Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-20 / 16. szám

At-tfU visitírnUí h jeírtísbtin A járási párt vb határozata indította el útjára a járás leg­nagyobb gazdasági jelentőségű munkáját, a belvízrendezést. A sokrétű munka célja a termő­talaj védelme. Ezen a héten a terv újabb részlete realizáló­dik. Az előzetes számítások alapján a járásban négy víz­tárolót építenek a termelőszö­vetkezetek, részben saját erő­ből. Ma délután a járási párt- bizottság, a megyei tanács, a járási tanács szakemberei tar­tanak helyszíni vizsgálatot. A helyszíni szemlén részt vesz­nek a kivitelező vállalat, a Tá­ptó—Hajta Vízgazdálkodási Társulat képviselői is. Ha a tervezett négy víztáro­ló elkészül, az aszályos eszten­dők sem jelentenek elemi csa­pást, hiszen az összegyűjtött vízzel a legszárazabb nyárban is pótolhatják a természetes csapadékot. «) MONOIMriDÍEE X. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1968. JANüAR 20. SZOMBAT Hiányzik a klubélei Monoron Legnépszerűbb: a jog Bizottság van — permetezőbrigád nincs Pétfribvn mfffoídattáh Az utóbbi időben a különfé- [ A növényvédelemnek na- le gombabetegségek és rovarok gyón fontos tényezője lenne sok kárt okoznak a gyümölcsö- : egy permatezőbrigád felállító■ sökben. Ez ellen védekeznünk j sa. Akik saját erejükből a vé­7/7-közgyűlés - egyhónapos késéssel Bravúros győzelem Kéri István (a szerdai szám­ban tévesen Kéri Lajosnak ír­tuk), a keddi edzésen szeré­nyen fogadta a vasárnapi győ­zelemért járó jókívánságokat és gratulációkat szakosztály­társaitól és vezetőitől. Ezeket a jókívánságokat méltán meg is érdemelte Pista, mert hiszen nagy ellenfelet győzött le Sápi személyében, s a pontozók 4:1- re, tehát egyöntetűen hozták ki győztesnek. Sportszerű és szerény visel­kedésével is fölénybe került a kétszeres országos serdülő baj­nokkal szemben, akinek ez volt az első veresége. Ha Kéri Pista továbbra is ilyen szerény és szorgalmas marad, akkor még sok szép sikert érhet el, és utolérheti elődjeit, Búzást, Szőnyit és Iz- mánt. Adottságai megvannak, s hogy a hozzá fűzött reménye­ket beváltsa, kizárólag rajta múlik. Klubtársai és vezetői bíznak benne. (oláh) Monoron rendezték meg a járási Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat közgyűlé­sét, amelyen részt vett dr. Sze­nes Gábor, a TIT Pest megyei elnöke és Földes István, a szervezet Pest megyei titkára is. Az elnökségi beszámolót dr. Baitigh Előd tartotta. Miután méltatta a monori járási TIT négyéves munkáját, elmondot­ta: az ismeretterjesztő előadá­soknál az utóbbi időben nem a számszerűségre, de a minő­ségre törekedtek. Kilencféle akadémiát szerveztek, így töb­bek között munkás, tsz, ifjúsá­gi, szülők akadémiáját. Leg­jobban sikerültek a jogi aka­démia előadásai. A monori járási TIT szerve­zetnek 60 tagja van jelenleg. Ezt mind az elnöklő Baitigh doktor, mind a megyei szer­vezet vezetői kevésnek tartot­ták. 1964-ben majdnem kétszer ennyi TIT-tag volt járá­sunkban. S noha most is tizenkét szak­csoport működik, tevékenysé­gük nem kielégítő, formális. A beszámolóhoz elsőként Oláh István, a monori József Attila Gimnázium igazgatója szólt hozzá. Hiába készülnek fel sok esetben igen jól az elő­adók, s tartanának szívesen jó előadást, ha nincs kinek — az intézménytől, ahonnan igé­nyelték az előadót, nem gon­doskodtak a hallgatóság meg­szervezéséről. A másik prob­léma, melyet Oláh István fel­vetett, hogy hiányzik Monoron a klubélet. Hol lehetne tudományos, kulturális megbeszéléseket tartani? — tette fel a kérdést. Nincs ilyen helyiség Monoron, s eb­ben a későbbi felszólalók is egyetértettek. Dr. Szigel János is azt pana­szolta, egy üllői TIT előadása során mindössze öt ember gyűlt össze. Felvetette azt is, hogy a TIT-tagok nem ismerik egymást, pedig Monoron is mintegy harmincán van­nak, ezért kellene egy klubhelyiség, ahol az ismeretterjesztést végző orvosok, tanárok, jogá­szok, művelődésiotthon-igaz- gatók időnként kicserélnék gondolataikat, elbeszélgetné­nek egymás szakmájának problémáiról is. Földes István megyei titkár kérte a monori TIT-tagságot, legyen ez a közgyűlés forduló­pont a járási szervezet tevé­kenységében. Hiszen december 15-én kellett volna ezt a köz­gyűlést is megtartani, de ak­kor olyan kevesen jöttek ösz- sze, hogy el kellett halasztani. Számba vette az okokat, me­lyek ezt a hullámvölgyet okoz­ták. A klubélettel kapcsolatos igényt is ki lehetne elégíteni, hiszen Au ebédpénzből vásárolt összeköttetést Egy év, hat hónap szabadságvesztésre ítélték dr. Nagy Ambrusnét A napokban hirdetett ítéle­tet a Monori Járásbíróság dr. Nagy Ambrusné és társa, Bor- zsák Farkasné ügyében. A több napos tárgyalás furcsa bűncselekményt tisztázott. Nagy Ambrusné, á monori általános iskolák gondnokságá­nak vezető gondnoknője, előző munkahelyéről, a monori gim­náziumból fegyelmivel távo­zott. Új munkahelyén szerette volna helyreállítani csorbát szenvedett tekintélyét, ezért hogy nagy dolgokat pro­dukálhasson, igyekezett bőkezű vendéglátással megnyerni felettesei ro- konszenvét. Űj beosztottja, Borzsák Far­kasné — nemcsak a munkakört kapta örökségül, hanem távo­zó elődje arra is figyelmeztet­te, hogy jövendő felettese, Nagyné igényeit lehetetlen ki­elégíteni. A homályos célzás nem egészen arra vonatkozott, hogy Nagyné szigorú felettes. 1966 februárjáig Borzsákné a kötelezően étkezők térítési dí­ját szedte, később az engedély- lyel étkezőkét is. Ebben a hó­napban adta fel a községi ta­nácsnak utoljára a beszedett összeget. A térítési díjakat A, B, C lapos nyugtakönyvbe j vezetve kéthetenként, a besze- l déstől számított 24 óra múlva ; kellett volna feladni. A B-la- pok feladását 1966 szeptembe­rében kötelezővé tette a járási 1 tanács rendelkezése. A B-lapo- kát Borzsákné nem küldte be. Csak novemberben adta fal a pénzt — 7090 forintot. Féb- \ ruártól novemberig csak szedte a pénzt Borzsákné, de nem ad­ta fel. Huszonnégyezer forintot sikkasztottak el az ebéd­pénzből, ebből "090 fo­rintot Borzsákné a fegyel­mi megindításakor megté­rített — a reprezentációs rendezvé­nyekre tízezer forint ment el, a monori általános iskolák fel­újítási munkálatainak befeje­zése után rendezett „avatási” : gozó pedagógust, sőt meglepő ünnepség költsége 4000 forint I kijelentést tett, azt állítva, volt, Borzsákné 2000 forintot , hogy Borzsákné manipulációit saját céljára fordított az el- ő leplezte le, ez napnál világo­a gimnázium valamelyik kis helyiségét Oláh István igazgató biztosan a TIT- tagság rendelkezésére bo­csátana bizonyos naposra. Ha pedig nagyobb rendez­vényt akar a járási TIT szer­vezni, elleérhetik a járási párt- bizottság nagytermét, vagy esetleg a járási tanács vala­melyik üléstermét. A másik fő ok, ami miatt nagy a lemorzsolódás — s eb­ben, a TIT-tagság teljes mér­tékben egyetértett — hogy az előadók nincsenek eléggé fog­lalkoztatva. A monori gimnáziumban, mint azt dr. Borsányi János elmondotta, évekkel ezelőtt igen sok tanár volt tagja az ismeretterjesztő társulatnak. Aztán, mivel csak a tagdíjbefize­tésre és a társulati iap elő­fizetésére szorítkozott a TIT-tagságuk, lemorzso­lódtak, ami teljesen érthető. Ezen kell változtatni, igé­nyelni kell a meglévő tagság segítségét, összejöveteleket rendezni, s mint Furuglyás Géza felszólalásában elmon­dotta: ne szakadjon el a TIT- munka a népműveléstől, együtt a művelődési intézmé­nyekkel kell tevékenységüket végezniök. A vitához még Kiss József, mendei tanár,*" Földváry György, monori járási TIT-tit- kár szólt hozzá, majd megvá­lasztották az új járási vezető­séget. Elnök ismét dr. Baitigh Előd lett, titkár Földváry György. it. o.) kell. Üllőn 6850 termő fa van. Ha elmulasztjuk a védekezést, nemcsak az egyénnek, de a népgazdaságnak is kárt oko­zunk. Az üllői tanács a helyi általános fogyasztási és érté­kesítési szövetkezettel közös tervet dolgozott ki. A tervben biztosították a szükséges per­metezőszereket, a kölcsönzés­hez pedig a kisgépeket. Ezen­felül a tanácsnál külön bizott­ságot hoztak létre, melynek tagjai állandóan ezzel a kér­déssel foglalkoznak. dekezést elvégezni nem tud­nák, azok helyett a brigád pó­tolná azt. Csák az a baj, hogy ez a munka nem állandó jel­legű, ezért egy ilyen szakbri­gád létrehozása nehézségbe üt­közik. Péteri községben a per­metezőbrigádot az ottani tsz állította fel, és ezzel is munka- alkalmat teremt a tagság egy részének, és ami a legfonto­sabb: a védekezést ezzel in­tézményesen megoldották. He­lyes lenne, ha a többi község­ben is ezit a módot választa­nák. (em) A KUTATOASO NYOMÁBAN VALÓSZÍNŰLEG FÖLDVÁR AHOL ÉVTIZEDEKIG BÖNGÉSZETT A KÁVAI AMATŐR RÉGÉSZ A múlt év őszén Kovács Ist­ván, a kávai általános iskola igazgatója bejelentette, hogy az iskola tanulói sok régi csere­pet és csontot gyűjtöttek össze a község Várhegy nevű határ­részében. A helyszíni szemle során megállapítottuk, hogy az isko­la gyűjteményébe került kerá­miatöredékek középső bronz­koriak, a hatvani kultúra kép­viselői. A cserepek között egy kis, 5,5 centi hosszú bronztőr- penge-töredék és egy kagylóval borított kés is volt, amely fontosságánál fogva, mint az iskola ajándéka, bekerült a gyöanrői múzeumba. A terepbejárás során hitele­sítettük a lelőhelyet. A község ÉK-i határán elterülő dombok legmagasabbikán terül el az őstelep, mégpedig valószínűleg földvár, amely az állandó föld­munkák folytán igen rossz ál­lapotban van. Alakja kerekí­tett végű vasalóra emlékeztető lehetett, ma inkább ellipszisre hasonlít. A leletmentés kudarcba ful­ladt, a nyári szárazságtól acél­lá keményeden a föld, nem engedett a mélyébe férkőzni, eltörött az ásó, felgörbült a föld a csákány alatt. Sajnos, csak 40 centi mélyre jutottunk — a feltárást tavasszal foly­tatni kellene. Idáig a legérde­kesebbek a háziedény-töredé­kek, változatos alakú, méretű és színű töredékeik zsákszám­ra kerültek elő. Négy csontár | és egy cserépdarabbói faragott kis orsógomb egészítette ki a leletanyagot. A leletmentés hírére odaérkező nézőktől sok érdekeset tudtunk meg. Kál­sikl<asztott pénzből. Nagyné személyes kiadá­saira semmit nem költött — ő jó kapcsolatokat, ösz- szeköttetést szerzett az ebédpénzen. Borzsáknét, beosztottját sem utasította, hogy hozzányúljon az ebédpénzhez, csak bejelen­tette, hogy vendégeket vár, szendvicset, italt vásároljanak. Borzsákné megértette a cél­zást, és mert nemcsak félt jó összeköttetésekkel rendelkező főnökétől, hanem bízva Nagy­né ígéretében, hogy lakást sze­rez neki — ha panaszkodott is, hogy főnöknője költséges kí­vánságait lehetetlen teljesíteni j — mindig előteremtette a í pénzt. A több napos tárgyalás ki- j bogozta a kusza ügy szálait. A Monori Járásbíróság dr. Nagy Ambrusnét és Bor­zsák Farkasnét társtettes­ként elkövetett, társadalmi tulajdon elleni sikkasztás­ban mondta ki bűnösnek. Dr. Nagy Ambrusnét egy év és hat hónap szabadságvesztés­re ítélték, és három évre el- j tiltották a közügyek gyakorlá- ; sától, Borzsák Farkasnét — enyhítő körülményként figye­lembe véve kiszolgáltatott helyzetét, rossz anyagi körül­ményeit, tízhónapi, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesz­tésre ítélte a bíróság. Borzsák­né beismerte bűnösségét, bele­nyugodott az ítéletbe. Dr. Nagy Ambrusné tagad­ta bűnösségét, tagadta, hogy Borzsákné munkáját ellenőriznie kellett volna, nem értett egyet a könyvszak­értő véleményével, tagadta, hogy fegyelmije megindulása- ; kor három ízben hamis tanú- ' I zásra akart rábírni néhány, közvetlen környezetében dől- J j sabban bizonyltja ártatlansá- I gát. Az elegáns védekezés egyet­len apró szépséghibája, hogy ; Nagyné akkor jelentette az ese­tet a járási tanács művelődés- ügyi osztályának, amikor a fe­gyelmi vizsgálatot már megin­dították ellenük. Dr. Nagy Ambrusné felleb­bezett, ítélete nem jogerős. (d) Ma este Monoron: IPARI TANULÓK SZALAGAVATÓ BÁLJA A 205-ös számú iparitanuló iskola ma este hét órai kezdet­tel — fennállása óta először — zártkörű szalagavató ünnepsé­get rendez a monori művelő­dési otthonban, amelyet regge­lig tartó bál követ. A szalag­avató bálon a gyömrői „Vik- toris” együttes játszik. Belépés kizárólag meghívóval. A szerelőcsarnok tetején ; mán István bácsi, aki az első világháború olasz frontján járt, könnyen megismerte an­nak idején az embercsontvázat, amely vagy 40 éve került elő szőlő alá fordításkor a földjé­ből. A lelőhely a földvárral Bzemközti dombon van, a sző­lőterület maradványa ma is látható. Kálmán István itt bronz lándzsacsúcsot és nyíl­hegyet, valamint kőbaltát is talált, amely azóta, sajnos, el­veszett. Egy másik kávai em­ber kiegészíti: ö egy szép két- '] fülű agyagedényt talált itt, j amelyet odaadott az agronó- musnak, aki iskolázott ember. Meg is ígérte, hogy a leletet eljuttatja a múzeumba. Vajon melyikbe? 'Mert a gyömrői i nem kapta meg. I A földvár és a község közöí- í ti területen is igen sok a régi- j ség — mesélik a helybeliek. I Mészáros István bácsi, a köz- ■ ség lelkes „amatőr régésze", I évtizedekig böngészett itt. I Gyűjteményébe a legkülönbö- I zöbb leletek: kőbalta, bronz- | lándzsa és karperecek, edé- ; nyék, vaskengyel és zabla I került innen. Megtalálhatta a ' földvár temetőjét (a vaszabla , és kengyel későbbi), és azt módszeresen ki is termelte úgy. hogy ma már nyoma sem ta­lálható meg. Halála után a le­letek valamilyen múzcumoa kerültek, hogy melyikbe, azt a családtagok nem tudják. A sé­rült fazekakat és bronzokat ki­dobálták, innen került hozzám két töredékes kis sír edény, amely azóta kiegészítve a gyömrői múzeum tulajdona, a kisunoka megpróbált elvezetni a lelőhelyhez, ahol hat-hét éve jártak a nagyapjával „régész- kedni”, sajnos azonban, már nem tudta felfedezni. A mélyebben fekvő sírokat bizonyosan őrzi még a kávai föld, a fentiek azonban áldozatul estek a földmunká­nak és a hozzá nem értő lelke­sedésnek. A község több pontján is je­löltek meg még lelőhelyet, amelynek bejárása az idei év feladata. Kovács Imre egy kis szürke kőbaltával is megaján- ' dékozott, ami szintén Káván került elő. Rolkó István Ügyeletes orvos Gyömrőn: dr. Halmai Géza, Monoron: dr. Kövesi László (Táncsics u. 7.). üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Nagy Lajos tart ügyeletet va­sárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a Vörös Had­sereg úti, Vecsésen az András- sy telepi. A Monori Gépjavító Állomás építőinek kedvez a megenyhült időjárás. A magasban azon­ban ilyenkor is csak a kilátás kellemes Foto: P. I. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Generális. Gyömrő: A dzsungel macskája. Maglód: Nászéjszaka esőben. Mende: A veszedelmes szerep. Monor: A tettes elrejti arcát. Nyáregyháza: a Fár^ó, I—n. Péteri: Fény a sötétben. Pilis: Egy magyar ná- bob és Kárpáthy Zoltán. Tápió- sáp: Bosszúállók. Úri: Két nap az élet. Üllő: Hölgyek és urak. Vécsés: Az Angyal lesen.

Next

/
Thumbnails
Contents