Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-13 / 294. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÍIIÖNKIAP>(SA Y'/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/^ , Anyu, fuss! I s s § Szokatlanul hideg, csípős § ^ a szél. Aki csak tud, igyek- ^ szik hazafelé. Felhajtott ^ S gallérral, szemig kötött* « «X n~1 _____1 _____o S sállal felszerelve egy anyui Bejárók, vonafozók Ás és cedTfep város pfeszERg XI. ÉVFOLYAM, 293. SZÄM 1967. DECEMBER 13., SZERDA Kisiparosok faggyűlése Az országos elsőséget is kivívták maguknak Új családi házak — műhelyek nélkül ^ bundában, inkább a tán- § § coló hópihék után kapkod-§ ^ na — ha lehetne. De ■nem^ ií lehet. Anyu kérlelhetetle- § | rtül sürgeti: gyerünk, gye- s * runk! A gyerek kérdez. * * — Anyu, te igazán fá-\ ^ zol? ^ ^ — Persze. Igyekezzünk ^ ^ haza, picinyem. ^ — Tudod mit? Ha te fá- ^ ^ zol, akkor szaladj haza, és ^ ^ aztán gyere vissza értem. ^ ^ En addig lassan megyek. ^ k De el ne tévedj a hóban § C jC I o § visszafelé! | így a gyerek. («•) | A kisiparosok vettek birto­kukba hétfőn, egy estére a Kossuth Művelődési Ház eme­leti nagytermét. Itt tartották meg taggyűlésüket, amelyen újjászervezett dalárdájuk is bemutatkozott Péntek Lajos karnagy vezényletével. A bevezető szavak után Düb- niczki Mihály titkár beszámo­lója hangzott el. — A kisiparosok nemcsak a tagdíjat fizetik és a sajtóter­mékeket rendelik meg, hanem végrehajtanak minden munkát. Részt vesznek a szakmai to­vábbképzéseken, a világnézeti és az általános műveltséget gyarapító előadásokon, munká­jukkal a lakosság szolgálatá­ban állnak és a társadalmi inunkéból is kiveszik részüket. , A kórház építkezésénél százhatvan munkanapnyi teljesítmény esik a város és a járás magániparq- saira. ' A KlOSZ-titkár elmondotta, Leszedik a fölét ^Jpl bevált az abonyi Kos­suth Tsz új tejfölöző gépe, ^melyet az ősszel állítottak munkába a régi, 300 literes fölözőgép helyett. Az új gép 800 liter tej fölözésére alkal­mas, sokat segít a tejgazdaság munkájában. hogy ezen a télen is az előadá­sok egész sorát tartják, és megkezdődött a mestervizsga- előkészítő tanfolyam is. Sor ke­rült vidéki gyárlátogatásokra, amelyek a tapasztalatszerzés hasznos formáinak bizonyul­tak. A versenyben is megálltak a helyüket a kisiparosok. A me­gyei versenyben az elsők let­tek, az országoson a negyedi­kek, az 50. évforduló tiszteleté­re szervezett versenyben pedig országos elsőségért kaptak zászlót jutalmul. — Az idén eddig 69-en kap­tak iparengedélyt, és így a vá­rosban 329, a járásban 337 kis­iparos működik. A mesterek­hez 73 tanuló szerződött, ezek­kel együtt 171 fiatalt nevélnek most a szakmák utánpótlására. A kőműves- és ácsszakmára jelentkezőkön kívül tetőfedő, kőfaragó, kefekötő és kályhás tanuló is van. Ebben az évben harminc­öt kontárt büntettek meg szabálysértésért, kivétel nélkül mindet családi házak építésénél csípték el. Ar­ra is kitért a titkár beszámoló­ja, hogy hiányoznak az olyan családiház-tervek, amelyek a műhelyt is magukba foglalnák, pedig szükség lenne ilyenekre is, hiszen ez a lakosság jobb ellátását segítené. Szó esett még az ötödik or­szágos küldöttgyűlésről és az új gazdasági mechanizmus kis­iparosokat érintő intézkedései­ről is. A taggyűlés után közös vacsora volt. Amatőr csillagászok, figyelem! A ceglédi csillagászati szak­kör csütörtökön, este hat órai kezdettel tartja meg alakuló ülését a Dózsa Művelődési Ház könyvtártermében. A s ezüstöt nent heresték Tizenötezer fenyőfa már megérkezett „Mii csinálsz a szabad időd­ben?" „Semmit. Olyanom nincs!" Panaszkodnak a diá­kok: kevés az idő, minden per­cük foglalt. A mai fiatalok sa­játos problémája ez. A tanulás után ugyanis sokféle lehető­ségük van hasznos szórakozá­sokra : sport, klubdélután., szak­körök, mozi, kirándulás, zene­óra. Jó dolog ez valójában. Az viszont nem, hogy sok diák­nak a tanuláson kívül másra egyáltalán nem marad ideje. Ok a bejárók. Fodor Péter, negyedikes gimnazista: — Törteiről járok be, na­ponta. Egy út tizenhárom ki­lométer. Reggel korán indul a busz, jóval csengetés előtt érek be az iskolába. Egyig va­gyunk, de vissza csak negyed háromkor indulhatok. Ilyenkor éhesen, fáradtan nem lehet semmi hasznosat csinálni. Ál­talában két-három óra megy igy el egy nap, utazással,' vá­rakozással. A buszon képtelen­ség olvasni. Különösen a ceg­lédi piacnapokon, amikor a kofák nagy kosarai és rikácso­ló csirkéi még a helyet is el­foglalják előlünk. Nehéz a be­FIATAL MŰVÉSZEK TARLAT A: járóknak. Ma például elme­gyek a szakkörre délután. A többiek addigra már megebé­deltek, tanultak, úgy jönnek vissza. Késő este érek haza, akkor eszem csak, és azután készülök másnapra. Pedig sok­szor maradok bent. Itt vannak a barátaim, itt találok megfe­lelő társaságot. Hát így telt el a négy év! Mennyi zsíroske­nyeret megeszik ez alatt az idő alatt egy bejáró! Mezei Mária másodikos ezt mondja: — Bércéiről járok be. Nem sok, csak tizenkét kilométer, húsz perc utazás. Mégis ren­geteg idő elmegy. Otthonról korán kell indulni, sietek ki az állomásra, — utazás, este pedig vissza. Ez két óra leg­alább, amit nem tudok kihasz­nálni. Legrosszabb az állandó kötöttség. Minden programot a vonat indulása határoz meg. Ráadásul délutános vagyok. A többiek fél hétkor hazamen­nek, én egy órát még várako­zók késő este, éhesen az állo­máson. Hegyed kilencre érek haza, tanulni már nem tudok. Csak másnap reggel héttől ti­zenegyig, utána megint ké­szülni keli a vonatra. Szórako­zásról nem is álmodhatok! (kohlmayer) A MADAR Foto: ifjú Tóth István PF. 19. Sportolóknak üzenjük: ered­ményetek döntetlen. A stadion görög és latin szó is egyaránt. Tulajdonképpen U-alakú ver-i senypályát jelent. (Ebben a görögpártiaknak volt igaza. Tehát nem ellipszis — két 1- lél!) Emellett ókori görög mér­tékegység is. 1 olimpiai <i-vel!) sz.tadion = 192, 27 méterrel. Ha nem hiszed, nézd meg a Művészettörténeti ABC-ben. ★ Névtelen levélírónknak van szerencsénk tudomására hoz­ni, hogy érettségi tételek ki­dolgozásával a karácsonyi szünidőben sem foglalkozunk, — nekünk is elég volt egyszer, sőt jó néhányszor" á különféle vizsgatételek kidolgozása. A Fiúk, lányok rovat célja nem az, hogy mentőmet nyújtsunk a sikeres érettségihez. Törjétek a fejeteket magatok! ★ Mikinek: fiatal sportolóról akartál hallani — egy olyan „igazi nagymenőről”. Remé­lem, most már elégedett vagy! ★ Kedves Sz. K! Nyugodtan megírhattad volna a neved. Amint láthatod, volt egy „kis hely” a lapban. Tegnap megszámoltam: min­den harmadik ember kará­csonyfát vitt a hóna alatt. Igaz, már alig két hét van karácso­nyig, dé lesz-e elegendő fe­nyőfa, ha így viszik máris? ! — Az idén 15 ezer fenyőre fiötöttünk szerződést a Zala ‘megyei: erdőgazdasággal — mondotta Irházi Gyula, a MÉK Vezetője. — Ebből eddig két vagon, illetve 10 ezer darab ;már megérkezett, s további öt­ezret a napokban várunk. De ha ennyi sem lenne elég, után- rendeléssel biztosítjuk a város és a járás karácsonyfa-szük­ségletét. — Ezüstfenyő? — Az elmúlt évek ta­pasztalatai szerint nem okoz problémát, hogy az idén ilyen fenyőt nem értékesítünk, az úgynevezett zöldfenyő ugyanis sokkal népszerűbb. Ebből azonban — méretben is — minden igényt ki tudunk elé­gíteni. A „magasfenyő’'-pana­szok megszűnnek. A már le­szállított, illetve megrendelt tizenötezer karácsonyfa hosz- sza zömmel 70 centimétertől egy méterig. Elárusítóhelyeket a város több pontján rendez­tünk be a népboltokon kívül. Utazott, elfelejtett visszatérni Öcsai Ferenc 41 éves gépko­csivezető 1966. márciusában társasutazáson vett részt Cseh­szlovákiában és Ausztriában. Bécsben a csoporttól külön­vált és nem tért viasza Ma­gyarországra. Ausztriában munkát vállalt hamarosan, s levélben is közölte végleges szándékát: nem akar hazatér­ni. A hazatérés megtagadásáért a bíróság — távollétében — tízhónapi, szigorított munkahe­lyen végrehajtandó szabadság- vesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. MOZI? - NEM! KIRÁNDULÁS? - NEM! KORCSOLYAPÁLYA KELLENE! &SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ A matróz legendája Kecskére a káposztát... Elemelte, „kipróbálta" ismerőse motorját Tóth István 23 éves albert- irsai lakos tavasszal, ittas ál­lapotban, engedély nélkül- el­vitt Fabók János műhelyéből egy rézszörófejes festékfúvó készüléket és egy satut. Tóth többször segített Fabóknak különböző motorszerelési mun­kákban, így alkalma volt a lopásra. Tóth május végén újabb bűncselekményt követett el. Mészáros József udvaron ha­gyott motorkerékpárjára fel­ült, hogy azzal menjen haza lakására. — Szerencsétlensé­gére a motor az úton elrom­lott, megállt. Tóth István egyszerűen az út­szélen hagyta a motort és gya­log folytatta útját. A motort a rendőrök találták meg és ad­ták vissza tulajdonosának. Mi­vel Mészáros József nem tud­ta, hogy Tóth volt, aki jogta­lanul használta és elrontotta motorkerékpárját, ezért őt bízta meg a motor megjavítá­sával. A tolvaj meg is javítot­ta, de ismét használatba vette, újra engedély nélkül, és há­rom napon keresztül „kipró­bálta”, bár forgalmi engedé­lye nem volt. Az ítélet: húszszázalékos bércsökkentés mellett tízhóna­pi javító-nevelő munka. A Ludas Matyi egyik, no­vember végi számában ka­ján örömmel fedezték fel a ceglédiek a Pesti úti Mat­róz—Halászcsárda képét. Egy pesti fotós kapta len­csevégre, és küldte be a laphoz, ezzel a kérdéssel: talán az Alföld portengeré­ben kötnek ki a matrózok? A furcsa elnevezés miatt állítólag már régóta fő az illetékesek feje. Ügy hír­lik, az átalakítást végző kő­művesek találták , ki, és mésszel a ház homlokzatá­ra pingálták. Az ötletet az­tán — átfestés helyett — neonbetűkkel szentesítették, így lett matrózcsárdánk az öreghegyi portengerben. Nagy jóindulattal meg le­hetne magyarázni, hogy né­ha a Gerje-csatorna buz­gárjai itt nyaldossák a műút szélét a csárda környékén. — talán azt is, hogy a kö­zeli kubikgödrökben nem­rég még halászgattak, hor­gásztak. Tehát így lénye­gében a halászjelleg igazol­ható, csak a matróz a vitás. Egész Cegléden ugyanis egyetlen ilyen foglalkozású ember van — de már ő is régesrég kapitány. Mivel a neonfelirat több ezer forint értékben ott dí­szeleg az épületen, s egy újabb név — mondjuk: Öreghegyi Csárda, vagy Futóhomok Csárda, vagy egyszerűen Tornácos — is­mét ezresekbe kerülne, ma­rad a Matrózcsárda. S nyugodtan maradjon is. Legfeljebb tanúi voltunk, vagyunk, leszünk annak, hogy miképp születik egy mókás, kedves, helyi legen- dajellegű adoma, egy derűs történet, amely évtizedekre is megőrizheti a jókedvű kőművesek vidám humo­rát ... Már csak két hét választ el a várva várt téli szü­nettől. Sok diák kész ter­vekkel várja az utolsó idei tanítási napot. Van, aki külföldre utazik, mások a Mátrában fogják élvezni a tél vidámságát, gondtalan­ságát. Jó nekik! De mit csinálunk mi, akik itthon maradunk? Tanuljunk egyfolytában a szünetben is? Hát azért szünet a szü­net? Olvassunk, moziba járjunk? Ezt sem lehet egész idő alatt! Kirándul­ni menjünk? Nem hiszem, hogy a környék különö­sebb látványt nyújtana ilyenkor. Ha lenne egy korcsolyapálya ... Igen, ez kellene nagyon nekünk! Azt hiszem, mindenki örülne neki. Sőt, ha kap­nánk az illetékesektől egy kis támogatást, úgy biztos vagyok benne, hogy a fia­talok szívesen vállalnák a pálya építését. Lehet, hogy korábban kellett volna ezt a cikket megírnom, de bízom ben­ne, hogy lesznek, akik fel­figyelnek rá. Csak most szállt igazán fagypont alá a hőmérséklet — még nem késő! (Sz. K.) A „nagymen" '$SSSSJZSS/SSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS//SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSS/\ „Nagymenő” ifjú sportolót mutatunk be most a sportba­rátok kérésére. Vágó Gyula a Ceglédi Vasutas SC játékosa. 1962 óta labdarúgó. Az idei, ta­vaszi forduló negyedik mér­kőzésén játszott először NB Il-es csapatban. A nyáron már az ifjúsági válogatottban ját­szott, a szófiai ŐRT (Olimpiai Reménységek Tornája) magyar ificsapatában. Hatvan ifjú sportoló közül válogatták ki a 16 tagú keretet. Mik a fiatal sportremény­ség tervei? Amellett, hogy a sportban továbbra is eredmé­nyesen akar szerepelni, szeret­ne sikeresen érettségizni is.

Next

/
Thumbnails
Contents