Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-08 / 290. szám

NOT. DECEMBER 8.. PÉNTEK “t/CMao Maszka Közeledik a jelmezes táncesté­lyek, a maszkabáiok ideje. Itt egy nyuszijelmez. Főleg nyuszi­káknak ajánlatos, idősebb nyulaknak nem (MTI — Foto) 18 700 csikó született... Yadkacsaözön A tavaszi, nyár eleji belvi­zek nyomán visszamaradt szatmárberegi mocsarak a vad- kacsák és vadlibák valóságos eldorádói lettek. Helyenként annyira ellepték a nádas-sásas vizeket, hogy sokszor alig lát­szik tőlük a víztükör. A „vad- kacsaözön” szokatlanul sok vadászt, köztük számos külföl­dit vonz erre, az idegenforga­lomból eddig kiesett tájra. Virágzik a hunyor Érdekes természeti jelenség­nek lehetnek tanúi a Mecse­ket járó emberek: virágzik a táj védett növénye, a balkáni eredetű illatos hunyor. A bo­tanikusok feljegyzései szerint rendkívül ritkán — legutóbb 1935-ben — bontott szirmot ugyanebben az időben az egyébként kora tavasszal vi­rágzó növény. KÖNYVESPOLC NORMAN MAILER: Meztelenek és holtak Hazánkban jóformán csak az amerikai irodalom esemé­nyeit számon tartó szakembe­rek ismerik nevét; hazájában egyike a legtöbbet támadott művészeknek, akinek megnyi­latkozásai a reakció dühödt acsarkodását vonják maguk után. És ugyanakkor: egyike azoknak, akik nemcsak művé­szetükben, hanem emberi ma­gatartásukban is a legélesebb ellentmondásokat sűrítik, s nemcsak a társadalmi haladás irányát nem képesek helye­sen felismerni, hanem gyana­kodva figyelik mindazt, ami a szocializmushoz kapcsolódik. Mégis: a mű dönt. És Mailer Meztelenek és holtak-ja félre­érthetetlen képet ad magáról az alkotóról is, arról a mű­vészről, aki hallatlan tehet­séggel és érzékenységgel mu­tatja meg a fasizmus ellen harcoló amerikai hadseregben — és társadalomban! — je­lentkező fasiszta vonásokat. Mailer könyve háborús re­gény, de: nem egy a sok kö­zül! Hanem a háborús regény, a legjobb, a messzire kiemel­kedő az amerikai irodalom­ban. Megdöbbentő, lenyűgöző al­kotás, az olvasót teljesen ha­tása alatt tartó; minden év­tizedben ha egy születik ilyen. A könyv storyja pedig tucat­esemény: a távol-keleti had­színtéren az amerikai csapa­tok elfoglalnak egy japán szi­getet. Mailért nem a háború mechanizmusa, a harc tech­nikája, a küzdelem cselek­ménye érdekli, hanem a leg­fontosabb: az ember. Túlozva persze, de mégis a lényeget megfogalmazva: számára ürügy csak a harc ahhoz, hogy hőseinek seregét minden ol­dalról megmutathassa, hogy tökéletes jellemrajzot adjon róluk, s az egyes embereken át a társadalom egészéről. Mert az amerikai társadalom mik­roszkóp alá tett metszete az Év vége közeledtén Pál Já­nos, a Magyar Lovasszövetség elnöke összefoglalta, értékelte a lótenyésztés és versenyzés idei eredményeit. Közölte, hogy örvendetes új fejlődés ta­pasztalható a tenyésztésben, különösen pedig a termelő­szövetkezetek törzsállom ánya javult sokat. Az év folyamán 18 700 csikó született. Az európai hírű magyar versenyló-tenyésztés sike­rét 180 telivér és 112 ügető csikó reprezentálja. Az állami gazdaságok törzs­tenyészetében 550 idei csikót nevelnek. A ló és lovassport eredmé­nyei között külön említésre méltó, hogy a magyar Némó kapitány nyerte az idei osztrák derbyt, és az osztrák St. Leger- díjat is, a „Nimbusz”-szál pe­dig az Ausztria-díjat szereztük meg. A hamburgi német fogat- derbyt a gyöngyösi Kádár László fölényesen nyerte a ma­gyar félvér ügető szürke né­gyes fogatával. Az aacheni nemzetközi fogatverseny leg­eredményesebb fogata címét Abonyi Imre nyerte el, a Szil­vásváráéi Állami Gazdaság li­picai kanca négyes fogatával, s ugyanez a fogat nyerte az idei magyar fogatderbyt is Kiskunhalason. Sokat fejlődött idén a lovas- turisztika is. A nyár folyamán külföldi diákok részére Tatán és a Szenttamási Állami Gaz­daságban igen népszerű lovas- tanfolyamokat szerveztek. A méneseket nagy szám­ban keresték fel külföldiek vásárlás céljából is. November végéig 190 tenyész- és sportlovat, továbbá 5000 munkalo/at vettek meg kül­földiek. 300 000 kötet Pannonhalma európai hírű könyvtárában nemrégen fejez­ték be a leltározást. Mint ki­derült, a könyvállomány el­érte a 300 000 kötetet. A könyvtár ékességeiből, az ős- nyomtatványokból 250-et őriz­nek az apátság falai között. Ritkaságságszámba megy a fo­lyóiratgyűjtemény is, amely­nek kiegészítése és bővítése napjainkban is tart. A XVIII—XIX. századból szár­mazó folyóiratok megsárgult példányait előszeretettel for­gatják az Európa minden ré­széből érkező tudományos ku­tatók. a felderítőszakasz, melynek tagjai a Meztelenek és hol­tak szereplői; típusok, akik végletesen egyéni arculatuk el­lenére is a jellemzőt, az álta­lánost jelenítik meg. Semmi nem történik ebben a könyv­ben, s minden. Semmi, mert sok száz ilyen szigetet foglal­tak el az amerikaiak a máso­dik világháborúban, s ezek a csaták a hadtörténet lapjain egy-egy mondatot, ha érde­meltek. És mégis: minden benne van ebben a könyvben, ami csak jellemző, fontos és megörökítésre érdemes. Mailer, aki mindössze hu­szonöt évesen írta meg e könyvet, nem csupán értője, hanem klasszikusok rangjára emelkedő művésze az írói al­kotásnak. Mindent tud, amit egy alkotónak tudnia kell, s bár könyve hét és fél száz ol­dal. nincs benne semmi fölös­leges. Tehetsége és alkotói tudatossága nem pusztán a mű kompozíciójára hat — a mozaikkockákból összerakott tökéletes és hiánytalan tár­sadalmi körkép —, hanem a konfliktusok leegyszerűsítés nélküli kibontására, s a konf­liktusokban szereplő emberek egyéniségének kimerítő ábrá­zolására is. Stílusa nyers, sokszor meg­hökkentő, de: az egyetlen le­hetséges stílus ehhez a témá­hoz. Mailer maga is részt vett a távol-keleti háborúban, de személyes élményei sehol nem tolakodnak előtérbe, a mű belső törvényei által diktált kibomlás rovására; ezért tud tökéletesen ura maradni anya­ga egészének. Nagyszerű könyvet, a kivé­teles, mert maradandó alko­tások oly ritka egyikét veheti kézbe Mailer regényével az olvasó, s ha a végére ér, nagy élménnyel gazdagabban te­heti le a Szíjgyártó László for­dította művet. (Magvető Könyvkiadó) (m. o.) Húszasért királyfik A témát ajándékba kaptam. Csöngött a telefon, s a vonal másik végén a százhalombattai olajváros szakszervezeti bi­zottságának egyik tagja, régi ismerős jelentkezett: — öregem, adnék a kezedbe egy szálat. Érdekes dolgok­ra jöhetsz rá, ha elkezded gombolyítani. — Mégis ... — Apróhirdetés. — Micsoda? — Apróhirdetés. Házassági. A házassági hirdetés szó szerint így hangzik: „36 éves, egyedülálló, magas, kisportolt férfi, mérnöki diplomával, 4000 Ft havi jövedelemmel, berendezett budapesti telefonos, nem OTP-s öröklakással, gépkocsival, keresi intell. hölgy ismeretségét 20—30 évig, házasság céljából. Csak tel­jes című, fényképes válaszokat kérek”. És persze a jelige, amelyre a kiadóba küldhetők a válaszok. Elolvasom még egyszer. Telefonos? Telefonos... telefonos, öröklakás, gépkocsi, havi négyes ... Királyfi. Mérnök. Magas. Kisportolt. Magyarorsrzágon 1967. január elsején ezer férfi­re 1069 nő jutott. Hány jut egy ilyen királyfinak ... ? A hirdetés a Magyar Nemzet kitépett hátsó lapján piros ce­ruzával körülkeretezve. Egy másik hirdetésnél bátortalanul elkezdett, s félbehagyott vonal. Kékkel. Ezeket a hirdetése­ket vagy többen, vagy egy valaki többször olvasta. Nyertem. Utóbbi. — Először ennek a tanárnak akartam írni, de azután be­jöttek a többiek a szobába, hamar eldugtam az újságot, más­nap meg nem volt időm, végül csak vasárnap vettem elő, a többiek elmentek a szállásról, nyugtom volt, szépen végig­böngésztem az egészet, s akkor olvastam el ezt. Még örültem is, hogy nem volt érkezésem akkor írni annak a tanárnak. Ez mégis más. Ha már az ember így ismerkedik, akkor leg­alább a jobbat válassza. Ha már így ismerkedik ... Ismerősöm megértőén kivonul a szobából, ő megtette, amit kellett. Látta rajtam, hogy bekaptam a horgot. Nézem a lányt. Huszonkét éves, technikumot végzett, két éve dolgozik Százhalombattán, először Pestről járt ki, meg- únta, kiköltözött a munkásszállásra, öltözéke modern, formás lába ingerkedően nyúlik ki a miniszoknya alól, hosszú szárú csizmát visel, keze, körme árulja csak el, hogy fizikai munkát is végez. Csinos. És unatkozik. Böngészni kezdtem az apróhirdetéseket. Precíz fogalma­zás; az üzleti ajánlatok hangneme. Jeligék: lakás van; saját házam van; gondtalan élet; kellemes otthon; üzletasszony; kisiparos; árvák előnyben; talán sikerül; vidéki is lehet; s így tovább. Értem én. Mint régen: nincs többé kopasz fej... Elvétve akad egy-egy szűkszavú házassági apróhirdetés, mely idejétmúlta dolgokkal rukkol elő. őszinteséget kér, meg- 1 értést, nyíltságot, haladó felfogást. A többi? Közli a vagyoni állapotot, a keresetet, a beosztást, a diplomát vagy végzett­séget, az autótípust, a telefont, a főbérlet helyét — Budán —, az iparengedély szakmai hovatartozását, az életkort, s persze, a nemet. Az apróhirdetésekkel van bajom? Nem! Az emberekkel. — Péntek délután volt, pontosan emlékszem rá, mert a brigád, amelyiknek tagja vagyok, pont akkor készült valami murira, amire én nem akartam elmenni, s emiatt összevesz­tem a többiekkel, szóval péntek délután szólnak, hogy ke­resnek. Engem? Már megrémültem, hogy csak nem anyámmal van valami baj, mert szegény, elég beteges, s otthon még há­rom öcsém van, akik agyonrágják. Amikor lementem, akkor egy idegen férfit látok, hirtelen nem is jutott eszembe, hogy írtam arra a hirdetésre, azt hittem, valami hivatalos ember, vagy kicsoda. Köszön, kézit csókolom, megkérdi a nevem, s amikor mondom, hogy én vagyok, előhúzza a levelet. Csak akkor értettem meg, kicsoda. — Nagyon zavarba jöttem, mert csak úgy szaladtam le a szobából, ahogyan otthon van az ember, a hajam se’ volt rendben, általában semmi rajtam, jól nézhettem ki. Közben ő folytatta, hogy elnézésem kéri, de a „fényképem alapján” az én levelemet választotta ki, mert nagyon sokat kapott, s azért jött el, hogy megismerjen az életben is, mert addig a többi le­velet nem is olvassa el. Ez persze nekem marhára tetszett, mert az ember néha olyan hülye, mint egy liba, se él, se hal, amikor ilyesmiket mondogatnak neki, s láttam a tagot, hát Jó hír a szobiaknak: Újra megkezdődik az állomás csatornaépítése Sok esztendős állandó pana­sza a szobiaknak, hogy a vasút­állomás és a vele szemben épült MÁV-lakótelep szenny­vize az úttesten folyik végig, és különösen nyáron árasztja el a környéket elviselhetetlen bűzzel. A községi és a járási tanács számos megkeresése a MÁV igazgatóságánál már évekkel ezelőtt megértésre ta- t, mé" a hatvanas évek ele­jén megrendelte az tJVA- TERV-nél a szükséges csa­tornarendszer tervét, és amint a tervrajz elkészült, még 1964-ben a csatorna épí­tését is megkezdték. Csakhogy abbahagyták, még ugyanazon évben — anyag és kapacitás hiánya miatt. (!) Azóta a járókelők még min­őig kerülgethetik vagy átug­rálhatják az úton kanyargó szennves patakokat. Most azonban jó hírrel szol­gálhatunk a szobiaknak. A MÁV igazgatósága a napok­ban értesítette a Szobi Járási Tanácsot, van már anyag, sőt kapa­citás is a csatornaépítés­hez, amelyet háromévi megszakítás után még az idén újra elkez­denek. Az értesítés szerint a munkálat lövő év első felében befejeződik. Remélhetőleg most már újabb megszakítás nélkül. Eszperantó szilveszter Eszperantó szilvesztert ren­deznek Pécsett, ahová más országokból is meghívták a nemzetközi nyelv barátai. A kezdeményezés Zágrábból in­dult el: tavaly ugyanis a hor- vát főváros egyetemi hall­gatói szerveztek nemzetközi eszperantó szilvesztert és ezen pécsi fiatalok is részt vettek. Itt határozták el az eszperan- tisták, hogy minden szilvesz­terkor más-más országban búcsúztatják az óévet és en­nek nyomán esett a válasz­tás Pécsre. tényleg jól nézett ki, ki volt nyalva, s semmi pocak vagy ilyen, gondoltam is, hogy tényleg kisportolt, s akkor a többi se’ sóder, hanem igaz. Mondtam neki, hogy hát cn nem hív­hatom meg a szobámba, de itt sem kell állni, mert... Erre azt felelte, hogy isten ments, ő éppen azért jött értem, hogy elvigyen, itt a kocsija, beugranánk Pestre, s persze, hazahoz, meg ilyesmi. — Olyan hirtelen jött az egész, hogy nagyon nem is gon­dolkoztam, rámondtám az igent, hamar rendbeszedtem ma­gam, s mentem vele. Egy Opel kocsija volt, én nem tudom milyen, közelebbről olyan szögletes. A kocsiban csak mondta a magáét, hogy milyen véletlenek vannak az életben, mert az én levelem vette elsőnek kézbe, s rögtön abba is hagyta a borítékbontogatást, s ha akarom, akkor bontsuk fel együtt a többit... Akkor azért már egy kicsit észnél voltam, s azt mondtam, hogy talán azért nem kell ennyire sietni, erre ő rögtön kapcsolt, félreértettem, isten ments, hogy ő mostanra gondolt volna, hanem majd ,.. most odamegyünk, ahová aka­runk, vacsorázzunk meg valahol, s elbeszélgetünk ... így kezdődött. Olvasom újra az apróhirdetést. „36 éves, egyedülálló (el­vált), magas, kisportolt férfi mérnöki diplomával (két év a műegyetemen abbahagyva), 4000 Ft havi jövedelemmel’ (2200 Ft. anyagbeszerző), berendezett budapesti telefonos, nem OTP-s öröklakással (barátjáé, aki két évre külföldön kapott beosztást az egyik kereskedelmi kirendeltségen) gépkocsival (barátjáé) keresi intell. hölgy ismeretségét 20—30 évig...” A többi stimmel. Csak a zárójelbe tett kiegészítésekkel stim­mel viszont maga az egész hirdetés. Ja, a vége sem stimmel. „Házasság céljából”? Erre mondják Pesten, hogy kacag a mandulám. A kislány, méltánylandó türelemmel és tapintattal, no meg némi női fifikával, „leinformálta” a kisportolt úrifiút. Kiderítette mindazt, mit magam föntebb zárójelek közé rak­tam, azután fejére olvasta a férfinak. Aki csöppet sem hök­kent meg, sőt, két pofonnal vélte az ügyet ad acta tenni. A kislány erre rögtön harcias amazonná vált, s ha már a fizi­kai különbség erőben a férfi javára szólt, a kocsin állt bosz- szút. Betörte egy kődarabbal a szélvédő üveget. A férfi erre többszörösen becsületsértő jelzőkkel illette, s mivel mindez a Móricz Zsigmond körtér mellett, népes drukker-tábor jelenlé­tében történt, a hatóság is közbeavatkozott, rendőrségi ügy lett belőle. A kislány — hová is menjen az ember, ha védel­met keres —, mivel nem akarta, hogy az otthoniak bármit megtudjanak, a szakszervezeti bizottsághoz szaladt. Hát így kaptam én a telefonhívást. A fickóval, bár túl rossz erőben én sem vagyok, nem szor­galmaztam a találkát. Mit beszélhetnék vele? Maximum be- pörölne becsületsértésért, ha közölném vele a véleményemet. Mit tehetek akkor? Telefon a rendőrségre? Megnyugtatok. A kislány ügye már tisztázott, egyszer idézték csak be, többre nincs szükség, úgy veheti, mintha semmi sem történt volna. És a férfi? Figyelmeztetik. A botrány miatt. Fölmenteném én a lányt? Adjak tanácsokat: környezetében sok okos fiatalember dolgozik. Mérnöki diplomával is, technikusi végzettséggel is, szakmunkásként is. Négyezre igaz, egyiküknek sincs, örökla­kása sem, de: lakása lesz soknak a lakótelepen. És annál hamarább, minél előbb nősül. Kocsija sincs, de van becsülete, tisztessége ... A tanácsok nem sokat érnek. Van valami hihe­tetlen ostobaság mindabban, amit az ilyesfajta királyfiak mondanak magukról. Kocsi, diploma, öröklakás, telefon ... telefon ... még a telefon is. A stílus az ember. A stílus az ember? De hát, akkor hová tegyem a lányt, aki ott dolgozik Közép- Európa egyik legmodernebb olajfinomítójában, akinek szak­mája nap mint nap a legkorszerűbb technikához, műszerek­hez. automatikák sorozatához kapcsolódik, aki összeveszik a brigáddal, csak azért, mert unatkozni akar a munkásszállás egyik szobájában? Hová tegyem a lányt, aki apróhirdetéseket böngész, szí­nes ceruzákkal keretezgeti azokat, levelet ír, választ vár, fényképet küld. Egy ismeretlennek, soha nem látottnak. Küldi. Nézz meg jól, nem vagyok csúnya, tömzsi, jó a lábam, for­más ... Hová, milyen fényképre fér az rá, hogy a fejekben mi van? Milyen levélpapírra írható-róható fel, mi van a lélekben? Az idegekben? Mifélé gondolatok fogalmazódnak meg egy 23 éves lányban? Aki 1944-ben. világméretű fordulóponton szü­letett, amikor régi világ roppant össze, s új, más, a szellem­nek beláthatatlan teret nyitó birodalom keletkezett szocializ­mus néven? Egy apróhirdetés átlagosan húsz forintba kerül. Ügy lát­szik, húsz forintnak olykor sokkal több a vásárlóér­téke... Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents