Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-02 / 27. szám

1968. FEBRUAR 2., PENTEK M F.CYEI 3 Közeleg a zárszámadás — lemond az elnök Több milliós hiány a dömsödi Dózsánál Nem tartanak ilyenkor köz­gyűlést a tsz-ek, csak ha már i tagok elé terjeszthető az ílőaő év zárszámadása. Mégis ígybehívták a dömsödi Dózsa tagjait, pedig a zárszámadás napja csak közeleg. Ez a köz­gyűlés mégis azzal függött jssze. Katona Bálint beült még egyszer az elnöki székbe :sak azért, hogy tudassa — a nagy hiányokat már hónapok nta sejtő tagokkal — távozni ikar. Lemondását elfogadták. Alakult 1950-ben Dömsöd három tsz-e közül i Dózsa a legöregebb. Még 1949-ben összeállt ötven nincstelen, hogy állami tarta- ékföldön rizstermeléssel te­remtse elő a mindennapit. A tagok szorgalmát és társulá­suk első évének szép eredmé­nyeit látva, csatlakozott a rizstermelő csoporthoz Ispán Imre és Fehér István, a köz­jogi tanács mostani elnökhe- yettese, hogy a csoportot ter­melőszövetkezetté fejlessze. Cervük sikerült. Száz taggal megalakult 1950-ben a Dózsa Tsz. Elnöke Ispán lett. Né- nány hónap múlva pedig, Imikor községi tanácselnökké rálasztották, Fehér István ve­tette tovább sikeresen 52-ig i Dózsát, ő volt a második el­nök. A tizenharmadik elnök — Es én vagyok a tizen- narmadik — mondja Balogh László, akit a tagság a zár­számadási közgyűlésig nnosí ázott meg a tsz vezetésével. — Tizenhét év alatt ilyen sok változás a vezetésben, azt hi­szem nem tévedek, ha a ba­lok egyik fő forrását éppen nbben látom Jött az új elnök, nelekezdett valamibe, máris elment, az utóda meg nem őlytatta, amibe előde javasla­tra esetleg százezreket öl­űnk, hanem saját elgondolá- lait valósította meg, aztán el­ment és jött a másik, megint íj ötletekkel és ahány ötlet, innyi beruházás, vagyis újabb litel növelte töméntelen adós­ságunkat. — Még nem tudni pontosan, le a mérleghiány három­milliókétszázezer forint körül esz — közli Mihalik László őkönyvelő. — Tavaly április elsején terültem ide főkönyvelőnek, !0-án már jelentettem, hogy a szervezetlenség épp oly töké- etes, mint a munkafegyelem ís a vagyonvédelem hiánya, i termelés szerkezete pedig íelytelen. Földünk 2900 hold, öböl 1800 a szántó, 67 tagunk iolgozik, s van 70—80 alkal­mazottunk. — Amikor idejöttem, a izenegy erőgéphez, egyetlen íasiználható zsírzót találtam, ; hiányzott a gépekről a leg- öbb szerszám. Munkaruha ‘gyáltalán nem volt. Egész- égügyi meg tűzremdészeti fel- zerelés is csupán nagyon hiá- iyosan akadt a tsz-ben. — Az ellenőrzés általában ryenge volt. Példa: 1966-ban tárom pesti piaci árudát tar- ott fenn a Dózsa. Az egyik vezetésével Rimavölgyi Berta- annét bízták meg. Aláírás cél­éból megküldötték neki -a zerződést, ami sohasem érke­zett vissza, ezzel azonban nem örődött senki. Azzal sem, íogy az árudát nem az asz- zony, hanem a férje vezette ninden írásbeli megállapodás léikül, végül aztán 96 ezer orinttal nem tudott elszámol- ú. A másik két áruda viszont együttesen csak 66 ezer fo- int értékű áruval nem szá­nolt el. Gépek eladók — Sajnálom Katona Bálin- ot. Sok előző elnök minden lkövetett hibája is most az nyákéba zúdul Arról pél- lául nem tehet, hogy a tsz-t túlontúl ellátták öntözőgépek­kel, öt gépegységgel rendelke­zünk. Eredetileg kettő már volt a Dózsának, amikor 1963- ban az akkori elnök beszerzett még hármat, természetesen hitelbe. Egy ilyen gépegység ára 395 ezer forint. Az öt összesen 800 hold öntözésére alkalmas, de tavaly is csak 320 holdat öntöztek. A tsz ugyanis nem képes nagyobb terület öntözéséhez szükséges mű- és szervestrágya meny- nyiséget biztosítani. — Csaknem kétmillióba ke­rültek ezek a gépek és nem tudjuk kihasználni vaiameny- nyit. Most még hirdetési költ­séget is fordíthatunk rájuk: kettőtől nagyon szeretnénk mielőbb megválni. Eladók. Bujdosik az elnök? Természetesen Katona Bá­linttal, a leköszönt elnökkel is kívántam beszélni. Nem volt az irodán, hanem a tanyán, a szarvasmarhaistállóban tartóz­kodott éppen, mert állatte­nyésztési brigádvezető lett. Autót küldtek érte, vissza­üzent, mindjárt jön a saját motorján, de csak nem jött. Űjabb üzenetváltás után ma­gam mentem a tanyára, addig­ra elment. Vissza az irodába. Nem találtam. Kerestem a há­zában. Szép, villaszerű új épü­let. Már leszállt az alkony, széles nagy ablakai sötétek. Kopogtatásra senki sem nyit ajtót. Sajnálom, mert alkalmat akartam adni neki, hogy o maga véleményét is elmond­hassa arról, mi okozta a Dózsa Tsz rohamos süllyedését. Né­hány kérdésem szintén lett volna hozzá. Többek között, hogy 1967- ben az ellenőrző bizottság va­lóban nem tartott egyetlen ülést sem? Meg, mi szükség volt arra az intézkedésére, hogy a tsz 11 pár lova közül nyolcat a közös istálló helyett, ahol addig vol­tak, a tagok istállójába helyez­zen? Vajon így olcsóbb a ta­karmányozásuk, gondosabb az ápolásuk, vagy könnyebben ellenőrizhető, hogy a íogato- sok milyen fuvarra használják a lovakat? Aztán 1966-ban miért vásá­rolt 128 ezer forintért műszaki becslés nélkül két használt esztergapadot és egy élköszö­rűt, amelyek értéke az utóla­gos becslés szerint mindössze 80 ezer forint. Továbbá ugyan­akkor 14 500 forintért egy ugyancsak használt számoló­gépet, amikor új számológép már 9000 forintért is kapható? A négy tehenész szolgálati lakása céljára 125 ezer forin­tért megvásárolt ház iránt is érdeklődni szerettem volna. Nem azt kívántam szóvá tenni, hogy a ház két és fél kilomé­terre esik az istállótól. Bizo­nyára közelebb nem akadt al­kalmas épület. Habár, ami a megvásárolt alkalmasságát il­leti, ahhoz is szó férhet, alig­hogy kifizették, mindjárt ösz- szeroppant a fedele. Kijavítot­ták, persze az újabb költség­gel járt ugyan, de a tehené­szek végül beköltözhettek. Az­tán később a házvételt a tsz közgyűlése is jóváhagyta, te­hát utólag minden rendező­dött A területet ahol a ház áll, Katona-tanyának nevezik. En­nek ellenére a tanyaház nem Katona Bálinté volt. Éppen azt is meg szerettem volna tudakolni tőle, igaz-e, hogy mint tsz-elnök az édesanyjától vásárölta-e meg ezt az épüle­tet utólagos jóváhagyással a tsz számára? A tárgyilagosság kötelez rá tehát leszögezem, hogy a kér­déses. ügyletekre fordított ösz- szeg csupán kis töredéke a hárommilliós mérleghiánynak. Ha azonban találkozhattam volna az exelnökkel, még megérdeklődtem volna tőle, vajon Katona Bálint háztáji gazdasága is mérleghiányo6? Szokoly Endre A gazdasági munka politikai ellenőrzése HOSSZÚ, ALAPOS ELŐ­KÉSZÍTÉS UTÁN az új esz­tendő első napján a gyakorlati megvalósítás útjára lépett az új gazdasági mechanizmus. Gazdaságpolitikai célkitűzé­seink valóra váltásának, a gazdaságirányítás reformja si­kerének sok fontos, nélkü­lözhetetlen feltétele van, de ahhoz, hogy a reform a párt által megszabott módon és szellemben, egész társadal­munkat átfogóan, egysége­sen valósuljon meg, a tár­sadalmi és gazdasági élet min­den szintjén érvényesülnie kell a párt vezető, irányító szerepének. A pártirányítás sokrétű, széles skálán mozgó feladattengerében is kiemel­kedő fontossága van ma a párt gazdaságirányító, szerve­ző és ellenőrző munkájának. A gazdasági életben bekövetke­zett változások sok vonat­kozásban új helyzet elé állí­tották, a korábbihoz képest új feladatok újszerű megol­dására ösztönzik, kényszerí­tik a pártszervezeteket Ezek­nek a megoldása nem egysze­rű feladat, mert az új mód­szerek alkalmazása, a mun­kastílus javítása, a társadal­mi-gazdasági fejlődéssel össz­hangban álló korszerűsítése gyakran hosszú évek beideg­ződésének gyökeres meg­szüntetését, gyorsuló ütemben növekvő új ismeretanyag el­sajátítását a modem tudo­mányos módszerek felhasz­nálását követeli. AZ ÜJ GAZDASÄGIRA- nyítAsi RENDSZERBEN a gazdasági vezetés módszerei, a vállalat érdekei tendenciá­jukban összhangba kerülnek a gazdaságpolitikai követel­ményekkel, az olyan általá­nos politikai érdekeieket mint a gazdaságosság érvé­nyesítése. Adódhat azonban olyan helyzet is, amikor a helyi érdekek szembekerül­nek a népgazdasági érdekek- ket A vállalaton belül'is ke­letkezhetnek érdekkonfliktu­sok, melyek szembeállítják egymással az embereket. A keletkező ellentmondások fel­tárása, azok feloldása, a jó politikai atmoszféra megte­remtése a pártszervezetek fontos politikai feladata. E feladatoknak — amelyek a pártszervezet gazdaságszerve­ző munkájának csupán egyes mozzanatait tartalmazzák — csak akkor tudnak eleget ten­ni, ha figyelemmel kísérik, rendszeresen elemzik a gaz­dasági folyamatokat, azok összefüggéseit, elsősorban tár­sadalmi oldalát. Ehhez pedig meg kell ismerni a jogszabá­lyokat, a közgazdasági sza­bályozókat, azt a közgazdasági környezetet, amelyben a vál­lalat tevékenykedik. A legfontosabb feladat mégis az, hogy a pártszervezetek olyan politikai légkört te­remtsenek, amelyben az em­berek tudatosan cselekedve, felszínre hozzák a gazdasági szabályozók által ösztönzött jobb módszereket, eljáráso­kat, belső tartalékokat, hogy a fő gazdaságpolitikai célki­tűzések érdekében a dolgo­zók tapasztalatai, észrevéte­lei érvényesüljenek. A PARTSZERVEZETEK NE AVATKOZZANAK BE a gaz­dasági irányítás konkrét fel­adataiba, ne vállalják át a feladatokat a gazdasági veze­téstől, hanem politikai mód­szerekkel biztosítsák a meg­oldások helyes, a népgazdaság érdekeivel összhangban álló irányát; fellépésükkel zár­ják ki a tétlenség, a huza­vona lehetőségét. A vezetők és a dolgozók megítélésében a fő kritérium a jobb, hatéko­nyabb gazdálkodáshoz való hozzájárulás értéke legyen. A pártszervezetek sokrétű politikai irányító munkájában fontos helyet foglal el a párt­ellenőrzés. A gazdasági tevé­kenység pártéllenőrzésének, segítő munkájának módszerei (a gazdasági, hivatali stb. ve­zetők beszámoltatása, a fő kérdések kiemelése, a helyes káderpolitika alkalmazása stb.) már többé-ke vés bé kialakul­tak. A jó módszerek és azok helyes alkalmazása azonban két dolog. A pártellenőrzés lé­nyege, belső tartalma annak felülvizsgálata, sokoldalú elemzése, hogy a párt és a kor­mány célkitűzései hogyan, mi­lyen mértékben valósulnak meg az adott üzemben, válla­latnál, termelőszövetkezetben, intézménynél; a gazdaságosság követelménye érvényesül-e kellőképpen a munkában; az emberekkel való bánásmód összhangban áll-e szocialista elveinkkel, a vezetők segítik-e az alkotó kezdeményezés ki­bontakozását s hogyan bizto­sítják a vállalat gazdasági fej­lődését, összhangban a gazda­ságpolitikai célkitűzésekkel. HA A PARTSZERVEZE­TEK jól akarják betölteni — például vállalati szinten — po­litikai irányító szerepüket, ak­kor az ellenőrzés során feltár­ják az ellentmondások okait, megvizsgálják a hiányosságok eredőit és a munka következő fázisában javaslatot tesznek az ellentmondások feloldására, a hibák kiküszöbölésére. Ilyen értelemben, az irányítás folya­matában elhelyezve, az ellen­őrzés a tervező munka egyik kiindulópontja is lehet. A pártellenőrzés, mint minden hasonló természetű munka, ak­kor igazán hatékony, ha abban a vizsgált gazdasági folyamato­kat jól ismerő szakemberek (szükség esetén pártonkívüliek is) részt vesznek. A pártellenőrzés, amely ma­gában foglalja a vezetők be­számoltatását is, nem eredmé­nyezhet alá- és fölérendeltsé­gi viszonyt. A pártszervezet beszámoltathatja a gazdasági vezetőt, de ez nem jelenti azt, hogy a gazdasági vezető felet­tese is. A gazdasági vezetők beszámoltatása hatékony esz­köz a pártszervezet kezében akkor, ha azt helyesen alkal­mazza. A PARTELLENÖRZÉS, a vezetők beszámoltatása egyben a politikai nevelés, az üzemi demokrácia gyakorlati alkal­mazásának fontos módszere is. Az is igaz, hogy a pártszerve­zet nem egyszerűen partner, hanem az adott gazdasági egy­ség politikai irányító testületé is. Ez a szerep arra kötelezi pártszervezeteinket, hogy ne egyszerűen a gazdasági veze­tés belső ellenzékének a hely­zetéből alakítsák ki álláspont­jukat, szervezzék meg munká­jukat, hanem a kölcsönös bi­zalom és tájékoztatás alapján valódi, hatékony együttműkö­dést alakítsanak ki. Munká­juk csak akkor lehet eredmé­nyes, ha a pártszervezet, a társadalmi szervek és a gaz­dasági vezetők elvi alapokon nyugvó, jó elvtársi és munka­társi kapcsolata, az alkotó munka egészséges légköre ala­kul ki. Dr. Dankovits László az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa A DÖNTŐ FORDULAT Ma huszonöt esztendeje ért véget a sztálingrádi ütközet Háború első, a szovjet állam számára legnehezebb szaka­sza. A sztálingrádi védelem hősi mivoltának nagysága nemcsak abban rejlik, hogy a Vörös Hadsereg e városnál oly rop­pant nyomást bírt el, ami­lyent eddig még a világ egyik hadserege sem, hanem abban is, hogy innen indult ki a szovjet csapatok egyik lenyű­göző erejű csapása. Az ellen­ség a súlyos védelmi harcok­ban elvérzett, támadása kiful­ladt, a Vörös Hadsereg pedig ellentámadásba ment át, amely gyökeresen megváltoz­tatta a háború menetét. A támadás A támadó hadműveletek Sztálingrád körzetében két és fél hónapig tartottak és a Vö­rös Hadsereg teljes diadalá­val fejeződtek be. A harcok során újult erővel mutatkoz­nak meg a szovjet fegyveres trőkben rejlő kiváló tulajdon­ságok: a tömeges hősiesség, az infeláldozás, a példás köteles- égteljesítés és a határtalan lazaszeretet A Vörös Hadse- ■eg szétzúzta az ellenség csa­ta ta it és maradványait a Vol­gától messze visszavetette íyugat felé. A két és fél hónapos táma- lás során a német fasiszta ladsereg mindent elijesztett, unit óriási áldozatok árán öt lónap alatt szerzett. A belát- íatatlan doni sztyeppéken a zovjet csapatok szétvertek ;ét német, két román és egy» »lasz hadsereget. Az ellenség 2 hadosztályt és három dan- lárt vesztett, 16 hadosztálya pedig valósággal megtizedelő­dött. Figyelmeztető A sztálingrádi győzelemmel a Vörös Hadsereg ismét ma­gához ragadta a hadászati kezdeméynezést és Lenin- grádtól a Kaukázusig általá­nos támadásba ment át, hogy megkezdje az ellenség teljes kiűzését a Szovjetunió földjé­ről. A Sztálingrádért vívott harc keményen próbára tette a Vörös Hadsereget, e hadse­reg harci és erkölcsi tulajdon­ságait. A szakadatlanul dúló ádáz harcban a szovjet kato­nák nagy szakmai hozzáértés­ről és tömeges hősiességről tettek tanúságot. A haza pa­rancsát önfeláldozóan telje­sítve hervadhatatlan dicsősé­get arattak. A sztálingrádi ellentámadás terve és végrehajtása jelentő­sen gazdagította és alkotó mó­don továbbfejlesztette a had­tudományt. A határozott célú, az ellenség nagy csoportosítá­sának bekerítésével és meg­semmisítésével, illetve fog­lyul ejtésével végződő korsze­rű támadó hadművelet klasz- szikus példáját adta a had­művészet számára. A szovjet fegyverek sztálin­grádi győzelme örök figyel­meztető minden, a szocializ­mus földjére támadó agresz- szornak. A sztálingrádi hősö­ket pedig a világ valameny- nyi szabadságszerető emberé­nek hálája övezi. A VOLGAI CSATA HŐSEINEK ÁLLÍTOTT MONUMENTÁLIS EMLÉKMŰ sült meg, vagy esett hadifog­ságba. A csatában óriási meny- nyiségű hadifelszerelést zsák­mányoltak, illetve semmisítet­tek meg a védők, közte 2 ezer páncélos és önjáró löveget, 10 ezer tüzérségi löveget és ak­navetőt. Aktív védelem A sztálingrádi ütközet két- 1 száz napon át éjjel-nappal i tombolt, s a benne részt vevő 1 emberek és harceszközök szá- | ma tekintetében a hadtörténet minden eddigi csatáját felül- ' múlta. A 100 ezer négyzetkiló- 1 méternyi területre kiterjedő * csata 1942 júliusában kezdő­dött, amikor a sztálingrádi front csapatai a Csir folyó- nál, a nagy Don-kanyarban megkezdték a védelmi har- í cot. Az ellenség négy hóna- i pon át minden erejét magié- í szítette, hogy megsemmisítse a 1 szovjet csapatokat és elfoglal- s ja Sztálingrádot. Több mint 1 700 rohamot intézett a város t védői ellen, de a szovjet kato- s nák nemcsak visszaverték a c rohamokat, hanem maguk is s ellenlökéseket hajtottak végre 1 és erős ellencsapásokat mértek i az ellenségre. A történelem- i ben példátlan szívóssággal, bá- | torsággal és önfeláldozással i védték a várost. A harcok részvevői közül 35 ezret tüntet- c tek ki a Szovjetunió rendjelei- }■ vei és érdemérmeivel. A Vö- s rös Hadsereg az aktív védelem j- időszakában súlyos vesztesége- \ két okozott a támadó ellenség- s nek, és meghiúsította messze- j, menő terveit. c Sztálingrád hősi védelmével 3 befejeződött a Nagy Honvédő d Az emberiség történelménél egyik legnagyobb csatája bon takozott ki 1942 nyarán a dón és a volgai sztyeppéken. A hit lerista csapatok a főcsapás Sztálingrádra irányították, : körzet legfontosabb ipari köz pontjára, amely egyben a vas úti és a viziközlekedés csomó pontja is. Hitler augusztus ele­jére mintegy 50 hadosztály vont itt össze. A város közvet­len közelében összpontositot szovjet csapatok, a 64. és a 62 hadsereg együttes létszáma a: ellenségének még egyötödé sem tette ki... A Volga-parti erőd védő mégis hosszadalmas, kimeríti harcokra kényszerítették a hit­leristákat, lekötötték a táma­dók hatalmas erőit és akkor is állták a nehéz harci vizsgát amikor helyenként közvetle­nül a Volga partjához szorítot­ták őket. Amikor pedig az ösz- szegyűjtött tartalékok dönti csapást mértek a fasiszta csa­patok szárnyaira, a támadók é: a védők szerepet cseréltek Hitler elit-csapatainak 330 ezei katonája körül bezárult a gyű­rű. Ez volt a második világhá­ború fordulópontja. A harcol egyes szakaszaiban a szemben­állók egyszerre több mint : millió embert vetettek be, 230( repülőgép, 25 ezer löveg ás ak­navető vett részt a gigászi küz­delemben. A mintegy hat hó­napig tartó ütközetben a fa­siszta tömb hadseregei a szov­jet—német fronton harcolt alakulataiknak több mint egy­negyedét elveszítették. Mint­egy másfél millió ellenségei katona és tiszt esett el, sebe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents