Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-17 / 298. szám

7 1961. DECEMBER 17.. VASARNAP r*»i utr.if.i Miriajp SZABAD EGY KIS TÜZET... H* nem is mond igent, azt cseleksxi, amit az ember kért: lobban a gyufa lángja a fur­csa fénykar mozdulata nyo­mán. Az ember által irányít­ható, mozgatható műkéz, a manipulátor sokmindenre ké­pes. Célja, hogy sugárvesszé- . lyes helyeken különböző kí­sérletek kapcsán helyettesítse az emberi kezet. Ha kell, lám udvarias gesztussal gyufát is gyújt. TUDOMÁNY - TECHNIKA Jó fény - nagyobb biztonság A gépkocsi szeme; őszi, téli tónapokban kü­lönösen nagy szükség van a fényszórókra, a gépkocsi „sze­meire”. Nem merész a ha­sonlat, hogy „szem’-nek ne­veztük a fényszórót; próbál­ja csak meg valaki a ko rom sötét országúton kioltani a gépkocsija fényeit: minien további megtett méter csupán „vak” tapogatózás lesz! A külső világítás célja tehát az, hogy a rosszul vagy egyáltalán, nem világított utakon a közlekedési bizton­ságnak megfelelő látási vi­szonyokat teremtsen. Ezt a feladatot látják el a fényszó­rók és a ködlámpák. A fény- eloszlásnak olyannak kell lennie, hogy a vezető részére az úttest é-3 annak környeze­te a nappali világításnál meg­szokott képet adja. Ha ugyanis a fényszórók fényénél a lá­tás nem testszerű (térhatású), a vezetőnek nincsen tám­pontja a sötét háttér előtt a távolságok helyes megítélésé­re (előzés!). A fényszórólámpa-izzót pa­raboloid (homorú) tükörfelü­letű ernyő gyújtópontjába helyezik el. A tükörfelület a fénysugarakat párhuzamos nyalábba „rendezve” veti a Vasalás álarcban Vizsgáznak a háztartási grprk Sok szó esik napjainkban arról, hogy a háztartási gépek milyen mértékben könnyítik, meg munkánkat, életünkeLDe hogy ez valóban így legyen, ahhoz — bármilyen különösen hangzik — sokféle elővizsgá­latra van szükség. Az NDK- ban kollektív kutatási módsze­reket is alkalmaznak háziasz- szonvok részvételével. 42 ez­ren jelentkeztek, hogy ebben a vizsgálatban közreműködje­nek. N asalá* ülve A háztartási gépekkel vég­zett munka is feleslegesen igénybe veszi szervezetünket, ha nem törekszünk helyes munkamódszerekre. Az NDK ban végzett statisztikai felmé­rések szerint az évi vasalni- való 3—4 tagú családnál — a tisztítóba adott fehérneműtől függően — kb. 4 mázsa. A hosszú álló munkát jelentő va­salás izomlázat okozhat; ez — mint ismert — deréktáji és lábfájásban nyilvánul meg. Kaiser professzor, a berlini Humboldt Egyetem órtopéd- klinikájának igazgatója, mun­katársaival együtt bebizonyí­totta: tévhit, hogy az ülve va­salás lassúbb lenne. Kaiser professzor ezt javasolja: vé­gezze el ön is egyszer ezt a vizsgálatot. Próbálja meg két azonos nagyságú, azonos szö­vetű abrosszal. Az egyiket a hagyományos álló helyzetben, a másikat ülve vasalja. Az idő-összehasonlítás igazolja: ülve nem dolgozott lassabban, de kényelmesebben! Fogmosás — stopperórával A De menjünk tovább. Az NDK-ban körkérdések'alapján megállapították, hogy manap­ság átlag 30 másodpercet for­dítanak naponta a fogak tisz­títására. Pedig erre a hagyo­mányos fogkefével — orvosi vélemények szerint — naponta legalább 5—6 percet kellene fordítani. Ezt a nézetet vallja Künzel lipcsei professzor is, A hatásos fogápoláshoz azonban nemcsak a célszerű fogkefe (lehetőleg kis felületű, 2,5 cm hosszú és 1,2 cm szé­les) szükséges, hanem helyes módszer is. Az általános víz­szintes „sikálás” nem elegen­dő. Ésszerűbb a függőleges és körkörös ún. „piros-fehér elv” szerinti fogtisztítás: a tisztí­Mennyire veszi igénybe a szervezetet az „ülő”, illetve „álló” vasalás? Spiro-orgométerrei vizsgálják a megterhelést. tást és masszírozást a foghús­tól (piros) lefelé, a fogak (fe­hér) irányába kell végezni. Csak így lehet a fogközöket alaposan tisztítani. Ez kb. 5 —G percet vesz igénybe. De ki fordít erre ennyi időt? A műszaki találékonyság ki­fejlesztette az „EZ 1” elektro­mos fogkefét, egy rövid fogke­fefej, vibrátor segítségével fél­körös rezgéseket (percenként 4—G000) végez. A kéz munkája tehát nagyrészt megszűnik. Csupán a kefét kell könnyedén a foghúshoz tartani; egyidejű­leg a masszázst is elvégzi. A masszázs frissítőén érezteti ha­tását. Ugyancsak az NDK-ban szerzett érdekes tapasztalat: a gyermekek, akik nem szívesen mosnak fogat, a villamos fog­kefe használatával szenvedé­lyes „fogmosóvá” válnak. Elefánt a szőnyegen A legalaposabb háziasszony sem tudja huzamos időn át a szükséges tisztaságot biztosíta­ni. Szakértők megállapították, hogy egy lakásba havonta kb. 4,5 kg por hatol be. Egy kanál­nyi háztartási porban 5 millió kórokozó található, s egy gramm finom por több millió porrészecskét tartalmazhat. Egy liter levegőben — ez kb. két lélegzetvételnyi — 2— 10 000 idegen testecskével le­het számolni. Az NDK fővárosában a nagy forgalmú Alexanderplatzon két évig vizsgálták a szőnye­gek szennyeződését és a por­szívók hatásfokát. Többek kö­zött megállapították, hogy a levegőből több piszok rakódik a szőnyegre, mint a rajta való járástól. Ha valaki szőnyegeit kézzel porolja, olyan, mintha téglával dobálná szőnyegét. S még egv érdekesség: a leg­újabb NDK-gyártmányú por­szívó az Alexanderplatzon megerőltetés nélkül eltávolí­tott a szőnyegekből olyan port is. melyet három elefánt „suly­kolt” bele... Kacsintásra megái! a kocsi A jugoszláv P. Vodovnik kü­lönleges szerkezetet talált fel, amelynek révén az autó egy pillanat alatt lefékezhető. Vol­taképpen egy szemüvegkeret­ről van szó. amelynek felső ré­szében különleges adókat he­lyeznek el. A vezetőnek csu­pán fel kell hűzni a szemöl­dökét, a szemöldök érintésére ugyanis a keretben elhelyezett adók azonnal bekapcsolják az elektronikus fékberendezést. Vaddisznó A vaddisznó éjjeli állat, ál­talában csak késő alkonyai­kor jön elő a sűrű erdőből, ahová azután a hajnali pir- kadáskor visszatér. Hideg téli napokon azonban napközben is találkozhatunk vele. Búgá- sl időszak: november vége és december. 16—18 heti vem- hesség után márciusban, ápri­lisban fial. Előfordul azonban későbbi fiadzása is. Tápláléka minden megehe­tő és megemészthető anyag. A döghúst — saját fajtestvéreit is — megeszi. Egyébként ki- sebb-nagyobb kondába verőd­ve járják az erdőt, felkeresik kedvelt dagonyázó helyüket. Szórással, etetéssel helyhez le­het kötni, mivel csak az éle­lem miatt kóborol el mesz- szebbre. A vaddisznó vadásza­ta: éjjeli les, szórón (etető) való lövés, hajtás. A legszebb módja a nyomkövetés. A ma­gyar vadászebek nagyon jól beváltak erre a célra is. Ko­moly veszélyre csak kivételes esetekben kerülhet sor. De a sebesült vagy fiait féltő vad­disznó támadó szándékát min­dig érdemes szem előtt tarta­ni. A vadkan agyara értékes, trófea, húsa kedvelt eledel, így a vadászok körében na­gyon „népszerű”. Mezőgazda- sági szempontból a legtöbb országban dúvadnak minősí­tik, és ezért egész évben lőhe­tő. Jó érzésű vadászember azonban vemhes vagy szopta­tó vadkocát néni lő le. gépkocsi elé, kb. 150 méter­re. A térhatású lááshoz a tükrök által élesen kivetí­tett fénykéve alkalmatlan, ezért helyeznek bordázotl üveglapot a fény útjába, mely kis mértékű szóródást idéz elő. A látási viszonyok ezál­tal lényegesen javulnak. A gépjárműveket kétféle vi­lágítással kell ellátni: or­szágúti fénnyel (távolsági vi­lágításra) és tompí.ott fény­nyel, amely rövid távolságon ad világítást. Ez utóbbi lehe­tővé teszi a járművezető ré­szére, hogy találkozásnál az országúti fény kikapcsolásá­val ne zavarja a szembejőve kocsivezetőt, de saját maga a vezetéshez mégis eleget lás­son. A KRESZ előírja, hogy a fényszóró fényét a szembe jövő járműtől szá­mított legalább 150 méter tá­volságtól kezdve lefelé kell vetíteni (tompított fény). Ki ne bosszankodott volna már azon, hogy néhány országúti „merénylő” fittyet hány erre az előírásra. A tompítatian fénnyel való szembehaladás súlyos baleseteket okozhat, hiszen az elvakított szemű ve­zető csak néhány másodperc elteltével nyeri vissza látá­sát. Ha a szembe jövő jármű lámpái tompított kapcsolás mellett is vakítanak bizo­nyos mértékig, helytelen a beállításuk. A fényszórók be­állításának szabályai megta­lálhatók a szakkönyvekben. Eszerint a kocsival egy merő- legfes fal elé kell állni de­rékszögben, attól öt máter- íéí'és többszöri próbálgatás? sál, méréssel, csavarállítással be kell szabályozni a gépkocsi- típusnak megfelelő lámpaál­lást (a szervizállomásokon a lámpák elé helyezett foto- cellás beállítókészülékkel vég­zik el ezt a műveletet). A lámpatest szerelését, az izzócsere módját, a fényszóró beállítását ajánlatos megta­nulni és gyakorolni, nehogy a koromsötét országúton, hiba javítása kapcsán kelljen „is­merkednünk” vele. Az autósok és motorosok legnagyobb ellensége a köd Különösen veszélyes sötét­ben, amikor lámpával kell közlekedni. Ilyenkor csak ködlámpát vagy tompított fényt használjunk: a városi világítás nem megfelelő (nem veszi észre a szemben jövő), a tompítatian fény pedig káprá- zást idéz elő a szemben. A sárga, bordázott üvegű köd­lámpát a fényszóróknál mé­lyebbre kell szerelni. A ta­laj felszínén rendszerint rit­kább a ködréteg, így mesz- szebb hatolhat a fénykéve. A sárga fény egyébként is job­ban „áthatol” a ködön, mivel SZAR AZ VÍZ Érdekes felfedezéshez jutot­tak a'z egyik frankfurti üzem vegyészei: feltalálták a száraz vizet, amely lisztszerű fehér pör,' á' cígaréttafüst módjára lehet a levegőbe fújni, össze­tétele: 90 százalék közönséges víz, 10 százaléka pedig vízta­szító kovasav. Ez utóbbi anyag a természetben nem isme­retes, a vegyiparban, főleg a kau- csulegyártásnál azonban nagy jelentőségű. Ha vizet és víztaszító kova­savat 90:10 arányban össze­kevernek és a keveréket fel­rázzák, leheletfínomságú fehér por keletkezik. A víz egyik pillanatról a másikra elveszíti minden jellegzetes külső tulaj­donságát és porrá lesz. A „víz­por” stabil, állékony anyag, üvegben jól tárolható. A jelenség magyarázata fel­lehetőén az, .hogy. _a kovasav? vai összerázott víz, éppen úgy, mint a tengerpartra zúduló hullám, aipró cseppek millióira esik szét. Az így létrejött, körülbelül itszázadmiliiméíer átmérőjű cseppecskék kovasav bevoná­st kapnak: a viz tehát bezá- -ódik a víztaszító burokba. A o-or — kézbe véve — száraz, lideg tapintású. Jól alkalmazható lesz a tűz­védelmi poroltó készülékek izemben tartásánál, a kozme­tikai iparban, gyógyszeripar­ban, de az élelmiszerek pari­tásánál is. Repülő — autópályán Egy méter magasból két daru segítségével simán földet ért ez a Superconstellation, hogy aztán nekivágjon néhány ki­lométeres útjának az éjszakai Hamburg utcáin a kikötő felé. Itt egy pontonhídon jutott el a kimustrált Lufthansa-repülőgép az Elba másik partjára. A 26 000 légkilométert megtett gép a vendéglátóipar szolgálatába lépett. Az egyik Elba-strand mel­letti réten visszanyerte eredeti külsejét —■, szárnyait újra fel­szerelték és neki támasztották a feljárót. Eszak-Németország talán legérdekesebb éttermét az „Üj wulmstorfi légi kávéház” névre keresztelte tulajdonosa. Két stewardess gondoskodik a vendégek kényelméről s ellátásáról, épp oly megnyerő mosoly- Iyal, mint egykor 3000 méter magasban. a vízcseDpekben való fénytö­rése más, mint a fehér fény­sugaraké. Aki megelégszik azzal, hogy reflektorának a fénytel- jasíanénye mintegy 10—15 százalékkal csökkenjen, az a fényszórókba is sárga izzókat (sárga üvegeket) tehet. Az or­szágúti vezetés így kevésbé fárasztja a szemet. Ha pontosak akarunk len­ni, a városi lámpákat is a gépkocsi „szemei” közé kell sorolnunk, annál is in­kább, íróval rendszerint az országúti és tompított fény­szóróval közös házba szokták beépíteni. A városi égő nem arra szolgál, hogy az úttestet megvilágítsa, haneom hogy a gépkocsi mindenkori helyzetét jelezze a szemben jövőknek. A KRESZ előírása szerint kel­lően kivilágított területen — jelzésadást, valamint a sűrű ködöt kivéve — csak városi lámpát szabad használni (né­hány külföldi országban a tompított fényszóróval való közlekedés is megengedett). „Legdrágább kincsünk a szemünk” — szoktuk mondani. Nos, a gépkocsi jól beállított, gondosan karbantartott „sze­mei” is értékesek: a bizton­ságunkat szolgálják. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents