskodnak az idei első védjegyigénylések. A Magyar Állami Pincegazdaság tizennyolc különböző palackozott borféleség védjegyezését kérte január elején, ötvenegy ruházati kisipari szövetkezet pedig több új terméket akar jelölni védjegyekkel. Az elmúlt esztendőben javult a „védjegyhelyzet” a könnyűiparban is: cipőgyárak, fonodák, szövödék kértek védjegyet áruikra, — javítva ezzel a nemzetközi forgalomban a magyar védjegyek arányát. Magyarországon jelenleg mintegy százkilencvenezer nemzetköri védjegy élvez oltalmat, ezek — néhány százaléktól eltekintve — természetesen külföldi cégek áruihoz tartoznak. Holland és csehszlovák tempó Mert külföldön — a konkurenciához szokott viszonyok között — a védjegyharc, a védjegypiac is élénkebb. A Magyarországhoz hasonlóan új gazdaságirányítási rend szerint működő csehszlovák népgazdaságban évente három-négyezer védjegyet lajstromoznak: eny- nyi új védjegyre kémek oltalmat. Argentínában hétszer ekkora a védjegyforgalom, a holland arányok pedig megegyeznek a csehszlovák tempóval. Tehát keresik, kérik, sőt, ad- ják-vesrik a védjegyeket. Ehhez viszonyítva Magyarországon még szerény a „nyüzsgés”, de a vállalatok vezetői már nem mosolyogják meg azt, aki ilyen „tippet” ad nekik: már most szerezze meg védjegyét, hiszen hamarosan szóhoz sem juthat azon a piacon, ahol mindenki a védjegyével mutatkozik be. Krajczár Imre M INGÁZOK ÉRDEKÉBEN Mint ismeretes, január elsejétől megváltozott a vidékről bejáró dolgozók vasúti bérletjegyeinek beszerzési lehetősége. Egyes vállalatok sa- játmaguk vásárolják meg a bérleteket, míg mások készpénzzel fizetik ki dolgozóiknak a vállalati hozzájárulást. Azok az üzemek, amelyek maguk váltják meg a jegyeket — közölte az Állami Biztosító megyei igazgatósága — gondoskodhatnak dolgozóik kedvezményes utas-bal- esetbiztosításáról is. A biztosítás díja bérletenként havonta 1 forintba kerül, míg a félhavi, vagy menettérti jegyeknél 60 fillér. Az utas-balesetbiztosítás független az úgynevezett Cséb-től, kiegészíti azt és 50 ezer forintig terjedő kártérítésre szól. Gépkocsi a győztesnek Egy személygépkocsit ajánlottak fel annak a svéd gyorskorcsolyázónak, aki az 1500 m-es távon elsőnek ér el 2:10 percen belüli eredményt. A Stockholmban megrendezett versenyen az olimpiai bajnok svéd Höglin 2:07 perces svéd rekorddal érkezett a célba, s elnyerte a gépkocsit. A főnök nem csinál titkot terveiből Álmodják már a körösi áloműzöt Vendégcsalogató ♦ Gyertyafény bár ♦ És mi lesz a büfével? Aranykalász. Délelőtti csend. Ülök az egyik asztalnál és faggatom Nagy István üzletvezetőt, szolgál-e a vendéglátó délebéd mellé valami újdonságot is? — A Központi tipikus ebédlőhely. Az idők során adakult ki. Mi kétszáz jegyes ebédet főzünk. Étlapról rendelő vendégünk kevés van. Pedig állítom, az ételminőség vagy a felszolgálás nem rosz- szabb, mint a konkurenciánál ... — s a Központi étterem felé mutat. — Viszont a vacsora, nos, ez vacsorázóhely... Tény, hogy igyekeznek különlegességeket is adni. Lehetőleg beszereznek pacalt és májat. De nemcsak erre gondolnak. Ha ínyencségre vágyik a vendég, akár szerepel az étlapon, akár nem, megkapja. A főnök nem csinál titkot terveiből. — Nézze, mit tagadjam, én bizony ÉPÜL A GYÁR Nagy kapacitású konzervgyár épül Debrecenben, amely 1970-ben kezdi meg a próbatermelést. Az építkezésre 648 millió forintot költenek elcsalom a Központi vendégeit. Megnézem az ételáraikat és a mienket alákalkulálom. Olcsóbban adom, mint ők, pedig mi másodosztályúak vagyunk. Elégedetlenül egy vendég sem mehet el innen: sokat és jól szervírozunk. Nézegetem az asztalokat Ahol a jegyre ebédelők esznek, hiányoznak a térítők. A kétféle asztal elüt egymástól. — Jól van ez így? — Innen, a szervizből jönnek a legtöbben. Persze. Fél óra ebédidő. Még kezet sem moshatnak rendesen. Ruhát váltani sincs idejük. A fehér abroszhoz csak egyszer érjen a kormos, olajos ruha ... — Azt akarom ugyanis, hogyha felterítünk, akkor az kifogástalan legyen mindig. Ezután többet adunk a külsőre. Egyöntetű öltözékben lesznek a pincérek. Már elkészültek a ruhák. Középkék szmoking, fekete tükörrésszel. Nagyon elegáns. De kell, hiszen lassan átváltunk éjszakai szórakozóhellyé. Hajnali ötig leszünk nyitva. — S a távolabbi tervek? Nehezen szánja rá magát, de elmondja: — Ha igaz, a Rigó Jancsit az Aranykalászhoz csatolják. Itt lenne a bár. Függönyökkel, rejtett világítással, bárpulttal, gyertyákkal és mixerrel. Egyenruhás portás áll majd a bejáratnál és csak egy zongora meg dob, s persze dizőz ... Reggel lenne a záróra, de akkor már fogadná vendégeit az Aranykalász... Igaz, ha Cegléden meg Kecskeméten érdemes nonstop szórakozóhelyet fenntartani, akkor ilyen formában megérné Nagykőrösön is... Kíváncsian várjuk. A kérdés csupán az, hogy hová jár majd akkor a Rigó Jancsi büfé törzsközönsége olcsó és jó reggelire, uzsonnára és vacsorára, mert hogy ők is vannak néhányan, s az álmok mellett pillanatnyilag ez — a valóság... (sz) Cinkosság----------------- mert nincs, akinek | Leírom, | elmondjam. Fölhív- tam ugyan telefonon Jocó nénit. Adott pénzt, egyszer ebédet is. Azt azonban nem szeretném, ha visszamondaná ariyunak. Anyu nagy botrányt rendezne és belebetegedne. Elég beteg úgyis. Hallottam, amikor a szomszéd néninek mondta, hogy az orvos figyelmeztette, éljen okosabban, mert ha nem vigyáz, a szívére, akkor... Nem, anyunak soha nem mondom el. Ezt már akkor elhatároztam, amikor első este nem tudtam elaludni. Nem félek én egyedül, nagy lány vagyok, tizenkét éves. Segíteni is szoktaip. Nemcsak a KÖZÉRT-be szalajtanak el, vagy a Patyolathoz, hanem néha a tanácsnál is elintézek valamit. Múltkor én adtam le a lakbérpótlék elengedési kérvényt. Igaz, nem nagy dolog, de a felnőttek csodálkoznak, ha egy gyereket látnak hivatalos helyen. Vásároltam már szenet is egyedül, német brikettem kaptam. Anyu külön megdicsért, mert por sem volt benne. Anyu megbfrik bennem. Most, amikor vidékre utazott, (nem mondhatta a vállalatnál, hogy nyolc napra nem mehet el a családja miatt), mert valami nagy dolgot kel! felderíteni a brigádjával —, rám bízta apát. Azt mondta, segítsek neki takarítani, megmelegíteni az ételt, én ügyesebben tudom, mint apa. Apa még meg is sértődött, persze, csak tréfából. Jót nevettünk mind a ketten anyu fontoskodásán. Hétnyolc nap nem a világ, addig csak megleszünk. Anyu három napra előre főzött és ez elég nagy dolog az étvágyunkat tekintve. Cédulára felírta, melyik napra mit szánt. Alig tette ki a lábát, apuval már elhatároztuk, hogy nem tartjuk be a sorrendet. A kelkáposztát utoljára hagyjuk, a becsináltat pedig megesszük első nap. Ettől a perctől kezdve cinkosok lettünk.------------ hajnalban utazott el. FiI Anyu I gyelmeztetett, mielőtt------------- iskolába megyek, ágyazzak be, soha nem lehet tudni, ki jön délután. A reggelit ő készítette el, de nem volt kedvem hozzányúlni, •mert a mosogatás keserve előre riasztott. Apára nem számíthattam a mosogatásnál sem, mert ő utálja az ilyesmit és elvégre én vagyok a lány. E lső este apa azt mondta, hogy kikérdezi a leckét. Szigorú arcot vágott, komolyan akarta helyettesíteni anyut Ebből azonban semmi sem lett. Addig hízelegtem, amíg levettem a lábáról és elkezdtünk kártyázni. Tíz órakor kiáltott csak fel, hogy te jó isten, ha anyu látna bennünket, mekkora cirkuszt rendezne, hiszen az utasítás szerint nekem kilenc órakor már ágyban lett volna a - helyem. Ezen kicsit össze is vesztünk. Szerintem azért akart hirtelen ágyba parancsolni, mert vesztett és nem tud veszteni. Be akarta bizonyítani, hogy nincs igazam és fél tizenegyig még fennmaradhattam. Reggel figyelmeztetett apa, hogy később jön haza, mert az egyik barátjának a nevenapját ünnepük. Azért kilencre megjön. Akár meg is várhatom, ne feküdjek le. Meg akartam lepni. Kilencre megterítettem, mintha anyu várná haza. Kis bort is készítettem az asztalra. A kártyát a szalvéta mellé csempésztem, hogy lássa, milyen megértő társa vagyok. Előre mosolyogtam, magam elé képzeltem elégedett arcát... Hiába vártam, tízre sem ért haza. Fél tizenegykor lefeküdtem. Nem tudtam olvasni. Lestem az ajtót. Többször is a torkomban vert a szívem, úgy hallottam, mintha babrált volna a zárral. Nem emlékszem, mikor aludhattam el. Hajnalban azon ban felriadtam. Apának már fel kellett volna kelnie. Biztos álmos az esti muritól, majd felkeltem. Lenyomtam a szomszéd szoba kiüncsét, vigyáztam, ne legyek hangos. A kis állólámpát gyújtottam meg, annak tompább a fénye.---------- nem aludt itthon. Az I Apa I ágya sima volt, ahogy---------- este megvetettem. A teríték is ott árválkodott. Hirtelen be- lémnyilalt valami. Soha ilyet nem éreztem: gyötört a féltékenység. Talán nem is volt névnap. Talán nem is Kari bácsival találkozott. Igaza lehet anyunak, hogy apának Kicsi néni tetszik? Kicsi néni olyan furcsa volt múltkor, amikor találkoztunk. Különböző rémképeket láttam. Hátha baleset érte szegényt. Értesíteni sem tud. Talán a nevét, a címét sem bírják kiszedni belőle. L eszedtem az asztalt és teát is csak magamnak főztem. Az iskolában nem figyeltem, de szerencsém volt, senki nem vette észre. Délben rohantam haza, hátha otthon találom apát. Az üres lakásban nem leltem a helyem. A jégszekrényből csak elő kellett volna vennem a lábast, de ahhoz sem volt kedvem. Azután eszembe jutott valami. Fölhívtam a gyárat. Bemondtam apa nevét. Kis búgás után apa beleszólt a telefonba. Mély volt a hangja, olyan, mint amikor sokat iszik. Le akartam tenni a kagylót, de véletlenül beleszóltam. Azt mondtam, hogy vártam haza. Félek egyedül. Azt válaszolta, hogy sok a dolga, most nem ér rá, de nyolc felé hazajön. Megkérdezte, hogy ebédeltem-e és bár semmi jelentősége nem volt, azt füllentettem, hogy igen. Tanultam, olvastam, de minden olyan rossz volt. Nyolc felé már nyugtalankodtam. Megint megterítettem. Ott volt a bor is. Csali azért, hogy lássa, megbocsátottam. De nem jött. Nincs borzasztóbb a várakozásnál! Mindig ki akartam rohanni az ajtón, megkeresni akárhol apát.-- leültem, levelet írI Ehelyett | tam, anyunak. Jöj------------------ jön haza, hiányzik. H ogy apa nem szeret minket, hogy Kicsi néni utálatos asszony, ki nem állhatom. Azután összetéptem a levelet. Gyűlöltem apát. Ahogy reggelig teltek az órák, haragom fokozódott. Négy teljes napig nem láttam. Amikor ötödik este megjött, úgy tettem, mintha aludnék. Matatott a konyhában, ennivalót keresett. Hirtelen megértettem, miért olyan ideges anyu mindig, miért veszekszik velem akkor is, amikor nincs igaza Hazavártam anyut, virágot tettem az asztalra. A maradék ételt kiöntöttem és elmosogattam az edényt. Estefelé megjött anyu. Majdnem egyidőben apával, örült a virágnak, a rendnek. Dicsért bennünket: lám, egész jól megvoltunk nélküle. Várta a tiltakozó választ, jött is hamar. Apa bizonygatta, hogy szörnyű volt nélküle. Én hallgattam, úgy sem tőlem várt választ; Apa egy szóval sem mondta, hogy semmi köze a virághoz, sem a rendhez. Egyáltalán semmihez. Én sem árultam el semmit. Csak, amikor apa titokban meg akarta simogatni a hajam, hogy megköszönje a cinkosságot, elhúztam a fejem. Anyu észrevette és csendesen korholt: I-------——------j ejnye, már megint I — Zsóka, I hogy viselkedsz -------------------- apáddal? — Azután szünetet tartott, elkomorodva újra megszólalt: Szégyeld magad. Sági Ágnes
