Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-08 / 290. szám
1967. DECEMBER 8.. PÉNTEK Új beruházási rendszer a mezőgazdaságban Verseny a hitelekért — Tágabb lehetőség a tervezésben Január elsején lép hatályba a mező- és erdőgazdasági nagyüzemek új beruházási rendjéről megjelent rendelet Amint dr. Berend Iván, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője elmondotta, az új rendelet csupán betetőzése a hitelezést es beruházásokat szabályozó korábbi intézkedéseknek. Lényege, hogy az adminisztratív kötöttségek helyett a jövőben a gazdaságok, üzemek, vállalatok önállóan és teljes felelősséggel döntenek beruházásaikról. Az állami szervek csupán köz- gazdasági eszközökkel serkentik, vagy korlátozzák — szükség szerint — a beruházási tevékenységet. A mezőgazdasági beruházásokra adható 21 százalék hitel után az üzemek 3 százalékos kamatot fizetnek, a közép és rövid lejáratú hiteleknél azonban 5 százalék lesz a kamatláb. Az 1968-as beruházási hitelkeret kétharmad részét máris megnyitották. A gyorsabb fejlesztést igénylő gazdasági ágazatokat differenciáit ártámogatással fokozottan segítik. Előtérbe kerülnek a sertéstartás korszerűsítését szolgáló építkezések, valamint a szőlő- és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos járulékos beruházások. A baromfi tartás rekonstrukciója eddig a beruházási költségkeret 15—20 százalékát kapta, most ez a részesedési arány 25—30 százalékra növekszik. 1968-tól a termelést közvetlenül növelő beruházások aránya lényegesen magasabb lesz. Egyébként a hitelekért folyó versenyben bizonyos előnyökhöz juttatják a gyengébb termelőszövetkezeteket, de az úgynevezett „második mezőnyben” elsősorban a jobbak kapják a hitelt. A jövőben sem a típustervek, sem az ajánlott tervek nem lesznek kötelezőek, tágabb teret nyitnak az egyedi építkezési elgondolásoknak. Ugyanakkor — a szerkezeti elemek gyártásában — továbbra is a tipizálás érvényesül. Minden eszközzel segítik a helyi építkezési anyagok kitermelését, mivel a fuvarköltség jelentősen drágítja az építőanyagokat. (s. p.) A vezérlőasztal mellől Nagyobb jövedelem vagy ráfizetés? Az új kereskedelmi bérezésekről Hírt adtunk arról, hogy változik a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók bérezési módszere. Háromféle megoldás közül válogathatnak, annak megfelelően, hogy melyik az adott üzletnek, áruháznak, vendéglátóipari egységnek a legmegfelelőbb. A harmadik variáció ígéri a legtöbbet, ez pedig a tiszta jutalékos rendszer. Bodnár Miklós, a KPVDSZ Pest megyei titkára ezt mondja erről: — Lényege, hogy nincs alapbér, a bevétel után honorálnak mindenkit. Ez általában 200—250 forintos fizetés- többletet jelenthet. Két éve kftérletezünk a fogyasztási szövetkezeteknél. A módszer kitűnő. — Aggályok, akadályok? — Ha olyan helyen vezetik be, ahol nem csökken a létszám és nem növekszik a bolt forgalma, ott bizony ráfizetnek. Ezért a vállalati igazgatónak és szakszervezeti titkárnak kell megfontoltan döntenie. A lényeg az, hogy közvetlenül érdekeltté tegyük az eladókat, felszolgálókat abban, hogy a vásárló kedvébe járjanak. Ugyanakkor lehetővé tegyük, hogy ennek elismeréseképpen növekedjék a jövedelmük. Egy éve adták át a Ganz-1 Sokonyai József szakoktató MAVAG-ban az ipari tanú- az elektromos vezérlőasztal lóknak egy korszerű, kitünően mellől ellenőrzi a másodéves felszerelt villanyszerelő tan- tanulók munkáját, műhelyt. I (MTI — Fotó) Postás sajtónap A tegnapelőtt ünnepelt magyar sajtó napjának névtelen részesei az újságokat helyszínre juttató postások. Ezt méltányolta s köszönte meg a Budapest-vidéki Postaigazgatóság, amikor pénzjutalmakat adott át a terjesztésben legjobb munkatársainak. Ilyen elismerést kapott Endrödi Sándor osztályvezető, Baki József, a Pest megyei Hírlap hivatal főelőadója, Tar Jánosné, a dunakeszi I-es Postahivatal hírlapfelelőse. A környező megyék kiváló postás hírlapterjesztői is elismerésben részesültek, de a pálma a Pest megyeieké: itt sikerült a legjobb eredményeket elérni, itt növekedett a leggyorsabb tempóban újságunk tábora. A reform küszöbén a kisipari szövetkezetek A nagyobb önállóságtól még jobb eredményeket várnak Az új gazdasági mechanizmusra a kisipari szövetkezetek is fölkészülnek. Az országos rendelkezések elsőként a termékforgalmazás rendjét változtatták meg: az úgynevezett egycsatornás, kényszerpályás termékforgalmazási rendszer megszűnik; a vállalatok, kevés kivételtől eltekintve, ott szerzik majd be anyag- szükségletüket, és ott adják el termékeiket, ahol akarják. Kérdéssé vált tehát: hol és hogyan? Mindenekelőtt erről határozott a megye minden iparcsoportot képviselő, 'hatvan szövetkezete, Két új táisulás — Az építőipari ktsz-ek — számolt be az eredményről Spilenberg László, a Pest megyei KISZÖV termelési osztályvezetője — nem kívántak változtatást, kitartanak a TÜZÉP mellett, a faipari szövetkezetek azonban fateleptársulást hoztak létre, mely összegyűjti a tagszövetkezetek igényeit, és azoknak figyelembevételével szerződik az ERDERT-tel. A vagontételnél nagyobb mennyiségeket tranzit bonyolítja le, vagyis a rendelés feladásakor meghatározza, hogy az anyag melyik szövetkezetnek, hova szállítandó, a kisebbeket viszont a telepen szolgálja ki. A kezelési költség így kevesebb lesz, mint volt a TÜZÉP- vagy a FA- ÉRT-telepi kiszolgálásnál. Előnye még az is, hogy az év- közbeni termeléslngadozások okozta anyagfeszültségeket rugalmasan fel tudja oldani. A telep Dunakeszin van, gazdája a Dunakeszi Építőipari Szövetkezet. Társulást hozták létre a textilruházati és háziipari szövetkezetek is. Társulásuk, a tagszövetkezetek kapacitásával számolva, export- termelésre köt szerződést külkereskedelmi vállalatokkal, egyúttal az exporttermeléshez szükséges alapanyagok beszerzéséről is gondoskodik. Egyelőre kizárólag a női fehérneműt, a leánykaruhát, a férfi fehérneműt és férfi, illetve fiú felsőruhát előállító szövetkezetek exportértékesítését hivatott intézni, de később esetleg más árut gyártó szövetkezetekkel is fölveszi a kapcsolatot. Az úgynevezett „önálló jogi személyiség” a Budai Járási Háziipari Szövetkezet. A gazdasági reform újabb és újabb rendelkezéseit, végrehajtásuk megkönnyítése céljából, a szövetkezetek vezelában és az érettségin — állapítja meg dr. Lőkös László. — És ez nyilvánvaló. Míg a középiskolában általánosságban vizsgálják a műveltséget, a tantervi anyag ismeretét, az egyetemen már egy meghatározott szakra való alkalmasságot, pontosabban körülhatárolt képességet keresnek a bizottságok a jelentkező fiatalokban. Speciális egyetemen, mint például az Agrártudományi Egyetem is, ez még hatvá- nyozódik. Előfordult és nem is kevés hallgatójelöltnél, hogy a középiskolai jegyek nem mindig vágtak egybe a felvételi vizsga eredményeivel. Előfordult, hogy nagyszerű érettségivel is gyengén szerepeltek egyesek a felvételin, míg mások gyengébb érettségivel is kitűnő teljesítményt nyújtottak a felvételi vizsgán. Vajon mi volt az oka ennek? — Több oka is van, véleményem szerint — mondotta az egyetemi pártbizottság titkára. — Az egyik: a két vizsgarendszer módszerbeli különbözősége. A másik: a középiskolák színvonalbeli eltérése, amely ma még általában a fővárosi középiskolák javára billenti a mérleget. Ide tartozik, hogy a technikumból jött hallgatójelöltek gyengébben szerepeltek matematikából és kémiából, mint a gimnáziumot végzett diákok. A harmadik: előfordult nem egy esetben hogy az a fiatal, aki jó rendű érettségivel mindössze hat pontot hozott magával a felvételire, itt kitűnően megállta a helyét, mert gyengébb érettségi bizonyítványát éppen a humán tárgyak nem kielégítő ismerete rontotta le. Azt hiszem, az okok bizonyítására érdemes megnézni, hogy kik, milyen bizonyítvánnyal nyertek felvételt a gépészmérnöki karra. Szalay Zsigmond, apja nem él, nevelőapja nyugdíjas. Tíz pontot hozott magával a kö- zéoiskolából, kilencet szerzett a felvételin. Ugyancsak tizenkilenc ponttal került az egyetemre Szentgyörgyi László, termelőszövetkezeti tagok gyermeke. Kilenc pontot hozott magával, kilenc és felet g„„„2ett hozzá Erős Károly, akinek az apja könyvelő. Tizennyolc ponttal nyert felvételt Nyíró Lajos parasztfiatal, akinek apja termelőszövetkezeti tag. Egyaránt tiz pontot hozott, és hét és felet szerzett hozzá Gerner Ferenc, illetve Mánditv Béla. Az előbbi nevelőapja termelőszövetkezeti tag, az utóbbié lakatos. Tizenhét ponttal ketten kerültek az egyetembe: Vas Rezső és Mesterházy Sándor. Búzás János tizenhat és fél pontja mellett az szólt, hogy bár a középiskolából csak hét pontot hozott magával, de a felvételi vizsgán kilenc és felet szerzett hozzá. Tizenhat ponttal három fiatalt vettek fel. Rácz Sándor, apja művezető, a felvételin kilenc pontot ért el. Kovács Károly tizenhat pontjának ajánlólevele: a Magyar Népköztársaság kétszeres kiváló katonája. Leinemann Lajos felvételét pedig nemcsak tudása, embersége is indokolta: anyja meghalt, apja háborús rokkant, lábát amputálták és három kiskorú testvérét eddig ő nevelte. — Érdekesen alakult az elő- felvételt nyert hallgatók ösz- szetétele is .. . — állapítja meg dr. Lőkös László. — Valamennyien most töltik katonaévüket s mivel mezőgazdasági gépészmérnökök lesznek az egyetem elvégzése után, harckocsizó alakulatokhoz nyertek beosztást, ahol nemcsak a technikával ismerkednek meg, hanem vezetői jogosítványt is szereznek ez idő alatt. Megállapíthatjuk, hogy ez az esztendő igen jó iskola számukra, tudásban, fegyelemben, komolyodásban nagyszerű felkészülés az egyetemi tanulmányok megkezdéséhez. többsége tizenöt-tizenhat pontot szerzett. Néhányan azonban ennél is kevesebb ponttal jogot nyerhettek arra, hogy katonaévük letöltése után megkezdhesssék egyetemi tanulmányaikat. Fejős Pál például közepes érettségijével csak négy pontot hozott magával, de a felvételi vizsgán nyolc és felet szerzett. Farkas József pedig csak három ponttal startolt, de a felvételin szintén nyolc és fél pontot ért el. A felvételi bizottság a pályára tehetségesnek ítélte mindkét fiatalembert, ezért döntött úgy, hogy jövőre egyetemünk hallgatói legyenek ... Azért mondtam el ezt a két végletes példát, mert előfordult, hogy a két említettnél magasabb pontszámot elért fiatalt ugyanakkor kénytelenek voltunk helyhiány miatt elutasítani. Olyan fiatalokat, akik ugyan magas pontszámmal rajtoltak, de a felvételin nagyon gyengén szerepeltek. A lehetőségeink korlátozottak, a népgazdaság igényeit mind a fiatalok, mind Hogy kik nyerhettek elő- PediS az ország érdekében fifelvételt a gépészmérnöki karra? Közöttük van például Domonkos Csaba, aki jó rendű érettségijével csak hat pontot hozott magával, de ugyanakkor a kétszázhat felvételiző közül ő szerezte meg egyedül a maximális tíz pontot a felvételi vizsgán, ami kétségkívül rátermettségét igazolja. — Az előfelvételi nyertek gyelembe kell venni. Az idén a tavalyinál is több intézkedés segítette a legtehetségesebbek, a legrátermettebbek és az erkölcsi-politikai felfogásban legjobbak bekerülését egyetemünkre. Ügy érezzük, a felvételi bizottságok legjobb tu- "’rint, reálisan bírál- n jelentkező fiatalodén ták Prukncr Pál tőivel a megyei központban sorra megtárgyalják. — A Pest megyei KISZÖV termelést, bérgazdálkodást és anyagellátást irányító funkciója megszűnik — fejezte be tájékoztatását Spilenberg László. — Gazdasági kérdésekben a szövetkezetek vezetőinek ezentúl önállóan kell dönteni, mi esetleg csak tanácsot adhatunk nekik. Azt ajánlotta, ha meg akarok ismerni egy virágzó, a reformra jól készülő szövetkezetét, akkor a Fóti Műanyag és Faipari Ktsz-be látogassak el. Miért vált szükségessé a fúzió? Szeptember 28-a óta él új életet, vagyis azóta, amióta a Váci Faipari Ktsz-szel egyesült. 1951-ben, Fóti Vegyesipari Szövetkezetként alakult meg, majd 1960-ban, a szakosítás után, amikor járásonként külön szolgáltató és külön árutermelő szövetkezetek jöttek létre, illetve mikor az árutermelő szövetkezetek profiltisztítását végrehajtották, hogy a műszaki fejlesztési feladatok megoldása könnyebbé váljék, 38 taggal, a megye legkisebb szövetkezetévé zsugorodott. Évi teljesített terve csak kb. 200 ezer forinttal lépte túl az 1 milliót. Mint a megye egyetlen műanyagprofilú szövetkezete, csekély faipari tevékenységgel, évről évre, de főként az utolsó három évben, igen sokat fejlődött. íme, néhány számadat: 1960-ban 1 800 000, négy évvel később 3 400 000 forintos teljesítést ért el, az idén megközelíti a tízmilliót. Jelenleg 180 dolgozót foglalkoztat A fúzió a Váci Faipari Ktsz-szel már a gazdasági reform jegyében jött létre. A váci szövetkezet ugyanis nem dicsekedhetett eredményekkel, termékeit minőségi kifogások is érték, nem termelő állományú dolgozóinak létszáma magasabb volt az átlagosnál, vezetése körül hibák mutatkoztak, ráadásul profilja sem volt olyan, hogy a fejlődést biztosította volna. A fúzióval mind a két szövetkezet tagsága egyetértett, mert belátta, hogy az új gazdasági mechanizmus létérdekké teszi a vezetés megjavítását, a munkaellátottság, a gazdaságos termelés biztosítását. S még néhány indok: a váci szövetkezet elhelyezése a termelői kapacitás bővítésére is alkalmas, a fóti MÜFA terjeszkedhet, s a gyarapodó egyesült szövetkezet, a bedolgozói tevékeny ség nagyobb arányú kiterjesztésével, Vácott és környékén a nők foglalkoztatásának gondját is enyhíti. Új intézkedések Jámbor Károly elnök, ez a fáradhatatlan, leleményes, mindig új lehetőségiek után kutató, ízig-vérig szövetkezeti vezető, noha tucatnyi sürgős teendő várja, nem zárkózik el kérdéseim elől. Dr. Homay Sándor főkönyvelő szintén a legteljesebb készséggel adja meg a szükséges felvilágosításokat. Dóra Ernő részlegvezető a műanyag-, Jámbor Ká- rolyné részlegvezető a gombké- szíto műhelyeken, Szeverényi Margit műszaki ügyintéző a PVC-hegesztő részleg helyiségein kalauzol végig, részletesen elmagyarázva, mit is látok tulajdonképpen, és én most örömest beszámolnék a műanyaghulladék-mentés legkülönfélébb, legötletesebb változatairól, arról például, hogy miként mossák, őrlik és főzik ismét nyersanyaggá a MÉFI- telepeken egybegyűjtött olajos flakonokat, vagy arról például, hogy miként öntik, csiszolják a tarka-barka gombokat, hegesztik az ízléses levéltárcákat, szép mappákat, kötözőszer-dobozokat. De inkább a jövőről beszélek, Három műszak Foton Foton, a műanyagrészleg november 13-tól kezdődően három műszakra tért át. Üj fröccsgépet és egy hatvantonnás bakelitprésgépet vásároltak, a régi gépeket fokozatosan átalakítják fél- vagy teljes automatákká. Különböző új műanyagcikkek gyártásához kezdenek. A dolgozók létszámát még,ebben az évben kétszáz fölé emelik és a bedolgozó hálózatot is bővítik: a jelenlegi 16 helyett 50—60 asszonyt szeretnének foglalkoztatni. Ugyancsak még az idén megszervezik, illetve termelésbe állítják a mübőrrész- leget és a présüzemet. Erősítik kapcsolatukat a fóti Vörösmarty Tsz-szel, a téli időszakban több bérmunkát biztosítanak számára; most is 20 tsz- beli nő hegeszt a ktsz-nek etilénfólia zsákokat. A Kossuth Lajos utcai telepen már elkészült a női, férfiöltöző és mosdó, és a Petőfi utcai részlegé is még az idén tető alá kerül. Korszerűsitik az elszívó berendezéseket, bevezetik a központi fűtést. Vácott a termelő létszámot meghagyják, az adminisztratív és műszaki dolgozókét viszont csökkentik. A gépekkel igen jól ellátott telep jobb kihasználása végett faipari export tömegcikkek gyártására térnek át és a jövő év első felében, 20—25 dolgozóval, megkezdik a ragasztott szőnyeg gyártását. Mindkét telepen fejlesztik az újító- és a szocialista brigádmozgalmat. Ez utóbbi már eddig is szép eredményeket ért el: öt brigád vetélkedik a szocialista címért, tagjai sok-sok társadalmi munkát végeztek. — Pest megyében a kisipari szövetkezetek már második éve önálóbban működnek, mint másutt — jegyezte meg Jámbor Károly elnök. — Ezért gazdasági eredményeik is javultak. Most a nagyobb önállóságtól még jobb eredmények várhatók. A mi szövetkezetünk minden évet jelentős nyereséggel fejezett be, a dolgozók részesedése minden évben meghaladta az egy hónapot. Erre az évre végleges adataink még nincsenek, de az előzetes számítások azt mutatják, hogy idén sem kell szégyenkeznünk. A dolgozók havi átlagkeresete 1787 forint, a múlt évihez képest 106 forinttal emelkedett A fúzió megerősítette azt a reményünket, hogy fejlődésünk nem áll meg, sőt, az eddiginél nagyobb méreteket ölt Polgár István Villanófény Egy számadat Egyetlen számadat, de a* értők számára igen sokat mond: a munkaidő kihasználtsága 90,7 százalékos Vácott, a Képcsőgyárban. Érdekes lenne a különböző veszte* ségidök. állásidők csökkenését figyelemmel kísérni, elemezni, de ez inkább szakfolyóiratba, s nem napilapba való. Többet mond számunkra, hogy átgondolt műszaki intézkedések, gyártásszervezésá teendők elvégzése vezetett eddig, fölfelé, mert korábban az említettnél kedvezőtlenebb volt ez az arány. Es még valami: az, hogy a gyár vezetése bátran támaszkodott a munkaversenyre, s azon belül is a szocialista brigádokra, melyek valóban nagyon sokat tettek a munkafegyelem javítása, a szervezettség növelése érdekében. Egy számadathoz tehát sokfelöl vezetett és vezet az út. Éppen e sokféleség miatt érdemes a nyilvánosságra, mert általában mindenütt törekednek a munkaidő jobb kihasználására, de — ugyancsak elég általánosan — nem eléggé változatos eszközok- kel-módszerekkel szorgalmazzák azt. Csak a brigádokra hivatkoznak, csak az öntudatra, s közben a minimális műszaki feltételek is hiányoznak, vagy ennek a fordítottja, amikor csak a technikára hagyatkoznak, s kifelejtik az embert. Vácott összekapcsolták a kettőt, fölismerték, hogy csakis mindkét lábbal léphetnek előre, ha haladni akarnak. A munkaidő jobb kihasználása sokszor emlegetett óhaj-kívánság volt. Mint sok másban, itt is bebizonyosodott, hogy a ráolvasás nem segít. Sokkal inkább az, ha ügy akarnak előrejutni, mint a képcsőgyáriak: tervszerűen, összehangoltan. többet kérve, de többet adva is! (m. o.)