Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-02 / 27. szám
1968. FEBRUAR 2., PENTEK M F.CYEI 3 Közeleg a zárszámadás — lemond az elnök Több milliós hiány a dömsödi Dózsánál Nem tartanak ilyenkor közgyűlést a tsz-ek, csak ha már i tagok elé terjeszthető az ílőaő év zárszámadása. Mégis ígybehívták a dömsödi Dózsa tagjait, pedig a zárszámadás napja csak közeleg. Ez a közgyűlés mégis azzal függött jssze. Katona Bálint beült még egyszer az elnöki székbe :sak azért, hogy tudassa — a nagy hiányokat már hónapok nta sejtő tagokkal — távozni ikar. Lemondását elfogadták. Alakult 1950-ben Dömsöd három tsz-e közül i Dózsa a legöregebb. Még 1949-ben összeállt ötven nincstelen, hogy állami tarta- ékföldön rizstermeléssel teremtse elő a mindennapit. A tagok szorgalmát és társulásuk első évének szép eredményeit látva, csatlakozott a rizstermelő csoporthoz Ispán Imre és Fehér István, a közjogi tanács mostani elnökhe- yettese, hogy a csoportot termelőszövetkezetté fejlessze. Cervük sikerült. Száz taggal megalakult 1950-ben a Dózsa Tsz. Elnöke Ispán lett. Né- nány hónap múlva pedig, Imikor községi tanácselnökké rálasztották, Fehér István vetette tovább sikeresen 52-ig i Dózsát, ő volt a második elnök. A tizenharmadik elnök — Es én vagyok a tizen- narmadik — mondja Balogh László, akit a tagság a zárszámadási közgyűlésig nnosí ázott meg a tsz vezetésével. — Tizenhét év alatt ilyen sok változás a vezetésben, azt hiszem nem tévedek, ha a balok egyik fő forrását éppen nbben látom Jött az új elnök, nelekezdett valamibe, máris elment, az utóda meg nem őlytatta, amibe előde javaslatra esetleg százezreket ölűnk, hanem saját elgondolá- lait valósította meg, aztán elment és jött a másik, megint íj ötletekkel és ahány ötlet, innyi beruházás, vagyis újabb litel növelte töméntelen adósságunkat. — Még nem tudni pontosan, le a mérleghiány hárommilliókétszázezer forint körül esz — közli Mihalik László őkönyvelő. — Tavaly április elsején terültem ide főkönyvelőnek, !0-án már jelentettem, hogy a szervezetlenség épp oly töké- etes, mint a munkafegyelem ís a vagyonvédelem hiánya, i termelés szerkezete pedig íelytelen. Földünk 2900 hold, öböl 1800 a szántó, 67 tagunk iolgozik, s van 70—80 alkalmazottunk. — Amikor idejöttem, a izenegy erőgéphez, egyetlen íasiználható zsírzót találtam, ; hiányzott a gépekről a leg- öbb szerszám. Munkaruha ‘gyáltalán nem volt. Egész- égügyi meg tűzremdészeti fel- zerelés is csupán nagyon hiá- iyosan akadt a tsz-ben. — Az ellenőrzés általában ryenge volt. Példa: 1966-ban tárom pesti piaci árudát tar- ott fenn a Dózsa. Az egyik vezetésével Rimavölgyi Berta- annét bízták meg. Aláírás céléból megküldötték neki -a zerződést, ami sohasem érkezett vissza, ezzel azonban nem örődött senki. Azzal sem, íogy az árudát nem az asz- zony, hanem a férje vezette ninden írásbeli megállapodás léikül, végül aztán 96 ezer orinttal nem tudott elszámol- ú. A másik két áruda viszont együttesen csak 66 ezer fo- int értékű áruval nem szánolt el. Gépek eladók — Sajnálom Katona Bálin- ot. Sok előző elnök minden lkövetett hibája is most az nyákéba zúdul Arról pél- lául nem tehet, hogy a tsz-t túlontúl ellátták öntözőgépekkel, öt gépegységgel rendelkezünk. Eredetileg kettő már volt a Dózsának, amikor 1963- ban az akkori elnök beszerzett még hármat, természetesen hitelbe. Egy ilyen gépegység ára 395 ezer forint. Az öt összesen 800 hold öntözésére alkalmas, de tavaly is csak 320 holdat öntöztek. A tsz ugyanis nem képes nagyobb terület öntözéséhez szükséges mű- és szervestrágya meny- nyiséget biztosítani. — Csaknem kétmillióba kerültek ezek a gépek és nem tudjuk kihasználni vaiameny- nyit. Most még hirdetési költséget is fordíthatunk rájuk: kettőtől nagyon szeretnénk mielőbb megválni. Eladók. Bujdosik az elnök? Természetesen Katona Bálinttal, a leköszönt elnökkel is kívántam beszélni. Nem volt az irodán, hanem a tanyán, a szarvasmarhaistállóban tartózkodott éppen, mert állattenyésztési brigádvezető lett. Autót küldtek érte, visszaüzent, mindjárt jön a saját motorján, de csak nem jött. Űjabb üzenetváltás után magam mentem a tanyára, addigra elment. Vissza az irodába. Nem találtam. Kerestem a házában. Szép, villaszerű új épület. Már leszállt az alkony, széles nagy ablakai sötétek. Kopogtatásra senki sem nyit ajtót. Sajnálom, mert alkalmat akartam adni neki, hogy o maga véleményét is elmondhassa arról, mi okozta a Dózsa Tsz rohamos süllyedését. Néhány kérdésem szintén lett volna hozzá. Többek között, hogy 1967- ben az ellenőrző bizottság valóban nem tartott egyetlen ülést sem? Meg, mi szükség volt arra az intézkedésére, hogy a tsz 11 pár lova közül nyolcat a közös istálló helyett, ahol addig voltak, a tagok istállójába helyezzen? Vajon így olcsóbb a takarmányozásuk, gondosabb az ápolásuk, vagy könnyebben ellenőrizhető, hogy a íogato- sok milyen fuvarra használják a lovakat? Aztán 1966-ban miért vásárolt 128 ezer forintért műszaki becslés nélkül két használt esztergapadot és egy élköszörűt, amelyek értéke az utólagos becslés szerint mindössze 80 ezer forint. Továbbá ugyanakkor 14 500 forintért egy ugyancsak használt számológépet, amikor új számológép már 9000 forintért is kapható? A négy tehenész szolgálati lakása céljára 125 ezer forintért megvásárolt ház iránt is érdeklődni szerettem volna. Nem azt kívántam szóvá tenni, hogy a ház két és fél kilométerre esik az istállótól. Bizonyára közelebb nem akadt alkalmas épület. Habár, ami a megvásárolt alkalmasságát illeti, ahhoz is szó férhet, alighogy kifizették, mindjárt ösz- szeroppant a fedele. Kijavították, persze az újabb költséggel járt ugyan, de a tehenészek végül beköltözhettek. Aztán később a házvételt a tsz közgyűlése is jóváhagyta, tehát utólag minden rendeződött A területet ahol a ház áll, Katona-tanyának nevezik. Ennek ellenére a tanyaház nem Katona Bálinté volt. Éppen azt is meg szerettem volna tudakolni tőle, igaz-e, hogy mint tsz-elnök az édesanyjától vásárölta-e meg ezt az épületet utólagos jóváhagyással a tsz számára? A tárgyilagosság kötelez rá tehát leszögezem, hogy a kérdéses. ügyletekre fordított ösz- szeg csupán kis töredéke a hárommilliós mérleghiánynak. Ha azonban találkozhattam volna az exelnökkel, még megérdeklődtem volna tőle, vajon Katona Bálint háztáji gazdasága is mérleghiányo6? Szokoly Endre A gazdasági munka politikai ellenőrzése HOSSZÚ, ALAPOS ELŐKÉSZÍTÉS UTÁN az új esztendő első napján a gyakorlati megvalósítás útjára lépett az új gazdasági mechanizmus. Gazdaságpolitikai célkitűzéseink valóra váltásának, a gazdaságirányítás reformja sikerének sok fontos, nélkülözhetetlen feltétele van, de ahhoz, hogy a reform a párt által megszabott módon és szellemben, egész társadalmunkat átfogóan, egységesen valósuljon meg, a társadalmi és gazdasági élet minden szintjén érvényesülnie kell a párt vezető, irányító szerepének. A pártirányítás sokrétű, széles skálán mozgó feladattengerében is kiemelkedő fontossága van ma a párt gazdaságirányító, szervező és ellenőrző munkájának. A gazdasági életben bekövetkezett változások sok vonatkozásban új helyzet elé állították, a korábbihoz képest új feladatok újszerű megoldására ösztönzik, kényszerítik a pártszervezeteket Ezeknek a megoldása nem egyszerű feladat, mert az új módszerek alkalmazása, a munkastílus javítása, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel összhangban álló korszerűsítése gyakran hosszú évek beidegződésének gyökeres megszüntetését, gyorsuló ütemben növekvő új ismeretanyag elsajátítását a modem tudományos módszerek felhasználását követeli. AZ ÜJ GAZDASÄGIRA- nyítAsi RENDSZERBEN a gazdasági vezetés módszerei, a vállalat érdekei tendenciájukban összhangba kerülnek a gazdaságpolitikai követelményekkel, az olyan általános politikai érdekeieket mint a gazdaságosság érvényesítése. Adódhat azonban olyan helyzet is, amikor a helyi érdekek szembekerülnek a népgazdasági érdekek- ket A vállalaton belül'is keletkezhetnek érdekkonfliktusok, melyek szembeállítják egymással az embereket. A keletkező ellentmondások feltárása, azok feloldása, a jó politikai atmoszféra megteremtése a pártszervezetek fontos politikai feladata. E feladatoknak — amelyek a pártszervezet gazdaságszervező munkájának csupán egyes mozzanatait tartalmazzák — csak akkor tudnak eleget tenni, ha figyelemmel kísérik, rendszeresen elemzik a gazdasági folyamatokat, azok összefüggéseit, elsősorban társadalmi oldalát. Ehhez pedig meg kell ismerni a jogszabályokat, a közgazdasági szabályozókat, azt a közgazdasági környezetet, amelyben a vállalat tevékenykedik. A legfontosabb feladat mégis az, hogy a pártszervezetek olyan politikai légkört teremtsenek, amelyben az emberek tudatosan cselekedve, felszínre hozzák a gazdasági szabályozók által ösztönzött jobb módszereket, eljárásokat, belső tartalékokat, hogy a fő gazdaságpolitikai célkitűzések érdekében a dolgozók tapasztalatai, észrevételei érvényesüljenek. A PARTSZERVEZETEK NE AVATKOZZANAK BE a gazdasági irányítás konkrét feladataiba, ne vállalják át a feladatokat a gazdasági vezetéstől, hanem politikai módszerekkel biztosítsák a megoldások helyes, a népgazdaság érdekeivel összhangban álló irányát; fellépésükkel zárják ki a tétlenség, a huzavona lehetőségét. A vezetők és a dolgozók megítélésében a fő kritérium a jobb, hatékonyabb gazdálkodáshoz való hozzájárulás értéke legyen. A pártszervezetek sokrétű politikai irányító munkájában fontos helyet foglal el a pártellenőrzés. A gazdasági tevékenység pártéllenőrzésének, segítő munkájának módszerei (a gazdasági, hivatali stb. vezetők beszámoltatása, a fő kérdések kiemelése, a helyes káderpolitika alkalmazása stb.) már többé-ke vés bé kialakultak. A jó módszerek és azok helyes alkalmazása azonban két dolog. A pártellenőrzés lényege, belső tartalma annak felülvizsgálata, sokoldalú elemzése, hogy a párt és a kormány célkitűzései hogyan, milyen mértékben valósulnak meg az adott üzemben, vállalatnál, termelőszövetkezetben, intézménynél; a gazdaságosság követelménye érvényesül-e kellőképpen a munkában; az emberekkel való bánásmód összhangban áll-e szocialista elveinkkel, a vezetők segítik-e az alkotó kezdeményezés kibontakozását s hogyan biztosítják a vállalat gazdasági fejlődését, összhangban a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel. HA A PARTSZERVEZETEK jól akarják betölteni — például vállalati szinten — politikai irányító szerepüket, akkor az ellenőrzés során feltárják az ellentmondások okait, megvizsgálják a hiányosságok eredőit és a munka következő fázisában javaslatot tesznek az ellentmondások feloldására, a hibák kiküszöbölésére. Ilyen értelemben, az irányítás folyamatában elhelyezve, az ellenőrzés a tervező munka egyik kiindulópontja is lehet. A pártellenőrzés, mint minden hasonló természetű munka, akkor igazán hatékony, ha abban a vizsgált gazdasági folyamatokat jól ismerő szakemberek (szükség esetén pártonkívüliek is) részt vesznek. A pártellenőrzés, amely magában foglalja a vezetők beszámoltatását is, nem eredményezhet alá- és fölérendeltségi viszonyt. A pártszervezet beszámoltathatja a gazdasági vezetőt, de ez nem jelenti azt, hogy a gazdasági vezető felettese is. A gazdasági vezetők beszámoltatása hatékony eszköz a pártszervezet kezében akkor, ha azt helyesen alkalmazza. A PARTELLENÖRZÉS, a vezetők beszámoltatása egyben a politikai nevelés, az üzemi demokrácia gyakorlati alkalmazásának fontos módszere is. Az is igaz, hogy a pártszervezet nem egyszerűen partner, hanem az adott gazdasági egység politikai irányító testületé is. Ez a szerep arra kötelezi pártszervezeteinket, hogy ne egyszerűen a gazdasági vezetés belső ellenzékének a helyzetéből alakítsák ki álláspontjukat, szervezzék meg munkájukat, hanem a kölcsönös bizalom és tájékoztatás alapján valódi, hatékony együttműködést alakítsanak ki. Munkájuk csak akkor lehet eredményes, ha a pártszervezet, a társadalmi szervek és a gazdasági vezetők elvi alapokon nyugvó, jó elvtársi és munkatársi kapcsolata, az alkotó munka egészséges légköre alakul ki. Dr. Dankovits László az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa A DÖNTŐ FORDULAT Ma huszonöt esztendeje ért véget a sztálingrádi ütközet Háború első, a szovjet állam számára legnehezebb szakasza. A sztálingrádi védelem hősi mivoltának nagysága nemcsak abban rejlik, hogy a Vörös Hadsereg e városnál oly roppant nyomást bírt el, amilyent eddig még a világ egyik hadserege sem, hanem abban is, hogy innen indult ki a szovjet csapatok egyik lenyűgöző erejű csapása. Az ellenség a súlyos védelmi harcokban elvérzett, támadása kifulladt, a Vörös Hadsereg pedig ellentámadásba ment át, amely gyökeresen megváltoztatta a háború menetét. A támadás A támadó hadműveletek Sztálingrád körzetében két és fél hónapig tartottak és a Vörös Hadsereg teljes diadalával fejeződtek be. A harcok során újult erővel mutatkoznak meg a szovjet fegyveres trőkben rejlő kiváló tulajdonságok: a tömeges hősiesség, az infeláldozás, a példás köteles- égteljesítés és a határtalan lazaszeretet A Vörös Hadse- ■eg szétzúzta az ellenség csata ta it és maradványait a Volgától messze visszavetette íyugat felé. A két és fél hónapos táma- lás során a német fasiszta ladsereg mindent elijesztett, unit óriási áldozatok árán öt lónap alatt szerzett. A belát- íatatlan doni sztyeppéken a zovjet csapatok szétvertek ;ét német, két román és egy» »lasz hadsereget. Az ellenség 2 hadosztályt és három dan- lárt vesztett, 16 hadosztálya pedig valósággal megtizedelődött. Figyelmeztető A sztálingrádi győzelemmel a Vörös Hadsereg ismét magához ragadta a hadászati kezdeméynezést és Lenin- grádtól a Kaukázusig általános támadásba ment át, hogy megkezdje az ellenség teljes kiűzését a Szovjetunió földjéről. A Sztálingrádért vívott harc keményen próbára tette a Vörös Hadsereget, e hadsereg harci és erkölcsi tulajdonságait. A szakadatlanul dúló ádáz harcban a szovjet katonák nagy szakmai hozzáértésről és tömeges hősiességről tettek tanúságot. A haza parancsát önfeláldozóan teljesítve hervadhatatlan dicsőséget arattak. A sztálingrádi ellentámadás terve és végrehajtása jelentősen gazdagította és alkotó módon továbbfejlesztette a hadtudományt. A határozott célú, az ellenség nagy csoportosításának bekerítésével és megsemmisítésével, illetve foglyul ejtésével végződő korszerű támadó hadművelet klasz- szikus példáját adta a hadművészet számára. A szovjet fegyverek sztálingrádi győzelme örök figyelmeztető minden, a szocializmus földjére támadó agresz- szornak. A sztálingrádi hősöket pedig a világ valameny- nyi szabadságszerető emberének hálája övezi. A VOLGAI CSATA HŐSEINEK ÁLLÍTOTT MONUMENTÁLIS EMLÉKMŰ sült meg, vagy esett hadifogságba. A csatában óriási meny- nyiségű hadifelszerelést zsákmányoltak, illetve semmisítettek meg a védők, közte 2 ezer páncélos és önjáró löveget, 10 ezer tüzérségi löveget és aknavetőt. Aktív védelem A sztálingrádi ütközet két- 1 száz napon át éjjel-nappal i tombolt, s a benne részt vevő 1 emberek és harceszközök szá- | ma tekintetében a hadtörténet minden eddigi csatáját felül- ' múlta. A 100 ezer négyzetkiló- 1 méternyi területre kiterjedő * csata 1942 júliusában kezdődött, amikor a sztálingrádi front csapatai a Csir folyó- nál, a nagy Don-kanyarban megkezdték a védelmi har- í cot. Az ellenség négy hóna- i pon át minden erejét magié- í szítette, hogy megsemmisítse a 1 szovjet csapatokat és elfoglal- s ja Sztálingrádot. Több mint 1 700 rohamot intézett a város t védői ellen, de a szovjet kato- s nák nemcsak visszaverték a c rohamokat, hanem maguk is s ellenlökéseket hajtottak végre 1 és erős ellencsapásokat mértek i az ellenségre. A történelem- i ben példátlan szívóssággal, bá- | torsággal és önfeláldozással i védték a várost. A harcok részvevői közül 35 ezret tüntet- c tek ki a Szovjetunió rendjelei- }■ vei és érdemérmeivel. A Vö- s rös Hadsereg az aktív védelem j- időszakában súlyos vesztesége- \ két okozott a támadó ellenség- s nek, és meghiúsította messze- j, menő terveit. c Sztálingrád hősi védelmével 3 befejeződött a Nagy Honvédő d Az emberiség történelménél egyik legnagyobb csatája bon takozott ki 1942 nyarán a dón és a volgai sztyeppéken. A hit lerista csapatok a főcsapás Sztálingrádra irányították, : körzet legfontosabb ipari köz pontjára, amely egyben a vas úti és a viziközlekedés csomó pontja is. Hitler augusztus elejére mintegy 50 hadosztály vont itt össze. A város közvetlen közelében összpontositot szovjet csapatok, a 64. és a 62 hadsereg együttes létszáma a: ellenségének még egyötödé sem tette ki... A Volga-parti erőd védő mégis hosszadalmas, kimeríti harcokra kényszerítették a hitleristákat, lekötötték a támadók hatalmas erőit és akkor is állták a nehéz harci vizsgát amikor helyenként közvetlenül a Volga partjához szorították őket. Amikor pedig az ösz- szegyűjtött tartalékok dönti csapást mértek a fasiszta csapatok szárnyaira, a támadók é: a védők szerepet cseréltek Hitler elit-csapatainak 330 ezei katonája körül bezárult a gyűrű. Ez volt a második világháború fordulópontja. A harcol egyes szakaszaiban a szembenállók egyszerre több mint : millió embert vetettek be, 230( repülőgép, 25 ezer löveg ás aknavető vett részt a gigászi küzdelemben. A mintegy hat hónapig tartó ütközetben a fasiszta tömb hadseregei a szovjet—német fronton harcolt alakulataiknak több mint egynegyedét elveszítették. Mintegy másfél millió ellenségei katona és tiszt esett el, sebe-