Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-25 / 20. szám
Kulturális seregszemle A városi úttörőelnökség ma délután két órakor ülést tart a párt- és tomegszervezetek székhazának emeleti üvegtermében. Beszámoló hangzik el a kisdobosok életéről, ismertetik az úttörők szaktárgyi versenyeit, s megvitatják az úttörők tavaszi kulturális seregiszemléjének előkészületeit. A KISZ járási bizottsága a jövő héten tart ülést délelőtt 9 órai kezdettel. Túrák János, járási KISZ-titkár beszámol az 1967. évi akcióprogram és a mozgalmi munka eredményeiről, s ismerteti az idei feladatokat, Ez alkalommal megjutalmazzák a legjobb járási KISZ-szervezeteket. Ma délutánt ingyen jogi tanácsadás Ma délután öt órakor ingyen jogi tanácsadás kezdődik a Lenin úti párt- és tömeg- szervezeti székház első emeleti üvegtermében. Ez alkalommal dr. Inctsédy Rudolf, az ügyvédi munkaközösség tagja tart fogadóórát. Készítette a Pamutipar- csomagolja a csomádi Zöldmező A járási tanács engedélyezte j a csomádi Zöldmező Termelő- 1 szövetkezetnek, hogy a HUN- j GAROTEX, a Vörös Október j Férfiruhagyár, a Kőbányai Fe- i hémeműgyár és a Magyar Pamutipar exportáruit bérmun- kában csomagolja. VÁC I tJAPLfl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1968. JANUAR 25., CSÜTÖRTÖK Miről tárgyaltak a szakszervezetek képviselői? Árrendezés, kollektí üzemi demokrácia ű Mikor éljenek a vétójoggal? Érdekvédelem és a lakások Szerda délután szakszervezeti nagygyűlés volt városunkban, az építők művelődési otthonában, a város szak- szervezeti aktíváinak részvételével. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Várnai Károly, a váci szakmaközi bizottság titkára mint elnök, dr. Dobi Ferenc, a SZOT elnökségének tagja, Kovács István, a megyei pártbizottság munkatársa, Hegyvári Ferenc, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának titkára, Búzás Istvánná, a városi pártbizottság titkára és Major Péter, a ME- DOSZ Pest megyei bizottságának titkára. Várnai Károly elnöki megnyitója után dr. Dobi Ferenc tartott előadást a szakszerve- j zetek időszerű feladatairól. Is- j mertette a gazdasági reform előkészítésében a szakszervezetek jelentőségét, melynek során maga a szakszervezeti munka is megújult, s előtérbe az érdekvédelem került. A reform bevezetésével — mint mondotta — a vállalatoknál a gazdaságosság kérdése, a közgazdász nagyobb hangsúlyt kapott, mint a korábbi években. Az emberek élet- és munkakörülményei a vállalat tervének készítésénél alapozódnak meg. Éppen ezért a szakszervezeteknek alaposan ismerniük kell a vállalatnál az emberek valamennyi problémáját, beleértve a termelés műszaki és gazdasági kérdéseit is. A TÉLI FALU Dániel Kornél rajza szakszervezetek megnövekedett jogai nyomán hangsúlyozta a nagyobb felelősséget is. Az egészséges vállalati demokrácia ott alakul ki, ahol mind a gazdasági vezetők, mind a szakszervezet kölcsönösen tiszteletben tartják egymás jogait.'A kollektív szerződések megadják a szakszervezetnek a vétójogot, de ezzel a joggal csak akkor helyes élni, ha már más megoldásra nincs lehetőség. — önmaga ellen vét az a vezető — mondotta az előadó —■, aki úgy értelmezi az önállóságot, hogy a vezetésből kirekeszti beosztottait. Az árrendezésről szólva hangsúlyozta, hogy annak célja az áruk valódi értékének megközelítése, a kereslet-kínálat törvényszerűségének figyelembe vétele. Az új árrendszer kialakítása soha nem történhet a közönség rovására, mert a párt csak olyan reformot ismer, amely az emberek érdekében történik. A szakszervezet feladata, hogy fellépjen az indokolatlan áremelésekkel szemben, segítve a hatósági árellenőrzést a társadalmi ellenőrök révén. Befejezésül az előadó elmondotta: a Szakszervezetek .Országos Tanácsa — egyéb érdekvédelmi feladatok mellett — megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a szakszervezetek miképpen kapcsolódjanak bele a lakásproblémák megoldásába, beleértve a lakáskiutalásokat is. A nagygyűlés után a részvevők megtekintették a Domb című angol filmet. (kovács) Az új árak negyedik hetében mit helyeselnek„ mit kiíeyúselnnk ti vevók ? IIngaimasabb ■ Közbelépett a tanács HÁROM HÉT telt el az árreform életbelépése óta, de az árakról — érthetően — még mindig sok szó esik. Ahol csökkentek az árak, ott tagadhatatlan az öröm. Még ha oly kis eltérésekről is van szó, mint a két papírboltban. Az olcsóbb füzetek, írószerek, vonalzók szépen fogynak. A háziasszonyok örülnek az olcsóbb tisztálkodási szereknek, a kristálycukornak. AZELŐTT VITA, bürokrácia előzte meg egy-egy hibás árucikk kicserélését. A 2505-ös cipőboltban — blokk felmutatása mellett — gyorsan kicserélik a hibás bőrárut, lábbelit. Persze, még jobb lenne, ha hibás árut nem is adnának el, vagy leértékelt áron árusítanák. Kedves meglepetés volt a KERAVILL gyors leltározása és a megnyitás napjáig elkészült mutatós, szép kirakat. A leszállított árú rádiók, televíziók, háztartási gépek szép számban találnak gazdára. Kifogásolják viszont a vevők, hogy az alkatrészek ára emelkedett. Az ÁFORT-nál sokan azt teszik szóvá, hogy miért lett drágább a fűtőolaj, amikor az üzemanyagok előre kiadott katalógusában erről nem volt szó. A vengéglAtóiparnAl meglepetést keltett több étterem stb., magasabb osztályba történt besorolása. Az ételeknél nem minden esetben éltek a magasabb rangsorolás lehetőségével, viszont a cukrászatban érezhető az áremelkedés. A ruházati kiskereskedelmi vállalat alkalmazza váci boltjaiban is egyes cikkeknél a szabadon mozgó árakat. Divatáruknál az sem meglepő, ha üzletenként változik az ár. Indokolatlan viszont például a jageráru 59 forintról 84 forintra való felemelése, vagy egyes nyakkendők 75 forintról 125 forintra drágítása. Ezért gyorsan közbelépett a városi tanács kereskedelmi csoportja, s a vállalat igazgatósága a kockázati alap terhére e cikkek árát leszállítja. Családanyák arról panaszkodtak, hogy egyes gyermek- ruhák ára emelkedett. Most vizsgálják: indokolt-e az áremelés? TÜZÉP-TELEP. Elég nagy a januári indulóforgalom. Fő gond, hogy csak drága szén kapható. Hosszabb idő óta egyáltalán nincs olcsóbb szén. A megyei központ ígéri, hogy soron kívül küld a reklamált tüzelőfaj tákból. S a szellemi termékek? A napilapok nagyjából tartják a régi példányszámot, a színes fedelű hetilapoknál azonban érezhető a visszaesés. Egyedüli kivétel: a Ludas Matyi, amely a 80 filléres emelkedés ellenére kapós. A könyvesbolt sokszor üres, itt még kevés kötet jelent meg új áron. A kiadók programja bíztató, az ol vasók gyakran érdeklődnek a jelzett sorozatok iránt. ÖSSZESSÉGÉBEN megállapíthatjuk, hogy a kép kedvező, a közvélemény Vácott is nyugodt. A „bejáratás” heteiben vagyunk, de bízunk abban, hogy a megreformált árak ténylegesen betöltik majd a nekik szánt szerepet. Papp Rezső FEBRUÁRBAN: a XX. század irodalma a Madách Imre Művelődési Házban Februárban új irodalomtörténeti sorozatot indít a Madách Imre Művelődési Ház. Koczkás Sándor irodalomtörténész, egyetemi tanár lesz a sorozat előadója, amelynek első estjét február nyolcadikán tartják. Ezen a XX. század második felének magyar irodalmi életéről beszél Koczkás Sándor. A tervek szerint a sorozat későbbi előadásait színészen, és előadóművészek illusztrálják majd. IV. Bélától - Mátyás királyig A föld megőrizte a város gótikus emlékeit Váci nagyjaink kis lexikona VI. GOTTLIEB ANTAL (1760 — Vác, 1823): nyomdász és könyvkiadó. 1793-ban megvette Ambró Ferenc váci nyomdáját, melyet harminc éven át bírt és felvirágoztatott. 1804-ben Máramarosszigeten és Nagyváradon fióknyomdát alapított, de ezek rövid életűek voltak. Váci nyomdájából került ki 1799-ben egy országos hírű váci kiadvány, a Váczi Énekes Gyűjtemény, mely önmagában különös tanulmányt érdemel. HAJNIK JÁNOS (Vác 1811 — Ceglédbercel, 1867): agrárközgazdász. Jogot végzett, ügyvédi vizsgát tett. A gróf Károlyi-féle tótmegyeri uradalomban dolgozott, főleg a juhtenyésztés körében. Később gróf Széchenyi István cenki uradalmának jószág- igazgatója volt. Ott gazdasági gépgyárat alapított. Sorvető- {épével a bécsi kiállításon llsö díjat nyert. Több éven át Jószágigazgató Temesvárott, majd mint kataszteri felügyelőt Pécsre helyezték. Gazdasági szaklapokban számos cikke jelent meg. HAJNIK PÄL (Vác, 1774 — Pest, 1809): jogi író, jogakadémiai tanár, 1801-től 1809-ig Pozsonyban, 1809-től Pesten. Fő munkája: a „História juris hungarici”. HAJNIK PÁL (Vác, 1800 — Buda, 1864): ügyvéd, rendőrfőnök. Hajnik Pál jogi író fia. 1848-ban Pesten országi- gyűlési képviselő. A következő évben elkísérte a kormányt Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után elmenekült. Angliában találkozott \ Kossuthtal és elkísérte amerikai útjára. 1858-ban ismét visszatért Magyarországra, és rövidesen a trieszti általános j biztosítótársaság egyuc igaz- j gatója lett. Élete végén az Anker Biztosítótársaság igazgatója volt. M. V. (Folytatjuk) Az építőknél német nyelvű klubest Ma este hat órától nyolcig német nyelvű klubest lesz az Építők művelődési otthonában. A klubest vezetője dr. Újhelyi László, tanár. Előadás a felelőtlenségről Tegnapi számunkban megírtuk, hogy dr. Kerek Ferenc bőrgyógyász előadást tart a nemibetegségek elterjedésének okairól a párt- és tömegszervezeti székház tv-termében. Az előadás kezdete: ma délután 5 óra. Elektromos gyártásban képzett, anyagismerettel rendelkező munkaerőt felveszünk, műszaki adminisztratív munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. Cím: Dunakanyar Ktsz. Vác. Vak Bottyán tér 6. Városunk történetének gótikus korát kerek számban 1255- től számítjuk, amikor IV. Béla a tatárjárás utáni újjáépítés befejeztével ide hívta össze Nógrád, Gömör és Hont vármegyék képviselőit. A vége az 1400-as évek második felében a Mátyás király-féle reneszánsz megjelenése Vácon. A város megnövekedett a tatárjárás után betelepített idegenek által is. Ebből az időszakból már a váci céhesiparnak komoly emlékei láthatók a múzeumban. A gótikus stílus Franciaországban született, és német közvetítéssel jutott el hozzánk ebben az időben. Magyar stílussá sohasem vált. Egyrészt azért, mert mire ideérkezett, túlságosan német volt, másrészt azért, mert a feudális anarchia, az állandó bel- és külháborúk egy új művészeti stílus kibontakozásának egyáltalán nem kedveztek így történt a váci vár és székesegyház esetében is. A tatárjárás után az eredeti román stílusú háromhajós bazilika megmaradt alapfalaira építették az újat. Megmaradt az eredeti román szerkezet ké-, sőbb is, egészen a török kiűzéséig. Csupán egyes díszítőelemeket faragtak most már gótikus stílusban. Ami azonban a lényeg: új, gótikus szerkezetű épületekről szó sem volt. Bármennyire tiszteljük is Tragor Ignác helytörténeti munkásságát, a váci gótikus székesegyházról írott lelkes sorai az álmok világába tartoznak. Sem az ásatások, sem a törökkori metszetek nem mutatnak tám- pilléreket, márpedig támpillér nélkül nincs gótikus boltozat és Rekonstruált gótikus nyíláskeret a múzeumban belső tér — nincs gótika. De nem mutatnak ezek a metszetek a gótikus épületre jellemző nagy ablaknyílásokat sem, ahol az annyira jellegzetes üvegfestményeket el lehetett volna helyezni. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy egváltalán nem volt magyar gótika. Ami építészetben nem lehetett, s a szobrászatban és festészetben nagyobbrészt elpusztult az idők folyamán, annak nyomai és emlékei megmaradtak a világhírű magyar gótikus iparművészet remekeiben, külföldi és hazai múzeumokban. A föld pedig megőrizte a váci vár gótikus faragványait, nem egy kövön jól látható a 600 éves festék a váci múzeumban, mert ebben az időben mindent, épületet, szobrot, ruhát nagyon színesre festettek. Azt, hogy ez a színezés mindig művészi maradt, a stílus és a művészi érzék biztosította. A már régebben előkerüli gótikus töredékek a mai székesegyház kriptájában láthatók a falban, míg a legutóbbi ásatások alkalmával feltárt néhány szép töredék a váci múzeumban van, melyek közül egykek a rajzát — kiegészítve — itt közöljük. Stefaits István múzeumigazgató i
