Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

Egy kis érdekes közgazdaságtan: borsosabb a kamatláb és jön a büntetőkamat Hitel van, de drága dolog Jól fizetett a Petőfi, de hogyan tovább? A Petőfi Tsz irodájában főkönyvelővel arról beszélget­tünk, hogy miként is startol­nak az új esztendőben, amikor betoppan Bárány Lajos elnök. Most már hármasban folyik a beszéd. — Valami jót, újat mondja­nak? — Jót? — mondja Bárány Lajos. — A* új év előtt egymil­lió forint előleget fizet­tünk ki a tagoknak. Azonkívül még va­lamit. A nyáron sok tagunk gabonát és egyéb terméket veti fel előlegben. Viszont voltak, akik nem éltek e lehetőséggel. a ! Azoknak most pénzben fizet­jük a járandóságot. | — És hogy tovább? | — Már nagyon régen tör­jük a fejünket, teszünk is ! ezért, hogy javuljon az álla- I pót, hogy gazdaságosan és nyereséggel gazdálkodjunk, j Különösen most kell minden forintot megfogni, amikor a hite­lezés már nem olyan egy­szerű, mint azelőtt. : Borsosabb a hitel kamatja. Ed­dig négy és fél, ötmillió fo- j rint üzemviteli hitel kellett i ahhoz, hogy a termelőszövet- i kezet egész évi termelését biz­tosítani tudjuk. Ezért évi két- ! százezer forint, vagyis három- 1 százalékos kamatot fizettünk. Az idén a rövid lejáratú hite­lek után ötszázalékos a kamat, a hosszú lejáratú hitelek után pedig három százalék. Ha nem tudjuk határidőre visszafizet­ni, akkor újabb hatszázalékos büntetőkamatot rónak ránk. Vagyis: ha a termeléshez ugyanannyi hitelt veszünk igénybe, mint eddig, akkor 450 ezer forint kamatot kell fizetnünk. — Nagyon megfontolandó tehát, hogy mennyi hitelt kérjünk a folyamatos termeléshez, mert nem mindegy, hogy mennyivel nő a termelési költség. Meg­van viszont a lehetősége, hogy a saját erőnkből teremtsük elő a forgótőkét. Ehhez, per­sze, úgy kel! dolgoznunk, hogy ne kelljen hitel után nyúl­nunk ... — magyarázta az el­nök. <f) ni "Ä PEST A/\ EGVEI HÍRLAP K U LÖN K I A P A-SA m ÉVFOLYAM, 5. SZÄM 1968. JANUAR 7., VASARNAP Ismét életre kellene kelteni az önálló gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságot! Hatszáz gyámügy egy év alatt Hogyan beszélnek majd ezek a gyerekek? Az ügyész és elmondja: .... , f Mi van a konzervgyári kollektív szerződésben ? a rendőrtiszt milyen az ifjúság erkölcse ? Kedd este 6 órakor, a mű­velődési ház emeleti klubjá­ban a városi nőtanács a szü­lői munkaközösségek vezetői részére előadást rendez. A nők akadémiája keretében dr. Stirszky Sándor, a városi ügyészség vezetője és Berta- lics Lajos rendőr főhadnagy tárt beszámolót az ifjúság er­kölcsi helyzetéről. Pót-, tan- és jutalomszabadság Ki melyikre mehet? A gyermek- és ifjúságprob­léma mindig reflektorfényben van. A városi népi ellenőrzés is ezzel foglalkozott legutóbbi ülésén. A bizottság, amely a jelentést készítette, több olyan negatívumra hívta fel a fi­gyelmet, amelynek orvoslása hosszú ideig tartó, szívós mun­kát igényel Meddig lesz leltár? Végre sorra nyitnak az üzle­tek. Az év végi — év eleji lel­tár lassan-lassam elkészül. A ceglédi fmsz főkönyvelőjétől kérdezzük, mikor lesz vége. — Pénteken ezt jelenthetem: nagy áruházunk fele már szom­baton nyit 'Másik része hét- I főn. — A •kisebb üzletek? — Kilencven százaléka már kinyitott. Hét végéig befejezik a leltárt mindenütt — Milyen a forgalom? — Élelmiszernél, vegyes cikkeknél a régihez hasonló. — Iparcikk? — Nem tudok választ adni, hiszen a ceglédi áruház most nyit, s ott kapható a televízió is, amelynek — többek között — jelentősen csökkent az ára. Jövő hét elején már többet I mondhatunk. Érdekesen alakultak a sza­badságok a konzervgyár kol­lektív szerződésében. Az évi szabadságon kívül a többgyer­mekes anyák pótszabadságot Icapnak. Három gyermek után évi 2 napot, minden további gyermek után 2—2 napot. A pótszabadság maximuma 12 nap lehet. A továbbtanulók az iskola típusától függően tanulmányi akkor, ha az a vállalat érde­keivel összhangban van. Ha a vállalat érdeke nem kívánja, hogy azt a típusú iskolát vé­gezze valaki, az illető a tanul­mányi szabadság idejére fize­tést nem kap. Azok, akik kiváló munkát végeznek és kiemelkedő társa­dalmi tevékenységet folytat­nak, jutalomszabadságot kap­szabadságot és munkaidő- \ hatnak, az egyéb címeken já- kedvezményt kapnak, de csak i ró fizetett szabadságon felül. Élénkül a sportélet mindent megkapnak a gyermekek, amire szüksé­gük van. De sok gondot okoz, hogy a T ,., .. különböző környezetből beke­Jke'te]yzetear^eCtrfiTaltak 'rült gyermekek legtöbbjenem nők helyzetéről tárgyaltak. , d beszélni metve csak a mi­Megallapitottak, hogy a Pest | nimáUs szókinccsel rendeike. ZSS? AZ I ^vEhhez hozzájárul, élelmezés mennyiségileg, mi- | a‘ nőségileg megfelel, ) egy-egy gondozónőre az átlagosnál több jut. gyerek Aki a szépet szereti $ Nemzetközi meccsek 0 Ki az ifibajnok ? A Kinizsi Sportkör elnöksé- be ülést tartott, amelyen több 1963-as tervet megvitattak. Vá­rosunk 600 éves jubileumának megünneplésébe a Kinizsi nemzetközi mérkőzésekkel, sporttalálkozókkal kapcsolódik be. $ Maradt az edző Q- Megnyílt a jégpálya Az első csapatot ebben az év­ben ő edzi. A Kinizsi labdarúgói a szak­osztály vezetőséggel együtt ér­tekezletet tartottak. Itt osztot­ta ki Lestár Ferenc szakosz­tályvezető és Cyikó Lajos ed- — Tavaly előtt, 1966-ban 1 ző az 1967. évi megyei bajnok - 500 katasztrális holdon 1 j &ág második helyén végzett millió forint belvízkára volt j csapatnak az érmeket, a délegyházi Egyesült'Törek- Ugyanitt bejelentették, hogy vés Termelőszövetkezetnek, j az ifjúsági bajnokság végered- Tavaly már csak 180 kataszt- j menye a Pest megyei Hirlap­Már hírt adtunk arról, hogy a Kinizsi korcsolyapályát nyit a Csónakázó-tó jegén. Ez az i j enyhe időjárás miatt hetekig j i nem sikerült. Az újév után j i azonban megjelentek az első , idei korcsolyázók a jégen: az i általános iskolások, örültek a jégnek, csupán azt sa in alják, hogy csak a téli szünidő végén sikerült korcsolyázniuk. S. Z. rális holdon keletkezett bel­vízkár, ez azonban így is el­érte a félmillió forintot. A kár további csökkentése cél­jából a termelőszövetkezet 1967-ben, több mint százezer forintot költött belvízelve­zető csatornák építésére. ban tévesen jelent meg. A hi­vatalos végeredmény szerint Pest megye bajnoka 1967-ben a Kinizsi ifjúsági labdarúgó- csapata. A Kinizsi elnöksége külön­ben megújította szerződését j Gyikó Lajos labdarúgóedzővel. I MA: országos úttörő birkózóverseny 'Ma délelőtt 10 órakor a Ki­nizsi Sportkör székhazában országos szabadfogású úttörő birkózóversenyt rendeznek. bizonyára felfigyel arra. hogy mennyire hódít az idén a télikabáton a szőrme. Azt hittük, hogy a gallért borító prém után más már nem jöhet, de íme, amint a képen látjuk, a legújabb divatbemutatón sikerrel „fejlesztették tovább” a kabátot hosszában és szőttében szegélyező bun­da csíkokat A FEHERRE MESZELT öreg te­metőszéli kúriában vígan szólt a mu­zsika. Jó kedve volt Dayka Sándor­nak, a híres körösi komisszárosnak. A nagyasztal körül kadarkáztak a víg cimborák. Mándi, a vén prímás táncolva, nótázva húzta a nyalka ko- misszáros kedvenc nótáját, hogy hát: Megérdemli az a lány, Kiért sáros a csizmám .,. Lent, az udvaron hatalmas bog­rácsban főzték a birkapörköltet va­csorára. E pillanatban a széles tégla­lépcsőkön egy marcona pandúr sza­ladt fel a mulatozók szobájába és illő tisztességgel megállt az ajtóban. — Na, mi baj, Miska fiam? — szólt rá( a komisszáros. A pandúr közelebb lépett és hal­kan odasúgta: — Megkövetem, kérem alássan, benne van a kelepcében a Dongó Pista ... Dayka Sándor összecsapta ezüst sarkantyúját és odaszólt a cimborák­nak. — Várjatok rám. Egy kis dolgom akadt — és máris indult a pandúr­ral. Lóra kaptak és elvágtatok a Tör­tek úton. Dongó Pista vacsorája — Aztán hol van a kelepce —, kérdezte az úton a komisszáros. — A Várkonyi csárdában — felel­te a pandúr. — A szép csárdásné főstjére éhezett a lókötő. Ma este ott vacsorái... Dayka Sándor előre örült a jó fo­gásnak. Még egy pusztai betyárral se volt annyi baja, mint ezzel a Don­gó Pistával, aki valósággal sarcolta a tanyákat és ha el akarták csípni, mindig eltűnt, mint a köd. A CSÁRDA KÖZELÉBEN megszó­lalt a pandúr. — Komisszáros uram! Talán hú­zódjunk be a nádasba. Ott nyugodtan bevárhatjuk a madarat. Ügy is történt A zsombékban hiá­bavaló várakozás közepette szakadt rájuk a szép holdvilágos éjszaka. Dayka Sándor megunta a várakozást, meg a sok szúnyogcsípést, s odaszólt a pandúrnak. — Te Miska, én benézek egy kicsit a csárdába. A komisszáros elindult, a pandúr megcsóválta a fejét. A csárdában csak egy öregember gubbasztott. Az özvegy szép kocsmá- rosnét a konyhában találta Dayka Sándor. — Jó estét, húgom — köszönt ott rá —, megfött-e már a vacsora? — Már nem sok híja. Tessék lete­lepedni ... Igaz, hogy más a parancs­nóta, de a komisszáros uramat szíve­sebben látom — tette hozzá hamiská­san, amiért menten egy csókot kapott jutalmul. A menyecske szőlővenyigével tü­zelt. — Olyan szaporátlan ez a venyigé­vel való tüzelés — panaszolta — nem segítene egy kicsit tördelni, komisz- száros uram? Mindjárt hamarább megfőne az étel. A SZÉP ASSZONYNAK mit meg nem tesz az ember! A nyalka ko­misszáros is nekilátott a venyigetör­delésnek. Már éppen elkészült a va­csora, amikor a csárda közeléből lö­vés hallatszott. — Na, a Miska hajtja a vadat — gondolta a komisszáros és ő is hirte­len kifordult a csárdából. A nádas szélén izgatottan várta a pandúr. — Te lőttél? — kérdezte Dayka Sándor. — Nem — válaszolt a pandúr. Majd szó nélkül az országútra muta­tott, ahol a holdfényben egy lovas vágtatott Kőrös felé. — A Dongó Pista — kiáltotta Mis­ka és lóra kapva mindketten utána száguldottak. Egy darabig úgy látszott, hogy kö­zelítik, a pandúr utána is puskázott, de nem messze a várostól végleg el­tűnt a szemük elől. Dayka Sándor mérgesen vágtatott haza kúriájába, ahonnan akkorra a cimborák mind elpárologtak és kihűlt a birkapörkölt is ... A VÄEKONYI CSÄRDA belső szo­bájában ezalatt Dongó Pista jóked­vűen ette a töltött káposztát. — Tudod-e tubicám — mondotta a szép koresmárosnénak —, hogy még soha nem főztél ilyen jót! — A komisszáros tüzelt ám alá —, válaszolt csúfondárosan a menyecske, aki piros borral és tüzes csókkal ol­totta az egyik utolsó körösi betyár szomját... (Kopa László) s emiatt nem jut elég idő a gyermekekkel egyenként való foglalkozásra. A családban nevelt gyerme­kek értelmi nívója, azonos kor­ban, magasan felette van a csecsemőotthonban nevelt gyermekekénél. Mégis felme­rül a gondolat, hogy az adott lehetőségeken belül, az indulat- és parancssza­vak megtanításán túl töb­bet kellene a gyermekek szép beszédével törődni. Az utóbbi időkben megnö­vekedett a városi gyámhatóság munkája. Tavaly közel 600 ügyirat érkezett hozzájuk. E bejelentések hosszú és türel­mes helyszíni szemlét, vizsgá­latot követelnek. Egy ideig komoly segítsé­get nyújtott a gyámható­ságnak a tanács gyermek­es ifjúságvédelmi állandó bizottsága. A legutóbbi tanácsválasztás után ez az önálló bizottság megszűnt. Egybeolvadt a mű­velődési állandó bizottsággal. Bár a gyermek- és ifjúságvé­delem nem független a mű­velődéstől, mégis, speciális helyzeténél fogva több türel­met, figyelmet igényel. A népi ellenőrzésnek nincs joga e jól működő bizottság­nak visszaállítására intézked­ni, de felhívták a tanács ve­zetőinek figyelmét arra, hogy jó lenne, ha az önálló gyer­mek- és ifjúságvédelmi bizott­ságot ismét felállítanák. Válasz Akácgallyakkal védik a fákat 1967. december 9-i szá­munkban „Strázsa helyett szú­rós akácgallyakat” címmel ar­ról írtunk, hogy a nemrég ül­tetett facsemetéket addig, amíg meg nem erösödmek, vegyék körül szúrós ákácgallyakkal. A városi tanács illetékes tisztviselője válaszolt javasla­tunkra és közölte, hogy ahol az szükséges, megvédik a kis fákat. Moziműsor VASARNAP Nyár a hegyen. Magyar film. Rendezte: Bacsó Péter. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: 13. Világmaga­zin. Előadások kezdete: 3, 5 fél 8 órakor. Matiné Fekete Péter. Előadás kezdete: délelőtt órakor. HÉTFŐN Pardaillan lovag. Színes, .francia—olasz kalandfilm. Korhatár nélkül megtekinthe­tő. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. es 10

Next

/
Thumbnails
Contents