Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-11 / 8. szám

^sjssyssssfssfsssssssyyyy-sssssssfssssssss^ I Csúszhatunk! I s % S Rajta, öregek, nagyma- § ! mák — és rajta, kedves já- ^ ! rókelők, akik parkon át, ^ i úttesten át baleseti veszély ^ i nélkül akartok közlekedni: í í csak rutin és egyensúly $ : kérdése az egész. Hiányol- $ ; tűk a ceglédi korcsolyapá- \ ; lyát. Hát, most van. Néhol § ; utcahosszat, néhol csak § I méteres szakaszon, vagy ^ i épp 10 centisen — de egy§ i kartöréshez ez is elég. Úgy ^ } látszik, nem elegendő az ^ ; illetékesek felszólítása, ^ ; hogy sózni, homokozni $ ? kell! Mert ugye, „mit ne- § i künk a jeges tél!" ! ha mégis elestél...) (­PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA FARSANGI ELŐZETES: A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6L Autósbál és cigányból lesz KIMERÜLT A PEZSGŐKÉSZLET, DE EGRI MERENGŐ MÉG VAN XII. ÉVFOLYAM, 8. SZÄM 1988. JANUAR 11., CSUAkRIüK (Szólj, $ *1 Zárszámadásra készülnek Vas István költői estje Január 17-én, szerdán este hat órai kezdettel tartják meg a TIT ceglédi szervezete ren­dezésében a művészeti szabad- egyetem előadását: Vas István költői estjét. A költő verseit Keres Emil színművész tolmá­csolja a szabadegyetem hall­gatóinak és az érdeklődő kö­zönségnek. Ösztöndíj - külföldi egyetemeken Változatlanul nagy az ér­deklődés a külföldi egyetemi ösztöndíjak iránt — mondot­ták a Művelődésügyi Minisz­térium illetékes osztályán. Az ősszel meghirdetett pályázat­ra általában ötszörös a túlje­lentkezés, de az úgynevezett divatos szakmákra ennél jóval nagyobb a jelentkezési arány. A csehszlovák, finn, lengyel, NDK-beli, román és szovjet egyetemekre, főiskolákra ki­írt 348 helyre csaknem 1600 fiatal pályázott. A jelentkezet­tek a választott szakra meg­előzően február 5-én és 6-án felvételi vizsgát tesznek a ha­zai egyetemeken. Az erről szó­ló értesítést a következő na­pokban kapják kézhez a pá­lyázók. Együtt dönt tennivalóiról a négy abonyi tsz Alig néhány nap választ el már a tsz-ek zárszámadó köz­gyűléseitől. A késő esti órákig világítanak a termelőszövetke­zeti Irodák ablakai, az admi­nisztrátorok serényen készítik a zárszámadást. Az 1968-as év a termelőszövetkezetek életé­ben helyi viszonylatban is je­lentős változásokat ígér. Az új Isz-törvény és föld­törvény végrehajtása nagy feladatokat ró a termelő­szövetkezeti vezetőkre. Abony négy termelőszövet­kezeténeik vezetői hamarosan összeülnek, hogy megvitassák az új törvény alapján elkészí­tésre váró alapszabályt, az ügyrendet, a munkarendet megvitassák és összehangolják. Az abonyi Újvilág Tsz veze­tősége meghívta a többi ter­melőszövetkezet vezetőit, hogy munkaértekezleten tár­gyalják meg ezeket a fon­tos kérdéseket. A termelőszövetkezet elnöke, Mészáros Gyula, a szomszédos közös gazdaságok vezetőit Dó­ra János párttitkár kíséreté­ben sorra felkereste a meghí­vássak Élénk párbeszéd a boltban. A vá­sárló lamentál, az alkalmazott tűri. — Ugyan, drá­gám, nekem me­sélhetsz! Te tud­tad, csak kész­akarva nem árul­tad el! Mit, hogy hitvitáiból?! Még nekem, a legked­vesebb, legközvet­lenebb barátnőd­nek sem? Hát azt hiszed, pletykás vagyok? Az igaz­UM MOSOLY bői item mondtad meg! A boltos csak áll és nem szó­hoz, de lélegzet­hez sem jut. Mert nem hagyják. A kedves vevőből, aki ráadásul ked­ves barátnő is, csak úgy ömlik a szemrehányó szó- özön. — Pedig én nőm titkolok előtted mondtam, hogy baj lesz a cukor­ral, a rizzsel, mert Pesten is minden­ki azt veszi. Na, meg az Ultra mo­sogatópor ... és te hagytad, hogy ve­gyek egy évre va­lót Szilveszter napján, ahelyett, hogy... Kaján mosoly fogja gyűrűbe a méltatlankodót. Ügy kellett neki, mért dőlt be a „pesti slágernek”. Mért nem várt ság, hogy bosszjt--. : £PSiniií!= = s É&- .--holnapig ~ Kinek mi van a fején? NINCS ZSINÓR ES NINCSEN BOJT A FÉRFIAK KONZERVATÍVABBAK Ügy tudtam, hogy a kalap­készítés inkább férfimunka, vagy ha éppen nő űzi ezt a mesterséget, hát annak bizony izmos kezűnek, jó tüdejűnek kell lennie. Talán ezért is le­pődtem meg annyira, amikor a szűkre szabott szövegű cég­tábla — amely csak annyit árult el, hogy ebben a házban „kalapos” van — tulajdonosá­val kezet fogtam. Törékeny termetű, kicsi asszony, kidol­gozott, eres kezeivel köze] hatvan éve formálja, tisztítja, alakítja, festi a divatjamúlt férfi- és női kalapokat. Most 74 éves. — Apám szabómester volt, nekem is a tűt szánta mester­ségnek, de abban az időben a kalapszakma volt a divat, hát 15 éves koromban odaálltam a gőzölőgép mellé — meséli a nagyon régi történetet Csajági Imréné. — Két évig tanultam, s hogy az akkor divatos zsi- rardil<alap-készítés csínját-bín- ját is eltanuljam, mert azt még akkor nemigen tanították vidéken — hát felmentem Pest­re. Ott aztán megtanultam, ho­gyan lesz a szalmából kalap. Mert akkor férfi, nő, gyerek szalmakalapot hordott nyáron, az volt akkor a módi. — Nagyon „ugrott” a kalap­divat azóta. Nem nehéz már lépést tartani vele? — Nem, mert mondják, hogy ők hivatottak viselni a kalapot, nem is vál­nak meg tőle. Nagyon sok régi kuncsaftom van. A férfiak job­ban ragaszkodnak régi kalap­jukhoz, mint a nők. Szívesen festetik, alakíttatják. És hogy mának örülni az átformált ka­lapoknak! A próbatükör melletti pol­con színehagyott fejrevalók so- rakqznak. Egy selyempapírban irdatlan nagy szélű, fekete fá­tyollal ellátott női kalap. Ré­gen hozták ide, és itt is felej­tették. Talán ez az egy képvi­seli még a sok évtized előtti kalapdivatot. A földön vas­sisakra emlékeztető fejformák, valamint ugyanilyen, feketére égett, öntöttvasból készült, 5— 6 kilós vasalóik. Ha Csajági néni nem mondja, hogy ez va­saló, bizony nehezen lehetne ráfogni. Hosszúkás vastömb az egész, speciális fogantyúval. Elég megemelni is, hát még dolgozni vele! — Meg lehet szokni — mondja a város egyetlen női és férfikalapos-mestere. — Hogy meddig csinálom még? Ez a kérdés még búcsúzás­nál is nyitott marad. Hogy lesz-e utóda ennek a mester­ségnek városunkban? Erre már lehet választ kapni: nem, mert lassan már ez is az el­felejtett szakmákhoz tartozik. (csat-) A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának és a Dél- Pest megyei Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének szabályzatmintája alapján a termelőszövetkezetek elkészí­tik saját szabályzatukat. A ta­nácskozás során a tsz-ek jogtanácsosa is­merteti azt az alapsza­bályt, ügyrend- és mun­karendtervezetet, amelyet a József Attila Tsz részére készítettek. A tsz iro­dájában vasárnap délelőtt sem szünetelt a munka: a tsz ve­zetői összeültek, hogy megvi­tassák a készülő alapszabály tervezetét. A négy abonyi tsz megbeszé­lése erősíteni fogja a termelő- szövetkezetek közötti kapcso­latokat, és a tsz-ek közötti még jobb gazdasági intézkedéseket, mindegyik gazdaság tagjainak hasznára, javára. Dr. Skull éti János Városunkban nem ápolga- tunk ugyan különleges farsan­gi hagyományokat, nem dicse­kedhetünk látványos karnevál­lal — de igazi farsangi hangu­latot idéző szerpentines, kon- fettás, reggelig tartó bálok rendezésében elsők vagyunk a megyében. Az is igaz. hogy farsang ide­jén ugyancsak nehéz a válasz­tás: hova menjünk táncolni? Ez a kérdés, persze, az idősebb korosztályt is foglalkoztatja, a változás mindössze annyi: ho­va menjünk szórakozni? Elő­zetes „útbaigazítás”-ként csak ennyit: Február közepén lesz a min­dig sók érdeklődőt vonzó ci­gánybál a földművesszövetke­zeti étteremben. Ezt megelő­zően egész napos népi zeneka­ri vetélkedőn hét zenekar ver­senyez az első helyért. Az étterem konyháját nem kell népszerűsíteni. Készítményei, ételei magukért beszélnek. Azért vannak, persze, hagyo­mányaink. Ilyen például az au­tósbál. Az idén február 17-én nem kell csodálkozni, ha eset­leg közlekedési „dugó” bénítja majd az esti forgalmat a Kos­suth Szálloda előtt — az autó­vezetők Harangozó Teréz éne­két hallgatják, aki — gondo­lom — ezúttal minden figyel­met „lestoppol”. Február 10-én várja a far­sangoló fiatalokat a Kossuth Művelődési Ház bálrendezősé­ge. A jelmezes megjelenés azonban csak úgy oldható meg, ha az álarcokat, jelmezes kosz­tümöket igénylők ezt előre be­jelentik a művelődési ház iro­dájában. A Dózsa Művelődési Házban a legötletesebb farsangi jel­mezt díjazzák. És mitől lesz jó hangulata annak, aki otthon akarja em­lékezetessé tenni a farsangot? — Egri leánykával, desszert­borral és likőrökkel, különféle italkülönlegességekkel állunk a farsangolók rendelkezésére — hallottuk az Élelmiszer Kis­ker. áruforgalmi osztályán. — Pezsgőkeretünket már megit­tuk — vallották —, utánpót­lásra csak a második negyed­évben kerül sor. De azért nem kell elmeren­geni! Annyi baj legyen! Iszunk Egri Merengőt! <cs—i) Az utas aludt, pénztárcája az ülésen hevert MIBŐL MULATOZOTT AZ UTITÁRS? Máté Miklós 24 éves gépla­katost már büntette egyszer a Fehérgyarmati Járásbíróság. Hathónapi felfüggesztett bör­tönt kapott. Augusztusban a debreceni személyvonaton utazott budapesti munkahe­PATIKÁBAN Most már igazán beköszöntött a zord idő, az átalakított Rákóczi úti gyógyszertárat is egyre többen keresik fel. (Foto: Gábor) Gyertyagyújtástól az éjféli kongatásig A KÉTKEZI EMBEREK hajdani reménytelen életében jelentős szerepe volt a mesé­nek. Adatközlőim nemegyszer mondták, hogy a pásztorok, cselédek, béresek, aratók, cséplők, nádvágók, falrakók, kapások eltűnt nehéz világá­ban a vacsoratüzeknél mindig volt mese. Néha az istállókban, téli tanyákon az éjféli konga­tásig is elhallgatták. Tűnődtek a tudós kocsisok, a vihart vető garabonciások, megpatkolt bo­szorkányok, temetői történe- j tek, póruljárt ördögök, más i alakban tartott szeretők, ko­sokkal egyszerűbbek I ^ r. mai nőikalap-formák mint régen. Nincs már nagy szélű, több cikkből varrt tornyos ka­lap, és nincsenek agyonzsinó- rozva, bojtozva. No, meg nem is sokan veszik igénybe az át­alakítást. Valamikor minden valamirevaló nő kalapban sza­ladgált. Ma? Még a doktorné is kendőt köt a fejére. A fér­fiaknál más a helyzet. Jól vak oldalát rugdosó kis álla- j tok, ártó boszorkányok, flát- j lányát a kedvesétől tiltó asz- szonyok bűbájosságán és a boszorkányság átadásának mó­dozatain. Rontásokon, miknek következtében véreset adott a tehén, és emberek betegedtek meg egy-egy szemmelverés után. Váltott gyerekeken, kik tulajdonképpen vénemberek, és toligakerekeken, mik más alakban tejen élő vénasszo­nyok, akik megszopják a tehe­neket. AZ OBSITOS KATONÁK furfangosak voltak és a tün­dérmesék vigasztalók, mert bennük a jók és elnyomottak mindig szerencsésen jártak és a gonoszok örök büntetésre kárhoztattak. A kiskondásból király lett, miután számos el­lenséget legyőzött eszével és bátorságával, no meg a jóté­kony táltos csikó segítségével A volt zsellérek a maguk múlt, megalázott sorsát, ha nem nagy lelkesedéssel is, de mondták, mesét azonban már nem. Felhívásomra elhárító mosollyal tértek ki. — Elfe­lejtődött. Szégyellték-e, nem-e, nem tudom, talán igen. Igaz, hogy a felszabadulás valóságában a tündérek világa szétfoszlott, mintha már mindenki magán viselné a boldog ember ingét. De alig néhány év telt el a sú­lyos élet óta, a sok egyéb mel­lett a mesét még nem lehetett elfelejteni. Találékonynak kel­lett lennem. Amit nekem nem adtak ki, azt kicsalták az uno­kák. Két esztendő alatt három­százhét mesét gyűjtöttem a gyermekek közvetítésével, a tízezerből, a népi irodalom hagyatékából, amelyben ősval­lási elemek is lappanganak régi istenekkel, totemállatok­kal, sámánokkal és varázsla­tokkal. E mesekincsből még rneghagymázott részre nem gyűjtött föl senki eddig Cegléden egy nyúlfarknyi fa­bulát sem. Lássunk egyet! ÖREGAPÁMTÖL, Király Istvántól hallottam. Akkor történt, amikor legény volt. Egy nap a gazda, akinél szolgált, bement a tehénistál­lóba, kérdezte a tehenészeket. — Mit csináltok a jószá­gokkal, hogy olyan kevés tejet hoztok be? — Nem csinálunk mi semmit se. A gazda kiment, ők meg úgy csináltak, mintha mélyen aludnának. Mikor éjfélt ütött az óra, az ajtón besurrant egy kicsi feke­te macska, sorról sorra járta a teheneket és megszopta a tőgyüket. Erre fölkeltek a legények és megfogták a macskát. Az egyik legény kiszaladt, vöröshagymát fogott a kezibe és a kútgémet bekente vele. A másik beszaladt a gazdához, elkérte a gatyamadzagját, rá­kötötte a kútágasra. A harma­dik a főtehenész gatyamad­zagját kérte el, azt a macská­ra kötötték és fölakasztották a Aztán lefeküdtek és nyugodtan el­aludtak. Reggel nyolc órakor kimegy a gazda, mit lát a kútgémen? Olyan kövér asszonyt, mint egy kemence. Könyörgött a gazdának, hogy oldja le a lábáról a madzagot, soha erre a vidékre el nem jön. A gazda eloldozta. Azóta so­ha többé nem látták azt a fe­kete macskát. EGYIK NAPON megtudták, hogy a főtehenész öreganyja volt Hídvégi Lajos lyére, a vonatban sört ivott útitársával, aki azután Szol­nok körül elaludt. Az alvó ember pénztárcája az ülésre esett. Máté ezt ész­revette. A pénztárcát magá­hoz vette, és eltávozott. — Bu­dapesten a pénztárcában ta­lált, körülbelül ezer forintot az utolsó fillérig elköltötte, is­merőseit is gavallérosan meg­vendégelte. A cselekmény el­követését beismerte, a tár­gyaláson azzal, hogy a pénz­tárcában csak 701 forint volt. A bíróság a bűnösséget megállapította: nem lényeges, hogy ezer vagy 701 forint volt-e a jogtalanul eltulajdo­nított pénzösszeg. Az ítélet: 8 hónapi, 10 százalékos bércsök­kentés melletti javító-nevelő munka. — Enyhítő körülmény, hogy vagyon elleni bűncselek­ményt első ízben követett el, és hogy alkalmilag adódott most is a lopási lehetőség. Súlyosbító körülmény, hogy a lopott pénzt teljes egészében mulatozásra, italozásra téko- zolta eL Holnap délelőtt: ÜLÉSEZIK A V Ált OSI TANÁCS VB Ülést tart holnap délelőtt 9 órai kezdettel a városi tanács kistermében a városi tanács vb. A lejárt határidejű hatá­rozatok végrehajtásáról szóló jelentés után Kürti András ta­nácselnök beszámoló előadása alapján megvitatják, értékelik az 1967-ben végzett munkát. Megvitatja a vb az öregszőlő- Kenderföld részletes rendezé­si tervét, majd egyéb ügyeket tárgyaL Vásár Január 14-én, vasárnap, or­szágos állat- és kirakodó vá­sár lesz Cegléden. Vészmen­tes helyről — szabályszerű járlatlevéllel — mindennemű állat felhajtható. Egy csecsemő kórházi zárójelentését találta meg a napokban a já­rási könyvtár dolgozója. A tíz­hónapos csöppséget Vezér Évá­nak hívják, és december 7-től január 8-ig kezelték a kórház­ban. Mivel a zárójelentés a le­letek mellett a további szük­séges betegellátási intézkedé­seket is tartalmazza, az édes­anyának és a kezelőorvosnak is szüksége van rá. A zárójelentést a szerkesztő­ségben kaphatja meg a gyer­mek édesanyja, szombat kivé­telével bármelyik nap délelőtt 8—fél 11 óráig (Cegléd, városi tanács épülete, I. emelet). É

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents