Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-31 / 25. szám

PEST MEGYfit 196?. JANUÁR 31., SZERDA 1 ...■■■ I '■■■■■ A történetírás a magyar—lengyel barátságért Húsz évvel ezelőtt, 1948. I. 31-én írták alá a magyar —lengyel kulturális együtt­működésről szóló szerző­dést. A történelemben ugyancsak rit- íván találkozunk olyan esettel, J.ogy két egymással szomszédos (../szag évszázadokon át baráti vi­szonyban éljen, ne ismerje a2 egy­más területe ellen indított háború- J at és villongásokat. A magyar— longyel viszony bátran e kivételes jelenségek közé sorolható. Mátyás király küzdelme Boroszlóért, vagy I. Rákóczi György balsikerü len- f.yelelicnes támadása csak történe­ti érdekességek, s szinte eltörpül­itek a két nép barátságát, közös karcait tükröző események mellett. Már a középkor dinasztikus hábo­rúiban is sűrűn szerepel egymás mellett a magyar és lengyel kard, korán kifejlődnek a kulturális kapcsolatok, amelyek a szellemi haladás irányába befolyásolják a két nép fiait. Mindeme szép és felemelő baráti kapcsolat, kölcsö­nös hatás számbavétele vaskos kö­teteket igényelne. Sajnos, e nagy mű mindezideig nem készült el. A feladat egy ember számára, még ha szakértő is, túl nagy, egész munkaközösség kellene hozzá. Az utóbbi húsz évben a két nem­zet történetírása, tegyük hozzá, nem azon a csapáson haladt, ame­lyet a polgári tudomány vágott és nem azok a célok mozgatják, ame­lyek az elődöket. Persze magát a magyar-lengyel barátságot nem kellett újonnan felfedezni, de tar­talmát, értelmét másban látjuk, mint a polgári korszakban. Kleri- knlizmus, nacionalizmus, sőt sovi­nizmus ülepedett le az 1945 előtt készült művek többségében, a tu­domány a napi politikát szolgálta, mérgezte a viszonyt a szomszéd népekkel és történetírói köntös­ben az orosz nép, a Szovjetunió ellen keltett hangulatot. A felszabadulás után is fontos feladatnak éreztük a két nép ösz- szefűző hagyományok feltárását. A függetlenségi harcok — min­denekelőtt 1848 — magyar—lengyel kapcsolatai jelezték az első lépé­seket. Azóta minden év új ered­ményeket hozott: történészeink mindkét oldalon kiterjesztették ér­deklődésük sugarát a legújabb korra s egészen a második világ­háború végéig jutottunk el a ma* fi var—lengyel közös szálak kutatá­sában. Éppen az új és legújabb kor megmutatásában történt sok hamisítás a múltban. Mindezekkel Fjembe kellett nézni. A Magyar Tanácsköztársaság és a lengyelek viszonyáról például a régi törté­netírás mélyen hallgatott, pedig a Jengyei munkások, katonák dere­kasan kivették részüket Tanács- köztársaságunk harcaiból. A jelenlegi helyzetet az igények növekedése jellemzi. Ki kell ter­jeszteni a kutatások körét a törté­nelmi folyamat egészére, vissza kell tehát térni a középkorhoz is, csak éppen gyökeresen új szemlé­lettel. Juáthoii István lengyel ki­rálysága ezután is joggal érdekel­het bennünket, de mást látunk benne, mint a múlt történetírása, amely a nagy lengyel királyt csak mint hódítót tömjénezte, mi vi­szont inkább reformtörekvéseit emeljük ki. Van az új történet- írásnak egy másik igénye is: a fel­színi kapcsolatok tárgyalása he­lyett erőteljesebben kíván foglal­kozni a két nép fejlődésének kö­zös jegyeivel, a társadalom struk­túrájában meglévő sajátoságokkal. A magyar és a lengyel tudósok már kölcsönösen elkészítették egy­más országának népszerű történe­ti összefoglalását: megjelent ná­lunk Lengyelország története és nemrég kiadták lengyel szerző tol­lából Magyarország történetét. Népszerű munkák ezek — korsze­rű általános ismereteket nyújta­nak. Magyar részről számos rcsz- leimonográfia is van, lengyel rész­ről pedig sok cikk és tanulmány. A munkák koordinálására a két Akadémia életre hívta a történész vegyesbizottságot, amely évente tudományos ülésszakot tart, bib­liográfiákat cserél ki. Mégis, egye­lőre még nem lehetünk elégedet­tek az elvégzett munkával. A len­gyel milléniumi ünnepségek alkal­mából felajánlottuk, tudományos apparátussal megjelentetjük az Arpádházi királyok okleveleit, amelyek sok lengyel adatot tartal­maznak. Ez a munka azonban kissé lassan halad. Egymás tudo­mányos rendezvényein előadások­kal, felszólalásokkal veszünk részt. Ösztöndíjasaink is vannak kölcsö­nösen, a fiatal lengyel történészek közül néhányan megtanulták nyel­vünket (ami magyar—lengyel vi­szonylatban is nagy szó!), ismer­tetik könyveinket. Nem mondhat­juk tehát, hogy nincs pezsgés. Hiányzik azonban a magyar után­pótlás, több fiatal kutatónak kelle­ne élethivatásául választania a len­gyel nép múltjával való foglalko­zást. Hihetetlenül gazdag, megren- dítően szép múlt ez, amely tele van küzdelemmel, szenvedéssel, hősies nekilendülésekkel. És a ma­gyar—lengyel közös múlt kiakná­zatlan kincsei várnak a lelkes ku­tatókra. A szocializmust épftő magyar és lengyel népet a jelenben is a ha­gyományos barátság szelleme hat­ja át. Ez a hagyomány megsza­badult sok hamis máztól, megtisz­tult, racionálisabb, korszerűbb lett, kevésbé romantikus talán, mint a múlté, de nem felszínes- frázisos, mint az ellenforradalmi korszaké. A történetírás hivatása, hogy e barátság szálait erősítse, tudományosan megalapozza. A mai ember joggal elvárja, hogy a tör­ténetírók a két nép baráti egy­más mellet élésének egész komp­lex folyamatát-feltárják. Az-idő a nagy történeti szintézis útját egyengeti. Dr. Kovács Endre Kossuth-díjas történész Kivégzés — tv-közvetítéssel Pályaudvari csata — Készülődés a hagyományos tavasz-ünnepre Január 28-án Peking legna­gyobb stadionjában „tárgya­lást” folytattak le, amelyet a televízió is közvetített. Az el­ítélteket azzal vádolták, hogy szembeszegültek a „kulturális forradalommal”. A tizenegy el­ítélt közül kettőt rögtön az ítélethirdetés után kivégeztek. Ugyanezen a napon a Bei­jing Ribao című fővárosi lap­ban hír jelent meg arról, hogy a múlt csütörtökön Peking központi pályaudvarán elkese­redett összecsapásra került sor a Mao Ce-tung-csoport hívei és vasutas munkások között. A szabályos ütközetben százan megsebesültek, köz­tük húszán súlyosan. A se­besültek között katonák is voltak. A lap szerint a vasutasok „akadályozták Mao Ce-tung eszméinek terjesztését”. A vas­utasok hét vezetőjét letartóz­tatták. A Beijing Ribao a pá­lyaudvaron lejátszódott ese­ményeket „súlyos politikai in­cidensnek” nevezi. Sanghájból, Belső-Mongóliából, Szecsuan tartományból és az ország más körzeteiből is érkeznek jelen­tések bírósági tárgyalásokról. Sanghajban az egyik ilyen tár­gyaláson 16 vádlottat halálra ítéltek. A hagyományos kínai tava­szi ünnepeket ebben az évben január 30-tól február 1-ig tart­ják. A múlt évben a „kulturá­lis forradalom” ürügyén az ünnepeket munkanapokká nyilvánították. A sajtó azonban óva Int attól, hogy az ünnepnapo­kat vidámságra és szóra­kozásra, a városok halá­rain kívül terjedő rokon­látogatásra használják fel. Ezzel kapcsolatban a Venhuei Bao közölte egy bankalkalma­zott levelét, aki javasolja, hogy a tavaszi ünnepek előtt ne fi­zessék ki a munkások és al­kalmazottak bérét. A Beijing Ribao szerint le kell mondani a rokonlátogatásokról, mivel ez „nemcsak a vasút feladatait nehezíti meg, hanem negatív hatással lehet a kulturális for­radalom menetére is”. Ehe­lyett a lap azt javasolja, hogy tartsanak közös csoportfoglal­kozásokat Mao Ce-tung esz­méinek tanulmányozására és harcoljanak az önzés ellen, bí­rálják a revizionizmust. Pe­king utcáin és terein már meg is jelentek a hadsereg öntevé­keny művészcsoportjai és Mao- idézetek olvasása közben tor­nagyakorlatokat végeznek. Gyilkosségsorozat Indonéziában Indonéz sajtójelentések sze­rint gyilkosságsorozat ügyében nyomoz a bandungi rendőr­ség. Három vádlott már be is ismerte, hogy „felső parancs­ra” 48 embert mészárolt le. Nauru May január 31-én új, füg­getlen állam alalcul. A Csendes-óceán nyugati ré­szén, az Egyenlítő mentén fekvő Nauru sziget elnyeri teljes függetlenségét. Nauru ENSZ gyámsági terület volt a Csendes­óceán nyugati részén, Mik­ronéziában. A gyámsági hatalmak: Ausztrália, Uj- Zéland és Nagy-Britannia, de Nauru a két társállam beleegyezésével Ausztrália közigazgatása alatt állt. Nauru a világ egyik legje­lentősebb foszfáttermelő országa. 1965—66-ban 1,6 millió tonna foszfátot ter­melt. Az ország foszfátki­termelése a British Phos­phate Comission irányítása alatt áll. A gyámsági hatal­mak megállapodtak: áten­gedik Naurunok a foszfát­készleteket a függetlenségét követő két éven belül. Nauru területe 21 négy­zetkilométer, népessége 6000 fő, közigazgatási szék­helye: Meneng. DENVER HAJSZA Zsoldosok itt is - ott is? Ojukwu alezredes, a szaka- dár Biafra tartomány vezető­je, kedden külföldi újságírók­nak adott nyilatkozatában el­ismerte, hogy a biafrai fegy­veres erők kötelékében angol és francia zsoldosok is harcol- | nak. Tagadta azonban, hagy a hírhedt francia zsoldos, Robert Denard, a biafrai fegyveres erőknél szolgál. Elismerte, hogy tárgyaltak Hoare őr­naggyal, a kongói fehér zsol­doscsoport másik vezetőjével is, de Hoare nagyon magas árat kért. Ojukwu azt állította, hogy a Biafrában működő külföldiek jórészt csak kiképzők. Vannak néhányan, akik Európából ér­keztek, „mert hisznek ügyünk ­ben. és kérték felvételüket a biafrai hadseregbe”. Ezzel szemben — állította Ojukwu — a szövetségi kor­mány hadseregében szervezett külföldi egységek vannak. A 26 éves Daniel Williams, hétfőn reggel két pisztollyal felszerelve, harmadmagával ki akarta rabolni a denveri vásárcsarnok egyik standját. A rendőrség percek alatt a helyszínen termett és a bandi­tát, társaival együtt, a vásár­csarnok alagsorába kergette. Cinkosai rövid tűzpárbaj után, a könnygázgránátok füstiében megadták magukat. Williams azonban elmene­kült, s négy embert pisztoly­csővel túszként magával hur­colt. Autóba ültette őket és Denverből országúti köruta­zást kezdett. Háromszázhúsz kilométert hajtott megállás nélkül, kocsijában a túszok- ! kaL Mögötte rendőrautók szá- 1 guldoztak, fölötte rendőri heli­kopter repült. Déltájban a bandita feladta a küzdelmet, pisztolyait átad­ta a túszoknak, s a rendőrök kezére adta magát. SZUSZLOVNAK, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjá­nak, a központi bizottság tit­kárának vezetésével szovjet pártküldöttség érkezett Tokió­ba, hogy megbeszéléseket foly­tasson a Japán Kommunista Párt vezetőivel. 49 NŐI FOGLYOT bocsátot­tak szabadon Görögországban, a Jarosz-szigeti internálótabor- ról. A MEXIKÓI KOMMUNIS­TA PÁRT és a Portugál Kom­munista Párt is részt vesz a februári budapesti konzultatív találkozón. AZ INDIÁBAN TARTÓZ­KODÓ Koszigin szovjet mi­niszterelnök megbeszéléseket folytat az Indiai Kommunista Párt vezetőivel. ROMA Polémia a halálról Barnard professzor hétfő es­te neves olasz sebészprofesz- szorokkal közösen vett részt televíziós vitában. A vita leg­szenvedélyesebb szakasza az volt, amikor megkérdeztek a híres dél-afrikai sebészt, mi­kor tekinthető valaki „tényle­gesen halottnak”, és mikor jo­gosult a sebész szívátültetési műtét végzésére. A kérdéssel kapcsolatban nem alakult ki nézetazonosság. Nyugtalanító hírek Algériából A párizsi L’Humanité közlé­se szerint Algériából olyan je­lentések érkeztek, hegy az utolsó hetekben romlott az El Haris-i börtön politikai fog­lyainak helyzete. December 15-e óta a fog­lyoknak nincs joguk olvasni, megtagadták tőlük a kórházi ápolást, és összevegyítették őket közönséges bűnözőkkel. Ben Bella és az 1965. jú­nius 19-e óta börtönben tar­tott többi miniszter sorsáról is nyugtalanító hírek érkeznek Algírból — írja a lap. Ben Bella, amióta Blidából elszál­lították, másfél hónap alatt 14 kilogrammot fogyott Hadzs Ben Alla, a nemzetgyű­lés volt elnöke és Serif volt miniszter megbetegedett a börtönben, Nekkas volt mi­nisztert pedig kórházba szál­lították. ■ .ííS'U, AZ V R 0- É'4 SB E » t.'V H ■L 11. Galamb a tiszti iskola ablakából nézte a sivatagba induló szakasz ké­szülődését. Mit kellene tenni? Iste­nem !... A Faubourg Mcntmartre-on egy szegény özvegyasszeny és egy kedves, finom leány, akiket legjob­ban szeret a világon, tízezer dollárt kapnának, és ehhez csak egy Uyen semmittevő, léha alaknak kellene meghalni, amilyen ő. Hát még meg­halni sem hagyják az embert?! Szerencséje volt. Ezen az órán a katonai büntetőtörvénykönyvről ok­tatták őket. Az előadás végén Ga­lamb boldogan fellélegzett. Az oktató többek között ezt a pa­ragrafust is ismertette: „A csapattesttől megkísérelt szö­kés valamennyi kedvezmény és meg­különböztetés megvonásával jár. Al­tiszt-jelöltek visszakerülnek legény­ségi állományba, előző szolgálati he­lyükre.” Nincs semmi baj! Még ma meg­szökik. elmegy az uszodába, és hol­napután, a törvény értelmében, régi beosztásában elindul a többiekkel együtt a sivatagba. Egy óra múlva az erőd hátsó ud­varán felmászott az esőcsatornán, és mikor a poszt kissé eltávolodott, át­vetette magát a falon. Azután sza­ladt ... Takarodó után nyolc őrjárat in­dult a keresésére, és Latouret őrmes­ter búskomoran tépdeste ajalisör- téit. Nyugodtan sétált a kikötő pálmái alatt, hallgatta a rakodást, a hajótül­kök és az autódudák lármáját, bol­dogan szívta be a dagállyal érkező sós szagú esti légáramlatot, és néze­gette a nyugodt víztükrön mozgó sok-sok parti lámpa visszfényét. Vár­ta, hogy kézre kerüljön. Egyik ne­gyedóra múlt a másik után. No, mi lesz? Micsoda amerikázás ez? Hol a pat- rul? Hát így hagyják itt a katonaszö­kevényeket korzózni? Vagy van meg­torlás és fegyelem, vagy nincs! Körülnézett, de sehol egy őrjárat! Szép kis katonaság. Szökött egyének nyugodtan dohányoznak a város gó­cában. és a tisztelt légió a füle botját sem mozgatja. Dühében már nem tudta, mit tegyen. Egyszerűen odasé­tált a Disz térre, a kormányzósági palota hatalmas ivlámpái alá. Vala­mi vendégség lehetett a katonai pa­rancsnoknál, mert sorra érkeztek az autók, és pazar uniformisok, csodás hermelin belépők, fehér frakkok vo­nultak fel. Itt is álldogált vagy félórát. De hát mi az? Miért nem fogják el? A magyarázat elég egyszerű volt. Valamennyi őrjárat az óváros, a ha­lászkikötő, a környékbeli erdőségek és egyéb olyan helyek felé vette út­ját, ahol egy épelméjű szökött légio­nista rejtekét lehet gyanitani. A kor­mányzóság előtt igazán senki sem kereste. Illetve akadt ilyen is. A költő. Troppauer Hümér. ö szerette Ga­lambot, aki mindig megértő hall­gatóság volt. Akármi legyen, ha el­fogja ezt a kedves, aranyos embert. Mint őrjáratvezető tehát harsányan kommandírozott: — Irány a Dísz tér! Ott igazán nem ütközhet a szöke­vénybe. De alighogy az előkelő negyedbe értek, az egyik legény megböki Trop- pauert: — Te! Nézz oda! Ott a szökevény. A költő hüledezve kapkodta a fe­jét: — Nem ette meg a fene ... De. Mégis. Barátságos mosollyal integet feléjük, azután odajön és idegesen szól rá Troppauerre: — Hol kódorogtatok ennyi ideig? Még az életben nem láttam ilyen ka­tonaságot! Mit lehet tenni? Komoran közre­fogták, és megindultak vele, vissza­felé. — Minek szökött Ide a Dísz térre? — kérdezte Troppauer. — Unatkoztam — felelte. Azután ő kérdezett. — Nagy volt a ribillió? — Tűrhető. Latouret őrmester mindenféle porokat szed. A külvárosba értek. Galamb vidá­man fütyürészett. Céltalanul kóborló arabok a keskeny utca hosszú házai mellé lapultak, és sötét pillantások­kal néztek az őrjárat után. — Azért mégis csak szerencséje van — mondta Troppauer. — Mi legkésőbb holnapután megyünk a pokolba, maga meg itt marad Oran- ban. — Most már én sem maradok itt. Megszöktem! — Mondom, hogy szerencséje van. Akit huszonnégy órán belül elfog­nak, az nem számít szökevénynek. Engedély nélküli kimaradásért egy kicsit helybenhagyják és kész. Szent Isten! Szóval megint szeren­cséje volt! A szerencse, mint egy nyomorult véreb fut utána, de ő nem hagyja magát! Ügyesen beakasztotta a lábát há­tulról Troppauer bokájába. A költő akkorát esett, hogy az éjszaka bele­remegett. A katonák nem tudták, mi történt, és mire magukhoz tértek, a fogoly elrohant. (Folytatjuk) Vidéki munkatelepeinkre KERESÜNK lakatos, csőszerelő, hegesztő, kovács, villany- szerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat Munkahelyeinken külszolgálati díjat, minden második héten szabad szombatot és kedvezményes utazást biztosítunk. A gyakorlati időtől függően maximális bérezést adunk. Jelentkezés: BUDAPEST VI, PAULAY EDE U. 52, a Személyzeti Főosztályon ÖREG BÚTORAIT újjávarázsoljuk, javítjuk ÓCSÁN Mindenféle KÁDÁRMUNKÁT HORDÓK, KÁDAK javítását dabasi (Gyón) részlegünkben végezzük DABASI JÁRÁSI JAVÍTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KTSZ DABAS (Gyón) III., Kossuth L. u. 4. Telefon: 202 CSATORNATISZTÍTÓ SEGÉDMUNKÁSOKAT AZONNAL FELVESZÜNK Teljes munka-, védőruha öltözet Vidékieknek utazási kedvezményt és havi 15 Ft térítésért munkásszállást biztosítunk. FŐVÁROSI TALAJER0- GAZDALKOOASI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI VALLALAT Bpest V.. Alpári Gyula u. 11. Üzemgazdasági Osztály i 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents