Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-22 / 302. szám

1967. DECEMBER 22., PÉNTEK rt»i Micro itfáíriap Tv, magnó, rádió . Megjutalmazták a klubvetélkedő legjobbjait Véget ért'az ifjúsági klubok féléves vetélkedője. A kima­gasló eredményeket azok ér­ték el, akik sokoldalúan ké­szültek egy-egy versenyre, elő- vetélkedöket szerveztek, elő­adásokon bővítették a tárgy­hoz tartozó ismeretüket. A váci Kötöttárugyár ifjúsági klubja televíziókészüléket, az aszódi művelődési ház klubja magnetofont, a törteit műve­lődési ház klubja rádiót és a nagymarosi művelődési ház könyvsorozatot kapott a KISZ- től jutalmul. A Pest megyei Népművelési Tanácsadó külön jutalmaképpen rádiót kapott a táborfalvi és a felsőgödi mű­velődési ház ifjúsági klubja. Sztereo lemezjátszóval jutal­mazták Ceglédbercel, Üröm, Cegléd és lsaszeg művelődési házainak klubjait. Az MHD váci gyáregységében Aki á-t mondott.. Klubok Gödöllőn Néhány esztendővel ezelőtt, amikor a művelődési házak ún. nagytermi rendezvényeinek lá­togatottsága egyre csökkent, a népművelés új formája kezdte meg térhódítását: a klubmoz­galom. Ez olyan helyeken is eredményessé tette a népműve­lők munkáját, ahol addig szín­házterem, művelődési ház nem állt rendelkezésre, csupán né­hány kisebb helyiségbe zsúfo­lódott a kulturális munka min­den formája. Gödöllő várossá lépett elő ez idő alatt, modern, a korszerű népművelés igényeit kielégítő művelődési háza azonban nin­csen. Elsősorban ez az oka a klubmozgalom gyors elterje­désének. Ma már ryolc klub működik a városban, több, mint félezer állandó taggal. Az iskolásoktól a nyugdíjasokig minden korosztály megtalálja a maga hasznos időtöltését ezekben a klubokban. SZOCIALISTA BRIGÄDVE- ZETÖK KLUBJA A huszonháromezer lakosú város egyre jelentősebb ipar­ral rendelkezik. Több. mint öt­ezren dolgoznak a város gyá­raiban, üzemeiben. Hetvenkét brigád nyerte el eddig a szo­cialista címet. Ez adta annak ötletét, hogy először a munkás­ság legjobbjait nyerjék meg a rendszeres népművelés ügyé­nek. Már esztendővel ezelőtt, az alakuló gyűlésen megtetszett a részvevőknek a társasági élet­nek ez az új formája; A klub tíz hónapig működött s az idén októberben kezdte meg máso­dik évadját. Programjuk érde­kes és tartalmas. íme, néhány az új évad rendezvényei közüi: vita az új Munka Törvény- könyvéről; amit egy brigádve- zetőnek a vezetésről tudnia kell; találkozás fiatal írókkal; a szocialista brigádok szerepe; feladata az új gazdasági me­chanizmusban ; milyen iesz Gödöllő; vita a szocialista em­berről; látogatás a Csepel Autógyár szocialista brigádjai­nál; színész—munkás találko­zó, s így tovább. A programot bál, vidám farsang, autóbusz- kirándulás, filmvetítés és ju- niális színesíti. MEZÖGAZDASAGI gépé­szek KLUBJA A szocialista brigádvezetők klubjának sikere nyomán az idén októberben aiakult meg a mezőgazdasági gépészek klub­ja. Tagjai a járás termelőszö­vetkezeteiben és mezőgazdasá­gi nagyüzemeiben dolgozó gé­pészmérnökök és technikusok. A klub célja az volt, hogy fó­rumot teremtsenek a járásban dolgozó gépészeti szakembe­reknek, ahol megbeszélhetik a gépjavítással és az üzemelte­téssel kapcsolatos technológiai, gazdaságossági és szervezési kérdéseket, kicserélhetik ta­pasztalataikat és a szakmai kérdéseken túl foglalkozhatnak napjaink e^yéb — sokakat ér- aeklő — társadalmi és művé­szeti kérdéseivel is. Már az alakuló ülésen érdekes témát vitattak meg a részvevők: ho­gyan lehetne a termelőszövet­kezeti gépjavító műhelyek kö­zött létrehozni egy olyan javí­tási-felújítási-alkatrészgyár- tási kooperációt, amelyben minden műhely az adottságai­nak legmegfelelőbb típus, fő­darab vagy alkatrész felújítá­sát, javítását szakosítva végez­né? A klub nemcsak újszerű­ségével, hanem hasznosságá­val is felkeltette a mezőgazda­ságban dolgozó gépészek ér­deklődését s ez biztosítéka a további rendezvények sikeré­nek. GIMEGYKA E furcsa nevű klub szin­tén az újonnan alakultak között szerepek A klubot fiatalok: gimnazisták, egye­temisták és katonák láto­gatják — ennek rövidíté­séből született az elnevezés. A klub az iskolai napközi otthon ebédlőjében kapott ideiglenesen helyet, egy-egy rendezvényét nyolcvan-száz fiáfál látogatja'.'' A program­ban elsősorban neves embe­rekkel — színészekkel, írók­kal, humoristákkal, táncdai- énekesekkeb labdarúgókkal való találkozások, különböző társasjátékok szerepelnek. És természetesen tánc. A tánc azonban ebben a klubban nem úgy zajlik, mint másutt Időn­ként meg-megszakítják, leve­títenek egy-egy rövidfilmet, elmondanak egy-egy verset felolvasnak egy rövid novel­lát, vagy éppen rögtönzött vitát rendeznek egy új film­ről vagy színházi bemutató- róh MÜVÉSZKLUB A klub elnevezése nem pon­tos: nem művészek, hanem inkább művészetpártolók lá­togatják. Két éve működik, negyven-hatvan résztvevővel. Minden pénteken találkoz­nak, különböző művészeti előadásokat, élménybeszámo­lókat rendeznek. Meghívták már maguk közé Dobos Attila zeneszerzőt és más művé­szeket is. A klubtagok kö­zül, akik külföldön jártak, élménybeszámoló keretében mondják el tapasztalataikat. Váradi Ildikó tanárnő pél­dául görögországi, Reinhard Tibor tanár pedig olaszorszá­gi utazásáról beszélt. Rem- sey Jenő festőművész gyak­ran mesél a klub tagjainak párizsi éveiről, élményeiről. IFIVEZETÖK KLUBJA Két esztendeje alakult azok­ból a középiskolás fiatalok­ból, akik raj vezetőként dol­goznak a város általános is­koláinak úttörőcsapataiban. Érdekes formáját választot­ták a klubéletnek: önmaguk szórakoztatása közben új tár­sasjátékokat, énekeket ta­nulnak, s ezekre azután meg­tanítják az úttörőket is. Bár a klub tagjai kivétel nélkül fiatalok, táncra mégis csak ritkán kerül sor a foglalkozá­sokon. Nem azért, mintha nem szeretnének táncolni, hiszen a tánc életkori sajátosság, de mivel csak havonta egyszer találkoznak egymással, igye­keznek hasznosabban eltölteni az időt. PEZSGŐ ÉLET A már említett klubokon kívül a József Attila nevét viselő klubban az ipari ta­nulók, a nyugdíjasok klubjá­ban az öregek, a nők klubjá­ban pedig elsősorban a fia­talasszonyok találkoznak egy­mással. Valamennyi klubban eleven, pezsgő az élet. Álta­lában gondosan elkészített és megvitatott munkaterv alap­ján tartják a foglalkozásokat. A tartalmas klubélet része, hogy valamennyiben rend­szeresen biztosítják a tag­ság számára a legfontosabb lapokat és folyóiratokat. A rádió, a televízió, a lemez­játszó és a magnetofon már a legtöbb klubban megtalál­ható. A nevelőmunkának az előadás, a kötetlen beszélge­tés és a vita a legkedveltebb és legnépszerűbb formája. A klubok eredményes mun­kájának alapfeltétele, hogy íz­léses, kultúrált berendezé­sükkel, otthonos légkörük­kel, barátságos hangulatuk­kal szinte hívják falaik közé a pihenni, szórakozni, műve­lődni vágyó embereket En­nek a feltételnek ma még nem minden klub felel meg. A legtöbb a művelődési ház­ban kapott helyet, amely se nem modem, se nem vonzó. Sajnos, a tárgyi feltételek biz­tosításával ma még nem büsz­kélkedhetnek Gödöllő város népművelésének vezetői. Az adott lehetőségekhez képest azonban mindent megtesznek a klubok munkájának eredmé­nyesebbé tételéhez. És ez sem kevés. Prukner Pál Egészségügy és üj wmechaniswnus A megyei (»orvos a rendelőintézetek túlzsúfoltságáról és a magasabb színtű betegellátásról Most, az esztendő végén idő­szerű megvonni a Pest megyei egészségügyi hálózat fejlődésé­nek ez évi mérlegét, és meg­tudni, mit várhat jövőre ezen a télen a megye lakossága. Er­ről tájékozódni felkerestük dr. Békés Zoltán megyei főorvost. — Ebben az évben 40 új orvosi állást szervezhet­tünk, ami nagyon nagy szó — közli az első fontos számadatot. — Tizennégy új orvosi, öt gyer­mekgyógyász- és H fogorvosi körzet alakult, további öt üzemorvost alkalmaztunk, és kórházainkban is még ötöt. Védőnő, körzeti ápolónő, or- vosímok 50 fővel gyarapodott. A rendelőintézetek óraszáma is növekedett, ezzel egyidejűlep. ott is mintegy negyvennel emelkedett a középkáderek száma. 1970-ig évente 10—12, összesen 33 úi orvosi körzetet alakítunk ki, és ezzel elérjük, hogy átlag 2700— 2800 lakos jut egy körzet- | re. Az orvos így már elvégezheti a körzeti gondozómunkát is. Fontos ugyanis a közvetlen ke­zelésre nem szoruló betegek — mondjuk például a szívbajo­sok — állandó orvosi ellenőr­zése és időnként az egész kör­zet lakosságának szűrővizsgá­lata. Célunk továbbá, hogy át­lag 5—6 ezer emberre jusson egy fogorvos. — Idei eredményeink sorába könyvelhetjük el az ócsai szo­ciális otthont, amelyben január elején 'már 50 magára hagyott öreg ember lakik. A nagy­kőrösi kórház új gégészeti osz­tályé*: 15 ággyal, Gödöllőn a szülészeti osztályt ugyanennyi ággyal bővítettük. Ez azonban nem változtat azon. hogy Pest megye kórházi ellá­tottság szempontjából az összes megyék mögött áll. A váci meg a ceglédi kórház megépül tével viszont nyilván sokkal jobb lesz a helyzet? — Némileg. Lényegesen ugyanis csak a két kórház környékén jelenthet köny- nyebbséget. Sok és állandó a panasz a szakorvosi rendelőintézetek zsúfoltsága miatt. — Sajnos, indokoltan. Bár még mindig kevesebb időt tolt el a lakóhelyéhez közel eső ren­delőben a beteg, mintha távo­labbra kellene utaznia. Más­részt a zsúfoltság enyhítésén állandóan javítani igyekszünk. A dabasi rendelőintézet bőví­tésével a túlzsúfoltság kérdése megoldódott. Érden is befeje­ződött a rendelő nagyobbítása, de a végleges megoldás csak jövőre várható. Szigetszent- miklóson is folyik a rendelő átépítése. Itt azonban a hely­zet csak akkor javul, ha az új ráckevei szakorvosi ren­delő jövő évben kezdődő épí­tése 69-ben befejeződik. Még 1968-ban megkezdődik, és egy évvel utóbb befejeződik a nagykátai, valamint a szent­endrei rendelőintézet építke­zése. Hogy mi lesz a többivel? A rendelkezésünkre bocsátott anyagi keretek határain belül mindegyikre sor kerül. A betegek hosszú várako­zási idejét néhány éven belül mindenképpen fel­számoljuk. Milyen további fejlődés vár­ható még a jövő évben? — Fokozottabban törekszünk arra, hogy minden egészség­ügyi vezető — beosztottja, közreműködésével — biztositsa a magas szintű ingyenes be­tegellátást. Egyetlen beteg se gondolhassa, hogy anyagi el­lenszolgáltatásért kivételes él­bánásban részesülhet. Ezzel kapcsolatban: az etikai bizott­ság elé idén már nagyon ke­vés — és ezek között is több indokolatlan — anyagi termé­szetű panasz érkezett. Ebbő' magasabb morálra szeretnél következtetni, és nem arra, hogy az érdekel­tek elmulasztják a beje­lentést. Biztosítja-e az új gazdaság mechanizmus az egészségügy’ hálózat gyorsabb fejlesztését? — Közvetlenül nem. A vé rosok és járások nagyobb gaz dasági önállósága azonba minden tanácsnak lehetősége ad, hogy saját területén töt bet tegyen a jobb betegellátó érdekében. A fejlődés gyor sabb üteme tehát ezentúl sói­ban a járási és városi tané csők belátásától függ. Bizto vagyok benne: élnek is a lehe tőségekkel. Én magán ember­ként is s mint a megye egész­ségügyi osztályának vezetője Is, sok jót várok az úi me­chanizmustól. Sz. E. Ügyes alkalmatosság, lai­kusnak ladik, értőnek: halász­vadász csónak. Ügyes is, éven­te 400—600 darabot gyárt­hattak is, mégsem szerették a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységében. ' Rossz termék volt: ráfizettek. Két út kínálkozott. Vagy meg­szüntetik a gyártást, vagy ol­csóbban tudják készíteni. A második útra léptek: a bú­torműhely kollektívája dol­gozta ki a gyártás új techno­lógiáját. A keresztirányú he­gesztett légtartályokat hossz­irányú szegecseitekkel vál­tották fél, a légtartályokban Hungarocell vágott műanyag- habot helyeztek el, s sok egyéb változtatással elérték, hogy a csónak sokkal egy­szerűbben gyártható, keve­sebb anyagot igénylő, s így tíz százalékkal — olcsóbb lett. JÓ SZÁM A HETVENES A halász-vadász csónak csak egyetlen példa a bőven kí- nálkozókból; a gyárban a be­vezetésre került újítások het­ven százaléka a gyártmány- fejlesztést szolgálja! Irigy­lendő arány, mindenütt örömmel elfogadnák. Itt sem egyszerre, s hamar vezetett eddig az út. — Tartósan, s éveken át fokról fokra nö­vekedett a műszaki színvo­nal az újításoknál — mondja Feigl Ferenc főtechnológus­helyettes —, s ma már mesz- sze vagyunk a korábbi ötlet- szerűségtől is. Átgondoltság és alaposság jellemzi a mű­szaki és fizikai dolgozók közül egyaránt kikerülő újí­tók munkáját. Tíz éve gyárt­juk például a motorkerék- pár-oldalkocsit. Világos, hogy itt valóban újat adó megol­dással lehet csak jelentkezni; a kisebb ötletek régen ki­fogytak. És mégis: szép szám­mal van az oldalkocsi töké­letesítésit elősegítő újítás. Három és fél esztendő alatt 6 700 000 forintot hozott — megtakarításként — a gyár­nak az újítómozgalom; érde­kes lenne pontról pontra nyomonkövetni, hogyan is ala­kultak az eredmények, en­nél sokkal lényegesebb azon­ban, hogy: a fejlődéssel gon­dok is járnak. Nem sikerült megteremteniük az ügyvitel zökkenőmentességét. Lassan, túl hosszú idő alatt születik meg egy-egy döntés, megtör­tént, hogy négyszer, ötször is ide-oda utaztatták az újí­tást Vác és a budapesti köz­pont között. Az új mecha­nizmus jelentette változások itt is előrelépést kell, hogy hozzanak: az új eljárás gyors realizálása fontos tényező a gazdaságosságban. KETTŐT EGYSZERRE Gyors realizálásról szól­tunk föntebb: általános vé­lemény a gyárban, hogy az eddiginél gyorsabb tempó­ban kell előrehaladniok mint az egyik műszaki megfogal­mazta, „egyszerre kettőt lép­ve”. Jól érzik az új me­chanizmus. támasztotta köve­telményeket: nemcsak az újítások elbírálását kell meg- gyorsltaniok, hanem — ahol lehetséges — csökkenteni a kísérleti időket is, s tovább tökéletesíteni a bevezetéshez fűződő anyagi érdekeltséget. — Ami tegnap elég volt, az mára kevés, napjainkban még inkább igaz ez — hangsú­lyozza Hirleman Lajos újí­tási előadó. — Eddigi ered­ményeink nem adnak okot a pesszimizmusra, de: az elbi­zakodottságra sem. Ügy fo­galmaznám, hogy az á-t ki­mondtuk, tehát a b-t is ki kell mondanunk. Igazoltuk, hogy sokféle útja-módja van ter­mékeink tökéletesítésének, s most azon a sor, hogy rend­szeressé, tervszerűbbé, s a gyári érdekekkel mindenkor összhangban levőkké tegyük az újítók munkáját is. A gárda bizakodásra ad okot. Olyanok, mint Bánki István arany-, Sima István ezüst-, Boros András, Hídvégi Gyula, Kurucz Attila bronz­jelvényes újítók, s mások, ran­got, elismerést szereztek a mozgalomnak, s ugyanakkor a gyárvezetés helyes elképzelé­sei — külön prémium a külön­legesen fontos újítási feladat- tervi pontok megoldásánál, a normaóra megtakarítást ered­ményező újítások plusz jutal­mazása stb. — is elősegítették a szilárd keretek kialakulását. Most — a Minisztertanács a közelmúlt napokban fogadta el az új találmányi és újítási rendeletét — a korábbinál jó­val szélesebb lehetőségek tar­talmi kiaknázása kerülhet, s kell is, hogy napirendre kerül­jön. Erőteljesebbé kell tenni a szakvéleményezői munkát, na­gyobb lehetőségeket teremteni az újítások kivitelezéséhez. ANTENNA ÉS PISZTOLY A bevezetett újítások több­sége valóban alapvetően újat hozott a gyártásban. Boros András például a hárommé­teres mikrohullámú antennák vízzel való sajtolását oldotta meg, s a bonyolult műszaki magyarázat helyett elégedjünk meg annyival, hogy eredmé­nyeként a korábbi összeg felé­be kerül így a termék. (Az más kérdés, hogy az újító mi­lyen kálváriát járt be. míg pénzt látott, mert a megtaka­rítás népgazdasági, s nem gyá­ri szinten jelentkezett.) Bánki István a motorkerékoár-oldal- kocsik sármentőjének felerő­sítését oldotta meg egyszerűbb — ún. kúpos — módon a ko­rábbi drága és munkaigényes eljárás helyett. A napokban értek véget a kísérletek az ol­dalkocsik orrdíszónek lemez­ből való sajtolásánál. Koráb­ban öntvényből készült az orr­dísz. A mostani megoldás ol- dalkocsinijtént tíz forint meg­takarítást tesz lehetővé. Az é vi 16—17 ezer darabos termelést számítva szép summa kereke­dik az első pillantásra sze­rénynek tűnő tíz forintból. Ugyancsak igen jelentős ha­szonhoz segítették a gyárat a — pisztolyok. Lehóczky Mik­lós és Bánki István olyan víz­hűtéses, argon védőgázas he­gesztőpisztolyt készített, mely a kereskedelemben kapható­nak csak harmadába kerül, ugyanakkor jobb teljesítmé­nyű. A 300 és 500 amperes változatban készített pisztoly mindenütt használható, ahol csak alumíniummal dolgoz­nak, s a Daru-gyáregység már alkalmazza is. A megtakarítás csak Vácott mintegy 260 ezer forintot tesz ki. Talán elég is a példákból: jól mutatják, hogy a váci gyáregységben valóban ki­mondták az á-t, nem szavak­kal, hanem tettekkel igazol­ták és igazolják, hogy az új technika, a korszerűbb eljárás polgárjogot kapott, még ak­kor is, ha itt-ott tapasztalható értetlenség, óvatoskodás. Mert a lényeg itt, a szemlélet, az általános légkör pozitív gaz­dagodásában van, abban, hogy a gyárban lévő műszakiaik, s fizikai munkásújítók mind sz^e^e^Jj Jútfbgn fogadtatják el az ésszerűbb, a korszerűbb életbevágó fontosságának gon­dolatát. Valóban életbevágó fontosságú ez: állni a versenyt az új mechanizmus teremtette piaci viszonyok közepette csakis így lehet. Igaz, ehhez sok minden kell: nagyobb ön­állóság a gyáregység részére, az eddigi, különösen a díjkifi­zetéseknél tapasztalható huza­vonák megszűntetése, s persze, légióként, a meglévő, s elis­merésre méltó eredményekre alapozott továbblépés magá­ban a gyártásban. Mert ahogy az á-t kimondták, olyan tisz­tán és félreérthetetlenül kell kimondaniok a b-t is; a gyár termékeinek hírét, rangját to­vább öregbítve. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents