Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-03 / 286. szám
^rSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSS'Z I BALÁZS. AZ EBADTA | s s Férfiembernek a nevét § I között nem talált az em- | berfia, akkor marad a Dé- | ^ nes, de erre már nyűgöd- § $ tan fofnaHni $ | tan fogadni is § Okos tekintetű. lehet 5 fekete ^ A manufaktúrától — a nagyüzemig § reveszi, hogy valami dől- ^ | gom vele, pontosan ^ | előttem megáll. ^ — Balázs, légy szíves | ^ mondd meg nekem, hogy S S hol van a vízgazdálkodási $! I társulat irodája!? $ | — Hát a bácsi honnan ^ | tudja, hogy engem Balázs- § | rtak nevezések? I — Csak úgy kitaláltam.. | | — Hát akkor találja ki ^ S i A PEST MEGVEI HÍRLAP KulONKIAPA«A XI. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM 1967. DECEMBER 3., VASÁRNAP sssssssssssssssssssssssss/ssssssssssssss)* SZERKESZTŐI ÜZENET A „Tíz tagú festőbrigádnak” üzenjük, hogy a brigád egyik tagja keresse fel szerkesztőségünket, hogy a leve’ükben felvetett problémával foglalkozni tudjunk. Névtelen levelekkel nem foglalkozunk. Nem kell már a sok meggyfaszár... Csibuk, szivar, cigaretta, szivarka Városunk szerepe a füstölés történetében Nagyapáink még sárgaréz- kupakos csibukokból szívták az illatos szabolcsit. Selmecen égették a pipafejeket, Nagykőrösön, Szatmári Jmre mű A szivarozás virágkora a XIX. század második felére esett. A Magyar Dohányjövedék a századforduló táján 517 millió szivart gyártott egy eszhelyében faragták hozzájuk a tendő alatt. A szivar „fogyaszmeggyfaszárakat. Akkoriban a pipázás még olyan általános volt Magyarországon, hogy az évente felhasznált kétezer vagonnyi dohánynak csaknem a feléből pipadohányt állítottak elő. Dr. Balányi Béla: w M KOROS! DISZNÓTOR REGEN in. Ha az asszonynép valamit elfelejtett, a gazda azt sem hagyta szó nélkül. A bort közben iszogatták. Még akkor is itatta a böllért a gazda, ha vita támadt valamilyen kérdésben. A böliér általában kérdezgette, hogy mekkora sonkát hagyjon. A házigazda ilyenkor a pipacsutorát kiemelte a szájából és mondta, vagy csak mutatta, hogy mekkora sonkát hagyjon. A húsok leszabása már a konyhában történt, amikor a disznó már bent volt. A reggeli ezután következett. Sült disznó vér volt a reggeli. Érdemes arról is szólni, hogyan vágták össze a kolbász- húst azelőtt, amikor még nem volt húsdaráló. Disznóvágáskor az összecsukható nagyasztalt szétnyitották s a disznó részeit ezen helyezték el. A szalonna eltávolítása után fogtak a kolbászhús összevágásá- hoz. A következő módon történt. Az asztalra egy nagyobb húsvágódeszkát, vagy egy tisztára mosott favágótökét tettek. Az asztal két ellentétes oldalához egy-egy gyalogszéket helyeztek el. Két javakorabeli férfi állott a székekre, kezükben az előző este kifent baltával. A két baltás ütemesen vágta a húst. A pipát nem volt szokás ilyenkor letenni, a kézmosás nem volt divatban. Csak az ingujjak voltak feltörve és úgy aprították a húst. Amikor már elég apró volt, egy rakásba kaparták az asztalon. A csöves paprika és a foghagyma ösz- szevágása következett. Amikor ezzel is elkészültek, következett a hús sózása, paprikázása és foghagymával való keverése. A kolbásztöltés sem volt egyszerű dolog, mert a bollér, ahogy a kolbásztöltö- ből nyomta a kolbászhúst a kolbászbélbe, egy gyereknek kellett mellette állnia egy zsákvarrótűvel, aki szurkálta a kolbászbelet, hogy légbuborék ne maradjon a kolbászbél és a hús között. Egy felnőtt a kész kolbászt karikára ösz- szecsavarta és a szakajtóba helyezte. Disznótor alkalmával óriási sürgés-forgás volt a házban és a ház körül. Óhatatlan eset ilyenkor, hogy valamit felborítsanak, vagy leejtsenek. Az ilyen eseteket tréfálkozással, csípős megjegyzésekkel kísérték. (Folytatjuk) tása” a második világháború után rohamosan csökkent, s manapság már kétségkívül a cigaretta az egyeduralkodó. 1960-ban a világon elfüstölt dohánynak több mint 75 százalékát cigarettába töltötték. Hazánkban jelenleg az összes dohánynak több mint a 90 százalékából cigarettát gyártanak. A legújabb dohányipari termék pedig a szivarka. Ez szivarízű, de enyhe aromá- jú, dohányfóliával burkolt, cigaretta méretű füstölnivaló. Egyébként a magyar cigarettagyártás rohamos fejlődése 1957-től kezdődött. Az utolsó tíz év alatt a magyar dohányipar többet fejlődött, mint fennállásának előző 90 esztendeje alatt. A híres szabolcsi dohány mellé felzárkózott a Dunához közelebb eső vidékeken termelt dohány is. Így például a legutóbbi mezőgazdasági kiállításon a kókai . Kossuth Termelőszövetkezet. dohánya j szerezte meg a kiemelt nagydíjat, hogy az aranyérmekről ne is beszéljünk. A Nagykáta t környéki dohány nemcsak minőségileg, de mennyiségileg is jelentékenyen hozzájárul a hazai igények jobb kielégítéséhez. A dohányipar pedig arra törekszik, hogy javítsa gyártmányai minőségét. Ne- I hezíti a helyzetet, hogy a géppark műszakilag elavult, j ezenkívül a ' kocsányieldolgo- \ zás sem kielégítő. Az azon- 1 ban örvendetes, hogy — a négy kommersz cigaretta kivételével — a csomagolás különösebb kívánnivalót nem hagy maga után. Az idén bevezetett1: csuklófedeles kartondoboz, valamint az új pipadohány po- j lietilénfóliás zsebtasakja már egészen korszerű. MA: KOLLÉGIUMA VATÄS Ma délelőtt 11 órakor, -ünnepély keretében, a megyei tanács művelődési osztálya hivatalosan is megnyitja a megye első általános iskolai diákotthonát. TIT-KÖZGYÜLES Délelőtt 10 órakor a művelődési ház klubtermében a TIT városi szervezete közgyűlést tart. A beszámolót Csikai Pál városi titkár mondjá, majd újjáválasztják a vezetőséget. ORSZÁGOS VASÁR Ma a vásártéren országos állat- és kirakodóvásár lesz. GSCHWINDTÉKTGL - A VILÁGEXPORTIG Vonatszerelvény Szobtól Nagykő ősig... TETSZETŐS külsejű ismertetőfüzet jelent meg a konzervgyárról. A gyárbeliek mind ismerik e kis képes füzetet, de olvasóinkat is bizonyára érdekli tartalma. Néhány" részletét az alábbiakban közöljük. ★ TAVALY, a rekonstrukcióval konzervgyárunk harmadik, lényegesen nagy méretű kezdődött fejlődésének az előző kettőnél gyorsabb fejlődést jelentő szakasza. E szaÍme, néhány érdekes adat a fejlődésről: kasz végére, 1970-re a Nagykőrösi Konzervgyár nemcsak Magyarországon, hanem Európában is az egyik legnagyobb és legmodernebb konzervüzem lesz. Három év múlva a gyár a fő szezonban napi 750—800 tonna (!) készárut bocsát ki. Ha akkor egyetlen vonattal kellene a nyersanyagot a gyárba hozni, annak a szerelvénynek az eleje Nagykőrösön, a vége valahol a határon, Szobnál lenne... termelési érték a termelés mennyisége az egy főre eső termelés évente 1958 111 mill. Ft 1965 429 mill. Ft 1970 1035 mill. Ft 17 700 tonna 56 200 tonna 110 000 tonna 11 tonna 18 tonna 28 tonna Rőfnyi kifli Megjelent rőfnyi kifli, egy forint. a boltokban a ára mindössze A konzervgyártás a ma- ság, közelebbről a kertészet, gyár élelmiszeriparban a fel- Nagykőrös és vidéke koráb- szabadulás előtt viszonylag ban is gazdag tapasztalatok- jelentéktelen szerepet ját- kai rendelkezett a kertész- szőtt. De ma már a hazai kedésben. A gyár fejlődésé- konzervgyártás a háború élőt- . vei párhuzamosan környéknek a harmincszorosa, kon- I künkön az utolsó tizenöt év- i zervexportunk pedig az ország pen megsokszorozódott az legjelentősebb tételei között öntözött ^rtek, zöldségesek szerepel a külkereskedelem-. gyümölcsösök száma. Pon- ben. Csak maga a Nagykő- A ö Irösi Konzervgyár mintegy tosan annak megfelelően, I ötven országba exportál. ahogy a gyár évről évre A KONZERVIPAR alapja több nyersanyagot szippan- természetesen a mezőgazda- tott fel. Álljon itt erről is néhány jellemző adat. Hét vége sportja Asztalitenisz: Birkózás: A Kinizsi felnőtt csapata A Kinizsi NB II-es felnőtt vasárnap délelőtt Gödöllőn az csapata szombaton és vasárnap EAC csapatával mérkőzik. Debrecenben lép szőnyegre. ______________________________ ökölvívás: é v szerződött terület tsz-ek száma áll. gazd. száma egyéni termelők 1957 4148 hold 42 4 3930 1959 5663 hold 45 4 5690 1961 7216 hold 129 11 870» 1967 * háztáji 13 118 hold 78 7 590* Csikay Márta: Vetkőző lány ÉS MOST LASSÚK azt a kollektívát, azokat az embereket, akiknek a vállán az egész fejlődés nyugszik. Az ő életük, munkájuk egyúttal a gyár élete és munkája is. Ez a kollektíva évtizedek erőfeszítéseiben kovácSolódótt össze. A gyár törzsgárdája ma már több mint ezer főt számlál, azaz az alkalmazottaknak csaknem egyhar- mada dolgozik a gyárban egy évtizednél régebben. Közülük negyvenéves törzsgár- dajelvényt visel egy, negyed- százados jelvényt 29, másfél évtizedest 221 és tízéves jelvényt 756 alkalmazott. Sokatmondó számok ezek. Hát ha még hozzávesszük, hogy a gyár főnökei, az üzemvezetők, az osztályvezetők ráajd- nem mind másfél-két évtizede állnak posztjukon és pályafutásuk többnyire ebben a gyárban indult. I Annak idején, a nagykőrösi Gschwindt-féle műszaki gárda — 1948-ban — egy konzerv- mestert és négy konzervse- gédet számlált. A múltból ezt a szakképzettséget örököltük. Ezzel szemben ma a Nagykőrösi Konzervgyárban így fest a helyzet: egyete-1 met, főiskolát végeztek négy-, vennyolcan, felsőfokú techni kumot huszonnyolcán, középfokú technikumot 207-en; a gyárban egyébként 714 szakmunkás dolgozik, közülük két szakmával rendelkeznek negyv^pen. A tanulásban nincs meg-rf állás. E pillanatban 185-en. tanúinak, közülük 27-en fel-; ső fokon, 72-en technikumban és 86-an gimnáziumban. Nem véletlen tehát, hogy a munkások között ma már vannak érettségizettek is, akik megtalálták élethivatásukat a konzervgyártásban. A JÖVÖ ezeknek az embereknek a kezében van, de ők természetesen számítanak — nem is tehetnének másképp — Nagykőrös és környéke földművelőinek további, kölcsönös hasznú támogatására Nem kétséges, hogy ez az összefogás hozzásegít minket mind a konzervgyár, mind a város felvirágzásához. Főit kolbász A 150. számú önkiszolgáló boltban csütörtöktől meleg, főtt virslit, illetve kolbászt árusítanak. Mi fán terem a linzer? HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS A CUKRÁSZATBAN A belgrádi tv heti műsora 1967 december 3 VASÁRNAP: 8.40: Népdalok és szórakoztató melódiák. 9.10: Adás földművelőknek. 9.55: Se fekete — se fehér. 10.40: Cirkusz mindenütt. H.IO: Elveszve a világűrben; 12.00: Szerelem, ah, szerelem. 13.00: Jégkorong: Szovjetunió—Kanada. 15.00: Torna: Bulgária—Olaszország—Jugoszlávia. 17.20: Filmszatirikon. 17.50: Volt egyszer... (népdalok). 18.20: Riport. 19.00: Forró, forró nyár. 20.50: Tv-magazin. 21.50: A régi Szarajevó. HÉTFŐ 17.40: Kicsiny világ. 17.25: Rajzfilmek. 17.40: Hol van — micsoda. 18.15: Ha ön a szívét fájlalja — e dal majd megvigasztalja. 18.45: A tudomány és mi. 19.15: Sportszemle. 20.40: Élő ostor. — Tv-dráma. 21.40: Operaszínpad. KEDD: 18.10. Riport. 18.30: Telesport. 19.10: Reggeltől alkonyaiig. 20.40: Dokumentumfilm. 20.55: „Három óra tízkor” — amerikai western- film. SZERDA: 17.05: Bábjáték. 17.25: Expedíció. 13.15: Kíváncsiak egyesülete. 19.00: tói december 9-ig Találkozások Titóval — Rodoljub Csolákovics visszaemlékezései. 19.30: Tv-posta. 20.40: Labdarúgás: Anglia—Szovjetunió. 22.25: Az idővel lépést tartva. CSÜTÖRTÖK: 17.10: Tik-tak. 17.25: Úttörő tv- stúdió. 18.15: Még egy lépés. 18.35: Táncüíemben. 19.00. Az ügyeletes utca. 20.30. Aktuális beszélgetések. 21.40: ,,Orpheus”-opera. PÉNTEK: 17.30: Adás gyermekeknek. 18.15: Jugoszláv beategyüttesek. 18.45: Szeretem az egész világot (szórakoztató). 19.05: Panoráma. 20.40: „Viktor Róbert” — amerikai film. 22.10: Szvjatoszláv Richter hangversenye. SZOMBAT: 17.00: Az ügyeletes utca. 17.40: Dalok, melyekét nem felejtünk. 17.55: Aranymikrofon. 18.15: Gyermekeknek. 19.15: Időgép. 20.30: A jugoszláv néphadsereg zenekarainak szórakoztató zenei fesztiválja. 21.40: Szerelem, ah, szerelem. 22.50: A JNH fesztiválja folytatása; 23.05: Elveszve a világűrben. Állandó adások: 18.00 órakor tv- híradó; 20.00 órakor tv-napló. A Kinizsi felnőtt ifjúsági és úttörő csapatai vasárnap délelőtt Hatvanban lépnek rin - be a VSE csapata ellen. MOZIMŰSOR A halál részére fenntartva. NDK bűnügyi film. Korhatár nélkül megnézhető. Kísérőműsor: A Fedcsenkó- gleccser. Amerika. Előadás kezdete: 3, 5 és fél 8 órakor. Matiné Örvényben Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor: Az özvegy és a százados. Derűs történet a szomorú ma- gárfimól. Főszereplők: Tolnay Klári, Sinkovits Imre, Szirtes Ádám. Szélesvásznú magyar film. Korhatár nélkül megnézhető. Kísérőműsor: Híradó; Távoli tájakon. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. A CUKRÁSZATBAN a hűtőgépek csendben duruzsolnak. Ilyenkor, délután már csak ketten vannak benn — ők a délutáni műszak. Pesti Antal cukrász és Bállá Lászlóné kézilány. Kézilány — forgatom gondolatban a szót. Milyen furcsa. Balláné legalább ötvenéves, s mint megtudom, többgyermekes családanya Valóban furcsán hangzik a szó: betanított kézilány. — Nekem ugyan már nem szokatlan — mondja Balláné. — Így hívják a szakmában azokat a nőket, akik szakképzettség nélkül álltak be annak idején, s itt szerezték meg a gyakorlati tudást. — Mikor kezdte? — faggatom. — Pontosan tíz esztendeje. — Hol? — A cifrakerti vendéglő konyháján. Tudja, mindig szerettem sütni-főzni, otthon is kedvem leltem benne. Aztán, amikor nőtt a család és el kellett helyezkednem, a kedvem szerint találtam helyet magamnak. A vendéglátóiparban. ÜNNEP, vasárnap előtti hangulat van a konyhán. Az asszony fürgén gyúrja, dagasztja a tésztát. Keveredik a vaj a liszttel. Tetejét hófehér cukor havazza. Nagyokat nyelve nézegetem, ahogyan a félbevágott citromok levét facsarja. — Szereti? — érti el gondolatomat Balláné. — En igen — válaszolom, — de szeretik-e a vásárlók is? — De mennyire — szól közbe a cukrász. — Az ABC- ben csak úgy kapkodják. Oda szállítunk a legtöbbet. Bár újabban mindegyik üzletben divatba jött a sütemény. — Mi készül az ilyen délutáni műszakon? — Többnyire aprósütemény — veszi át a szót a kézilány. — Vajas és kelttésztát is sütünk és sok krémlapot. — Ebből a masszából mi lesz? — Linzer. — Mennyi telik belőle? — Nem sok. Tíz kiló. De azért nem tanácsolnám a háziasszonyoknak, hogy eny- nyiből süssenek linzert, mert ha a negyedrészéből csinálják, akkor is elég az egész családnak egész hétre ... A HŰTŐGÉPEK csendben duruzsolnak, itt már vasárnapi hangulat van. Azon tűnődöm, hogy tulajdonképpen maholnap már nem is lesz kinek átadnom ezt a jó tanácsot, mert lassacskán mindenki rászokik a cukrászat süteményeire. Istenem, de messze is van már az a kor, amikor anyáink otthon sütöttek mindent, s milyen távoli az, amikor a munkás és a parasztember azt sem tudta, mi fán terem a linzer ... Rossi Károly
