Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-10 / 292. szám

2 1967. DECEMBER 10., VASÁRNAP Külföldi kaleidoszkóp Podgornij .hazaérkezett Finnországból Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, aki Kek- konen finn államfő meghívásá­ra részt vett Finnország füg­getlenné válásának jubileumi ünnepségein, szombaton haza­tért Moszkvába. A leningrádi pályaudvaron Podgornijt Alek- szej Koszigin és más szovjet vezetők fogadták. Vita a vasárnapról Az angol alsóház megvitatta azt a törvényjavaslatot, amely engedélyezné ai vasárnapi sport- és kulturális rendezvé­nyek fnegtartását. Több képvi­selő rámutatott, hogy a jelen­leg érvényben levő törvény egy teokratikus állam követel­ményeinek megfelel ugyan, de a lelkiismereti szabadsággal teljességgel összeegyeztethetet­len, mivel a keresztények bi­zonyos ortodox részének véle­ményét erőlteti rá az egész társadalomra. A ház tizenegy szavazatos többséggel hozzájá­rult ahhoz, hogy a javaslatot második olvasásban is megvi­tassák. , Heuréka! Az amerikai Tennessee ál­lamban egy férfi 15 perc adás­időt vásárolt a helyi rádió­ban. Személyesen állt a mik­rofon elé és ezeket mondotta: „Kedves hallgatóim! Kime­rültek, idegesek és ingerül­tek? Felajánlom önöknek új felfedezésemet: a csendet!” lepülöszerencsétlenség Peruban Pénteken Limától mintegy 150 kilométerrel északra hegy­oldalnak ütközött egy perui utasszállító gép, amely Huanu- co és Tingo Maria városok kö­rött zuhant le egy dzsungel .ürűjébe, A gép 65 utasa közül tgy sem élte túl a szerencsét- enséget. Csörgősipka December 5-én a szicíliai Pirandello-e mlékbizottság meghívására Palermóba érke- sett a Nemzeti Színház 28 tagú ársulata, a nagy író születésé­lek 100. évfordulója alkalmá­tól rendezett iinnepségsorozat- -a. A záróünnepségen, az év­forduló napján kerül sor a nemzeti Színház bemutatkozá­sára. A magyar művészek Pi- •andello: Csörgősipka című Irámáját mutatják be Agri- íentoban és Palermoban. Az. trkezés óta a Nemzeti Színház iagjai ismerkednek a város- iái. Esküvő a Fehér Házban Lynda Johnson, az ame­rikai elnök 23 éves leánya szombaton házasságra lépett Charles Robb 28 éves ten­gerészkapitánnyal. 53 év után először rendeztek a Fehér Házban — az amerikai ál­lamfők rezidenciáján — „el­nöki” esküvőt. Szanatóriumok a világűrben Dr. Eugene B. Kenecci ame­rikai világűrkutató szerint a következő 35 év alatt a Föld levegője annyira beszennye­ződik, hogy még az ember létét is veszélyeztetni fogja. Ezért a szanatóriumokat a világűrben kell majd létesí­teni. Távirat Az angol posta nemrég cn alábbi szövegű utasítást ad­ta: „Valamennyi táviratot, a kormánytáviratok kivételével, egyszerű és közérthető mó­don kell fogalmazni”. Tiltakozik a kambodzsai kormány McCarthy nyilatkozata A kambodzsai kormány de­cember 3-án erélyesen tiltako­zott Eisenhowernek, az Egye­sült Államok volt elnökének, amiatt az arcátlan nyilatkoza­ta miatt, amelyben követelte, hogy az Egyesült Államok hadserege „Kambodzsa terüle­tén is üldözze az ellenséget”. A kambodzsai kormány saj­nálkozását fejezi ki amiatt, hogy a volt amerikai elnök szerint „az Egyesült Államok­nak szükségtelen tiszteletben tartani az államhatárokat”. December 5-én a kambod­zsai kormány erélyesen elítél­te a Thieu—Ky klikknek azt a nyilatkozatát is, amelynek ér­telmében a saigoni hatóságok­nak „jogában áll” üldözni a népi erőket Kambodzsa terüle­tén. A Kambodzsai Királyság kormánya ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja újra fel­hívni a figyelmet arra, hogy a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Frontnak semmiféle fegyveres erői nem tartózkod­nak kambodzsai területen. Az ország hadserege méltó választ ad az agresszomak, ha Thieu csapatai megsértik a határait. McCarthy szenátor, aki, mint ismeretes, jelöltetni igyekszik magát a közelgő amerikai el­nökválasztásokon, síkraszállt amellett, hogy a vietnami há­ború kérdését az egész ame­rikai nép vitassa meg. A „Minnesotai Aggódó De­mokraták” szervezetének ér­tekezletén felszólalva, McCarthy kijelentette: a há­ború kérdését „a nép elé kell bocsátani megvitatásra, hogy a nép maga döntse el, milyen kötelezettségeket kell magára vállalnia az Egyesült Államok kormányának, és milyen mó­don kell teljesítenie ezeket a kötelezettségeket”. •F&rn&ni hír eh A jemeni helyzetről szóló hí­rek és híresztelések továbbra is ellentmondóak. A köztársa­sági források továbbra is cá­folják, hogy Szanaa repülő­tere a királypártiak kezén len­ne. A szanaai rádió bejelentet­te, hogy a köztársasági kor­mány elrendelte a népi ellen­állási erők külön parancsnok­ságának felállítását. E pa­rancsnokságra bízzák a mun­kásokból, diákokból, kereske­dőkből álló népi ellenállási erő gyors megszervezését, kiképzé­sét és felfegyverzését. A királypárti erők rádióál­lomása azt állította, hogy grá­náttűz alá vették a köztársa­sági vezetők szanaai házait, továbbá egy katonai tábort. A royalista ütegek állítólag megbénították a jemeni fő­város elektromos műveit és ennek következtében Szanaa- ban megszűnt az áramszolgál­tatás. Öt miniszterelnök CHEQUERS! VÍKEND A brit miniszterelnök che- quersi hétvégi otthonában szombaton megkezdődött a szocialista internacicnálé veze­tőinek nemhivatalos értekez­A kilencedik... lete, amely kizárólag eszme­cseréből áll és döntéseket nem hoz. A konferencián nem ke­vesebb, mint öt miniszterel­nök vesz részt: Wilson brit, Krag dán, Paasio finn, Erlan- der svéd kormányfő, továbbá Ramgoolam mauritiusi minisz­terelnök. George Brown brit és Brandt nyugatnémet külügy­miniszter is jelen van. Szén és könyvecske Kuangtung és Kujcsou tar­tományból újra olyan hírek érkeznek, hogy összeütkö­zésekre került sor Mao Ce­tli ng hívei és ellenfelei kö­zött. A Kujcsouban tapasz­talható feszültséget külföl­di hírügynökségek azzal magyarázzák, hogy magu­kon a Mao-párti csoporto­sulásokon belül is, illetve ezek között, megújultak az összetűzések. A harc Kui- jang, a tartományi főváros térségében öltötte a legna­gyobb arányokat. Továbbra is igen súlyos a helyzet a kínai szénipar­ban. Pekingben hosszú so­rok állnak a szerény tü­zelőadagokért, ám na­gyon sokszor üres kézzel kell hazatérniük a sorban- állóknak. A lakosság meg­nyugtatására a Renmin Ri­bao több napon át olyan jelentéseket közölt, ame­lyek szerint egyes tartomá­nyokban katonai egységek is részt vesznek a szén ki- bányászásában. A vidéki lapok is a tü­zelő elégtelenségéről írnak és szigorú takarékosságra szólítanak fel. A hadsereg segítségével a bányákba visszatér a „kulturális for­radalom” korábbi szaka­szaiban elűzött mérnöki- technikai személyzet. A maoista propaganda nyel­vén ezt a „káderek rehabi­litálásának” nevezik. Sok munkás azonban még min­dig nem vette fel a mun­kát, erről tanúskodnak a visszatérésüket szorgalmazó megismétlődő felhívások. A Csilin Ribao című lap az egyik kínai családnak a tüzelővel való takarékos­kodásban elért eredményé­ről számolt be. Ebben a családban mindössze egy kilogramm szenet használ­nak fel naponta. A lap sze­rint a tapasztalatok tanul­mányozása céljából az or­szág számos tartományából érkeztek küldöttek. A Csi­lin Ribao felszólít a példa követésére. Egy svéd üzletember, K. Hedlung, aki részt vett a kantoni nemzetközi vásá­ron, a Dagens Nyheter cí­mű stockholmi lapban szá­mol be tapasztalatairól. El­mondja, hogy a Mao-idéze- teket tartalmazó kis köny­vecske a kereskedelmi tár­gyalások állandó velejárója Kínában. Az országba ér­kezése után minden kül­földi megkapja ennek egy példányát. A kereskedelmi tárgyalások első szakasza abból állt — írja a svéd üz­letember —, hogy másfél órán át arról kérdezgették őt, mit tud a „kulturális forradalomról”. A továb­biakban a tárgyalások min­den esetben Mao-idézetek felolvasásával kezdődtek. A kínai fél a tárgyalóterem­ben hangsúlyozottan ellen­ségesen fogadta azokat a külföldieket, akik a Mao- idézeteket tartalmazó köny­vecskét a szállodában „fe­lejtették”. Pénteken szerencsétlenség következtében életét vesztette az Egyesült Államok első és egyetlen néger űrhajósa. Az amerikai légierő szűk­szavú közleménye szerint Ro­bert Henry Lawrence, a légi­erő őrnagya, a California ál­lambeli Edwards légitámasz­pont közelében, gyakorló repülés közben gépével a kifutópályára zuhant. A gép másik utasa, Harvey J. Royer, a légierő 36 éves őrna­gya, aki az űrkutató pilótais­kola gyakorlatait vezeti, sú­lyos sérüléseket szenvedett, de életben maradt. Lawrence őrnagy a tervek szerint részt vett volna egy kétszemélyes űrlaboratórium irányításában, amelyet 1970-re terveztek föld körüli pályára juttatni. Lawrence Ohio állam egyetemén. fizikai—kémiai doktorátust szerzett és egy időben Nyugat-Németország- ban, a Fürsten—Feldbruck lé­gitámaszponton képezett ki né­met pilótákat. A szerencsétlenül járt űr­hajóst özvegye és hétéves kisfia gyászolja. A légierő tisztjeinek különle­ges bizottságát bízták meg a szerencsétlenség körülményei­nek kivizsgálásával. Lawrence volt a kilencedik amerikai űrhajós, aki baleset áldozata lett: hárman bennég­tek űrkabinjukban, négy gya­korló repülés közben vesztette életét — akárcsak most Law­rence —, egy pedig autóbal­eset áldozata lett. Szívátültetés ntán Kettős veseátültetés Az egy hete ; végrehajtott szívátültetés után újabb bra­vúros műtétet végeztek Dél- Afrikában: egy nagy orvos­együttes kettős veseátültetést hajtott végre. Egy utcai bal­eset közben elhunyt fiatal­ember mindkét veséjét át­operálták két súlyos vesebán- talmaktól szenvedő betegbe. Az orvosok egyelőre nem nyilatkoznak a műtét eredmé­nyéről, de remélik, hogy az átültetett szervek funkcionál­ni fognak. Phoebus és Demos A szovjet csil­lagászok széles kö­rű kutatómunká­ba kezdtek, hogy megállapítsák a Mars holdjainak, a Phoebusnak és a Bemosnak „ki­létét”. Sklovszkij szovjet csillagász feltételezése sze­rint ugyanis a Phoebus és a De­mos nem termé­szetes, hanem mesterséges hol­dak és értelmes lények bocsátot­ták őket a Mars körüli pályára. A Phoebust és De- most vizsgáló tu­dóscsoport veze­tője, Dejcs pro­fesszor, a pulko- vi obszervató­rium híres csil­lagásza. A pulkovi ob­szervatórium a Mars bolygóról készült képeket átadta a Szov­jetunió Tudomá­nyos Akadémiá­ja Elméleti Csil­lagászati Intéze­tének. Csebota- rev, az intézet igazgatója kije­lentette: az inté­zet munkatársai elektronikus szá­mológépek segít­ségével végzik a Mars holdjainak kutatásával kap­csolatos összes számításokat. Ami pedig Sklovszkij csillagász hipoté­zisét illeti —■ mondotta Csebo- tarev — még egy ideig várni kell a válaszra: vajon létezhet-e a Marson élet és civilizáció? Napirenden: a kádermunka Tények és tanulságok Mi ad biztonságérzetet a Mechanikai Művekben? A párt IX. kongresszusán megkülönböztetett figyelem jutott a kádermunka helyzetére és feladataira, s e teen­dők fontosságát, jelentőségét a további előrehaladásban még inkább aláhúzza a párt Politikai Bizottságának 1967 májusi határozata „A párt kádermunkájáról és az állami személyzeti munka pártellenörzésének helyzetéről, a ká­der- és személyzeti munka továbbfejlesztéséről”. A Török­bálinti Mechanikai Művekben már hosszabb ideje töre­kednek a káder- és személyzeti munka módszerességének növelésére, a vezetői gárda stabilitásának biztosítására, s továbbképzésére. Tények, s a belőlük levonható tanulsá­gok forrásait kerestük mindezek alapján az üzemben. 1957-ben mindössze 69 mű­szaki dolgozott a vállalatnál. Számuk ma 204, s az alkal­mazottakat is hozzávéve mint­egy 470 olyan ember dolgo­zik az üzemben, akikről a va­lamikor oly titokzatosnak tű­nő káderanyagot ma minden titokzatosság nélkül kezelik- vezetik a személyzeti osztá­lyon. A 470 műszaki és al­kalmazott közül öt évnél ré­gebben 109, tíz évnél régeb­ben 78 és húsz évnél régeb­ben 27 dolgozik az üzemben, tehát 214-en törzsgárdatagok. És még valami, ami sokat mond: a műszakiak 51 szá­zaléka negyven éven aluli, 35 százalékuk tartozik a 40— 50 év közöttiek korosztályá­hoz, s csak 14 százalékot tesznek ki az ötvenen felü­liek. Fiatal műszaki-vezetői gárda ez tehát; ha fiatalos lendülete az alapos megfon­toltsággal, s körültekintéssel lép frigyre, ha nemcsak kí­vánnak tőle, hanem adnak is neki, ha nemcsak követel­ményeket szabnak számára, hanem a feltételeket is biz­tosítják, akkor nagyon sok­ra képes. A nyílt sió ereje Mi a káder- és személyzeti munka legalapvetőbb ténye­zője? Mi az, amire joggal mondhatják: „enélkül nem megy?” — Az őszinteség, a nyíltság. Ez banálisán hang­zik, a gyakorlatban mégsem az. Itt vannak például az időről időre megejtendő mi­nősítések. Kinek használ, ha elhallgatjuk a problémákat? Félrevezeti az érintettet — mert azt hiszi, minden rend­ben van körülötte —, s tévutakra csábíthatja a vezetést. Ha kell, vitatkozzanak órákig, napokig, de végül az kerül­jön be a minősítésbe, ami igaz, amit mindkét fél he­lyesnek ismer el, s főként: ami megszabja a teendőket. Az igazgató, Sátor János így folytatja: — Vagy egy má­sik dolog. Egy időben, mint másutt, itt is divat volt az intrika. Jött valaki: hallotta, hogy ... Nos, rögtön felhív­tam azt, akire mondani akart valamit. Beszéljenek szemtől- szembe, egymással tisztázzák, amit kell. Hasznos módszer volt. Hozzászoktatta az em­bereket, hogy az őszinte vé­lemény mindig meghallgatás­ra talál, de az igazságtalan, elhamarkodott álláspont, s még inkább az intrika, a fú­rás ne számítson megértés­re. Ezt megtenni nem min­dig könnyű, de aki tisztes­séges eszközökkel akar ve­zetni — jól vezetni márpedig csak így lehet — mást nem tehet. A föntebb megfogalmazott elv a gyakorlatban nagyon sokféle tényezőből tevődik ösz- sze. Része van benne annak a szívós nevelőmunkának, me­lyet a kommunisták fejtettek ki, s amelynek középpontjá­ban az állt: az emberekkel való bánásmód legfőbb meg­határozója a vállalati termelési eredményeknek, az emberek­kel való foglalkozás elhanya­golása egyet jelent a gazdasági eredmények csökkentésével. Az ember nem a gép kiegészítő tartozéka — hangoztatták a kommunisták — hanem a leg­fontosabb tényező; semmi nem szoríthatja háttérbe. Ennek el­fogadtatása nem ment köny- nyen. Volt olyan üzemvezető, akit éppen ilyen okok miatt váltottak le beosztásából; ér­tett a gépekhez, de nem az emberekhez. A párt-végrehaj­tóbizottság rendszeresen ülé­seinek napirendjére tűzte a kádermunkát; a gyár sokféle eszközzel, így például lakás­építéssel kívánja magához köt­ni a szakembereket; a kineve­zéseknél, előléptetéseknél mindinkább a „bentiek” kerül­tek nagy többségbe — 1965-ben 23 előléptetettből 26, 1966-ban kilencből hét gyáron belülről került ki —, s így tovább. Nemcsak a siakma Koller Tamásné, a párt-vég­rehajtóbizottság titkára: — A közelmúltban összevont tag­gyűlésen tárgyaltuk meg a Politikai Bizottság határozatát, s azon — a határozatnak meg­felelően — a felelős vezető, te­hát Sátor elvtárs adott beszá­molót a megtett útról, s a to­vábbi teendőkről. Az összevont taggyűlés állásfoglalása he­lyesnek ítélte a kádermunkát, s főként azt, hogy eddig sem tévesztettük szem elől a szak­mai hozzáértés mellett a poli­tikai megbízhatóság, a szocia­lizmushoz való hűség alapvető követelményét. Mert igaz, akadtak olyan vezető beosztá­sú műszakiak, akik megpróbál­koztak a „politikamentes” ve­zetés fából vasikarikájával, de igen hamar tudtukra adtuk — s ha másként nem akarták ér­teni, keményen, félreérthetet­lenül —, hogy ez nem megy. Nekünk nemcsak jó szakembe­rek kellenek, hanem jó veze­tők. Ez pedig néhány ember gondolkodásában kettévált, $ úgy hitték, elég csak a szak­mát érteni, s semmi mással nem törődni. A szigorú következetesség nem riasztotta az embereket; s ezt sokfelől lemérhetjük. Mi­nimális a fluktuáció a műsza­kiak—alkalmazottak körében j évek óta politikai okok miatt egyetlen vezető beosztásút sem kellett leváltani; évről évre 8 —10 fiatalemberrel kötnek szerződést társadalmi ösztön - díjra; 1966-ban 455-en vettek részt vállalati belső tanfolya­mokon, s 55-en vállalaton kí­vüli oktatásban; a marxista középiskolában a részvevők kétharmada műszaki; a veze­tőállásnak 41 százaléka párt­tag, a többiek pártonkívüliek, de — például a főtechnológus munkásőr — részt vállalnak a társadalmi teendőkben; a párt­végrehajtóbizottság hét tagja közül négy műszaki, a hat pártalapszervezet közül négy­ben vezető beosztású műszaki a titkár; a hármas alapszerve­zetben az ez évben felvett tíz új tagból négyen műszakiak; három műszaki házaspár kérte a pártba való felvételét... Nem folytatom. A látszatra minden rendszer nélkül egy­más mellé állított tények na- gyonis logikus rendszer alkotó­elemei: a következetesség, a szigorú mérce nem taszítja az embereket, hanem egyenesség­re, nyíltságra szoktatja őket, s főként arra, hogy megtanulják

Next

/
Thumbnails
Contents