Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-05 / 3. szám

Fásítás Öreghegyünk múltja s jövője 1968. JANUÁR 5.. PÉNTEK — Január 11-én dsfliut-än há­rom órakor a Kossuth Művelő­dési Házban A mezőgazdaság, élelmiszeripar és felvásárlás gazdasági kapcsolatainak for­mái külföldön címmel hangzik el előadás. Ki mit tud — a járás tsz-eiben? Leltárról, zárszámadásról, melléküzemága król Hetekkel ezelőtt megkez­dődtek a leltározások a járás valamennyi termelőszövetke­zetében. Az adatok feldolgo­zását január első napjaiban már az irodákban is megkezd­ték, és január 31-re befejezik. KERÉKPÁRRAL GÖRBE UTÓN l Akinek harminc korsó meg se kottyan... Tóth József 35 éves ceglédi lakos lopás miatt került bíró­ság elé. Munkahelye jellemzé­se szerint — italozó ember. Emiatt a múlt évben szolgálati helyén alacsonyabb rendfoko­zatba minősítették vissza, mert szolgálata közben is italos volt. Mértéktelenül iszik, esetenként 30 korsó sört is megiszik. Június közepe táján — szo­kásához híven — sokat ivott. Szabályosan berúgott, és az állomás várótermében elaludt. Éjfél felé felébredt, kijött a pályaudvar előtti térre, ahol á falhoz támasztva egy idegen kerékpárt pillantott meg. Fel­ült rá, és elkarikázott rajta a nővéréhez De nagyon kacska- ringós úton mehetett, mert csak a hajnali órákban ért oda. Szinte öntudatlan állapo­tából reggel tért magához, de ekkor sem tudott számot adni éjjeli barangolásáról. Bár nővére figyelmeztette, hogy idegen kerékpáron érke­zett hozzá, ahelyett, hogy jo­gos tulajdonosának visszajut­tatta volna, ismét felült rá, és bement a városba. Délben tért vissza nővéréhez, a kerékpárt letette, és felutazott Budapest­re szolgálatba. Nem sokkal ez­után a rendőrség kiderítette, hogy ő volt a tolvaj, és a ke­rékpárt lefoglalta. Tóth — védekezésül — ittas­ságára hivatkozott. — Nem akarta eltulajdonítani — mondta. Azért nem vitte haza a kerékpárt, mert mikor kijó­zanodott, már félt a következ­ményektől. A bíróság védekezését nem fogadta el, az ittasság nem mentség. Büntetése: 3 évi pró­baidőre felfüggesztett öthónapi börtön és 300 forint pénzbün­tetés, amit be nem fizetés ese­tén szabadságvesztésre kell át­változtatni. Elrendelte a bíró­ság Tóth József alkoholelvonó kényszerkezelését is. Hajmeresztő históriák Kettős szerelmi dráma 1805. április 20-án megren­dítő szerelmi dráma zajlott le a város határában. Április 23-án, vasárnap, húsvét első napján, templomba menet asszonyok, férfiak a helyi la­pot vásárolták meg, amelyben rövid tudósítás jelent meg ar­ról, hogy mi is történt az Öreghegyben. Balog Sándor 22 éves fiatal­ember és Csicsó Mária 21 éves hajadon a szomszédság révén már gyerekkorukban jó isme­retségben voltak. A találkozá­sok, a naponkénti beszélgeté­sek nyomán a két fiatal szív­ben szerelem fejlődött. Este, amikor szállt a harmat, az út­menti sövény mellett sűrűn lehetett látni Sándort és Ma­rit, amint összebújva beszél­gettek. A nyomozás azt is megállapította, de tanúsították a környékbeliek is, hogy a szülők egyik részről sem elle­nezték azt, hogy a fiatalok egybekeljenek. Nagycsütörtök napján a fia­talok maguk voltak a szőlő­hegyen. Átmentek a leány atyjának Budai úton lévő sző­lőjébe, és ott egy öreg eperfa alatt még sokáig beszélgettek. Á fának még alig volt lomb­ja. A szomszédok látták is őket. Hogy mit mondhattak egymásnak, nem jegyezte fel senki, nem hallotta senki és nem írtak róla balladát. A legény puskával a leány halántékába lőtt. Aztán még egy dörrenés, a legény önma­gát lőtte főbe. Az történt, ami ilyenkor történni szokott. Cső­dület támadt, kihívták a rend­őrséget. A leány azonnal meghalt. A legényt eszmélet­lenül, de még életben találták, de a következő éjjel ő is meg halt.- Levelet is hagytak hátra, senkit nem okoltak, az öngyil­kosság okáról szót sem emlí­tettek, csak azt írták, hogy tettüket „közös megegyezés­sel” követték el. A fiatalem­ber zsebében a Kis Üjság cí­mű lap 1905. április 17-i szá­mát találták, amelynek címké­pe egy hasonló módon elköve­tett kettős gyilkosságot ábrá­zolt. Sokat beszéltek városszerte arról, hogy, példa volt előttük. Egy évvel előbb, 1904. március első napjaiban két fiatal lett Cegléden öngyilkos. Enyedi András és Németh Anna. Az ifjú alig 19 éves, a leány pe­dig 17. Szerették egymást ha­lálosan, de akadály került kö­zéjük. Az édesanya akarata, aki ellenezte fia házasságát. A szerelmes ifjak közös elhatá­rozással a halált választották. Az éj csöndjében a leány szü­leinek házánál az ifjú agyon­lőtte a leányt, majd önmagát. A temetés után alig telt el néhány nap, amikor a Szolno­ki út építése közben az árkot ásó munkások, közel az abo- nyi határhoz, alig méternyi mélységben két csontvázat ta­láltak. Az egyiknek az áll­csontja össze volt törve és a foga kiverve, a másik mellka­sába, a csontba fúródva egy rozsdás késhegy mutatta, hogy itt valami bűntény történhe­tett. Az összetört állkapcsú csontváz egy fiatal nő, az utóbbi pedig egy fiatal férfi lehetett. Dr. Német József vá­rosi orvos megállapította, hogy a két tetem, amelyből a megtalálás idején már csak a korhadó csontváz maradt meg, kétszáz évvel előbb került a földbe. Sz. J. Valamennyi tsz-ben feb­ruár 20-ig meg kell tarta­ni a' zárszámadó közgyű­lést. Bár mindenütt igyekeznek, először valószínűleg az abonyi Kossuth Tsz-ben és a dán- szentmiklósi Micsurinban tartják a közgyűlést. A téli gépjavítások mellett az idén sok helyen más munka is akad, amelyben a tsz-tagok részt vehetnek. A járásból sok tsz adott be kérelmet új melléküzemág vagy a meglévő további fenn­tartásának engedélyezéséért. A jászltarajenői Űj Barázda Tsziben tésztát készítenek rendelésre, üzemi konyhák, vendéglátók részére. A csemői Rákócziban a Szeszipari Vál­lalat ceglédi üzemének zöld­ségelőkészítő csoportja tevé­kenykedik —, a tsz-beli asz- szonyok, lányok alakították. Abonyban, a Kossuth Tsz-ben áutó- és traktorgumikat újí­tanak fel, borjak mesterséges táplá­lásához készítenek gumi- szopókákat. A kocséri Petőfiben pedig műanyagfeldolgozó részleg dolgozik, a tv-készülékekhez készít gombokat, szigetelő ele­meket. De az említettek mel­lett még több tsz foglalkoztat­ja télen is kereseti lehetőséget adó munkával dolgozóit. (—es) Párbaj pávatollal Malaka félszigeten a helyi néptörzs ártalmatlan párbaj­formát ismer és gyakorol. A párbajozók fegyvere páva- toll. A párbajozók, kezükben a pávatoll, egy 3 méter átmé­rőjű körben állnak és elkezdik egymást kölcsönösen csiklan­dozni. Aki először neveti el magát, az a tisztes. A KIÁLLÍTÁSON LÁTTUK Kari Rlx (Kanada): Virágcsokor MAGYARORSZÁG hely­ségnévtara szerint 62 köz­ségnek van öreghegy elneve­zésű határrésze. A több mint 4000 éves történelmi múlttal rendelkező 1800 holdas öreg­hegyünk nem szerepel a kimu­tatásban, csupán egyes részei, mint az öregszőlők, Kámán, Irtvány, Kisjárás és a Telelő­major. Amíg Öregszőlők elne­vezésű határrész tíz van ha­zánkban, addig Kámán, Irt- vány, Kisjárás és Telelőmajor hatámevek csak városunknál szerepelnek. öreghegyünk a legmagasabb pontján, a Cserei-major szom­szédságában 141, az öregsző­lők, „Varjúpart’’- ján 119, a Közép út menti bronzkori te­lepülés helyén pedig 110 mé­terre fekszik az Adriai-tenger színé felett. Ez a Budai út és a Pesti út között elterülő ho­mokos hátság, bár 5—10 mé­terrel kiemelkedik a környező I tájból, ez a szintkülönbség azonban még nem teszi ille- j tékessé a „hegy” név viselé­sére. Hiszen a csemői Sashegy \ tengerszint feletti magassága meghaladja a 144 métert is. Ennek viszonylagos magassága ! a közeli Körösi erdő felett 10, a Zöldhalom felett pedig 24 méter, ennek ellenére ez az emelkedés a mi időnkben már megelégszik a „Gyurka-domb” titulussal is. EZELŐTT 150 ÉVVEL öreg­hegyünk nagyobbik fele bőven termő szőlő, a kisebbik fele erdő és szántó volt. Ma már kevesebb itt a szőlő és nagy részben az is túl öreg. Az utóbbi időkben csak az állami gazdaság és a Táncsics Tsz te­lepített valamennyi újat. Sző­lős pásztáink az 1950-es évek­ben azt a rossz szokást vették fel, hogy évenként cserélgették termelőiket. A folyton válta­kozó termelőknek pedig az volt a rossz szokásuk, hogy metszés idején túl hosszú csa­pokat hagytak, viszont a talaj­erő-utánpótlás nagyon kicsi volt. Azt mondhatjuk, hogy ilyen zsaroló termelés mellett tőkéink évente öt évet is öre­gedtek. Sok ezer éves őserdők he­lyére őshumuszos homokba telepítették a kámáni szőlőket még a törökvilág előtt. Évszá­zadokon át olyan tehene volt a ceglédi paraszrtnak, amit foly­ton fejt, de ritkán abrakólt. A mi nemzedékünk gondja, hogy ezt a ma már végelgyengülés­ben szenvedő tehenet bősége­sebb táplálással megmentse. Valamikor volt olyan felte­vés. hogy első szőlőink telepí­tését Kálmán király kezdemé­nyezte. Ezeket a telepeket an­nak idején Kámán-szőlőknek illetve népies tájszólással Ká- I mánnak nevezték el. Ennek a feltevésnek azonban ellent­mond az, hogy sem az ősi la­kosságot képviselő református, sem a Mátra-vidékről és a Jászságból leszármazott kato­likus jobbágyság, még ha ere­deti tájszólással beszélt is, so­sem hagyta ki a Kálmán név­ből az „1” hangot, csakúgy, mint az alma, szilva, szalma A rossz munkához idő kell... Bonyodalom 250 tégla Se válasz, se építőanyag? körül November 24-i számunkban Juhász Károly olvasónk leve­lét közöltük. Arról írt, hogy még szeptemberben 3 euer vá­lyogtéglát vásárolt a ceglédi Dózsa Népe Tsu-töl, és miután az árát kifizette, három alka­lommal érkezett hozzá tégla­szállítmány. A részszállítá­sok, több mint egy hónapot vettek igénybe, de még min­dig hiányzik 250 darab, a ren­delt és kifizetett 3 ezerből. Levélírónk úgy érezte, hogy a tsz haragosai sorába skatu­lyázták, mivel gyakran sür­gette a még hiányzó építő­anyagot, és telefonhívásokkal „zaklatta” a tsz-t. Legutóbb kijelentették, hogy a még hiányzó 250 vályogot nem is szállítják le, mert azt ők már három ízben hozták volna, csak a megrendelő nem volt hajlandó átvenni. A szállításokat átvételi elis­mervény igazolja. Az utolsón ott áll az átadó feljegyzése a 250 darabos hiányról. Levél- íijónk nem titkolta azt sem, hogy a leszállított téglák közt volt ugyan 700 darab, ame­lyet át sem vett, mivel, több mint 30 százalékuk selejt volt. Az építőanyagra nagy szüksé­ge lett volna. Karácsonyra végezni szeretett volna a mun­kákkal —, ezért fordult a szerkesztőséghez segítségért. Azóta már többször keresett bennünket, mivel sem a meg­jelent levélre, sem pedig ké­relmére válasz nem érkezett, ismét segítséget kért: talán csak olvas valaki újságot a szavakból sem. Legvalószí­nűbb, hogy a Kámán név be­senyő származású és a szőlő- telepítéssel nincs összefüggés­ben. KÁLMÁN KIRÁLY sohasem járhatott a kámáni szőlőkben — jelentette ki 100 évvel ez­előtt egyik fiatal uradalmi tisztviselőnk. Mert akkor meg­ismerte volna — mondta to­vább — a kámáni öregasszo­nyokat és visszavonta volna azt a véleményét, hogy boszor­kányok nincsenek. Történelmi vonatkozású következtetésün­ket nem építhetjük az ilyen elkeseredett hangú kifakadó- sokra, amikor fontos, hiteles adatokra is támaszkodhatunk, Az említett fiatalemberről fel­tehető az elfogultság is, mivel megtörtént vele, hogy naple­mente után mentek egy kámá­ni lánnyal ibolyát szedni az erdőbe, majd az utánuk lo- pódzó lányos mama a legal­kalmatlanabb pillanatban ver­te szét a hátán a vadonatúj seprűnyelet. A régi nagyurak, ha el is mentek néha vidékre, nem ibolyát szedni mentek. Azoknak a helyükbe vitték a virágot. A seprűs öreg nénik­kel ilyen okból nézeteltéré­sük nem származhatott. AZ ÖREGHEGYBEN 4000 éves kultúra nyomait fordítja felszínre az ásó. Évezredeken át messze környéken ez a hely volt legalkalmasabb emberi településre és ez lesz még év­századok múlva is. Szomorú, hogy mi, ceglédiek nem tudtuk közigazgatási intézkedésekkel, jól átgondolt tervezéssel sza­bályozni a tekervényes dűlő- utakat, a 15—20 sarkú szőlő­táblákat és a sok száz rend- szertelenül épített lakóházat. Még ma sem tudjuk, hogyan fogjunk a táblásításhoz. Pedig egy emberöltőn belül homok­bányáink elfogyasztják a feles­leges homokot és akkor már semmi akadálya nem lesz a messze környék legszebb kert­városa felépítésének. A mi ro­mantikus szépségű öreghe­gyünk megérdemli, hogy ne csak múltjára, hanem jelenére és jövőjére is tekintsünk. Egy tanyai öreg paraszt Dózsa Népe Tsz-ben, és végre válaszol a panaszos levelére —, vagy küldi a még hiányzó téglamennyiséget, hiszen ez az eljárás cseppet sem vet jó fényt a tsz üzleti szellemére. Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak. ismerőseink­nek, szomszédainknak, akik sze­retett jó férjem, édesapánk: Vasas László temetésén megje­lentek, részvétüket nyilvánítot­ták,, sirjára koszorút virágot helyeztek, özv. Vasas Lászlóné és családja. Fájó szívvel mondunk hálás köszönetét rokonainknak, isme­rőseinknek, szomszédainknak akik szeretett jó édesapánk nagyapánk, dédnagyapám: id Détári János temetésén megje lentek, részvétükkel bánatunk ban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Mindazoknak a rokonainknak, ismerőseinknek, szomszédaink­nak, akik szeretett jó édes­anyánk, nagyanyánk, dédnagy- anyánk és testvérem, özv. Len­dér Istvánná szül. Ondó Rozália temetésén megjelentek, részvé­tükkel bánatunkban osztoztak, ezúton mondunk hálás köszöne­tét. A gyászoló család. Hálás köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, is­merősöknek, szomszédoknak, akik özv. Farkas Károlyné szül. Mester Borbála temetésén meg­jelentek, részvétüket nyilvánítot­ták. sírjára koszorút, virágot helyeztek. Planqár József és neje. Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, ismerőseink­nek, szomszédainknak, akik sze­retett jő édesapánk, és nagy­apám:' Sápi János temetésén megjelentek, részvétükkel bá­natunkban osztoztak. sírjára koszorút, virágot helyeztek. Leánya, veje és unokája. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK 170 kg-os fiatal hússer­tés és négy db kisebb súlyú hízó eladó. Csengeriszél 29., volt Mérleg utca folytatása GáT József. Eladók, olcsón: ágy, kettő sodrony, kettő matrac, samottos kály­ha, bútorvédő, sezlon, iisztesláda. Cegléd. Fecske utca 14 . Egy db disznóöléses asztal, llsztesláda, két db nagy láda, kár­pitozott pad eladó. Batthyány utca 15 a-latt. Szőlő 1100 n-öl, szoba, konyhás épülettel és hordók, kádak, prés eladó. Úgy er 17. dűlő 992. szám. Érdeklődni a helyszínen Varga Józsefnél, TéJkabát f£rfi fekete rövid és hosszú, kü­lönleges finom anyag­ból alkalmi áron el­adó. RÉVÉSZ Cegléd, Teleki utca 1. Egy új Favorit kályha eladó. Árok utca l/a. olaj­II., „Az Ipari Szakmun­kásképző Intézet (Ceg­léd, Pesti u. 7.) felvé­telt hirdet kapusi és hivatalsegédi teendők ellátására (az állást be­töltő személy fűtési, il­letve büfékezelői te­endőket is elláthatja) az összes munkakör betöltése esetén kere­set havonta minimum 2000 Ft. Az állás be­töltéséhez a város bel­területén egy szoba konyhás cserelakás szükséges. Jelentkezni lehet az intézet gazd. vezető irodáján.” 4 sitjuk az utcát. Nem győ- ^ zök söpörni a szobában, ^ még o díszek is potyognak. ^ — Mi már kilakoltattuk $ elseje után. A gyerekek \ olyan böcsületes munkát § végeztek, hogy egy szem $ „termés” sincs rajta. Pedig \ a kétméteres fán két kiló \ celofános kék, két doboz $ függelék és fél kiló karika ^ nem kevés. De a két kölyök ^ egy hét alatt végzett vele. ^ Hogy kiről-miről folyt ez 5 a beszélgetés? Hát a kará- S; csonyi fenyőfáról! Mi más- $ sál fásíthatnák ugyan \ ilyenkor az utcákat?! Ott állnak reggelenként díszük- § tői fosztottan és várják, \ hogy elszállítsák őket. Vé- ^ ge az ünnepi királyságnak. \ I

Next

/
Thumbnails
Contents