Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-31 / 308. szám

961. DECEMBER 31., VASÁRNAP Év végi expozíció legyen olcsóbb szenvedély a (oio Az esztendő utolsó órádban faggatjuk az OFOTÉRT igaz­gatóját, hogy mát ígér a jövő év a fényképezek nagy tábo­rának. — Mi n denekelőt t szeretet­tel köszöntőm a Pest megyei Hírlap olvasóit. Testem ezt azért, mert az elmúlt eszten­dőben nagy sikerű közös fotó­pályázatot bonyolítottunk: az OFOTÉRT és a Pest megyei Hírlap. A győzteseknek külön gratulálunk. — Térjünk át az újdonsá­gokra. — Vállalatunk önállóan bo­nyolítja külön,böző cikkek be­hozatalát. Ez lehetőséget ad arra, hogy a vásárlók érdeké­ben konkurrenciát teremtsünk az egyes gyárak, illetve gyárt­mányok között. Magyarán: megszűnik az egyeduralom. — Drágább passzió lesz-e a foto? — Semmiképpen sem. Tisz­tában vagyunk azzal, hogy a Sotografálás a leghasznosabb szenvedélyek közé tartozik. Ezért is törekedtünk sok olcsó gép behozatalára. A jövő esz- lendőben papírból és filmből kétszeres mennyiség áll ren­delkezésre. Minden javítást legkésőbb négy héten belül el- végzünk. Szóba került, hogy esetleges többszöri javítás után vagy a megengedettnél hosz- szabb javítási idő esetén új vagy ‘cseregépet adjunk. To­vábbi kedvezmény, hogy a szí­nes felvételeket két hét he­lyett nyolc nap alatt készítjük el. Ehhez kívánunk 1968-ra fo­tósszerencsét és szép felvétele­ket tgy — Húszán maradtak otthon Amikor az Örkényi Haladás Termelőszövetkezet berendez­te galvanizáló üzemét — a községből Péstre járó szak­emberek közül húszán ma­radtak otthon, és vállaltak ál­landó munkát a közös gazda­ságban. Azóta újabb részle­geket szerveztek, s a szakmai képzettséggel nem rendelkező tagok egy részét is foglalkoz­tatni tudják. Működik már a hordómosó is, ahol az olajos vashordókat tisztítják. Videoton-gyár A tizenegyezer dolgozót fog­lalkoztató székesfehérvári hír­adástechnikai nagyüzem, a Villamossági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyára ja­nuár elsejével felveszi a „Vi­deoton Rádió és Televízió Gyár” nevet. HEH KOMMENTAR Nemcsak Gombán... Gombáról kapott levelet szerkesztőségünk, Pete Sán­dor írta. Levélírónk arról kerekített tömör kis cikkecs­két, hogy az ottani Tünde eszpresszóban ... de hát nem­csak gombai ügy ez, s ezért kell többet írni róla, mint amennyi a levélben van. Nem, nem a „szokott” kereske­delmi panasz. Levélírónk többre, s fontosabbra figyelt fel. Arra, hogy kora este — hét óra volt — három fiatal- asszony is ott szórakozott a presszóban, mind emelke- dettebb hangulatban. Férjüktől külön élnek, mi dolga hát a világnak velük? Csakhogy: mindhármuknak pici gyermeke van otthon. A mama a presszóban, a gyermek otthon, egyedül. És ezért nemcsak gombai ügy ez! Egy-egy ember sorsát ezer tényező alakítja ki. Az is, mégpedig alapvetően, hogyan-miként alakult gyermek­kora. Tudományosan igazolt tény, hogy a lelki sérülések melyek később, oly nagy hatással vannak a felnőtt em­ber életére, zömében a gyermekkorra vezethetők vissza. A szülők rendezetlen életére, az iszákossá-g okozta család- bomlásra, a szeretet és törődés hiányára. Mert a kisgyer­meket oly könnyen magára hagyó, s szórakozni induló mama — s ez a levélből is kiderül — nem valami vé­letlen, s egyetlen alkalommal tette, teszi ezt. Nan mint nap, estéről-estére így megy ez; életforma lett, más eset­ben lesz belőle. Változás csak annyi, hogy később a na­gyobb gyerek marad egyedül otthon. Csak addig, míg végül maga is ráun az egyedüllétre, s csavarogni kezd ... Logikus folyamat, akár táblára Is felrajzolható képletek: ha a mama... akkor a gyermek ... ha a gyermek, akkor a jövendő felnőtt... És itt, ezért válik társadalmi kérdés­sé a magukra hagyott gyermekek sorsa. Naivitás lenne azt hinni, hogy bármiféle adminiszt­ratív intézkedésekkel gátat építhetne a társadalom. Sok­szor bebizonyosodott, hogy ilyen kérdésekben az „elren­delem”, a „felszólítom” semmit nem ér. Szülői szeretetet, felelősséget nem lehet rendelkezések betűivel kicsiholni. Am atn-a sem szabad hagyatkozni, hogy: vagy van, vagy nincsen. Egyszer már át kell törni a bűvös kört, azt, hog" a rendezetlen életű szülők gyermekei, felnővén, szüleik életét folytatják tovább. Mert többségükben — a kivételek tiszteletben tartásával, mert vannak ilyenek — ezt teszik. Hogyan törhető át a bűvös kör? Ügy, hogy a tagadhatat­lan és tiszteletre méltó eredmények ellenére, többet, sokkal többet teszünk a családi nevelés minimális felté­teleinek kialakításáért az emberek egy részénél, illetve e nevelés elmélyítéséért, a családok másik részénél. Töb­bet, de hogyan? Ügy hogy — például — a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok ne tetszetős, de papíron ma­radó munkaterveket készíthessenek, hanem: tevékeny­kedjenek. Egy-egy faluban nem nehéz felmérni, melyek azok a családok, ahol a legtöbb veszély fenyegeti a gyer­meket, s ha ilyen esetekben csak minden tizedik család­nál talál megértésre a figyelmeztető szó, már megérte! Sok esetben bizonyult eredményesnek a munkahely fel­keresése. Egy-egy erős közösség erkölcsi hatása, erélyc képes visszafordítani a zsákutcába tartókat, családjuk, s a közösség felé. Ha tíz esetből csak egy... már megérte! Oda kell figyelni ezekre a bezárt, magúiéra hagyott gyermekekre: ők te ott lesznek a holnap felnőttjei között. És nem közömbös, egyénileg, társadalmilag sem, m i- lyen felnőttként lesznek ott! Krónikás Karikatúra-kiállítás metország felett aratott győ­zelem évfordulóján nyílik meg a tavaszi békehónap esemény- sorozata, amelyet 1968-ban a szolidaritás jegyében rendez­nek meg. 1968: Emberi jogok éve Tavaszi líékelBÓmap Békemozgalmunk vezetői és meg Wroclawban az értelmi- aktivistái országszerte kialakí- ségiek nemzetközi összekötő tották már jövő évi munka- bizottsága, majd pedig Buda- programjuk körvonalait és pa- pesten a magyar értelmiség pírra vetették azokat a főbb nemzeti bizottsága, elgondolásokat, amelyekre az Május 8-án a fasiszta Né- új esztendő akcióit építik. Megemlékeznek arról, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete az emberi jo­gok évévé nyilvánította 1968-at. Továbbra is megtisztelő köte­lességüknek tartják, hogy se­gítsék a még gyarmati sorban élő népek szabadságharcát, tiltakozzanak az elnyomás, az emberi jogok megsértése el­len. Kiveszik részüket a Haza­fias Népfront 4. kongresszusá­nak előkészítéséből. Jó előre megalapozzák a magyar forradalmi munkás­mozgalom közelgő félévszáza­dos jubileumainak ünnepsége­it. Rendezvényeiken tekinté­lyes helyet szentelnek az őszi­rózsás forradalom 50. évfordu­lójának, felidézik azokat a napo­kat, amelyek lényegében megnyitották az utat a Magyar Tanácsköztársaság megt eremt éséhez. Ezzel egyidejűleg hozzákezde­nek a béke-világmozgalom ki­bontakozása 20. évfordulójá­nak előkészítéséhez is. Szá- montartják: 1949-ben alakult Habszifon A Jászberényi Hűtőgépgyár a jövő évben megkezdi az első hazai háztartási habszifon gyártását. A szikvízszifon el­vein alapuló készülék nitro- génoxiddal töltött patron se­gítségével percek alatt „veri fel” a habot. Tojás-alapanya­gú, tejszín és borhabot egy­aránt rekordgyorsasággal ké­szít. Alkalmas lesz a készülék különféle turmix-italok i ké­szítésére is. A készülékből 1968-ban 25 000-et hoznak for­galomba. Nyitás ma VadászszereiKse Ritka vadászszerencsével di­csekedhet Farkas Béla, a kis- somlyói Előre vadásztársaság tagja. A legutóbbi körvadá­szaton 190 kilós vaddisznót lőtt. Az állat agyarának hosz- sza 18 centiméter. Tizenkét év után újra kiál­lítótermet kaptak a képzőmű­vészet könnyű műfajának munkásai, a karikaturisták. Az 5. magyar karikatúra-ki­állítás zsűrije 46 művész mintegy 900 alkotásából 325-öt bocsátott közönség elé. Raj­zokkal, kollázsokkal, tárgy- kompozíciókkal mutatkoznak be olyan neves alkotók, mint például Várnai György, He­gedűs István, Kaján Tipor, Réber László, Pusztai Pál, ^»9 ^SSS**" Szüü-Ebabó József és Vasvári Anna. A Magyar Képzőművészek Szövetsége, a Magyar Üjság- írók Országos Szövetsége és a Kiállítási Intézmények ren­dezte tárlatot Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesz­tője nyitotta meg szombaton a Műcsarnokban. Sorban és sor előtt Üj könyv jelent meg a Zrí­nyi Katonai Kiadó gondozásá­ban „Sorban és sor előtt” cím­mel. A 160 képpel illusztrált, csaknem 300 oldalas kötet té­maköre igen széles skálájú. A szerzők, köztük neves írók, köl­tők, publicisták, katonai szak­írók — Mesterházi Lajos, Vá­ci Mihály, Zalka Miklós, A bo­dy Béla, Szakonyi Károly és mások — azokhoz a fiatalok­hoz szólnak, akikben számos kérdés vetődik fél a katona­életre való felkészüléssel s magával a katonaélettel kap­csolatban. Ma délután 2 érakor nyitja meg kapuit a főváros új szállodája, a Budapest körszálló. Az építészetileg is új módon megoldott luxus- szállodában máris 350 vendég foglaltatott helyet. A 65 méter magas, 18 emeletes körszállóban első osztályú étterem, bár, eszpresszó, tető­eszpresszó — amelyet estére bárrá alakítanak át — és magyaros bo­rozó várja a vendégeket. Az új szállodában 800 ember, szállodai al­kalmazottak és kivitelező szakemberek dolgoztak éjjel-nappal, hogy estére minden a helyén legyen, minden ragyogjon. SCI ÉRTI? Az új munkaszervezés és jövedelemelosztás tapasztalatai a szentmártonkátai Kossuth Tsz-ben 1967 nyár elején riportot közöltünk „Még nem értik” címmel a szentmártonkátai Kossuth Tsz-ből. A termelő­szövetkezeti tagokat a határ­ban, munka közben kerestük fel és kértük véleményüket. Rossz volt a hangulat, kifogá­solták a vezetőség által aján­lott új munkaszervezést, jöve­delemelosztást. Riportunkban hangot adtunk ennek, s ezt a tsz elnöke levélben kifogásolta. Abban egyeztünk meg Pál Károly elvtárssal, a tsz elnö­kével, hogy az év végén még egyszer visszatérünk a témá­ra. Az új munkaszervezés és jövedelemelosztás lényege a következő: a korábbi mun­kavállalás alapján történő te­rületkiosztást a kapásoknál megszűntették. Helyette a szakemberek által készített munkaerőmérleg alapján, munkanapra szerződtek a ta­gokkal. A szerződésnek két formája volt: az egyik a "égy-, a másik az ötnapos munkahét. Az előbbi szerző­désre 1200, az utóbbira 1600 négyszögöl háztáji illette meg a tagot. A négy napra szerző­döttekkel úgy állapodtak meg, hogy júliusban és augusztus­ban nem kötelesek a termelő- szövetkezetben dolgozni. Iyen szerződést mintegy 40 tag kö­tött. Főleg olyanok, akik csa­ládi művelésre szőlőt vállal­tak, vagy olyanok, akiknek, ahogy Szentmártonkátán mondják, „erős a háztájijuk”. A jövedelemelosztásnál áttér­tek a készpénzrészesedésre. A vezetőség úgy számított, hogy az új munkaszervezés és jö­vedelemelosztás ösztönzőbb lesz, mint a korábbi, ezért je­lentősen megnövelte a mun­kaigényes növények területét. Módszerül ugyanazt válasz­tottuk, mint tavasszal. Elsőnek a tagokat kérdeztük meg. Most, a téli időszakban, csak a tanyaközpontban adódik munka, itt találtunk embere­ket. Acs Kálmán, növényter­mesztő, a szövetkezet vezető­ségének tagja, a leltározó bri­— Nem vált be a vezetőség elképzelése — mondotta hatá­rozottan — felül kell vizsgál­ni, s változtatni rajta, amíg nagyobb baj nem következik be. Részletesen kifejtette véle­ményét: — Tavasszal az időjárás miatt megkéstünk a munká­val, főleg a kapálással. Jófor­mán meg sem kezdtük a nö­vényápolást, máris csődöt mondott a téli számítás. Ki­derült, hogy kevés a munkaerő. fel­csa­Próbáltunk kívülállókat fogadni; nem sikerült. A ládtagok, akik előző évben mindig a tsz földjein dolgoz­tak, elmaradtak. Aztán ott volt a szerződés, amely, mind­össze négy, vagy öt napra kö­telezte a tagokat. A munka torlódott, egyre nehezebb lett a kapálás a késlekedés miatt. Oda jutottunk, hogy cukorré­pát kellett kiszántani, volt gáddal vette számba a tsz olyan kukoricaterületünk. vagyonát. Szívesen állt rendel- amelyet egyszer sem kapál- kezésünkre: tunk meg. A legnagyobb baj véleményem szerint azonban az, hogy azoknak a munkafe­gyelme és felelősségérzete is romlott, illetve csökkent, akik rendszeresen megjelentek a munkában. A munkaerőhiány egész esztendőben kísértett. A kapá­sok termésátlaga, a mák ki­vételével, nem érte el a ter­vezettet. Nagy mennyiségű kertészeti termék is a földön maradt. A kukoricát úgy si­került betakarítani, hogy a szomszédos községből. Tápió- szecsőről fogadtak fel mun­kásokat. Marosi Pál üzemegységveze­tő a kukoricaválogatókat el­lenőrizte, amikor megkértük, mondja el, hogyan vált be a szövetkezetben az „újítás”? — Alaposan elszámította magát a vezetőség. Egyrészt azért, mert túl sok munkaigé­nyes növényt tervezett, más­részt azért, mert azzal, hogy megengedte a négynapos szerződést, egyben lemondott a munkaerőről. __— Miért szerződött a veze­tőség a tagok egy részével négy napra? így akarta magát „bizto­sítani”, nehogy a tagok mun­kát követeljenek. Visszájára fordult a helyzet: nem a tagok kérték a munkát, hanem mi őket, hogy jöjjenek dolgozni. Marosi Pál érdekes megálla­pítást is tett: — Az a baj, hogy nálunk ellentét van a tagok között a jövedelemelosztás miatt! A tagok egyik része olyan, aki földet hozott be, ért a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents