Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-13 / 294. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÍIIÖNKIAP>(SA Y'/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/^ , Anyu, fuss! I s s § Szokatlanul hideg, csípős § ^ a szél. Aki csak tud, igyek- ^ szik hazafelé. Felhajtott ^ S gallérral, szemig kötött* « «X n~1 _____1 _____o S sállal felszerelve egy anyui Bejárók, vonafozók Ás és cedTfep város pfeszERg XI. ÉVFOLYAM, 293. SZÄM 1967. DECEMBER 13., SZERDA Kisiparosok faggyűlése Az országos elsőséget is kivívták maguknak Új családi házak — műhelyek nélkül ^ bundában, inkább a tán- § § coló hópihék után kapkod-§ ^ na — ha lehetne. De ■nem^ ií lehet. Anyu kérlelhetetle- § | rtül sürgeti: gyerünk, gye- s * runk! A gyerek kérdez. * * — Anyu, te igazán fá-\ ^ zol? ^ ^ — Persze. Igyekezzünk ^ ^ haza, picinyem. ^ — Tudod mit? Ha te fá- ^ ^ zol, akkor szaladj haza, és ^ ^ aztán gyere vissza értem. ^ ^ En addig lassan megyek. ^ k De el ne tévedj a hóban § C jC I o § visszafelé! | így a gyerek. («•) | A kisiparosok vettek birtokukba hétfőn, egy estére a Kossuth Művelődési Ház emeleti nagytermét. Itt tartották meg taggyűlésüket, amelyen újjászervezett dalárdájuk is bemutatkozott Péntek Lajos karnagy vezényletével. A bevezető szavak után Düb- niczki Mihály titkár beszámolója hangzott el. — A kisiparosok nemcsak a tagdíjat fizetik és a sajtótermékeket rendelik meg, hanem végrehajtanak minden munkát. Részt vesznek a szakmai továbbképzéseken, a világnézeti és az általános műveltséget gyarapító előadásokon, munkájukkal a lakosság szolgálatában állnak és a társadalmi inunkéból is kiveszik részüket. , A kórház építkezésénél százhatvan munkanapnyi teljesítmény esik a város és a járás magániparq- saira. ' A KlOSZ-titkár elmondotta, Leszedik a fölét ^Jpl bevált az abonyi Kossuth Tsz új tejfölöző gépe, ^melyet az ősszel állítottak munkába a régi, 300 literes fölözőgép helyett. Az új gép 800 liter tej fölözésére alkalmas, sokat segít a tejgazdaság munkájában. hogy ezen a télen is az előadások egész sorát tartják, és megkezdődött a mestervizsga- előkészítő tanfolyam is. Sor került vidéki gyárlátogatásokra, amelyek a tapasztalatszerzés hasznos formáinak bizonyultak. A versenyben is megálltak a helyüket a kisiparosok. A megyei versenyben az elsők lettek, az országoson a negyedikek, az 50. évforduló tiszteletére szervezett versenyben pedig országos elsőségért kaptak zászlót jutalmul. — Az idén eddig 69-en kaptak iparengedélyt, és így a városban 329, a járásban 337 kisiparos működik. A mesterekhez 73 tanuló szerződött, ezekkel együtt 171 fiatalt nevélnek most a szakmák utánpótlására. A kőműves- és ácsszakmára jelentkezőkön kívül tetőfedő, kőfaragó, kefekötő és kályhás tanuló is van. Ebben az évben harmincöt kontárt büntettek meg szabálysértésért, kivétel nélkül mindet családi házak építésénél csípték el. Arra is kitért a titkár beszámolója, hogy hiányoznak az olyan családiház-tervek, amelyek a műhelyt is magukba foglalnák, pedig szükség lenne ilyenekre is, hiszen ez a lakosság jobb ellátását segítené. Szó esett még az ötödik országos küldöttgyűlésről és az új gazdasági mechanizmus kisiparosokat érintő intézkedéseiről is. A taggyűlés után közös vacsora volt. Amatőr csillagászok, figyelem! A ceglédi csillagászati szakkör csütörtökön, este hat órai kezdettel tartja meg alakuló ülését a Dózsa Művelődési Ház könyvtártermében. A s ezüstöt nent heresték Tizenötezer fenyőfa már megérkezett „Mii csinálsz a szabad idődben?" „Semmit. Olyanom nincs!" Panaszkodnak a diákok: kevés az idő, minden percük foglalt. A mai fiatalok sajátos problémája ez. A tanulás után ugyanis sokféle lehetőségük van hasznos szórakozásokra : sport, klubdélután., szakkörök, mozi, kirándulás, zeneóra. Jó dolog ez valójában. Az viszont nem, hogy sok diáknak a tanuláson kívül másra egyáltalán nem marad ideje. Ok a bejárók. Fodor Péter, negyedikes gimnazista: — Törteiről járok be, naponta. Egy út tizenhárom kilométer. Reggel korán indul a busz, jóval csengetés előtt érek be az iskolába. Egyig vagyunk, de vissza csak negyed háromkor indulhatok. Ilyenkor éhesen, fáradtan nem lehet semmi hasznosat csinálni. Általában két-három óra megy igy el egy nap, utazással,' várakozással. A buszon képtelenség olvasni. Különösen a ceglédi piacnapokon, amikor a kofák nagy kosarai és rikácsoló csirkéi még a helyet is elfoglalják előlünk. Nehéz a beFIATAL MŰVÉSZEK TARLAT A: járóknak. Ma például elmegyek a szakkörre délután. A többiek addigra már megebédeltek, tanultak, úgy jönnek vissza. Késő este érek haza, akkor eszem csak, és azután készülök másnapra. Pedig sokszor maradok bent. Itt vannak a barátaim, itt találok megfelelő társaságot. Hát így telt el a négy év! Mennyi zsíroskenyeret megeszik ez alatt az idő alatt egy bejáró! Mezei Mária másodikos ezt mondja: — Bércéiről járok be. Nem sok, csak tizenkét kilométer, húsz perc utazás. Mégis rengeteg idő elmegy. Otthonról korán kell indulni, sietek ki az állomásra, — utazás, este pedig vissza. Ez két óra legalább, amit nem tudok kihasználni. Legrosszabb az állandó kötöttség. Minden programot a vonat indulása határoz meg. Ráadásul délutános vagyok. A többiek fél hétkor hazamennek, én egy órát még várakozók késő este, éhesen az állomáson. Hegyed kilencre érek haza, tanulni már nem tudok. Csak másnap reggel héttől tizenegyig, utána megint készülni keli a vonatra. Szórakozásról nem is álmodhatok! (kohlmayer) A MADAR Foto: ifjú Tóth István PF. 19. Sportolóknak üzenjük: eredményetek döntetlen. A stadion görög és latin szó is egyaránt. Tulajdonképpen U-alakú ver-i senypályát jelent. (Ebben a görögpártiaknak volt igaza. Tehát nem ellipszis — két 1- lél!) Emellett ókori görög mértékegység is. 1 olimpiai <i-vel!) sz.tadion = 192, 27 méterrel. Ha nem hiszed, nézd meg a Művészettörténeti ABC-ben. ★ Névtelen levélírónknak van szerencsénk tudomására hozni, hogy érettségi tételek kidolgozásával a karácsonyi szünidőben sem foglalkozunk, — nekünk is elég volt egyszer, sőt jó néhányszor" á különféle vizsgatételek kidolgozása. A Fiúk, lányok rovat célja nem az, hogy mentőmet nyújtsunk a sikeres érettségihez. Törjétek a fejeteket magatok! ★ Mikinek: fiatal sportolóról akartál hallani — egy olyan „igazi nagymenőről”. Remélem, most már elégedett vagy! ★ Kedves Sz. K! Nyugodtan megírhattad volna a neved. Amint láthatod, volt egy „kis hely” a lapban. Tegnap megszámoltam: minden harmadik ember karácsonyfát vitt a hóna alatt. Igaz, már alig két hét van karácsonyig, dé lesz-e elegendő fenyőfa, ha így viszik máris? ! — Az idén 15 ezer fenyőre fiötöttünk szerződést a Zala ‘megyei: erdőgazdasággal — mondotta Irházi Gyula, a MÉK Vezetője. — Ebből eddig két vagon, illetve 10 ezer darab ;már megérkezett, s további ötezret a napokban várunk. De ha ennyi sem lenne elég, után- rendeléssel biztosítjuk a város és a járás karácsonyfa-szükségletét. — Ezüstfenyő? — Az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem okoz problémát, hogy az idén ilyen fenyőt nem értékesítünk, az úgynevezett zöldfenyő ugyanis sokkal népszerűbb. Ebből azonban — méretben is — minden igényt ki tudunk elégíteni. A „magasfenyő’'-panaszok megszűnnek. A már leszállított, illetve megrendelt tizenötezer karácsonyfa hosz- sza zömmel 70 centimétertől egy méterig. Elárusítóhelyeket a város több pontján rendeztünk be a népboltokon kívül. Utazott, elfelejtett visszatérni Öcsai Ferenc 41 éves gépkocsivezető 1966. márciusában társasutazáson vett részt Csehszlovákiában és Ausztriában. Bécsben a csoporttól különvált és nem tért viasza Magyarországra. Ausztriában munkát vállalt hamarosan, s levélben is közölte végleges szándékát: nem akar hazatérni. A hazatérés megtagadásáért a bíróság — távollétében — tízhónapi, szigorított munkahelyen végrehajtandó szabadság- vesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. MOZI? - NEM! KIRÁNDULÁS? - NEM! KORCSOLYAPÁLYA KELLENE! &SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ A matróz legendája Kecskére a káposztát... Elemelte, „kipróbálta" ismerőse motorját Tóth István 23 éves albert- irsai lakos tavasszal, ittas állapotban, engedély nélkül- elvitt Fabók János műhelyéből egy rézszörófejes festékfúvó készüléket és egy satut. Tóth többször segített Fabóknak különböző motorszerelési munkákban, így alkalma volt a lopásra. Tóth május végén újabb bűncselekményt követett el. Mészáros József udvaron hagyott motorkerékpárjára felült, hogy azzal menjen haza lakására. — Szerencsétlenségére a motor az úton elromlott, megállt. Tóth István egyszerűen az útszélen hagyta a motort és gyalog folytatta útját. A motort a rendőrök találták meg és adták vissza tulajdonosának. Mivel Mészáros József nem tudta, hogy Tóth volt, aki jogtalanul használta és elrontotta motorkerékpárját, ezért őt bízta meg a motor megjavításával. A tolvaj meg is javította, de ismét használatba vette, újra engedély nélkül, és három napon keresztül „kipróbálta”, bár forgalmi engedélye nem volt. Az ítélet: húszszázalékos bércsökkentés mellett tízhónapi javító-nevelő munka. A Ludas Matyi egyik, november végi számában kaján örömmel fedezték fel a ceglédiek a Pesti úti Matróz—Halászcsárda képét. Egy pesti fotós kapta lencsevégre, és küldte be a laphoz, ezzel a kérdéssel: talán az Alföld portengerében kötnek ki a matrózok? A furcsa elnevezés miatt állítólag már régóta fő az illetékesek feje. Ügy hírlik, az átalakítást végző kőművesek találták , ki, és mésszel a ház homlokzatára pingálták. Az ötletet aztán — átfestés helyett — neonbetűkkel szentesítették, így lett matrózcsárdánk az öreghegyi portengerben. Nagy jóindulattal meg lehetne magyarázni, hogy néha a Gerje-csatorna buzgárjai itt nyaldossák a műút szélét a csárda környékén. — talán azt is, hogy a közeli kubikgödrökben nemrég még halászgattak, horgásztak. Tehát így lényegében a halászjelleg igazolható, csak a matróz a vitás. Egész Cegléden ugyanis egyetlen ilyen foglalkozású ember van — de már ő is régesrég kapitány. Mivel a neonfelirat több ezer forint értékben ott díszeleg az épületen, s egy újabb név — mondjuk: Öreghegyi Csárda, vagy Futóhomok Csárda, vagy egyszerűen Tornácos — ismét ezresekbe kerülne, marad a Matrózcsárda. S nyugodtan maradjon is. Legfeljebb tanúi voltunk, vagyunk, leszünk annak, hogy miképp születik egy mókás, kedves, helyi legen- dajellegű adoma, egy derűs történet, amely évtizedekre is megőrizheti a jókedvű kőművesek vidám humorát ... Már csak két hét választ el a várva várt téli szünettől. Sok diák kész tervekkel várja az utolsó idei tanítási napot. Van, aki külföldre utazik, mások a Mátrában fogják élvezni a tél vidámságát, gondtalanságát. Jó nekik! De mit csinálunk mi, akik itthon maradunk? Tanuljunk egyfolytában a szünetben is? Hát azért szünet a szünet? Olvassunk, moziba járjunk? Ezt sem lehet egész idő alatt! Kirándulni menjünk? Nem hiszem, hogy a környék különösebb látványt nyújtana ilyenkor. Ha lenne egy korcsolyapálya ... Igen, ez kellene nagyon nekünk! Azt hiszem, mindenki örülne neki. Sőt, ha kapnánk az illetékesektől egy kis támogatást, úgy biztos vagyok benne, hogy a fiatalok szívesen vállalnák a pálya építését. Lehet, hogy korábban kellett volna ezt a cikket megírnom, de bízom benne, hogy lesznek, akik felfigyelnek rá. Csak most szállt igazán fagypont alá a hőmérséklet — még nem késő! (Sz. K.) A „nagymen" '$SSSSJZSS/SSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS//SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSS/\ „Nagymenő” ifjú sportolót mutatunk be most a sportbarátok kérésére. Vágó Gyula a Ceglédi Vasutas SC játékosa. 1962 óta labdarúgó. Az idei, tavaszi forduló negyedik mérkőzésén játszott először NB Il-es csapatban. A nyáron már az ifjúsági válogatottban játszott, a szófiai ŐRT (Olimpiai Reménységek Tornája) magyar ificsapatában. Hatvan ifjú sportoló közül válogatták ki a 16 tagú keretet. Mik a fiatal sportreménység tervei? Amellett, hogy a sportban továbbra is eredményesen akar szerepelni, szeretne sikeresen érettségizni is.
