Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-17 / 298. szám
I« M sT hl ÉGJ v/6rfflp 1967. DECEMBER 17., VASÁRNAP Jogi tanácsaink II. Az új termelőszövetkezeti törvényről cr> Bár munkában eltöltött Wónek számítanak az említett napok, ami abból a szempontból lényeges, hogy a jogosultság egyik feltétele, hogy meghatározott időn át munkaviszonynak, illetőleg munkában töltött időnek meg kell lenni, de az alaprendelkezésnek azok a szabályai itt is érvényesek, hogy nem folyósítható arra az időre a segély, amelyre a tag táppénzt, (itt betegségi segély) szülési segélyt vagy üzemi baleset alapján kártalanítási segélyt kapott A segély a gyermek két és fél éves koráig illeti meg az anyát De ez a szülési szabadsággal együtt sem haladhatja meg a 50 hónapot A segély összege a termelőszö- yetkezeti tagoknál és a tsz- aél alkalmazotti munkaviszonyban állóknál Gyermekenként havi 500 forint. Előfeltétel itt is éppen úgy, mint az iparban vagy más munkaviszonyban, hogy a szülést megelőző 12 hónap alatt legalább 120 ledolgozott munkanapja jegyen a tsz-ben. Betegségi segély A betegségi segélyt vagy shogy köznyelven mondják ..táppénzt”, a keresőképtelen •ag előző évi egy hónapra eső itlagos részesedése alapján állapítják meg. A betegségi segély napi összege az így kiszámított egy napra eső részesedésnek 50—75 százaléka. S határokon belül magasabb segélyt kell folyósítani olyan ragnak, aki az előző évben — 3 órás munkanapban számítja — legalább 250 munkanapot dolgozott. A betegségi segélyezés időtartama egy, gümőkóros megbetegedés esetén két év. Ha nincs meg az előírt ledolgozott munkanap, akkor annyi időre lehet a sei megbetegedést megelőző egy évben a közösben dolgozott. A betegségi segély összegét 50—75 százalékos határon belül a közgyűlés állapítja meg. Ha a betegségi segély elyan tagnál, akinek eltar- tásra szoruló családtagja í van, nem éri él a napi 40 $ forintot, az olyan tagnál pe- ^ dig, akinek eltartásra szó-§ ruló családtagja nincsen, a ^ aapi 30 forintot, a betegségi ^ legély összegét napi 40, il- ^ jetőleg 30 forintra kell ki- ^ egészíteni. A támogatás ősz- ^ 6 forintnál +n*>h i 2 év óta tagjai. Irányadó részesedésként legfeljebb napi 240 forintot lehet figyelembe venni. A jogszabály rendelkezik, hogy az előző évi részesedésbe be kell számítani minden olyan juttatást, amelyet a tag a közös gazdaságban végzett munka fejében kapott Nem lehet viszont beszámítani a háztáji föld jövedelmét, a földjáradék és minden olyan juttatást, ami nem a közösben végzett munka után illeti meg a szövetkezeti tagot A rendelkezés szerint meg lehet vonni a betegségi segélyt attól, alá az orvos utasításainak nem tesz eleget, vagy az elrendelt orvosi felülvizsgálatról elfogadható ok nélkül távolmarad. Azon a címen, hogy a beteg nem hajlandó magát műtétnek alávetni, a betegségi segély megvonásnak nincs helye. Tehát a szociális ellátásban az ipari munkások és alkalmazottak, illetve a tsz- tagok közötti különbségek mind jobban és jobban, majd teljesen megszűnnek. Az a cél, hogy ne legyen különbség a városiak és a falusiak szociális ellátása között, és ' éppen úgy részesüljön táp- j pénzben, nyugdíjban, és min- j den egyéb szociális éllátás- 1 ban a tsz-tag is, mint a I gyárban vagy városban dol- j gozó ipari munkás. A munka díjazásáról A BÖRTÖNBEN Jó vágású, középmagas fiatalember, 31 érés, villanyszerelő. Szürke, szúrós szeme van, szépen, szabatosan fogalmaz. Börtönben beszélgetünk. A Monori Járásbíróság két évre ítélte. Fellebbezett — az ügyész Is. Most várja a másodfokú tárgyalást. Első felesége már volt nála beszélőn. A második, aki miatt bűnét elkövette, még nem. A szövetkezetek, gazdasági, pénzügyi helyzete, szervezeti adottsága és nem utolsósorban vezetési színvonala szabja meg, hogy a lehetséges különböző munfcadijazási formák közül a közgyűlés melyiket alkalmazza. Nagyok a lehetőségek, és alkalmazásuknál az a kívánalom, és alapvető követelmény, hogy a díjazás a szocialista elosztás elveinek megfelelően, „mindenki munkája szerint” részesüljön a jövedelemből. (Vége) 'sssffsfssrj‘M,f/*ss/syssfssssfsrsssffssfj&srsrrsrss7sss/T//ssssss*//srsss/rrssrsrssrs/SMS, A fiatalember, ifjabb Ladányi Mihály üllői lakos idén júliusban, egy hétfői hajnalon ugyancsak Üllőn lakó apósára akarta gyiíjtani a házat. Hajnali két órakor felment a padlásra, s az ott tárolt lécek közül a legvékonyabbat meggyújtotta. Amikor látta, hogy ég, hazament, lefeküdt, elaludt. A reggeli hatórás vonattal beutazott Pestre, munkahelyére. A gyújtogatás után arra gondolt: szólni kellene, oltsák el a tüzet. Mégsem szólt, mert abban reménykedett, ellobbannak, mielőtt továbbterjedhetnének a néhány centis lángok. Nem lobbantak el. Az após rövidesen felébredt. Szerencsére hamar elfojtották a tüzet. A házban öt család él. A ház sűrűn beépített területen fekszik Nagy volt tehát a közveszély, amit Ladányi okozott — az ügyész emiatt kért súlyosbítást. ★ — Szerette a tüzet? — Nem. — Gyerekkorában sem szeretett játszani a tűzzel? — Nem. Amióta letartóztattak, a dohányzásról is leszoktam. — Akkor miért éppen így? Mit szólna, ha újságban olvasná, hogy valaki ilyen őrültséget követett el? — Túlzottan regényesnek tartanám. De így, hogy én követtem el, nehéz véleményt nyilvánítani. Sok embert ismerek, sokféle változatban, de most, azok után, hogy iíyen őrültséget követtem el, majdnem azt kell mondanom: az emberek megismer- hetetlenek. Magamról sem gondoltam volna, hogy a ! szakadék szélén állva, telje- I sen kétségbeesve — vagyis ilyen helyzetben ne legyek képes gondolkozni. Hogy ne gondoljak a következményekre. Nem a börtönre — amit kapok, megérdemlem —, hanem arra, mi lehetett volna a gyújtogatásból ★ Első házasságát — úgy látja — feleségével közösen rontották el. Elváltak, fia után fizette a tartásdíjat, aztán jött a második nagy szerelem. A iány még nem volt 18 éves. El akart menni otthonról — összeköltöztek, albérletbe. Már félidős volt a jövevény, amikor megkapták a szülői engedélyt: összeházasodhattak. A kislány tavaly október végén született. Anyja a szülés előtt — ez később derült ki — másfél hónapig nem -ment be munkahelyére. Nem bocsátották el a pesti gyárból, mert terhes. Ludá- nyi is úgy tudta: felesége dolgozni jár. A szülési szabadság után otthonmaradt a fiataiasz- szony. Azzal nyugtatta a férjét: a kislányt nemsokára felveszik a bölcsődébe, és akkor újra bemegy a gyárba. | De egyetlen lépést sem tett a bölcsődei felvétel érdekében. És nem látta el a gyermeket, nem látta eí a háztartást. Ha sírt a kislány, rátette a dunnát Ha már fuldokolt, levette róla, ha újra sírt, megint : rátette. Egyszer, amikor a kislány kórházban volt, azzal utalj zott Pestre, hogy megláto- ; gatja. Férje később meg- ! tudta: nem ment be a kór- j házba. Éjfélig táncolt a l^a- { rossban, régi barátnője""társaságában. ★ — Mégis szerette? — Szerettem. — Az iratok szerint gyakran, rendszeresen veszekedtek, ön i meg is verte. Szerette? : — Nem akartam az újabb : törést, a válást Hiszen most : is csak 19 éves. Mindig türel- : mes voltam, megpróbáltam S visszavezetni. És ott a kis- • lány... ! — Akit az anyja a dunyha ! alá tesz. S — Aki még fiatal — és az ; anyja. Akkor még azt hittem, l az anyja. De egy anya nem S lehet ennyire lelketlen, mint ő. 5 Amikor a nyáron váratlanul ^ elköltözött, utána mentem, és ^ kivettem a kocsiból a kislányt, í Bevittem a MÁV Körházba: 5 legalább addig tartsák ott, amíg a bölcsődét elintézem, í Amikor a tűz miatt letartóz- 5 tattak, kihozta. De nem sokkal $ később visszavitte a László i Kórházba. Otthagyta. Másfél | hónapig feléje sem nézett. Le- ^ mondó nyilatkozatot adott, i Édesanyámék kivennék, de azt ^ mondták nekik, bármikor visz- í szaköv etelheti az anyja. I * k Ludányinak 1750 forint a fi- $ zetése. Amit első házasságából ij született fia után fizetett, azt 5 a pénzt külön munkával keres- ^ te meg. De az albérlet, a kis- ^ lány születése és az egy ke- 5 reset miatt kezdtek eladósod- ^ ni. ^ Ludányi idén július elején í ízetlen, híg levest kapott va- S csorára a piszkos, takarítatlan § lakásban. Megverte a feleségét. ^ Kibékültek. Másfél hét múlva ^ az asszony váratlanul szüleiig hez költözött. Ludányi bevitte | a kislányt a MÁV Kórházba, g Aztán — közben rátámadt a 5 sógorára — július 16-án, va- > sárnap, elment az apósáékhoz. f hogy haza vigye' feleségét. Nem ! tárgyaltak vele. Kiabált az [ udvaron, a szomszédok elküld- ! ték. Éjjel kiment az állomás- ! ra: hátha megint bement Pest- I re a felesége, és az éjszakai ! vonattal jön haza. Az asszony nem jött. Tehát j otthon van. Délután miatta : nem tudott beutazni a kórház- i ba. Miatta van minden meg ! az apósáék miatt. Dühe a forr- : pontra hágott. Kipattant az I őrült ötlet. Ha leég a ház, felesége hajlék nélkül marad, és visszajön hozzá. Megint együtt élnek, hazahozza a kislányt. Vagy legalább megijeszti az apóst, aki ezután majd visszaküldi a lányát... ★ — öt évig tűzrendésze ti felelős voltam. Az teljesen szabálytalan volt, hogy apósomék léceket tároltak a padláson. Sántít a vallomásuk, hogy a padlásajtón csaptak ki a lángok. Én apósomék lakrésze felett gyújtottam meg a lécet. És innen 12 méterre van a padlásajtó. A vizsgálat szerint csak 100 forint volt a kár. Ha eny- nyire kicsaptak a lángok, hogyhogy csak 100 forintos a kár? És amikor a kórházba vittem a kislányt, rámküldték a rendőrséget. A feleségem, aki elhanyagolja, dunyha alá teszi a gyereket — ő, ők idéztetnek be engem a rendőrségre? És most két év... Másfél hónapig feléje sem nézett! A tárgyalásra ifjabb Ludá- nyinét is megidézték tanúként Nem jelent meg. Apja sem | tudta — ez áll a jegyzőkönyv- ! ben —, hol tartózkodik, hol I csavarog. A tanúk szerint az asszony rendetlen, piszkosv dologkerü- ; lő. A dunyhaügy miatt ők tettek bejelentést. Ludányi ezt az asszonyt I akarta a gyújtogatással visz j szahozni! Murányi József Január 1-től: Információ Minthogy a gazdaságirányítás reformja az eddiginél nagyobb tájékozottságot igényel a mezőgazdasági üzemek vezetőitől — január 1-től kezdve dupla terjedelemben. 16 oldalon jelenik meg a Magyar Mezőgazdaság című hetilap melléklete Információ néven. A tájékoztató rendszeresen hírt ad majd a közös gazdaságokat érintő fontosabb rend elet ékről, eseményekről. Készül a vízgazdálkodási Európai viszonylatban. » úttörő vállalkozásba fogtak * Mezőigazdasági Könyvkiadó szerkesztői: hozzákezdtek a magyar vízgazdálkodási lexikon előkészítő munkálataihoz. A 800 oldalas, nagyalakú könyv összeállítása előreláthatóan három évig tart, és több száz munkatársat foglalkoztat. A kötetben ezer ábra és 12 ezer címszó lesz. A kiadvány foglalkozik a vízgazdálkodás különböző problémáival te. Ajándékok gyermekeknek szege aem napi lehet. Magasabb — 65—75 több s szá- ^ zalékig terjedő — betegségi | segélyt keli, megállapítani § olyan tagoknak — mondja $ a jogszabály —, akik a meg- ^ betegedést megelőző naptári ^ évben közös munkában leg- \ alább 200 munkanapot dolgoz- ^ tak. Más tagok betegségi segélye ^ a tag irányadó részesedésé- § nek 50—65 százaléka, gasabb határt (75, ma- § illetőleg | 65 százalékot) elérő vagy a ^ megközelítő betegségi segélyt ^ indokolt azoknak megállapí- & tani, akik a tsz-nek legalább k 1 A FŐVÁROSI VILLAMOSVASÚT felvételre keres: kocsivezetőt. kalauzt, fékezőt-esatolóf, váltóőrt, kőművest, lakatost, lemezlakatost, ácsot, bádogost, tetőfedőt, villanyszerelőt, esztergályost, tényezőt, maróst, betanított munkást, segédmunkást (férfi, nő), takarítónőt, felépítményest (pályamunkást), válfőfisztítót, kábeles segédmunkást, cimtestőt. FELVÉTEL: Budapest VIU Akácfa u. 15. December az ajándékozás hónapja. S kiknek ajándékozunk a legszívesebben? A jyermekek$ nek. A kislányoknak felcsillan a szemük, ha meglátják a cseh ^ járóbabát: igazi haja és törhetetlen, lemosható teste van, al- ^szik és sir, ha pedig a sarkára állítják és vezetik: elindul... $ Fiúk és lányok kézügyességét egyaránt fejleszti a „NO- ^ RELKO” elemes kivágó játék. Kifesthető műanyag táblákat ^tartalmaz, amelyeket egy elemes hődrót segítségével körül flehet vágni, s így még kedves falidísz is lehet belőle. Hasonlóan ügyes és egyben praktikus a pontosan járó, összeszcrel- íhető műanyag óra is! G YERMEKiSE VÉL ES AJÁNDÉKOZÁS, JÁTÉK A december az ajándékvásárlás izgalmával telik el. Izgalom, mert meglepetést, örömet akarunk szerezni családtagjainknak és sokszor nehéz eldönteni, hogy vajon a kiválasztott ajándék valóban örömet szerez-e? Sokszor iz- .gabnat jelent, hogy éppen az elképzelt kiválasztott tárgy nem kapható és nem tudjuk hirtelen: mi mással helyettesíthető? Az ajándékok kiválasztásánál legyünk megfontoltak éppen, a gyermek érdekében. Az ajándékozási kedv sokszor a költekezési „tobzódáshoz” vezet Sok családban azért ku- porgatnak, mondanak le, sokszor szükséges dolgokról is, hogy minél pompásabb legyen a karácsony, a gyermek minél több ajándékot kapjon. Az ajándékok évről évre szaporodnak és értékesebbek, mint amit a család anyagi helyzete lehetővé tesz, és a gyermek érdeke megkíván. A szülők mellett elh almozzák a gyermeket ajándékkal a nagyszülők, a rokonok, a barátok is. A gyetek pedig elvesz a sok ajándék között. Nem szerez örömet igazán neki a játékszerek halmaza, zavarba jön, kapkod, mindegyiket kipróbálja és vagy nem játszik egyikkel sem, vagy csak egy játékot vesz elő, azt amihez leginkább kedve van. Erre azonban a sértődött szemrehányás tömege zúdul a gyerekre; „Ennek a szép autónak nem is örülsz. Miért nem játszol az építőszekrénnyel. Nézd a nagymama müyen szép reti- kült vett neked.” A gyerek végül is arra kényszerül, hogy a felnőtt kedvéért örömet mutasson, mert megtanulja, hogy ez a fizetség az ajándékért. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a gyerek nem tud őszintén és igazán örülni az ajándékoknak, de azt nem az ajándék értéke határozza meg, hogy mi váltja ki a legnagyobb örömet. Az ajándékok anyagi értékelése csak azoknál a gyermekeknél lép fel, akiket már elrontott a környezete és miniden játéknál az árára is felhívták a figyelmet. A túlzott ajándékozás követelődzővé teszi a gyermeket, nem azt tartja számon, hogy melyik játékszer az amivel szívesen játszik, hanem számba veszi; kapott-e az idén annyit mint tavaly, a testvér vagy barát több ajándékban részesült-e mint 5. Az ajándék szeretetünk, figyelmességünk kifejezője, éppen ezért nem az értéke, hanem a gyermek igényeinek figyelembe vétele teszi igazán értékessé az ajándékot. 3—1 ajándéktárgynál töci> már az egyes játékok iránti érdeklődést csökkentik. Sok játéknak, nem lehet örülr.i, szétszórja a gyermek figyelmét. Ezt a 3—4 ajándéktárgyat aaonban nagy gonddal valósi - szűk ki, hogy valódi örömöt jelentsenek és a gyermek kívánságát teljesítsék. Hogy milyen játékszerek, ajándéktárgyak váltják ki a legnagyobb örömet, azt megszabja a ff permek életkora is. A választék túlságosan nagy alihoz, hogy bármilyen felsorolást adhassunk. Inkább néhány általános irányelvet adunk ami segíti a tájékozódást A kicsi gyerekeknek a babajátékok, a közlekedési játékok jelentik a nagy öro-. met Emeli az ajándék értékét ha egyéni változatokat viszünk a készen vett játékszerekhez pb a fa autó rakodó felületére az apuka különféle dobozokat, szállításra való terheket készít, vagy a babának a mama divatos ruhát is varr. A nagyobb gyermekek is szí- yeseri fogadják a kis figurákat „kabala babákat”, ezek mellett nagy örömet jelentenek a különféle társasjátékok, különösen akkor, ha a karácsonyi szünetben a család együttesen játszik. Örömet jelentenek a különböző sportfelszerelések; szánkó, korcsolya, gyürűhinta, pingpong. A 8 év körüliek bélyeggyűjtési szenvedélyét segíthetjük bélyegalbummal, bélyegekkel. Fén yképezőg _ p, fényképalbum, zseblámpa, festékek, színes ceruzák, pénztárca a kedvelt ajándéktárgyak közé tartozik. Utoljára említjük. de minden korosztálynak egyformán örömet jelentő ajándék a könyv. Serdülőink a divatcikkeknek örülnek igazán. Apró ajándékok; man- zsettagomb, divatlánc, nyakkendő, sál, ezek azonban ne egyszerűen szükséges használati cikkek legyenek, hanem valóban divattárgyak. A ruhanemű, az öltözködési cikkek is a fa alá kerülnek, mert így még több, még gazdagabb a karácsonyi ajándék, de ne ceak ..hasznos“ dolgokat vásároljunk. Ha csekély értékben is, de még a nagyobb gyermekek számára is rejtsünk a csomagok közé valami váratlan, kedves játékot, könyvet, vagy csecsebecsét. Dr. H. A.
