Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-03 / 286. szám
I« re st HECTCI zMírlap 1967. DECEMBER 3.. VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink Mozdulatok A földtulajdon és a földhasználat legújabb rendelkezéseiről Az új termelőszövetkezeti törvénnyel egyidőben alkotta meg az országgyűlés a termelőszövetkezet használatában lévő földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló, 1967. évi IV. számú törvényt. A jogszabály rendezni kívánja az eddigi ellentmondásos helyzetet, és meghatározza a fejlődés útját. A termelőszövetkezetek több mint 8 millió kataszteri holdon gazdálkodnak, ezzel szemben ennek a területnek alig egyharmada van tulajdonukban, a többi az államé, más szervé, magánosoké, vagy olyan személyeké, akik semmiféle kapcsolatban nincsenek a termelőszövetkezettel. Szükség volt tehát a föld- tulajdon jogának és a föld- használat kérdésének mielőbbi rendezésére. A termelőszövetkezet a jövőben a föld tulajdonjogát a kívülállóktól MEGVÁLTÁS ÜTJÄN, az államtól, más szervtől átengedés útján ingyen vagy megváltás fejében, felajánlás útján szerezheti meg. Ezenkívül a Polgári Törvénykönyv általános szabályai szgrint is megszerezhetők mezőgazda- sági ingatlanok tulajdonjoga. A jogszabály lehetőséget ad a kívülállóknak, hogy megtartsák a föld tulajdonjogát, ha meghatározott időn belül -belépnek a termelőszövetkezetbe, ellenben, ha ezt nem tetszik, megváltási ár ellenében a tsz-é lesz a mezőgazdasági ingatlan. .A nem tsz-tagok földjei 1969. január 1. napjával kerülnek tsz-tulajdonba, kivéve, ha eddig az időpontig a föld tulajdonosát felveszik jíagnak. ÁTENGEDÉSSEL kerüljek termelőszövetkezeti tulajdonba az állami földek és az erdők. Ez utóbbi földek átengedését a járási tanács végrehajtó bizottságától kérheti a tsz, ha biztosítani tudják a föld rendeltetés szerinti hasznosítását. A járási földhivatal vizsgálja felül, hogy 'az előbb említett feltételek íennállanak-e, és hogy a földek nagyüzemileg hasznosít- hatók-e. A járási földhivatal javaslata alapján hoz azután határozatot a tanács. Az átengedett földért térítést kell fizetni. TÉRÍTÉS NÉLKÜL a külterületen, a zártkertben és a belterületen lévő területek kerülhetnek tsz-tulajdonba, úgyszintén a legeltetési bizottságok kezeléséből a termelő- szövetkezet használatába adott ingatlanok és vagyontárgyak, valamint egyes megszűnt szervezetek tulajdonában és a termelőszövetkezet használatában lévő ingatlanok és vagyontárgyak, és azok az ingatlanok, vagyontárgyak, amelyeket a termelőszövetkezet juttatásként vagy egyéb címen ingyenes és határidő nélküli használatra kapott. FELAJÁNLÁS útján a magántulajdonban és az egyéni használatban lévő földek tulajdonjogát is megszerezheti a szövetkezet. Az elfogadásról a termelőszövetkezet vezetősége dönt. Ilyen esetben a megállapodást a járási földhivatal hagyja jóvá A jogszabály szerint a tsz tulajdonába kerül megváltás ellenében az a föld is, amelynek tulajdonosa január 1. napja után válik kívülállóvá. (Kilép a tsz-ből, kizárják stb.), vagy ha megszűnnek azok az okok (pl. haszonélvezeti jog), amely miatt nem kerülhetett eddig a tsz tulajdonába a föld. Ugyancsak a tsz tulajdonába kerül megváltás ellenében az a föld. amelyet a kívülálló január 1. napja után örököl. Az örökösnek is megvan azonban az a joga, hogy az örökölt föld tulajdonjogát megtartsa, ha belép a termelőszövetkezetbe. Fontos rendelkezés, hogy a közjegyző köteles az örökös figyelmét felhívni, hogy földje nem kerül termelőszövetkezeti tulajdonba, ha a hagyaték átadásától számított három hónapon belül tagként felveszik a tsz-be. A szövetkezet tulajdonába kerül megváltás ellenében az a föld is, amely kívülálló tulajdonában van, de valamelyik családtag vagy olyan személy lép be 1168. január 1. után tsz-be, akinek beviteli kötelezettsége alapján kerül a földterület a tsz használatába. Széles körben biztosítja a jogszabály a termelőszövetkezet tagjával együttélő házastárs, élettárs, az özvegy tulajdonában álló földingatlan vagy olyan idős személy tulajdonában lévő föld magántulajdonban való hagyását, akinek földje a családtag beviteli kötelezettsége alapján került a tsz használatába, vagy amely területen haszonélvezet van. Abban az esetben, ha változás áll be, pl. a haszon- élvezeti jog megszűnik, akkor a tsz vezetősége a változást követő 15 napon belül tartozik bejelenteni azt a járási földhivatalnak. E törvény hatálybalépése (1968. január 1.) után a tsz által haszonbérelt föld sem kerül tsz-tulajdonba. Megjegyzendő, hogy termelőszövetkezet ez idő után csak abban az esetben vehet földet haszonbérletbe, ha az nem esik beviteli kötelezettség alá, vagy a törvény alapján nem kerülhet tulajdonába, ■; és nincs szükségé a föld tulajdonjogának megszerzésére. Az ilyen haszonbérletre a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. A megváltási ár a földterület minősége, mennyisége, művelési ág szerint változik, erről bővebben a következőkben adunk tájékoztatást. Beszélgetések egy vizsgálat előtt mmmm* Foto: Kotroczó ELSŐ BESZÉLGETÉS Kiss Sándor az Üllő és vidéke Körzeti Fmsz ellenőrzési csoportjának munkatársa: — Jöjjön ki Üllőre. Súlyos visszaélések vannak. Nagy leltárhiányok, bizonyítható sikkasztás, de az elnök elkeni a dolgokat. Nem is ok nélkül ... Például Dombóvári Lászlóné, aki jelenleg a fűszerbolt vezetője, a zöldségesbolt átadó leltárakor ötezer forint értékű árut akart eltulajdonítani. Majd amikor a leltár egyeztetésekor kiderült, hogy ötezer forint hiánya van, leltármódosítást kért, m mondván, hogy megtalált még 2 zsák mákot, két zsák rizst, mely fedezi a hiányt. A főkönyvelő feljelentést tett ellene, de az ügyet elkenték... De van még ilyen eset... E bejelentés nyomán utaztam Üllőre. MÁSODIK BESZÉLGETÉS Wágner Ferenc, a szövetkezet főkönyvelője: — Nézze kérem, engem hiába faggat. 51 éves vagyok, nekem nyugalomra lenne szükségem. Most már látom, hogy nekem itt igazam nem lehet. Kérem, hagyjon ki engem ebből a dologból. — Nemrégen még ügyészségi feljelentést tett! — Igen! Aztán a nyomozást megszüntették, engem pedig figyelmeztetett az elnök, hogy jobb lesz, ha abbahagyom a „p iszkálódást”. HARMADIK BESZÉLGETÉS Üllő község tanácselnöke: — Sokat hallunk a szövetkezetben folyó dolgokról. Magam is igazgatósági tagja vagyok a szövetkezetnek, így hivatalból is érdekel az ügy. Kineveztünk egy hármas bizottságot a szövetkezetben észlelt visszásságok pontos felderítésére. De a legtöbbet a főkönyvelő tud elmondani ... — Nem akar beszélni... — Hívjuk be ide a tanácsházára ... NEGYEDIK BESZÉLGETÉS Wágner Ferenc főkönyvelő a tanácselnök irodájában: — Dombóváriné esete úgy G YERMEKNE VELES „Ne szólj a felnőttek dolgába!“ Sok gyereknek mondja ezt a szülő, néha ingerülten, néha sértődötten a felnőttek beszélgetését hallgató gyereknek, amikor közbeszól, véleményt nyilvánít, állást foglal, kritizál. Sokszor éppen a jó tanuló, értelmes gyermekek — akik egyébként szót fogadnak —, viselkednek ilyen tapintatlanul. Mi ennek az oka? Ezzel többnyire minden szülő tisztában van. A gyerek „szerepelni” akar. A szereplési vágy egyes gyerekeknél fokozottabban, másoknál enyhébb formában mutatkozik meg és igen gyakran nevelési hibák következménye. Az a gyerek, akire nem nagyon figyelnek a családban, nem hallgatják meg véleményét, ha vendégek jönnek egyszerre kotnyelessé válik, számítva arra, hogy idegenek előtt a szülők nem ragadtatják el magukat és őt sem intik le. De mindenhez „hozzászól’’ az a gyerek is, akit a családban sokat csodálnak, vagy csodáltak kicsi korában. Most igaz: nem kisbaba már, de nem érzi jogosnak, hogy amiért iskolás, már ne figyeljenek okoskodására, hiszen véleménye szerint hozzászólásainak most már több értelme van, mint mikor még csacsi kisbaba volt. A büntetés, a rákiabálás csak újabb ellenvéleményt vált ki, de az eddig beidegző- dött rossz szokásson változtatni nehezen tud. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az a gyerek, akit kicsi korában folyton szerepeltettek, később már nem szoktatható le erről, de sok türelem és megértés kell hozzá. Először is ha nem akarjuk, hogy gyerekünk belebeszéljen a felnőttek dolgába, ne engedjük részt venni a felnőttek összejövetelén. Nyugodt hangon közölhetjük vele, hogy a barátaink hozzánk jönnek, velünk akarnak beszélni. Ö köszönhet nekik, de azután el kell mennie másik helyiségbe. Mi sem zavarjuk meg az ő baráti társaságát. Ez azonban csak formai elintézés. Lényegileg akkor oldjuk meg, akkor neveljük rá gyermekünket a helyes magatartásra, ha szereplési vágyának más keretek között tág teret biztosítunk. Az élénk érdeklődésű, gondolkozó gyermekek nem elégszenek meg azokkal az ismeretekkel, amelyeket az iskolában kapnak, vagy olvasmányaikból, rádióból, tv-ből szereznek. Képzeletük állandóan működik, összevissza forgatják az észlelt dolgokat és természetesen közölni is akarják mindazt, ami olyan erősen foglalkoztatja őket. A közlési vágy mind fokozottabbá válik, ha nincs lehetőség arra, hogy valakinek elmondhassa, mert otthon állandóan leintik őket. „Nem tudnál nyugton maradni, senkisem kiváncsi a fecsegésedre”, így ha a legcsekélyebb alkalom nyílik rá, megállíthatatlanul beszélnek. A gyermek bőbeszédűségét akkor tudjuk korlátok közé szorítani, ha alkalmat adünk arra, hogy velünk tárgyalhasson, vitatkozzék, véleményt nyilvánítson. A vita és a véleménynyilvánítás nem jelenti azt, hogy felesel, vagy szemtelen. Tárgyilagos vita, amiben mindenki nyíltan megmondja, ha valamit másként lát, és megmagyarázza, hogy mi az ő álláspontja. Lehet, hogy a gyerek látja helyesebben, akkor ezt el is kell fogadnunk. Ha viszont nincs igaza, akkor kifejtjük álláspontunkat, és érvvel hatunk rá. A vita természetesen nem jelenti azt, hogy minden követelményünket, kívánságunkat vita alá bocsátjuk és szavazás útján döntjük el, hogy kinek van igaza. Vannak olyan követelések, amelyeket pár szóval megmagyarázunk, de nem vitatkozunk. A vita akkor eredményes, ha nem a hétköznap apró dolgait tárgyaljuk, hanem átfogóbb, általánosabb érvényű szabályokat. Mint pl. a helyes magatartási formákról általában vagy a becsületességről, őszinteségről, barátságról, egyszóval erkölcsi normákról. Lehetőleg kerülnünk kell a személyeskedést. Az ilyen viták amellett, hogy szereplési lehetőséget adnak a gyereknek, érlelik gondolkodás- módját is. (Dr. H. A.) történt, hogy eigy könyvelési hibából 10 000 forinttal kisebb készletjelentést kapott. Látta, hogy többlete van, ki akarta menteni. A leltározók o magánház udvarán tárolt több zsák árut megtalálták, de Dombóváriné azt vallotta, hogy ez már eladott áru, amit még nem szállítottak ell így nem vették be a leltárba. Később, amikor a hiány kide- 1 rült, előbbi — jegyzőkönyvbe mondott — állítását visszavonta és kérte a leltár módosítását. Ezt én megtagadtam és feljelentést tettem ellene, sikkasztási kísérlet címén. Az ügyészség az elnök fegyelmi hatáskörébe utalta az ügyet... — Mi lett a fegyelmi végeredménye? — Nem tudom... ÖTÖDIK BESZÉLGETÉS Megkértem a tanácselnököt, hogy érdeklődjön Pásztor László elnöknél a fegyelmiről. — Azt mondta, hogy most nem tud beszélni velem, majd visszahív... Állítólag most gépelik a jegyzőkönyvet — mondta Wágner Ferenc főkönyvelő. A beszélgetés november 27- én délben zajlott. Két nap múlva valóban megkerült a jegyzőkönyv. November 27-i dátummal. A fegyelmi bizottság egyetlen tagja az elnök. A büntetés: írásbeli megrovás, a nyereségrészesedés ötven százalékának megvonása. Mindez egy ötezer forintot meghaladó nyilvánvaló sikkasztási kísérletért, a másik ötezer kálóban leírható... HATODIK BESZÉLGETÉS — A szövetkezetben mindenki arról beszél, hogy aki az elnök baráti köréhez tartozik, annak mindent szabad, annak a szabálytalanságait elkenik — mondja a tanácselnök. — Érdemes megvizsgálni Boda Jánosnó ügyét, ö az új zöldsógesbolt-vezető. Azelőtt az elnök titkárnője volt. Ott is súlyos hiányok vannak ... HETEDIK BESZÉLGETÉS Boda Jánosné, a zöldségesbolt vezetője. Fiatal asszony, kereskedelmi gyakorlata egyáltalán nincs. — Hogy állították magát ennek a boltnak az élére, szakképzettség és gyakorlat nélkül? — Mondtam a Lacinak, hogy szeretnék idekerülni. — Ki az a Laci? — Hát az elnök! — Nem félt, hogy nem ért hozzá? — Nem... — Három hét alatt ötezer forint hiánya volt. Ebből 1700 forint készpánzhiány. — Nem tudom, hogyan lehet ... — Mi történt az 1700 forinttal? — Odaadtam Brecsik István ecseri tsz-tagnak. — őstermelő? — Nem __A Bosnyák téri p iacon szokta az árut vásárolni. — Mikor adta oda a pénzt? — Egy hónapja. — Hozott érte árut? — Nem ... — A szövetkezettől kapott valamilyen határozatot a pénz befizetésére? — Nem... Pedig már tizen - hatodika óta itt a pénz a táskámban ... De nagyon kérem, ennek az ügynek ne menjen utána, mert ez nekem sok dolog miatt nagyon kellemetlen lenne... NYOLCADIK BESZÉLGETÉS Pásztor László, a szövetkezet elnöke: — Bodánét azért helyeztem ki a zöldségboltba, mert sok baj volt a munkafegyelmével. — Gondolta, hogy minden szakképzettség nélkül megbirkózik a feladatokkal az egyszemélyes üzletben? — Más is van ilyen ... — Nem gondolja, hogy mindkét esetben liberális volt? — Tudom... De persze volt, amikor szigorú akartam lenni. Itt van például az eszpresszó vezetője. El akartam bocsátani több szabálytalanság miatt. Ekkor a SZÖVOSZ- tól jött ki egy ellenőr és utasított, hogy ne csináljak ügyet a dologból. Azóta a vezető felfüggesztett börtönbüntetést kapott visszaéléseiért, mégis a helyén van! KILENCEDIK BESZÉLGETÉS Brecsók István az ecseri tsz beszerzője: — Valóban vettem árut Bo- dánénak. Természetesen csak szívességből — mondja. A „szívességből" vásárolt árut az ecseri Törekvő Tsz teherautóján szállította le Bodánénak. — Kapott Bodánétól 1700 forintot? — Soha. Mindig csak a leszállított áruért fizetett!-j- Szabályosnak tartja, hogy a tsz kocsijával magánüzleteket bonyolít le? TIZEDIK BESZÉLGETÉS Az üllői tanácsháza előtt találkozom Brecsók Istvánnal. „Véletlenül” Bodáné is vele van. — Tényleg adott nekem Bodáné 1700 forintot... — mondja Brecsók. — Mikor? Tanácstalan csend ... — Valamikor augusztusban ... De árura adta. — Bodáné csak október 13- án vette át az üzletet... — Akkor később... Nem tudok ón mindenre emlékezni. — Akkor nyugtát is írtunk a pénzről — szól közbe Bodáné. — Hol a nyugta? — Elveszett — mondja Bodáné. TIZENEGYEDIK BESZÉLGETÉS A bejelentést.tevő Kiss Sándor, az ellenőrzés munkatársa, aki többek között visszaéléseit is leleplezte: — Nem kell ebből ügyet csinálni — mondja a bejelentés után egy héttel. — Nekem az elnök főnököm... Remélem, nem derült ki, hogy én tettem a bejelentést... KORÁNTSEM TELJES ÖSSZEGEZÉS Egy rövid vizsgálat is — enyhén szólva — a lazaságok halmazára derített fényt. Elhallgattam azokat a beszélgetéseket, melyek igazságának nem volt módom utána nézni. Tény, hogy Pásztor László érthetetlen módon tűri ezeket a visszaéléseket. Elnézi, hogy a szövetkezet eszpresszóját erkölcsi bizonyítvány nélküli, jelenleg büntetés alatt álló személy vezesse. Elnézi, hogy beosztottjai a szövetkezet vagyonát saját készpénzükként kezeljék, abból szabálytalan módon kereskedjenek. A kiugrott készpénzhiány ügyében egy hónap elteltével sem intézkedik. Dombóváriné 5000 forintot meghaladó manipulációs kísérletére mindössze enyhe és csak a vizsgálat megindulása után kiadott fegyelmi büntetés az ítélet... Ilyen körülmények között érdeklődéssel várjuk a hamarosan elkezdődő MESZÖV-vir gálát eredményét. Ősz Ferenc A labortól a termesztésig A Duna Tsz az egyedüli az országban, ahol gombacsírát tenyésztenek korszerű laboratóriumban. Évente mintegy 260—280 ezret nevelnek. 10—15 ezer hengernyi csírát exportálnak. A tsz gombatelepein, 160 000 négyzetméternyi pincében évente 85—90 vagon fehér és krémszínű sampinyon gombát termelnek. 15—20 vagonnyit exportálnak frissen és tartósított formában is. A gomba nagyobbik részét Budapesten a tsz 12 árudájában és egyéb zöldséges boltokban értékesítik. A gombatermelés évi 35 millió forint termelési értéket jelent a tsz- nek. j
