Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-20 / 16. szám

PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1968. JANUAR ZU., SZÓMBA 1 Három közgyűlés lesz Zárszámadásra készülődnek a város tsz-ei Alakul az alapszabály — Hátra van a tervtárgyalás Visszatérő, aktuális téma I minden, évben ilyenkor a zár- \ számadás. Az év végi leltárok, a felmérések és az éjszakába nyúló viták után kialakul a kép: hogyan dolgoztak, mit tettek saját maguk, és a tsz érdekében a tagok. Ezen mú­lik tulajdonképpen egész évi jövedelmük, a teljesített mun­kaegységek alapján kifizeten­dő részesedés. Cegléd valamennyi terme­lőszövetkezetében már erőben készülődnek a zár­számadásra. Az idén komolyabb, ünnepé­lyesebb lesz ez az esemény mindenütt. Tízéves időszakot zárnak le a tsz-ek, hogy az új évben az új tsz-törvény sze­rint láthassanak munkához. A tél végéig három közgyűlést tartanak valamennyi tsz< ben. A szokásos zárszámadó köz­gyűlésen kívül az alapszabály megvitatására is sor kerül, amikor az új ügyrendet, mun­karendet, törvényességet tár­gyalják meg a vezetők a ta­gokkal. Az alapszabály a Vörös Csillag és az Alkotmány Xsz-ben már fő vonásai­ban kialakult. A. kocsikban kevés a hölgy A férfiak vadásznak Véget ért a külföldi turista- szezon — mondják azok, akik nyáron nem győzték számol­gatni a városunkon átvonuló idegen rendszámú személy- gépkocsikat. S hogy mennyire nem így van, arról a benzin­kutasoktól hallottuk a követ­kezőket: — Naponta még mindig 10 —12 külföldi kocsit tankolunk. Sokan jönnek Csehszlovákiá­ból, de a napi turistaforgal­mat a nyugatnémet kirándu­lók emelik. Legtöbbjük Deb­recenbe igyekszik, mégpedig vadászszenvedélyének hódolva keresi fel a pusztát. A kocsik­ban kevesebb a hölgy, annál gyakoribb vendég a fácántol- lal ékesített, vadászöltönyös férfi. Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Ház- j ban ma este 8 árától 1 óráig ! táncest. Holnap délután 5 órá­tól tánczenei koktél. Játszik a Dawers gitáregyüttes. A Dózsa Művelődési Házban ma este 8 órától táncest. Ját­szik a Klub-együttes. KI TUD RÓLA? Január 12-én a déli óráik­ban ismeretlen kerék páros­nő a tanácsháza előtti gya­logátkelőhelyen egy idős asszonyt elgázolt. A súlyosan sérült asz- szomyt otthagyva a hely­színről eltávozott. A ceglé­di városi és járási rendőr­kapitányság felkéri mind­azokat, akik a balesetet látták, illetve azzal kapcso­latosan bármilyen felvilá­gosítással tudnak szolgálni, hogy személyesen vagy távbeszélőn jelentkezzenek a rendőrkapitányságon az I.. emelet 7. szobában, Nagy Lajos rendőr hadnagynál, vagy telefonon a 6-os szá­mon, 20-as melléken. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: A kasztiliai sólyom (spanyol). Dózsa: vasárnap: Harlekin és szerelmese (magyar) Kossuth: vasárnap: Jaguár (magyar). Abony: ma és holnap: Bosz- szúállók (szovjet). Jászkaraje- nő: vasárnap: Senki sem akart meghalni (szovjet). Ceglédber- cel: vasárnap: Főnök inkogni­tóban (francia). Törtei: vasár­nap: Hölgyek és urak (olasz— francia). Albertirsa: vasárnap: Jaguár (magyar). Ezúton mondok hálás köszö­netét mindazoknak a rokonok­nak, ismerősöknek, szomszéda­inknak, akik felejthetetlen fér­jem: Varga László temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatomban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek, özv. Varga Lászlóné. Köszönetünket fejezzük ki ro­konainknak, ismerőseinknek, szomszédainknak, barátainak, akik szeretett Jó férjein, édes­apánk: id. Somodi Sándor te­metésén megjelentek, részvé­tükkel fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. özv. id. Somodi Sándorné és családja. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik drága édesapánk, nagyapánk, déd- nagyapánk: id. Kapu László te­metésén megjelentek, részvétü­ket nyilvánították, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. A gyá­szoló család. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Beköltözhető tanya el­adó, Jászberényi út 5. Érdeklődni lehet Szücstelep, Szabad­ság utca 12. ______ É ladók beköltözhetően nagy portával a Szé­kely utca 23. szám aö>a/bti házak._______ K ékes televízió kitűnő állapotban eladó. Cím a ceglédi nyomdában. Hízó és heredara el­adó. Deák tér 6. szám alatt.___________ S tatisztikus nő mun­kát vállalna Cegléden vagy környékén Író­iad munkakörben. .,Két érettségi” jel­igére, a ceglédi nyom­dában. 150 kg-o«s hízónak a fele eladó. XI. kér. Ugyer 7. dűlő, Szabó- éknál.___________' F élig kisz álla­potban lévő 700-as fűrészgép eladó. Cse- mő, I. járás 74. Iij. Kovács Zo/tánnál. Két szoba összkom­fortos új ház beköl­tözhetően eladó. Szép utca 48. szám. Fiatal házaspár búto­rozott sz jbát keres, cím a ceglédi nyom­dában. ________ S ötét háló új matra-- cokkal igényesnek 8000-ért eladó, Malom utca 25. vasárnap. vecsei utca 43. szá­mú azonnal beköltöz­hető ház, ebédlőező- nyeg, villanytűzhely, borpumpa, SIMSON motor, teldajtó» férfi bundakabát, női ke­rékpár eladó. Egy db daráslóda, cementvályú 2 disznó­ra, hámfa eladó. Batthyány u. 15. alatt. Eladó szép hálóbűtor, üveges konyhaszek­rény. Urbán Pál utca 4. _________________ B idermeier hálószoba, vitrin, szépirodalmi könyvek, bőrkabát, szilszkin bunda, sez- lon eladók. Bercsényi utca 33. szám. Most ismét áttekintik, apró részleteire bontva megvizsgál­ják mégegyszer, mielőtt a ta­gok elé vinnék, hogy velük is ismertessék. Ezt követi a terv­tárgyaló közgyűlés, amelyen az idei tennivalókat vitatják meg közösen és szervezeti egy­ségenként megismerkednek a munkával. A tsz-alapszabályokat a vezetőségi üléseken, köz­gyűléseken fogadják el. Természetesen csak akkor, ha már az illetékes közigazgatási szervek is felülvizsgálták, és nem találtak benne semmi módosítani valót, vagy a tör­vényes rendelkezésekkel össze nem egyeztethető részletet. (— es) Kimondottan férfi szenvedély Népszerű a gaiambászat Galambok a vetésben ^ Csókák a toronyban Kiállitás február közepén A téli hónapok egyik ked­ves színfoltja és a városunk­ban megrendezésre kerülő sokféle kiállítás között a leg­látogatottabb a galambkiállí­tás. A ceglédi galambászok úgy tervezik, hogy február 17- én és 18-án Cegléden bemu­tatják az érdeklődőknek leg­szebb galambjaikat. A galambászat — mint köz­tudomású —, kimondottan férfipasszió. Érdemes egyszer a galambpiacra kimenni. Még véletlenül sem lehet ott nőt találni. Legalábbis árusként és vevőként nem. A vágni való galambokat nem az evangé­likus templom , mögötti kis zugban, sokan a nevét sem is­merik, tehát nem a Kígyó ut­cában árulják, hanem a ba­romfipiacon. Cegléden három galambász- szakcsoport is működik. A postagalambtenyésztők száma a legnagyobb. Díszgalambot kevesen tenyésztenek. Igen sokan vannak azonban olya­nok, akik egyéni passzióból és legtöbbször csak a házi hús- szükséglet számára nevelik a galambot. Ezek a galambte­nyésztők főként a nagytestű postákat és strasszerokat. vagy az igénytelen magyar parlagi fajtákat kedvelik. A húsgalambok tenyésztése azért közkedvelt, mert nincs velük annyi bajlódás, mint a kis csi­bék neveltetésével. Nem igénylik a zöld takarmányt Csak télen kell teljes ellátá­sukról gondoskodni. Az év egyéb időszakaiban a galamb jórészben megkeresi a maga élelmét. A galambtartók álta­lában nem törődnek azzal, hogy a tavaszi borsóvetésben, kukoricatáblákban, a napra­forgóföldek kibújó véleményé­ben a galambok milyen nagy károkat okoznak. Budapesten és egy-két vidé­ki városban a gazdátlan, ut­cán, tereken szedegető ga­lambok városképi érdekesség­nek számítanak. Cegléden ke­vés az olyan nagy épület, amelynek a padlásán, tornyai­ban, tetőszerkezeti díszeiben galambok fészkelhetnének és zavartalanul nevelhetnék fel fiókáikat. A református nagy­templom sem galambjairól, inkább játékos csókáiról ne­vezetes. A galambkiállítás persze akkor érné el igazi célját, ha előmozdítaná az intenzívebb galambtenyésztést, a fajtiszta egyedek elszaporodását. Re­méljük, hogy a szemgyönyör­ködtető látvány komoly elha­tározásokat is szül majd sok galambtenyésztőben, és a je­lenlegi vegyes állományt so­kan tiszta fajú egyedekkel cserélik fel. Sz. I. Nem téved el a bíróságon Fennakadt - a lopott gerendákon Tíz hónapig csücsülhet A vádlott neve: Kökény Sándor, kora: 28 éves, foglal­kozása: esztergályos a gépja­vító állomáson. — Az előéle­tét ecsetelő erkölcsi bizonyít­vány tanúsága szerint már nem tévedne el a bíróság fo­lyosóján. A Ceglédi Járásbíróság 1965-ben háromrendbeli — bűnszövetségben elkövetett — társadalmi tulajdont károsító lopás és kétrendbeli jogtalan Zárszámadásra készülődnek a ceglédi Vörös Csillag Tsz irodájában Foto: Gábor behatolással elkövetett lopás miatt két és fél évi börtönre ítélte. Szabadulása után építőipari segédmunkásként dolgozott. Szeptemberben munkahelyén — kihasználva környezetisme­retét — a drótkerítés félrehaj- tásával bement az udvarba és onnan 220 forint értékű víz­vezetékcsövet vitt el. A csöve­ket otthon tv-antenna készíté­séhez használta fel. Szeptember 26-án este Gyön­gyösi István épülő házának udvará&a lopakodott. Az ide­gen portát a szomszédos ház bekerítetten udvarán át köze­lítette meg. Itt az udvar há­tuljából — gerendának való fenyőgömbfából — egyet, más­nap este hasonló módon egy másikat vitt el kerékpáron. Az elvitt gerendák értéke közel 500 forint volt. Kökény a görhbfákat elszál­lította az egyik bognármester­hez, és gerendát faragtatott be­lőlük. A nyomozás megindulá­sa után a vízvezetékcsövet is, a gömbfából faragott gerendá­kat is visszaadta a tulajdono­soknak. így a kár megtérült. A bíróság Kökény Sándort kétrendbeli, visszaesőként el­követett lopás miatt 10 hónapi, börtönben végrehajtandó sza­badságvesztésre, és 800 forint pénzbüntetésre ítélte. Mivel Kökény Sándor már szándé­kos bűncselekményekért volt szabadságvesztésre ítélve, mostani büntetése háromne­gyed részének letöltése előtt feltételes szabadságra sem bo­csátható. AZ 1900-AS ÉVEK elején a pirosképű Sári néninek a kör­nyékbeli tanyai gyerekek szí­vesen segítettek libát őrizni. Élvezettel hallgattál? beszé­dét. Kiváltképpen, amikor azt magyarázta, hogy minden em­ber lelkében van egy jóra in­tő angyal és egy rosszra csábí­tó ördög. Ez a két lény folytan viaskodik egymással, és ame­lyik győz, az irányítja az em­ber szándékát. Egyszer ilyen alkalommal Sári néni a zsebkendővel vala­hogy észrevétlenül kirántotta zsebéből a pirosító arcfestéket, amit a lurkók — bizonyára az ördög sugalmazására — nem adtak vissza neki, hanem más­nap bekenték vele a néni se- lyemszörű cicájának a képét. A CSÍNY felfedezésekor Sári néni hirtelen abbahagy­ta a szőnyegporolást, hogy ezt a műveletet a gyerekek nad­rágján folytassa. így is történt volna, ha azok élénk helyvál­toztatással el nem hárítják a fenyegető veszélyt. Ám iskola is volt a környé­ken. Annak tanítóját túlságo­san katonás embernek ismer­ték. Azt is beszélték róla, hogy a teremtés idején, amikor a humorérzéket osztogatták, a második sorban állhatott. Ö nem tartotta mulatságosnak a fenti esetet. A végső fejlemé­nyek után a gyerekek sem. Olyan formán érezték, hogy a büntetésből érdemen felül Régi bálok, mai mulatságok kaptak, amely többletet ki kell még egyenlíteni a selyemszőrű cicán. Közben túlestünk az első világháborún. A felserdült fiúk az Isonzói és doberdói véres bálák után olyan mulatságok­ba vágytak, ahol inkább vir­tusból, mintsem politikai ér­dekből szoktak verekedni. A farsang egyik napján citera- bált rendeztek a legeldugot­tabb tanyán. Engedélyt nem kértek rá. így tehát csak a bi­zalmas ismerősöket értesítet­ték róla. Valamelyik szomszéd­lányka kisérőjeképpen megje­lent ott Sári néni is. Arca piro­sabb volt a rózsánál. A megje­lentek között aránylag kevés volt a nő. Táncra kérték tehát Sári nénit is. Legényeink vadul megforgatták. Csak úgy szakadt kövérkés arcáról a ve­rejték. Amikor • már a zseb­kendője elázott, a fiúk lova­giasságból a saját zsebkendő­jükkel törölték le arcáról a verejtéket — vele együtt a fel­oldódott piros festéket is. — Most már végrehajthat­juk régi tervünket. Sári réni cicáját ismét a saját festéké­vel pirosítjuk be — mondták a fiúk egymás között. A merénylet végrehajtására mégsem került 6or. — Nézzétek — magyarázta egyikük — nem követhetünk el ilyen ízléstelen tréfát. Sári néni már nagyon öreg, csak­úgy mint a cicája. Lehetünk még mi is hetven évesek, ne­künk is rosszul fog esni, ha majd minket meg a fiatal nők fognak kifigurázni. A fiúk lelkében ez egyszer az „an­gyal” győzhetett. Feltűnés nélkül kimosták zsebkendő­jükből a piros festéket. A TANYÁK KÖZÖTT titok­ban rendezett citerabálou, avagy a tanyai olvasókörükben táncmulatsággá alakult tea­estélyek simábban, családia- sabban, kevesebb vérengzéssel zajlottak le, mint a falusi bú­csúk, avagy a városi fényes bálák. Amíg az engedély nél­küli citerabálak résztvevői a mulatság zavartalanságáért egyetemleges erkölcsi felelőst- séget éreztek, addig az enge­délyezett mulatságokon sok­szor a rendfenntartásra oda vezényelt zsandárok csinálták a botrányt, akiket mégsem le­hetett kidobni. A piros képű Sári nénitől hallottuk, hogy az ő fiatal ko­rában sarkantyús csizmában Jártak a legények és a sar­kantyúval azok az ördöglel- kűek táncközben sok lánynak széjjelhasították a szoknyá­ját. A kárvallott lánykák si- kítoztak, a mamák szörnyül- ködtek. Egyesek pedig kiabál­tak, hogy fújják el a lámpát. Erre azonban nem volt szük­ség, mert a lányokon még több alsószoknya is volt. Előkelőbb helyeken már komolyabb mu­latságok voltak, ahol nem le­hetett a sarkantyús csizmával rendetlenkedni. Sajnos azon­ban ilyen helyre — Sári néni szerint — csak olyan „mu- lyácska” legények jártak. A CEGLÉDI NÉPBEN is, csakúgy mint az egész ma­gyarságban, ősidők óta meg­van a vírtuskodási hajlam. Ha nem törődnek vele, ez a haj­lam romboló duhajkodásban merül ki. De ha józanul fej­lesztjük é$ irányítjuk, építeni lehet vele. Mindannyiunknak, öregeknek, fiataloknak érder künk, hogy a duhajkodásokat felszámoljuk. Rá kell mutat­nunk, hogy lehet mérkőzést vívni sportban is, munkában is. Tovább lehet virtuskod- nunk abban is, hogy ki tud több jót cselekedni embertár­saival. Sőt abban is, hogy ki tud szebben, illedelmesebben mulatni, egyben másokat is szórakoztatni a farsangi és más alkalmi mulatságokon. Eey tanyai öreg paraszt l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents