Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-07 / 264. szám

1961. NOVEMBER 7., KEDD res* Hccrii Tanácsköztársaságunk Október édestestvére a Nagy A bolsevik párt VIII. kong­resszusán egetverő éljenzés fogadta Lenin ’ bejelentését a Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásáról. Lenin erről a következőket mondotta: „Az emberek tapasztalat út­ján tanulnak. A Szovjetha­talom igazát szavakkal bizo­nyítani nem lehet. Egyedül Oroszország példája nem volt érthető az egész világ mun­kásságának. ... Magyarország példája döntő lesz a prole­tártömegek számára, mert azt bizonyítja, hogy nehéz pilla­natokban a Szovjethatalmon kívül senki más nem tudja kormányozni az országot.” A Magyar Tanácsköztársa­ság a Nagy Októberi Forra­dalom édestestvére, s győzel­mének egyik alapvető eleme az orosz október forradalma­sító hatása, a lenini útmuta­tások helyes felhasználása yolt Mi volt az oka annak, hogy Magyarország vált az orosz forradalom el­ső követőjévé? Mi volt az alapja annak a sorsközös­ségnek, amely e két látszó- alá Ezt a kormány el akarta Mintegy százezer magyar ha­difogoly csatlakozott az orosz forradalomhoz. A breszt-li- tovszki béke után tömegesen kezdtek hazatérni és elbeszé­léseik nyomán városon és fa­lun, katonai egységekben min­denütt az országban növeke­dett a forradalmi láz. Titkon röplapok, újságok jártak kéz­ről kézre, amelyeket részben az oroszországi hadifogoly- pártcsoport, részben itthon a Forradalmi Szocialisták cso­portja írt és terjesztett. így érlelődött meg az 1918 „őszirózsás forradalom”, amely a szétbomlott Osztrák—Ma­gyar Monarchia rendszere he­lyett létrehozta a polgári de­mokratikus rendet. A létrejött polgári kormányzat befejezett­nek tekintette a forradalmat. A nép alapvető követelései azonban még nem teljesültek, a nép tovább akart menni. A harcban nagy biztatást je­lentett a szovjet kormány üzenete, melyet Lenin és Szverdlov írt lag igen különböző országot, a hatalmas Szovjet-Oroszor- szágot és a kis — korábban Ausztriától függő — Magyar- országot összekötötte? Elsőd­legesen a megoldandó prob­lémák azonossága, és hogy azok oroszországi megoldása teljesen megfelelt a magyar nép — korábban még meg sem fogalmazott óhajainak is. Hogy csak a legdöntőbbe­ket soroljuk fel: a négy évig tartó háború szörnyű ember­veszteségei és nyomora már a végső kétségbeesésbe so­dorta a népet. A szovjetha­talom első gesztusa az igaz­ságos, annexió nélküli béke követelése • v.olL A nagybirto­kos rendszerben fuldokló „há­rommillió koldus” országá­ban nem kisebb jelentősége volt a földdekrétum kihir­detésének és végrehajtásá­nak. (Soha addig Magyaror­szágon ilyen mérvű és ilyen módszerekkel végrehajtott földprogramot még a leg­merészebb álmodozók sem képzeltek el.) A korábban ket­tős nemzetiségi elnyomást szenvedő népek részére a nemzeti összrendelkezési jog mutatta a megoldás egysze­rű, világos módját A ki­zsákmányolás elleni harcban szerveződött munkásosztály azt látta, hogy a munkásha­talom rövid idő alatt felszá­molja az emberellenes tőkés­gazdálkodást. A korábbi ma­gyarországi osztályharcban hősies harc és véráldozat fűződött a legelemibb demok­ratikus jogért: a választó­jogért vívott harchoz. A szov­jet példa ezt messze túlszár­nyalta és a világ legdemok­ratikusabb rendszerét: a mun­kás-paraszt hatalmat terem­tette meg. Lehet-e ezek után csodálkozni azon, ha egy nép­nek, amely valóságként érzé­kel valamit, amelyről koráb­ban még álmodni is alig mert, felgyűlik képzelete és meg­sokszorozódik tettereje? Már az októberi forradalom | első hírére százezres tömeg ^ tüntetett a Hősök terén. A tét- i tek ideje is elérkezett 1918 ^ januárjában — a központi ha- $ talmak többi országával $ | együtt — általános politikai $ f sztrájk kényszerítette a kor- § irányzatot hogy kössön kü- ^ lönbéltét Szovjet-Oroszország- ^ gal. E sztrájk közepette szüle- ^ | tett meg nálunk az első, kéz- ^i detleges munkástanács is. A népmozgalmak | s «gyre szélesedtek, egyre for- > radalmibb jelleget öltöttek. A $ munkásmegmozdulások min- ^ dennapivá váltak. Katonaláza- ^ dások ütötték fel fejüket. A § MAVAG-ban kirobbant jú- § niusi tömegsztrájk fegyveres ^ összeütközéssé és országos po- ^ litikai sztrájkká fejlődött Sajátos szerepe volt a nép- ^ mozgalomban az Oroszország-$ ból hazatért hadifoglyoknak. ^ ök közvetlenül tanúi, sőt ^ nagyrészt tevékeny részvevői ^ voltak a nagy forradalomnak. % titkolni, és csak a Forradalmi Szocialisták repülőgépről szórt röplapjai hatására tette köz­zé. Ebben a többi között a kö­vetkezőket írták: „Mélységes meggyőződé­sünk, hogy Magyarország munkásai, katonái és paraszt­jai nem azért szabadították fel magukat a bécsi bürokrá­cia és a bécsi kapitalizmus ha­talma alól, hogy a magyar földbirtokosoktól, bankárok­tól és tőkésektől hagyják ma­gukat kizsákmányolni. Szilárd hitünk, hogy a magyar mun­kások és parasztok leszámol­nák a magyar tőkésekkel és a magyar kormány a magyar munkások, katonák és parasz­tok kormánya lesz.” A forradalom továbbfejlődé­sének vezérkara született meg 1918 novemberében a Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­nak megalakulásával. A Vörös Újságban írt cikkek rámutat­tak: a forradalom nem fejező­dött be, csak most kezdődik! A szovjet példa követése azt jelenti, hogy az októberben létrejött munkás—katona- és paraszttanácsoknak kell át­venniük a hatalmat, mert ők képviselik a dolgozó népet és csak ők képesek végrehajtani mindazt a forradalmi válto­zást, amelyet a nép követel. Az akkori tanácsokban fur­csa kettősség érvényesült. Az, hogy országos méretekben a forradalom során létrejöttek, az orosz példa ösztönös köve­tését jelentette. Ugyanakkor természetesnek vették azt a rendeletet, amelyben tevékeny­ségüket az érdekvédelemre korlátozta. Észre sem vették, hogy amit tesznek (pl. falun a közigazgatás átvétele, vagy amikor a katonatanácsok egy­másután elcsaptak két reak­ciós hadügyminisztert) az már a második hatalom csírája. A párt által vezetett forradalmi népmozgalom tolta őket egyre radikálisabb irányba, míg vé­gül a hatalom átvételét már a Központi Munkástanács prok- lamálta 1919. március 21-én. A Tanácsköztársaság rövid 133 napja alatt — az orosz példát követve — többet tett a dolgozó népért, mint ami előtte évszázadokig tör­tént. Létrejöttét, egy második forradalmi gócpontot, nem nézhették nyugodtan az impe­rialista hatalmak. Az antant és a szövetségesei — a cseh és román burzsoázia hadserege — hamarosan összpontosított tá­madást indítottak a fiatal ta­nácshatalom ellen. A nehéz helyzetben levő szovjetország megpróbált a segítségére siet­ni. Lenin személyesen utasí­totta a Vörös Hadsereg' pa­rancsnokságát^ indítsanak Ga­lícia és Besszarábia felé tá­madást, hogy így tehermente­sítsék a Magyar Vörös Hadse­reget a túlerő nyomásától. Közben azonban az antant in­tervenció és a Gyenyikin-féle ellenforradalmi támadás vissz- sza szó rí tóttá a szovjet csapa­tokat. így az ellenséges túlerő legyűrte a magyar proletár- hatalmat. Az első magyar proletárfor­radalom, amelyet az orosz pél­da ihletett, elvérzett, mert az osztályellenség akkor még el tudta szigetelni a testvéri szovjethatalomtól. Október fegyverei azonban majd há­rom évtized múltán mégis meghozták a magyar nép szá­mára azt, ami után 1917 óta áhítozott: megszületett a szo­cialista Magyar Népköztársa­ság. Dr. Szemere Vera egyetemi docens BUDAPEST Tyitov nagykövet rádió­és tv-beszéde F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának előes­téjén, hétfőn beszédet mondott a magyar rádióban. Méltatta a Nagy Októberi Szocialista | Forradalom történelmi jelentő­ségét, majd a többi között ha­zánk és a Szovjetunió kapcso­latairól beszélt. F. J. Tyitov ma este a televízióban mond beszédet. Felvonták az állami zászlót A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából hétfőn délután ünnepélyes külsőségek kö­zött, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköz- társaság állami zászlaját, a Kossuth Lajos téren a Parla­ment előtt. Pontosan 4 órakor kürtszó jelezte, hogy megérkezett a katonai elöljáró: Csémi Ká­roly altábornagy, a honvédel­mi miniszter első helyettese, a magyar néphadsereg vezér­kari főnöke. Először meghall­gatta a csapatzászlóval felso­rakozott díszszázad parancs­nokának jelentését, majd Pesti Endre vezérőrnagy bu­dapesti helyőrségparancsnok kíséretében a Rákóczi-induló hangjai közben — ellépett a díszegység előtt és üdvözölte a katonákat. Ezután az álla­mi zászlót díszőrök kísére­tében vitték az árbochoz, majd a Himnusz haragjai és a díszszázad tiszteletadása közben vonták fel az árboc- rúdra. A díszegység és a ze­nekar a Hunyadi-induló hang­jaira díszmenetben vonult el a felvont állami zászló előtt, ahol katonák, rendőrök és munkásőrök állnak két napon át díszőrséget. Ugyancsak katonai tiszte­letadással vonták fél a gel­lérthegyi felszabadulási em­lékműnél a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom hagyományos vörös zászlaját. Fáklyafények a kora estében CEGLED PIROSBETUS NAPJA A novemberi eső fényesre varázsolta az utakat, finom permettel borította a fákat, az örökzöld fenyőt és virágokat. Az estében fények lobbantak, fáklyás felvonulás indult teg­nap a Kossuth-gimnáziumtól a Len in -szoborig, és a Szabad­ság téri emlékműig — Ceglé­den. A fáklyás sorfái között hozták a koszorúkat, hogy emlékezzenek és tiszteleg­jenek a forradalom nagy­jai és névtelen katonái előtt. Ezzel kezdődött tegnap a ju­bileumi esemény, a ceglé­diek piros betűs napja. A Szabadság téren hallgat­ták végig a Pest megyei Ta­nács elnökének, dr. Mondok Pálnak megemlékezését a fél évszázaddal ezelőtti esemé­nyekről. Kedves, emlékezetes per­cek: a megjelent szovjet katona- vendégeknek különböző aján­dékokat, rakétamodelleket ad­tak át az üzemek képviselői. Az este műsoros program­mal folytatódott. Fellépett az Operaház balettkara is. Az esős idő ellenére ünnepi jó hangulatban zárult a nap hét­főn, a Duna—Tisza köze egyik legöregebb, 600 éves városá­ban. Eseménysorozat a jubileum tiszteletére MEGEMLEKEZES ABONYBAN Pincerezervátum Néprajzi és természetvédel­mi rezervátummá nyilvánítot­ták az ország egyetlen geszte­lyezkedésük után kapták, fa­laik között ugyanis a közeli szőlők termését és az egyéb nyés pincesorát. Kőszeg-Hegy- j gyümölcsöt tárolják, de gesz- alján, a legnagyobb hazai sze- tényét sohasem. lí dg észtén ye-te rmóh el y köze­pén, Csák határában láthatók a páratlan értékű 150—200 esztendős pincék. A több száz­éves szelídgesztenyefák között, festői környezetben épült, úgy­nevezett boronafalú — geren­dákból A Kőszegtől mindössze hat, Szombathelytől húsz kilomé­terre levő pincerezervátumot bevonják az idegenforgalom­ba. Gondoskodnak védelmé­ről, rendbehozzák környékét. Ünnepi nagygyűlésen emlé­keztek meg tegnap este Ahányban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójáról. Ez azonban nem az egyetlen esemény, mellyel az abonyiak ünnepel­nek. Szombaton a .szegedi ta­nárképző főiskola nemzetkö­zileg is elismert női kórusa lépett fel nagy sikerrel. Az év­forduló előestéjén a Barátság Parkban — ahol a szovjet űrhajózás­nak állítottak emlékművet, tábortüzet gyújtottak az úttörők. Fáklyás díszőrség vonult a Kinizsi Gimnáziumból a szov­jet hősök emlékművéhez. Este 6 órakor nyitotta meg dr. Somodi István, az MSZMP községi bizottságának titkára a nagygyűlést. Az ünnepség szónoka Somodi Gyula, az MSZMP Pest megyei Bizott­sága párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője volt. Az ünnepségre eljöttek a köz­ség társadalmi szervezeteinek vezetői, a tsz-ek dolgozói, és jelen volt Mester István, a József Attila Tsz nyugdíjasa, aki a magyar Internacionalis­tákkal együtt harcolt ötven évvel ezelőtt a szovjet hatalomért. Az ünnepségen az fmsz népi együttese és az abo- nyi zeneiskola adott műsort. Ma a szovjet hősök emlék­művének koszorúzásával foly­tatódik az ünnepségsorozat, s ezen a napon, nyílik meg az Abonyi Lajos Falumúzeum. Este a filmszínházban pereg a film — LeninrőL Gyors segítség: önellátás A Monori Kefegyár két alap­vető nyersanyagából, a fából és sertésből állandóan beszer­zési gondokkal küzd. Előfor­dul, hogy egynapos fakészlet­tel sem rendelkeznek. Most is egy nagyobb jugoszláv külde­mény áll használatlanul gyen­ge minősége miatt; a cseh fa­import még nem érkezett meg és a hazai erdészetekben ez­után kezdődik a bükk kiter­melése. A minőség elsőrendű követelmény, hiszen a beful­ladt fából exportra nem dol­gozhatnak, termékeik fele pe­dig külföldre kerül. Ez az aka­dály szerencsére átmeneti. A másik nyersanyagot a sertét is részint importból, részint Kaposvárról szer­zik be. A behozatalra nem le­het mindig számítani, mert a szállítást befolyásolhatja a nemzetközi helyzet alakulása. A kaposváriak tehát minden­képpen monopolhelyzetben vannak. Az is előfordult, hogy egy negyedévet késtek! Termé­kük sem volt mindig kifogás­talan. Úgy döntöttek a mono- riak, nem teszik ki holnapukat ilyen bizonytalanságnak, ma­guk készítik ki a sertét is. Be­szerzik a nyersanyagot és fel­dolgozzák. Nemcsak jobb, de olcsóbb is lesz. Jövőre az első negyedévben indul új üzemük s a második negyedtől fokoza­tosan önellátók lesznek. Színházvonat összeácsolt — ZSÚpfe- ^"ssssssssssssssssssssssssss/ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssrsr. tanak. /Ál Oirfü „, f Ao oflw ^ t ___ So katígérő ötlettel jelentke­zett a Szíháztudományi Inté­zet. Helyettes igazgatója, dr. Székely György bejelentette, hogy színházvonatokat indí deles, tölgyfaajtós, egy helyi x ségű építmény népi építésze-^ tünk remekei. Nevüket elhe- ^ Zfss/sssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssis Új út vezet Gödöllőre Foto: Gábor Mi az újdonság ebben? ^ Az újságokban megjelenő § hirdetésszelvény kivágásával és I kitöltésével megrendelhet egy- „ , . _, . . két, vagy több jegyet a fel­Ha nincs Is meg készén, több szakaszon 4 sorQlt tónhtei előadásokra. már a széles szegélykövekkel ellátott vonalon 5 aki hét végén valamelyik szaladhatnak a járművek Budapesttől Gödöllő | színházba akar menni. A be­felé. Az aszfaltozó automata sok kilométernyi ^ fizetendő összegben az uta- utat készített el, s egyre közelebb jut a godol- | fa vagy akár %eggelihez {el_ lói, majd az aszódi végcélhoz. ^ használható, étkezési utalvány § és természetesen a színház­jegy szerepel. i Munkatársunk több kér- S dést tett fel a megoldás elő- S nyeit, s a Pest megyei lako- ^ sok lehetőségeit tudakolva. § Megtudtuk, hogy ezzel a meg- I oldással például Cegléd és I Budapest között $ a retúrjegyért, a színház- ^ és étkezési jegyért 70 fo- $ rintot kell fizetni. § A szerelvények reggel indul­I nak és este 10-ig szállítják haza a színházlátogatókat. Saj­nos, egyelőre csak néhány kö- _ zeli iparvidék, Balassagyar- > mat, Dunaújváros kerül szó- > ba. A ceglédiekkel most tár- ; gyalnak, s ha közbeeső állo- $ másokról nagyobb létszámú úgy sze­jelent/kezőt vesznek fel, ott is megáll majd a relvény. Hiányoljuk és szó­vá tesszük, hogy nem gondoltak mindenek­előtt az egyébként is Bu­dapestre járó főváros környékiekre, Pest me­gyeiekre. Vác, Nagykőrös, Cegléd vi­dékéről sok százan választ­ják szívesen ezt a kényelmes, praktikus és olcsó megoldást. Reméljük, rövidesen választ kapunk észrevételünkre. Ad­dig is jó lenne, ha a külön­böző települések tanácselnö­kei, vagy lapunkhoz, vagy a Színháztudományi Intézethez juttatnák el ilyen irányú ké­relmeiket HULLÁM­PALACSAVAR BESZEREZHETŐ A VH SÉRT VALLALATNAL Budapest Vili,, üllői út 32.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents