Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-13 / 294. szám

MOHOMIDftl A PEST M E G Vi I, HÍRLAP K |j L Ö. N K I A.D Á S A IX. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM 1967. DECEMBER 13., SZERDA ZÁRSZ AM ADAS ELŐTT 350 mazsa premium JÁRÁSI PÁRT-YR Holnap délelőtt fél kilenc órai kezdettel ülést tart az | MSZMP monori járási végre- i hajtó bizottsága. Napirenden a járás ipari szövetkezeteinek politikai, gaz­dasági munkájáról s az új gaz­daságirányítási rendszerre való felkészülésről szóló jelentés | szerepel, amelynek előadója Faur Mihály. A Hazafias Népfront mun­kájáról Neumann Mihály szá­mol be. NÉPMŰVELÉS Tervek A kultúra „házát“ építjük — Ecseren jó a mérce TÉGLAPRÉS 0 BÉRKELTETÉS (0) NÉGY KOMBÁJN Q HALÁSZCSÁRDA • Az 1967-es gazdasági év végén járunk. A termelőszö­vetkezet vezetősége ilyenkor ad számot arról, hogyan ve­zette a tsz-t, hogyan gaz­dálkodott a tsz vagyonával, milyen jövedelmet tud biz­tosítani a tagságnak. Ez az esztendő elég nagy erőfeszí­tést követelt tőlünk, a gom­bai Űj Élet Tsz vezetőitől és a tagságtól, hogy tervein­ket teljesíteni tudjuk. A jövő esztendő, az új me­chanizmus első esztendeje, marha még nagyobb felelősséget, még körültekintőbb, alapo­sabb munkát kíván, hogy tsz-ünk egészséges fejlődé­sét biztosíthassuk. Ebben az évben a terme­lési tervet nagyrészt tel­jesítettük. Kimagasló eredményt értünk el a kenyérgabona, a kuko­rica, a burgonya termelésé­ben. Háromszázötven mázsa kukoricát osztottunk ki tsz-tagoknak, prémiumként. örvendetesen fejlődött az ál­lattenyésztés is. A jövőben csökkenteni kell a költ­ségeket, hogy egy kiló húst, egy liter tejet, egy mázsa gabonát oh psóbban állíthassunk elő. Ez persze nemcsak a tsz- Vezetőkön múlik, hanem a tagságon is. Az állatgondozó­kon, növénytermesztőkön, ba romfinevelőkön — minden­kin. A traktoroson, akinek ügyelnie kell arra, hogy gé­pet kihasználja, óvja és ta­karékoskodjon az üzemanyag­nak' Ezenkívül még sok té­nyező közrejátszik, hogy a ■ költségeket csökkenteni tud­juk. Az új gazdasági mecha­nizmus egyik alapvető kö­vetelménye lesz, hogy mi­nél olcsóbban minél jobb termékét állítsunk elő, mert csak így válik lehetővé a tagság jövedelmének, a szö­vetkezet vagyonának gyara­pítása. A termelőszövetkezetünk­ben végzett felmérések alap­ján < bizakodón tekintünk a zárszámadás elé. Teljesítettük a pénzügyi ter­vet, ezen belül a bevételi tervet. Nem kell szégyenkez­ni a tagság előtt, a tagok részesedését teljes egészé­ben ki tudjuk fizetni. Eb­ben az évben rendszeresen sudtuk fizetni az előleget. Jövő évben fejleszteni fogjuk % mellék- és segédüzemága- ’cat. Már az idén üzembe he­lyeztünk egy téglaprésgépet, amellyel a jövő évben több mint kétmillió téglát fogunk gyártani. Bővíteni fogjuk a kel­tetőállomást és bérkeltetést is fogunk vé­gezni. Tavasszal beállítunk kétezer kacsa tojóállományt, amely biztosítani fogja a keltető számára a tenyészto- jást és a BARNEVÁL-nak a: folyamatos naposkacsa-szál- títást. Fejlesztjük a géppar­kunkat, négy kombájnt vá­sárolunk, bővítjük, korsze­rűsítjük a gépműhelyt, hogy főjavításokat is elvégezhes­sünk. 'Tavaszra üzembe helyez­zük a halászcsárdát — mely már elkészült — és egy borkóstolót is nyitunk a községben. A tsz vezetői már most alapvető kérdésnek te­kintik a megtermelt áruk el- ' helyezésének biztosítását. A jövő esztendőre leszerződ­tünk a B ARNE V ÁL-lal 2 550 000 tojást, hárommillió 620 ezer forint értékben, 11,5 vagon pecsenyecsibét, több mint hárommillió forint ér­tékben. Több tsz-szel és fmsz-szel folyik a szerződés­kötés naposcsibére. Az 1968-as esztendőben a bruttó termelési értékün­ket 20 millió forint föle fogjuk emelni, az idei IS millió forinttal szemben. zetői a tagság támogatásá­val képesek lesznek meg­valósítani a terveket. A termelés fokozása, a költ­ségek csökkentése és az Az Állami Erdőgazdaságtól egyéb nagy feladatok megol- átvesszük a tsz területén fo- dása közben a tsz vezetősé- lyó erdőtelepítési, felújítási gének alapvető gondja lesz és ápolási munkákat félmil­lió forint értékben. Ezt a munkát a tsz-tagok végzik majd. Megkezdtük és jelen­tős eredményt értünk el Arra törekszünk, hogy a fi- mintegy 340 darab szarvas- zikai munkát a gépesítéssel negativizálása terén, megkönnyítsük. Tervbe vet- Persze vannak nehézségeink ^url^ egy _ zuhanyozó építését, Tanácsülést tartanak ma kilenc órakor Nyáregyházán, ahol a községi tanács és szervei 1968. évi munkatervét tárgyalják, vala­mint a község állategészség­ügyi helyzetét s a tanács és tömegszervezetek közötti kap­csolatot értékelik. a tsz-tagok szociális, kul­turális körülményeinek megjavítása. is. Nehézkesen megy a ta­lajerő-utánpótlási, mert nem tudunk elég szerves trágyát a meglevő öltözők és a pi­henő korszerűsítését. A jö­vőben fokozottabb gondot juttatni földjeinkre. Arra tö- fordítunk az idős tsz-tagok rekszünk, hogy a szerves trá­gya szükségletünket máshon­nan szerezzük be. Reméljük, hogy a tsz ve­szociális és kulturális körül­ményeinek megjavítására. Izmán János párttitkár iTnncp<‘Ir<v« lagkönvvesere Maglódon péntek délután öt órakor a pártházban ünnepi taggyűlésen adják át az új párttagkönyveket. Szalagavató A monori József Attila Gim­názium végzős növendékeinek szalagavató ünnepségét szom­baton tartják a gimnáziumban. SULI UTÁN December 15-re el kell ké- szülniök a községek 1968. évi művelődési terveinek. A terv elkészítése a községek veze­tőinek a feladata, de az ad­minisztrációs teendőn kívül is szükséges, hogy segítségük, irányításuk a község művelő­dési életében egyre nagyobb mértékben érvényesüljön. A legfontosabb: annyit vállaljunk, ameny- nyit képések vagyunk tel­jesíteni. Itt nagyon szeretném elmon­dani, hogy a kisközségek kö­zül talán Ecser az, ahol a mércét évek óta megfelelő magasságra .Állítják’’. Amit vállalunk, tükrözze a község szükségletét. Ne többet, mint amit teljesíteni tudunk, de a „ne többet” ne jelentse csak a nehézségek felsorolását. Lassan épülő ház tégláit rakjuk le, minden esztendőben egyre ne­hezebb feladatot kell teljesíte­nünk. Ha el tudjuk érni, hogy olyan viszonyokat, olyan környezetet teremtünk, és ez nem mindig külsőségekre, de szellemre, kollektivitásra is vonatkozik, melyben az embe­rek jól érzik magukat, nem hiábavaló a munkánk. Munkánkban ne a látványos­ságra törekedjünk. Ha tudunk olyat teremteni, amit érdemes megmutatni a világnak, akkor mutassuk büszkén, de ha csak a kis közösség egymást be­csülő, egymás társaságát igénylő hangulatát sikerül 'ki­alakítani, altkor sem hiába­való a munkánk. A tervezés kicsit álmodo­zás. A napokban ülnek össze a községek koordinációs bi­zottságai. összeadják, egysé­ges tervvé alakítják az apró kis terveket. Még hasznosabb lenne, ha ez a bizottság nem­csak tervezéskor ülne össze, néha többszöri unszolásra, ha­nem időnként, mondjuk fél­évenként megvizsgálná a ter­vek teljesítését is. A járási szervek új körzeti rendszert alakítottak ki mű­velődési intézményeinknél, könyvtárainknál. Egy-egy füg­getlenített vezető a saját mun­kája mellett köteles segíte­ni emberi szóval, barátian a tervek végrehajtását 1968- ban. Ha komolyan vesz- szük ezt a feladatot, ha hisz- sziik, hogy jóakaratú segítsé­günkkel használunk, ha meglá­togatjuk a tiszteletdíjas in­tézményeket, akkor biztos, hogy nem lesz eredménytelen az 1968-as esztendő. Furuglyás Géza A KÉPERNYŐ ELŐTT Decemberi tv-előzetes A decemberi tv-műsor né­hány érdekességére szeretnénk másodszor jelentkező rova­tunkban felhívni a kedves ol­vasók figyelmét. Színházi közvetítések közül a december 14-én, csütörtökön vetítésre kerülő Csehov-darab, a Plavonov halála ígérkezik érdekesnek. Igen színes a decemberi képzőművészeti program. A hónap végéig játsszák a Mi­chelangelo és kora sorozatot. December 25-én, hétfőn „Történelem képekben” című adás keretében Bernáth Aurél Kossuth-díjas festőművészünk alkotását mutatja be a televí­zió. Folytatódik a Don Quijote sorozat. December 17-én a Voyzeck című, magyarul beszélő nyu­gatnémet filmet láthatjuk a képernyőn. A kedvelt tengeri filmsoro­zatot december 24-én láthat­juk. Ajánlatunkat a Radar de­cember 19-én, kedden este sor­ra kerülő adásával zárjuk. Nem hívjuk fel külön ked­ves olvasóink figyelmét a bi­zonyos mértékig mindig titok­ban tartott ünnepi, és különö­sen a szilveszteri műsorra, hi­szen ezeket úgyis megnézzük minden évben. Az adásokhoz jó szórakozást kíván: A Járási Művelődési Ház MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Főnök Inkognitóban (széles). Monor: Folytassa, Jack (széles). Nyáregyháza: Cartouche (széles). Tápiósüly: Boszorkány- fal. Úri: A kalózkapitány (széles). Vecsés: Nyomorultak I—II. (szé­les). OLVASÓINK ÍRJAK Hogyan lett 20 a tizenhatból? Szabó János felv. Ügy tudtam, 16 forint a fe­nyő métere. Dehogy 16, 20 fo­rint — mondta valaki. Ne mondja — két nappal ezelőtt BACHEK JENOKEJE „Nagy prímás leszek“ Kézen fogva vezetik, becé­zik Tóth Jenőt. Két és fél éves korában hozta el nevelőmamá­ja, Bach Ferencné, a pomázi gyermekvédő otthonból Ve- csésre. — Sivár, csendes a ház gyer­mek nélkül, elhatároztuk, ho­zunk egy kis árvát, nem is késlekedtem, elutaztam Po- mázra — mondja. — Izgatott voltam, vajon ki lesz az a gye­rek, akit elsőnek meglátok. Egy fekete szemű apróság jött velem szemben, az első, akivel találkoztam. Megláttam és megszerettem. Az igazgató bá­csi egy szép szőke Janikára akart „rábeszélni”, mert én is szőke vagyok. De én ragasz­kodtam a fekete bogárszemű kisfiúhoz, ö meg csak szorí­totta a kezem, és a világ min­den kincséért el nem mozdult volna mellőlem. Az első két hét mérhetetlenül nehéz volt. Félt még a cicától is. Meg kel­lett tanítani rendesen étkezni, viselkedni. Azóta Jenőke a vecsési tele­pi általános iskola első osztá­lyos tanulója, szépen halad a tanulásban, a pestlőrinci ba­lettiskola másodéves növendé­ke, és a vecsési művelődési otthonban működő zeneiskola előképzőiébe jár. Van már he­gedűje is, kapott a nevelőpa­pától, és már úgy fogja az ál­la alá, mint egy igazi muzsi­kus. Csupa ritmus, csupa mu­zsika ez a gyerek — mondja a I lenni, a gyermek számára sem nevelőmama. Közben hízeleg- j túlságosan vonzóak az ilyen Hová megy szerda este? Zenei sorozat Gyömrőn Sok szó esik arról, hogy ze- szeretettel és szorgalommal ké­néi képzettségünk nem a leg- szülnek fellépésükre a szerep­kielégítőbb. Igaz, mondják né- lók. hányán, e nélkül meg lehet (f. g-.) vettem 16-ért — vitatkoztam. Menjen a „Nagyboltba”, majd meglátja. Nos, a monori „Nagybolt­ban” megláttuk. Tényleg 20 volt. Miért? — kérdeztem. Az eladó azt felelte: Sajnos, ez országos tévedés volt, a kü- lönbözetet meg kellett fizet­nünk. Van egy ötletem, ingyen el­adó. Legközelebb árverezzék a fenyőket, remélhetőleg akkor a fák formáját is figyelembe ve­szik. Rigó Istvánné ve bújik hozzá a fiúcska... — Szeretem a mamát, papát, jól tanulok, és prímás leszek. Nagy prímás leszek — mondja Je­nőke. — Mesélek neki nagy prí­másokról, Magyari Imréről, Bura Sándorról, Kurina Simi- ről, Toll Jancsiról, Dankó Pis­táról. A bizakodás, az öröm beragyogja a Bach- család éle­tét. Pedig nincs könnyű dol­guk, sokszor találkoznak kö­zömbösséggel, cinizmussal, pe­dig az emberszeretetük csodá­latot és elismerést érdemelne. De nemcsak mamája, jó pa­pája is van Jenőkének Bach Ferenc személyében. Marika, a felnőtt férjes asszony is test­vérként szereti, becézi a kis ..öcsit”. Ágya hófehér, párnát fodrosak, mesével altatják. A Bach -család követendő példa lehetne azok számára akik anvagi „meggondolásból” fogadnak állami gondozott gyereket. Hogy mi lesz Jenőkéből? Le­het. hogy éppen nagy prímás. Fekete Józsefné előadások, mégsem mondha­tunk le a szemlélet megváltoz- > tatásáról. Minden évben tenni | kell érte valamit. A kita.tó munka nem marad eredmény­telen. Ezt talán legjobban a nagyszerű eredményeket fel­mutató zenetagozatos isítolánk bizonyítja. A járási művelődési ház harmadízben tesz kísérletet ze­nei ismeretterjesztő program szervezésére. A Bartók Eéla Zeneművészeti Szakiskola igazgatója, Tassang Árpád le­hetővé tette, hogy az iskola ne­velői és növendékei szerény keretek között, de színvonalas ismeretterjesztő előadásokat tartsanak a gyömrőieknek. A sorozat december 13-án, szerdán, este hat órai kezdet­tel indul és azután minden hó­napban egy-egy szerdai estén ismerkedhetünk a reneszánsz, barokk, bécsi klasszikus, ro­mantikus és mai zenivel. Az előadásokat gyerekek és ! felnőttek egyaránt látogathat- j ják. Minden alkalommal nyolc- j tíz tehetséges fiatal mutatkozik í be a közönségnek. Szeretnénk, ha a sorozatnak ! olyan sikere lenne, amilyen SPORTJEGYZET 1967 legjobbjai Nem volt könnyű dolog ösz- szeállítani 1967 legjobb járási csapatát. Ebben segítségünkre voltak a Pest megyei Hírlap, és a Monor és Vidéke egész évi számai, kollégáink tudósításai. Minden lokálpatriotizmustól mentesen igyekeztünk összeál­lítani a legjobb tizenegyet. Ha valaki mégis sokallná a ve­csési labdarúgók számát a csa­patban, azt meg kell nyugtat­nunk. Nem elfogultság sugall­ta, hanem a tények. Járásunk kimagaslóan legjobb csapata volt idén a Vecsési VIZÉP. 1967. évi járási A válogatott: Bogár (Vecsés), Molnár (Ve­csés), Kalmár (Vecsés), Sárosi (Vecsés), Boda (Üllő), Mellis (Üllő), Simonovics (Monor), Makovecz (Vecsés), Krausz (Vecsés). Kalász (Vecsés), Sza­bó (Monor). 1967. évi járási B válogatott: Erős (Üllő), Viczkó (Üllő), Csőri (Üllő), Sáránszki (Mo­nor), L eimetter F. (Vecsés), Tóth (Vecsés),, Zubor (Üllő), Szűcs (Vecsés), Cserháti (Ve­csés), Bajkai (Monor), Szűcs A. (Üllő). Az A válogatott összeállítá­sánál elsősorban Győri jelen­tett problémát. Az üllőiek nagy tudású játékosa két ok­ból szorult a második csapat­ba: kevesebb mérkőzést ját­szott mint vecsési kollégái és a Kalmár—Sárosi duó kitűnő játéka sokban hozzájárult Ve­csés bajnoki címének meg­szerzéséhez. A járás legjobb labdarúgói 1967. évben: Az év labdarú­gója: Kalmár Győző (Vecsés), 2. Szabó István (Monor), 3. Sárosi Imre (Vecsés), 4. Győri Sándor (Üllő), 5. Krausz István (Vecsés). Külön örömünkre szolgál, hogy a jövő évi választásnál már űj megyei csapatunk, a maglódi tizenegy játékosai is szóba jöhetnek. Szalontai Attila

Next

/
Thumbnails
Contents