Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-04 / 2. szám

1968. JANUAR 4., CSÜTÖRTÖK ""kJCMod Pártküldöttség utazott a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Aczél Györgynek, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága tit­kárának vezetésével szerdán pártkülc’öttség utazott a Szov­jetunióba. Kiállítás „Ötven éve történt” címmel, annak idején pályázatot hir­detett az Albertirsai Fogyasz­tási Szövetkezet a körzet isko­lásai számára. Az irsai, a mi- kebudai és a ceglédberceli is­kolákból 45 képekkel illuszt­rált dolgozat érkezevt. A részt­vevőket megjutalmazták, míg a pályázat anyagát most a helybeli iskolában állítják ki. SZÉKESFEHÉRVÁR SZÍNES TV A székesfehérvári Videoton Rádió- és Televíziógyárban az új év első munkanapján hozzáfogtak a színes televízió­gyártás előkészítéséhez. HÉVÍZ Űj téli fürdő A Hévízi Állami Gyógyfür­dő Kórház szomszédságában felépült az új téli fürdő. A kétemeletes, részben üvegfalú és műkőborítású épület a kór­ház bejáratánál, a régi pavi­lonsor előtt emelkedik. PÉCS Eszperantó esküvő Ritka eseményre került sor Pécsett: egy fiatal jegyespár eszperantó esküvőt” tartott Naszádos Ilona győri kislány és Itlésy Zoltán budapesti grafikus a pécsi II. kerületi tanács anyakönywezetője előtt eszperantó nyelven es­küdött hűséget egymásnak. A fiatalok részt vettek a Pécsett rendezett nemzetközi eszpe­rantó szilveszteren, s — ko­rábbi elhatározásuknak meg­felelően — a szép Meesek- aljai városban, eszperantista barátaik társaságában kötöt­tek házasságot. „/is első ntunhanaptól... Szolid esztendő« bizakodva 1967 UTOLSÓ MUNKANAPJÁN, HA A LEGTELJESEBB RÉSZLETESSÉGGEL NEM IS, DE AZT MÁR PONTOSAN TUDJAK A GYAPJÜMOSÓ- ÉS SZÖVÖGYÄR VEZETŐI, HOGY VALAMENNYI TERVFELADATUKAT TELJESÍTET­TÉK. EREDMÉNYES, BÄR NEM KÖNNYŰ ESZTENDŐT ZÁRNÁK TEHAT: AZ 1967-RE SZŐLŐ FELADATOK MEL­LETT, HOGYAN TELJESÍTETTÉK A REFORM ELŐKÉSZÜ­LETEK MEGKÍVÁNTA TEENDŐKET, AZAZ MILYEN ALA­POKRÓL INDULNAK ÚTNAK JANUAR ELEJÉN? Szilárdabb alapok — Gyárunk, akár 1966-hoz, akár 1967-hez mérem, bizto­sabb, szilárdabb alapokról kez­di az új esztendőt — mondja a gyár igazgatója, Titz Mátyás- né. — Döntő része van ebben annak, hogy időben megkezd­tük a reform-előkészületeket, s igyekeztünk kapkodás nélkül előrehaladni. így például meg­említhetem, hogy egész évi kapacitásunk — 4,7 millió négyzetméter — lekötött, s zö­mében tisztázottak exportszál­lításaink is. Az első negyedév termelési feladatai pedig tel­jes egészében tisztázottak, an­nak ellenére, hogy ebben az időszakban nyolc új cikk — s ezek több változata — gyártá­sát kezdjük el. A január elsején életbelépett új árrendszer több tekintetben is érinti a gyárat. Termékeik többségének ára csökken, ám az új árrendszer másféle lehe­tőségeket is nyit. így például módjukban áll több árucik­küknél felárat felszámítani. Él­nek ezzel a lehetőséggel? — Nem — feleli igen hatá­rozottan a gyár főkönyvelője, Jánosy Béla. — Nem ezen az úton kívánjuk növelni nyere­ségünket, hanem a szigorú költséggazdálkodással, a ter­melési költségek csökkentésé­vel. Éz nehezebben járható út, de hosszabb távra szól, s ezért biztonságosabb. Reform-előké- születeinket is az jellemezte, hogy sokkal inkább a hosszú, mint a rövid távú megoldáso­kat kerestük; nem illúzióikra, hanem megalapozott tervekre támaszkodva lehetséges csak az előrehaladás. A reform-előkészületeik so­rán igen nagy gondot fordítot- taik a választékbővítés biztosí­táséra. 1968-ban fennállásának százéves évfordulóját ünnepeli a gyár, s az ennek tiszteletére meghirdetett szövetpályázatra 24 munka érkezett. Az első Régészleltár, 1967 Aquamanile zárja a sort Az óév utolsó hetében ritka ér­tékű leletet jelen­tettek be a Buda­pesti Történeti Múzeum régészeti osztályánál. A »felfedező” egy máriaremetei gyógyszerész fele­sége, aki kertjébe egy kocsi sódert hozatott. A szál­lítmányban érde­kes szépségű ál­latfejes kannát ta­lált, amelyről a régészeti vizsgálat során kiderült, hogy egy XII. szá­zadi oroszlánfejes, aranyozott öntő- kanna, úgyneve­zett aquamanile. A budapesti ré­gészeknek egyéb­ként is „gazdag termést” hozott az 1967-es esztendő, ösemberi lakó­hely került fel­színre például a csillaghegyi strandfürdő kör­zetében. Az itt feltárt emlékek kerek 15 000 éves korukkal a legré­gibb leletek a ma­gyar fővárosiban. Békásmegyeren 30 síros vaskori te­metőt, Zuglóban bronzkori lelőhe­lyet, az óbudai Benedek utca kör­nyékén pedig egy római temetőben számos sírt tártak fel. A Bécsi út tá­ján még 1967 ele­jén római kori égetőkemencéket találták, s ered­ménnyel folytató­dott az aquincumi római kori város feltárása, továb­bá a romterület helyreállítása, il­letve konzerválá­sa is. 1967-ben ad­ták át a közön­ségnek a szép ró­mai kori mozaik­jairól híressé vált Meggyfa utcai Herkules villát. Fejlődtek a ré­gészeti osztály külföldi kapcsola­tai is. Különösen a nyári hónapok­ban szinte napon­ként adták egy­másnak a kilincset a külföldi tudósok, akik részint ta­pasztalatcserére, résziint a raktár­ban - felhalmozott rendkívül gazdag anyag tanulmá­nyozására jöttek Budapestre. Az 1967-es esztendő eredménylistájá­ra kívánkozik az is, hogy több mint 30 tudományos munka jelent meg az osztály kuta­tóinak tollából, nemcsak hazai, hanem csehszlo­vák, olasz, angol, francia és ameri­kai szakfolyóira­tokban, sőt külföl­di lexikonokban is. Tervezik, hogy ebben az eszten­dőben a budai várpalotában ki­állítják az elmúlt évek legértéke­sebb, Budapesten talált leleteit. Az új év egyik legna­gyobb régészeti éladata lesz, hogy Óbuda lebontásra 'serülő házai he­lyén „átfésüljék” a terepet, nehogy a tudomány szá­mára értékes le­letek kárbavesz- szenek. három helyezett, valamint a különdíjat kapott szövetminta mellett azonban lényeges pozi­tívum, hogy a 24 új cikk het­ven százaléka gyártásra kerül­het, s hogy az első háromból kettő poliészteres szövet, azaz nemcsak újat, hanem valóban korszerűt adhatnak piacra. A termékválaszték ilyen mérvű bővítése mérhetően biztató alap a vevők, a piac megtartá­sára, sőt: bővítésére is. A piáról figyelve A piacra figyelő termelésirá­nyítás nem hagyományok nél­küli a könnyűiparban, itt — ahogy azt mondogatni szokták — „már korábban elkezdődött az új mechanizmus”. A Gyap- júmosó sem kivétel ez alól ter­mészetesen, most méigis jelen­tősen továbbfejlesztik ez irá­nyú tevékenységüket. A piaci igények jó felismerését igazol­ja például, hogy 17 millió fo­rintos hitel igénybevételével jelentősen fejleszteni kívánják a váci gyáregységeit, évi 400 tonna ún. kézi kötőfonal gyár­tását tervezik. A vastag, de finom kézi kötőfonal hiány­cikk: ezzel piacra lépni jó „hú­zás”! — Ha tömören kívánom megfogalmazni, azt mondom: szolid esztendőt terveztünk 1968-ra, s ez nem ellentétes bi­zakodásunkkal — hangsúlyoz­za Titz Mátyásné. — Nem tel­jesíthetetlen ígéretekre van szüksége gyárunk dolgozóinak, hanem megtartható, reális ter­vekre. Közéjük tartozik pél­dául, hogy 1968 második fél­évében bevezetjük a 44 órás munkahetet, természetesen a keresetek csökkenése nélkül. Folytathatom azzal, hogy sem­miféle bizonytalanság nincs gyáron belül a létszámot ille­tően. A jelenleginél is több emberre van szükségünk, mert például csak budakalászi gyár­egységünkben e pillanatban fölvennénk 35—40 dolgozót! — Hozzátéve mindehhez — veszi át a szót Jánosy Béla —, hogy örömmel várjuk és fo­gadjuk a fiatalokat, 4—6 órás munkára. A „demográfiai hul­lám” gondjának megoldásához a gyár a maga szerény eszkö­zeivel így járul hozzá s úgy, hogy a jelentkező fiatalokból szívesen képezünk szakmunká­sokat, akik az 1968—1972 kö­zött jelentős számban nyugdíj­ba vonuló, évtizedeken át be­csülettel helytállt dolgozóink helyére lépnének. A gyár több igen okos ja­vaslatot tett az illetékes szerveknek az iparitanuló­képzés javítására, s maguk is erre törekednek, így pél­dául a szövőtanulókat uni­verzális ismeretekkel látják el, megtanulnak orsózni, ke­resztcsévélni, stb. — Eddig is igyekeztünk dolgozóinkat ma­gunkhoz kötni — mondja Titz Mátyásné — s a reform te­remtette új körülmények még inkább erre ösztönöznek ben nünket. Biztos kenyeret aka­runk adni, s éppen ezért ter­veinkben a minimális nyere­ség szerepel. A kellemes csa­lódás ellen senkinek nincs kifogása, de a felelőtlen ígér getést joggal ítélhetnék el dolgozóink. Ez alapelv a vál­lalat vezetésében, s jottá­nyit sem engedünk belőle. Éppen ezért 1968-ra ugyan­azt a nyereséget terveztük, mint 1967-re. Még egyszer hangsúlyozom: szolid észtén dót tükröznek termelési s egyéb terveink. A vezetők felelőssége A reformelőkészületek so­rán igen nagy hangsúlyt ka­pott a vezetők, a vezetés fe­lelőssége, s ez alatt nem­csak az igazgatót, hanem a gyáregységek művezetőit is értették. És a „másik ol­dalt”: a dolgozók részvételét a vállalati koncepciók meg­határozásában, Az elmúlt hó­napok jelentős pozitívuma, hogy mind jobban megállja helyét, szerepét a vállalati szakszervezeti tanács, s hogy a reformelőkészületek idősza­kában sem szorultak háttérbe az emberi gondok, az úgyne­vezett egyéni problémák. A január 2-án vállra akasz­tandó útitarisznyában tehát sokféle terv és feladat talál­ható. így például az árosz­tály munkájának megszer­vezése, a bedolgozói rend­szer kialakítása. (Kézi szövő­széken exkluzív gyapjúanya­gokat készíttetne bedolgozói­val a gyár.) Van gond is az útitarisznyában. így többek között a beruházásoknál al­kalmazott állami megszorítá­sok érthetőek ugyan, de nem kis fejtörést okoznak a gyár­vezetés számára. A gondok­hoz tartozik az is, hogy az induláshoz alkalmasnak ítélt irányítóapparátus a gyakor­latban hogyan állja meg helyét, s hol kell esetleg cse­réket majd végrehajtani... Tömött tarisznya! — Ügy hiszem, a gyár va­lamennyi dolgozója megértet­te — mondja befejezésül Titz Mátyásné —, hogy a gazda­ságirányítás új rendszere az első munkanaptól kezdve szívós és következetes tevé­kenységet igényel: nem „majd”, és „ráérünk” típusú munkát, hanem teljes erővel és — szívvel végzettet M. O. Má Inaország rekonstrukciója Géptársulások alakulnak az Észak-Pest megyei termelőszövetkezetek területi szövetségének szervezésében A szobi, a váci és a gödöllői járások termelőszövetkezeteit összefogó Észak-Pest megyei területi szövetség több figye­lemre méltó kezdeményezéssel segíti elő a vidék nagyüzemei­ben a gazdálkodás színvonalá­nak és hatékonyságának javu­lását A gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem, továbbá több mezőgazdasági kutatóintézet szakembereinek közreműködé­sével külön bizottságot szervez­tek a célból, hogy felku­tassák a még mérleghiány­nyal gazdálkodó termelő- szövetkezetekben a hiba­forrásokat, « megkeressék azok elhárításának mód­ját. A vezetés színvonalának javí­tásához járulnak hozzá azzal, hogy a már működő gödöllői mellett Szabón és Vácott is gépi könyvelő és adatfeldolgo­zó központot alakítanak ki. Legfontosabb tennivalói kö­zé sorolta a szövetség a híres börzsönyi „málnaország” re­konstrukciójának megszerve­zését E tervek végrehajtása során — a következő években — kereken 500 holddal növe­lik a szobi és a váci járásban a bogyós gyümölcsök termőte­rületét. Az új málna-, fekete és piros ribizli-, szamóca- és ep­resül tetvények a fővárosi pia­cok ellátását, választékát ja­vítják majd. Közös vállalkozásokat szer­vez a területi szövetség gom­batermesztésre. Az első ilyen célokat szolgáló háromszintes épületek Gödöllőn és Szobon készülnek el. Ezekben évente 54 vagon gombát termelnek. A vidék tíz közös gazdasá­ga átveszi, s közös vállal­kozás keretében üzemelte­ti a megszűnő Vámo&mi- kolai Gépállomást. A mind szélesebb körben ki­alakuló közös vállalkozások rendszerében külön figyelmet érdemel az, amely a kombáj­nok és az aratógépek jobb ki­használását célozza. A szobi járásban ugyanis mindig sok­kal később állnak munkába a kombájnok, mint például Gö­döllő környékén. A vállalkozás keretében úgy szervezik majd meg a munkát, hogy az aratás első szakaszában a társuláshoz csatlakozó közös gazdaságok kombájnjai és aratógépei a gödöllői járásban dolgoznak, s fokozatosan innen vándorol­nák át a szobi járás közös gaz­daságainak határába. Új vízügyi szervezet OPERATÍV VÉDELMI KÖZPONT Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság vezetőjének utasításá­ra január 1-én a korábbi ár- vízvédelmi készenléti szervezet továbbfejlesztésével megala­kult az OVF központi ár- és belvízvédelmi szervezete. Ez­zel az intézkedéssel a különböző vízveszélyek elhárítására mindig készen álló és rendkívül gyorsan bevethető erős operatív szervezetet hoztak létre, amelyhez hasonló erejű vízügyi központ eddig nem volt Európa egyetlen or­szágában sem. Az 1965. évi árvízkár elhárítá­sában kitűnően vizsgázott köz­ponti gépesített osztag kedvező tapasztalatai alapján dolgozik majd a kibővített védelmi köz­pont, de már nemcsak az ár­vízveszély, hanem a belvízká­rok és az egyéb helyi vízkárok gyors elhárítása is a feladata lesz. Az új feladatoknak megfele­lően kiegészítették és tovább korszerűsítik, fejlesztik a vé­delmi szervezet felszerelését. Az operatív védelmi köz­pont rendelkezik a ma­gyar vízügyi szolgálat 14 korszerű jégtörő hajójával, felderítő repülőgépeivel, a vízügyi URH-állomások- kai és más hírközlő beren­dezésekkel, az űj könnyű­búvárcsoporttal és jégTob- bantó egységeivel. A vízkárelhárítási beavatko­zásra gyorsan mozgósítható szervezet nem pihen akkor sem, ha nincs veszély. Cölö­pözéssel, szádfalazással, taiaj- szilárdítással és egyéb különle­ges mélyépítési munkákkal hasznosítja felszerelését Részletekben érkezik a mozgólépcső A leningrádi Kotljakov gép­gyár vezetői az elmúlt év vége felé — budapesti látogatásuk alkalmával — megígérték: 1968 januárjában eljuttatják Budapestre a metro első — a Baross téren felszerelésre ke­rülő — mozgólépcsőjének be­rendezéseit alkatrészeit, hogy még az év első felében meg­kezdhessék a próbaüzemelte­tést. A leningrádi gyárból eddig nyolcvagonnyi alkatrész érke­zett január 15—20-ig összesen 100 vagonnyi felszerelés vár­ható. A korábban egyeztetett program szerint először a vas- szerkezeti berendezés érkezik, ezt követően a meghajtóművek s a mozgólépcső-kocsik, majd a villamos berendezések, végül a vonóláncok és a különböző segédüzemi berendezések. A Baross téri ferde alagút- ban három mozgólépcső lesz. AZ egyiken fel, a másikon le­felé haladhatnak az utasok, s a harmadikat tartalékban tart­ják, és vagy csúcsforgalom ese­tén, vagy valamelyik másiknak a karbantartása idején helye­zik üzemibe. Gyakorlaton A galgahévizi Rákóczi Termelőszövetkezet az idén készít elő­ször gépesítési tervet. A munkánál az Agrártudományi Egye­tem gépészmérnöki karáról négy ötödéves hallgató segédke­zik. Diplomamunkájuk elkészítéséhez itt szerzik meg a gyakorlati tudást A KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI GÉPJAVÍTÓ VALLALAT segédmunkás és vasesztergályos szakmunkásokat KERES FELVÉTELRE XIV. Jelentkezni lehet: CEGLÉD Külső Kátai út 35/a. I

Next

/
Thumbnails
Contents