Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-07 / 264. szám
4 1967. NOVEMBER 7., KEDD Madame Curie A szocialista forradalom hatása az állam és jog fejlődésére A szocialista forradalom hatása az állam és jog fejlődésére címmel — ünnepi előadói konferencia keretében — dr. Samu Mihály, az ELTE állam- és jogtudományi kara állam- és jogelméleti tanszékének vezetője tartott előadást a Kossuth Klubban. Az előadás jelentős eseménye volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójával kapcsolatos megemlékezés-sorozatnak. társadalom szociális-gaadiasá.Maria Sldodowska, a későbbi Madame Curie, a kétszeres Noibel-dí jas fizikus és kémikus, lengyel földön született 1867. november 7-én. Napijainkban az egész emberiség ünnepeli születésének centenáriumát. Nagyszerű életműve révén neve a nagy lengyelek panteonjában ragyog, akik Wvtelirus és Kopernikusz óta oly sok dicsőséget szereztek tehetséges népüknek, nagy értékekkel gyarapították az egyetemes emberi kultúrát Sklodowsfca a cárizmus fojtogató köde elől menekülve került Párizs egyetemére. Ott társat lelt Pierre Curie fizikus és kémikus személyében. Az egy célra törő erős akarat, a nélkülözéseket megvető lélek egymásnak szánta őket, s megkétszerezte erőiket a szűkre szabott lehetőségek leküzdésére. És az eredmény? Kiemelkedő tudományos mérföldkő az a tevékenység, amelyet a Curie-házaspár együtt, majd a férj halála után akon- geniális hitves, Madame Curie ■— egyedül folytatott A tudományok terra incognitájának olyan területe vonzotta őket, amelyen halált hozó veszedelmek lestek rájuk. Ok győztek Kutatómunkájuk eredmé- hyeképpen — 1898-ban — felfedezték a rádiumot, ezt az ezüstfehér, lágy fémet, amely a földön csekély mennyiségben. fordul elő. Az uránszu- rokércben bukkantak rá erre az alkáli földfémek csoportjába tartozó, sugárzó kémiai élemre. Elnevezése is a latin radius (fénysugár) szóból ered. A rádium radioaktív sajátságainak tanulmányozása és fel- használása igen nagy szerepet játszott az atommag és a radioaktivitás tanulmányozásában. A nagy felfedezés jelentőségét mi sem bizonyítja jobiban, mint az a tény, hogy alig van olyan tudomány, amely közvetlenül vagy közvetve ne köszönne valamit a Curie- házaspárnak, s külön Madame Curie-nek. Életművük serkentette a gyógyászat, a modem mezőgazdaság, a korszerű élelmiszertartósítás fejlődését, továbbá a földtörténet tanulmányozásának és bizonyos földélettani folyamatok megértésének lehetőségét. Bajos lenne szám szerint Nincs még egy eseménye az emberiség történelmének, amely annyi könyvet, tudományos munkát, irodalmi alkotást inspirált volna, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Ha csak az irodalmat nézzük is: a kortársi feljegyzéseknek, dokumentumoknak, elbeszéléseknek, regényeknek és verseknek bőséges „arzenálja” jelent meg az ötvenedik évfordulóra is. Különösen jelentősek a reprezentatív költői antológiák; egy-egy kötetben a nevezetes alkotások mellett gazdag, sokszínű új, vagy kevéssé ismert anyag található. Az olvasóknak bőségesen lehet részük meglepetésekben, elgondolkoztató felfedezésekben és újrafelfedezésekben is. A legmeglepőbb összeállítást a Magvető Kiadó gondozásában megjelenő Aurora című nemzetközi lírai antológia kínálja. Ezzel a kötettel új antológiatípust sikerült kialakítani: hét szocialista ország ’(Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Mongólia, Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország) fogott össze, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz kapcsolódó verstermésének legjavát egyetlen kötetben adja közre. A könyv a hét meghatározni, hány ember életét mentette meg a rádium, mint a rákellenes terápia eszköze. Ma már köztudomású, hogy a gamma sugárzás nagy áthatolóképességgel rendelkezik. És mert ez a sugárzás a gyorsan szaporodó sejteket roncsolja, kiválóan alkalmas a rákos daganatok kezelésére. Gyógyvizeink hatásának lényegét, a radioaktivitást, e felfedezés óta ismerjük. Ennek alapján tudjuk például, milyen gyógyászati kincs Hajdúszoboszló, Hévíz és Budapest gyógyforrásainak vize és iszapja. Legerősebb rádiumos fürdőnk a Rudas Juventus-for- rása. Évente sok reumás beteg gyógyul meg e vizekben, amelyeknek nőgyógyászati hatása szántén ismeretes. Curie-ék felfedezése után alakult ki az elmélet, hogy a föld belső melegét, s a forrásvizek radioaktivitását a földkéreg radioaktív anyagainak bomlása hozza létre. Ezzel kapcsolatos számítások szerint a föld hőveszteségének csaknem felét radioaktív hőtermelés pótolja. Tudjuk azt is, hogy a kőzetek és ásványok „életkora” a radioaktív bomlás alapján pontosan meghatározható. A radioaktív izotópok pedig — amint ezt különféle talajtani és növénytani kutatások bebizonyították — jelentősein hozzájárulnak a modern mezőgazdaság fejlesztéséhez. Mindezt a Curie házaspár nagy tudományos sikere tette Lehetővé. Felfedezésük jelentőségét nyomban elismerte a korabeli tudományos közA hegedűkészítés mestere, az 59 éves, dombóvári dr. Horváth László nyugdíjas tisztviselő, úgy is nevezik: a dombóvári „stradivarius”. Dr. Horváth László diákkora óta kutatja az olasz mesterhegedűk titkát, bújja a róluk szóló könyveket Harmincöt év alatt mintegy 40 hegedűt készített kedvtelésbőL Húsz példány szocialista országban egyszerre jelent meg, mégpedig teljes egészében az egyes országok nemzeti nyelvére fordítva — a szocialista forradalmak nemzeti vonásaival, sajátosságaival, ugyanakkor közös problémáival szembesíti a testvéri országok olvasóit. Páratlan alkalom nyílik a kötet lapozásakor a termékeny egybevetésekre; a különböző tájé- kozódású, alkatú, világnézetű költők reagálásainak számbavételére. A kötet a hét szocialista ország több mint kétszáz költőjét vonultatja fel: a legnagyobbaktól a fontos árnyalatokat, nem elhanyagolható összefüggéseket, gondokat közvetítő kevésbé ismertekig. A gyűjteményben nyolcvanhárom szovjet költő szerepel Bioktól, Brjuszovtól, Majakovszkijtól kezdve a mai költőnemzedék legjobbjaiig: felvett verseikből a szovjet nép ötven évének hűséges képe bontakozik elő — a közérzetek, a lelkiállapotok, a vágyak, a problémák őszinte megörökítésével. A magyar részben huszonhat költőnk szólaltatja meg a forradalmi líra nagy motívumait: Ady Endre, Tóth Árpád, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Kassák Lajos és az újabb nemzedékek képviselői tolmácsolják a magyar nép üzenetét. Az antológia német része Bertolt Brecht, Johanvélemény. A Curie-házaspárt ezért jutalmazták 1903-ban fizikai Nobel-díjjal. Férje halála után, folytatva annak kísérleteit, Madame Curie-nek sikerült tisztán rádiumot előállítania, és ezért 1911,-ben kémiai Nobel-díjat kapott. Pierre Curie 1906-ig, és Madame Curie 1934-ig, olyan tudományos eredményeket értek el, amelyek értékét a jelenkor tudósai sokféle módon újra elismerik. Például, curiumnak nevezték el azt a transzuránok közé tartozó elemet, amelyet Seaborg és munkatársai 1944- ben fedeztek fel. És curie névvel jelölik a radioaktív sugárzás mértékegységét is. A Curie név egy nagyszerű házaspár sikereit jelenti, s külön, Madame Curie személyében a zseniális asszonyt, az alkotó embert, aki meghódította a tudomány legmagasabb csúcsait és felfedezésével hozzájárult az emberiség egyik legfontosabb mai tudományága, az atomkutatás alapjainak levitrinekben sorakozik szigetsori lakásában. Horváth habos jávorfából faragja a hát-, a nyak- és az oldalkávákat; a tető anyaga sűrűszálú luc- vagy jegenyefenyő, a fogólap, a húrtartó, a kulcsok és a gomb ébenfa. A láb, melyen a húrok nyugszanak: sima jávorfa, a „lélek” és a hanggerenda pedig sűrűszálú száraz fenyő. nes Becher mellett többek között Stefan Hermlin, Erich Arendt, Georg Maurer, Franz Fühmann, Georg Kunért verseit tartalmazza. A bolgár ciklusban olyan nevekkel találkozunk, mint a szocialista forradalmi költészet korszakát megnyitó Vapcarov és a fiatalok közül Dimov és Andrejev. A csehszlovák költőket többek között Wolker és Novomesky, a lengyeleket Rozewicz, Tu- wim és Bronievsky képviseli. Hatásos összeállításban szerepelnek a jugoszláv költők is. Méltó társa az Aurórá-nak az A' Új kor nyitánya című költészeti és szépprózai antológia, amely a magyar irodalom tanúságtételeit adja közre. A gyűjtemény a magyar íróknak, költőknek, publicistáknak ötven év alatt született írásaiból meríti anyagát, bizonyítva, hogy a haladó magyar irodalom élénken reagált 1917 eseményeire és tanulságaira. A reprezentatív antológiában helyet kapnak a Szovjetunió népeiről, hétköznapi életéről, megpróbáltatásairól, kultúrájáról, technikai eredményeiről, tájairól szóló alkotások is. Az olvasmányos antológia legfőbb erénye a műfaji és tematikai árnyaltság és változatosság. A versek, elbe-. Bevezetőjében az előadó hangsúlyozta, hogy a szocialista forradalom bebizonyította a fölfegyverzett osztály történelmi szerepét, az osztály- harc törvényének érvényesülését és azt, hogy a történelem nem vezéregyéniségek teremtő munkájának terméke, hanem az embereké, s ezzel igazolta az erre vonatkozó marxista történetfelfogást is. Marx és Engels a történelem fő mozgató erőit tudományos egzaktsággal tárta fel s ezzel elméletileg megalapozta a társadalom fejlődésének bonyolult kérdéseiben való eligazodást. Ezt a tanítást fejlesztette tovább Lenin, s a marxista társadalomelméletet különösen a társadalom politikai szférájában konkretizálta, a munkásmozgalom történelmi szerepével, a párt szervezetével és működési elveivel, a szocialista forradalom és az állam összefüggésével, a szocialista állam tevékenységével és fejlődési irányainak föltárásával kapcsolatban. Az előadó hangsúlyozta: a szocialista forradalom szükségességét és történelmi jelentőségét a marxizmus klasszikusai tárták föl. Marx, Engels és. Lenin egyaránt kiemelték a forradalom óriási történelemformáló erejét, s rámutattak arra, hogy e forradalmi erőszak az új társadalom bábája; az erőszak az az eszköz, amelynek segítségével a társadalmi haladás utat tör magának és a megmere- imit, régi politikai formákat összezúzza. Lenin hangsúlyozta: „kétségtelen, hogy minden forradalom legfőbb kérdése az államhatalom kérdése. Melyik osztály kezében van a hatalom, ez dönt el mindent”. A szocialista forradalom — fejtegette tovább az előadó — az állam- és jogfejlődésben új államtípus és líj jogtípus kibontakozását idézi elő; ez a lényeges változás a történelmi fejlődésben bekövetkezett miszélések, emlékezések, vallomások, regényfejezetek, útirajzok, esszék történelmi fordulópontok, eszmei csomópontok köré csoportosulnak. Az antológia százegy szerzője között megtalálhatják az olvasók Móricz Zsigmondot, Juhász Gyulát, Nagy Lajost, Kassák Lajost, Illyés Gyulát, Szabó Lőrincet, Lengyel Józsefet, Illés Bélát, Déry Tibort, Németh Lászlót, Darvas Józsefet, Vas Istvánt, Nagy Lászlót, Juhász Ferencet és másokat, köztük a legfiatalabb írónemzedék képviselőit is. A válogató Illés Lajos előszava körültekintő eligazítás- ' sál segíti az antológia sokirányú feldolgozását. Az ötvenedik évforduló tiszteletére megjelenő könyvek sorában is jelentős helye van az ismert fiatal író és kritikus, Gyurkó László: Lenin, Október című munkájának. Egyik nyilatkozatában a szerző emlékeztet bennünket: „Csaknem "fél évszázad telt el Lenin halála óta, s a szocialista országokban a hivatalos Lenin- életrajzon kívül egyetlen könyv sem jelent meg, amely átfogóan igyekezne értékelni ezt az életművet.” Gyurkó hi- vatottan vállalkozott e példaszerű és fontos könyv megírására. Mai szemmel méri föl a forradalom eseményeit, követve a történelmi szükségszerűségek érvényesülését és más oldalról pedig vizsgálja Lenin személyiségét a sorsdöntő vá- laszutak nehéz pillanataiban. Egyszerre krónika, ' elemzés, esszé ez a szépen kiállított könyv, amelyet számos korabeli fénykép gazdagít. H. Zs. f nőségi változáson nyugszik. A korábbi típusváltozások csak az osztályuralom és a kizsákmányolás formáinak változását eredményezték, míg a szocialista forradalom az emberiség történetében olyan szakasz kezdetét jelenti, amelyben megszűnik az osztály- uralom és a kizsákmányolás, ennek megfelelően az államnak is olyan fejlődése indul meg, amelyben az állam korábban jellemző vonásai fokozatosan átalakulnak, elhalnak, és az állam nélküli társadalmi szervezés és szervezettség bontakozik ki. A szocialista társadalom kibontakozása hosszú forradalmi folyamat; e folyamat kereteiben alakulnak ki a szocialista állam teljesen új vonásai, olyan államismérvek, amelyek korábban egyáltalán nem léteztek. A legfőbb változás lényegében az, hogy az állam a fölfegyverzett nép forradalmi szervezeteként jelenik meg. Ebből alakul ki azután az a következtetés, hogy a szocialista állam a további fejlődés során a néppel teljes mértékben szervezetileg is azonosul. Míg azonban a fegyveres felkelés eredményeként kialakuló hatalmi szervezetek a fegyveres küzdelemben a nép ténylegesen fölfegyverzett hatalmi szervezeteiként működtek, a későbbiekben, a békés építőmunka folyamán módosulás következik be. A szocialista társadalom bonyolult és magasrendű munkamegosztással rendelkezik, ebből adódóan munkamegosztás külön ágaként a társadalom irányításának és igazgatásának ellátására külön apparátus jön létre. Ez a külön szervezet a nép képviseletét, a nép érdekeit szolgálja, illetőleg látja el. A nép részvételét biztosító szervezeti formák kiala- \ kítása, új szervezeti formák meghonosítása a szocialista államtudomány és államépítési gyakorlat legfőbb célkitűzései között szerepel. Ezen államszervezeti formák kialakításával kapcsolatos lenini igény a szocialista fejlődés első időszakában az elméleti és gyakorlati politikai tevékenység előterében állt. A személyi kultusz meghonosodása után azonban ez a követelmény háttérbe szorul, de a XX. kongresszus után meginduló államfejlődés meghozta azt az eredményt, hogy a szocialista társadalom bonyolult struktúrájában az államszervezet nem mint a nép ellenőrzésétől függetlenül működő szervezet, hanem mint a nép közvetlen részvételével tevékenykedő apparátus tölti be társadalmi szerepét. Ezután arról beszélt az előadó, hogy a szocialista állam differenciált, szervezett, újszerű feladatmegoldása nemcsak a szocialista forradalom céljainak végrehajtásában játszik szerepet, hanem nemzetközi hatás is jelentkezik. Elsősorban az újonnan kialakuló szocialista országok sajátos feladatainak megoldásához ad példaadó támogatást. Emellett az egész világ különböző típusú állam- rendszereinek is tanulságul szolgálnak a szocialista államépítés tapasztalatai. A szocialista államfejlődés a jelenlegi polgári államokra is befolyást gyalzorol. A szocialista állam gazdasági szerepe, társadalmi irányító tevékenysége hat a polgári államokra. Miután egyes tőkés államok vezetői felismerték az állam ilyen szerepét és lehetőségeit a társadalmi ellentmondások megoldásában — a polgári állam- szervezet továbbfejlesztését tűzték ki célul. Ennek következménye az, hogy a polgári államokban is kibontakozik a gi-kulturális problémáivá^ kapcsolatos szerep. A polgári államoknak ez a fejlődési tendenciája természetesen nemcsak a szocialista forradalom külső hatásával függ osság, hanem azzal is, hogy egyes polgári államokban a munkásmozgalom kiharcolta a gazdasági és szociális problémákba való állami beavatkozás egyes intézkedéseit és intézményeit. A szocialista forradalom hatása jelentékeny gyarmati és nemzeti fölszaba- dító mozgalmak államaira is, ahol az államépítésben,- az államszervezet működési elveinek kialakításában a szocialista állam tapasztalatait felhasználják. A szocialista forradalom következményeképpen a társadalom új struktúrájának keretében új jogtípus bontakozik ki — hangsúlyozta az előadó. Az előadó a továbbiakban arról beszélt, hogy a szocialista forradalom fejlődése során különösen nagy jelentőségűnek kell tekinteni a szocialista jogtudat szerepével kapcsolatos tapasz* tálatokat. A jogtudat forradalmi szerepe megmutatja a szocialista jog fejlődésének lényeges új vonását. Valójában a szocialista jog népi jellege, forradalmat támogató szerepe elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a nép jogtudata társadalmi erővé, társadalmi tényezővé, anyagi erővé válik. A szocialista jogtudat e jelentősége tükrözi elsősorban azt, hogy a jogfejlődés korábbi menetére tekintettel, a szocialista jog minőségileg új vonása bontakozik ki. A szocialista jogban a jogtudat jelentősége vezetett el ahhoz, hogy a jognak új fogalmi elesne bontakozott ki, s ez pedig az önkéntes követés elve. I Az előadó ezután a jog és az állam kapcsolatával összefüggésben a szocialista jog fejlődésének és elhalásának problematikáját tárgyalta, majd arra tért rá, hogy a szocialista társadalmi viszonyok fejlődése a joggal kapcsolatban, de a joggal összefüggő egyéb normák területén is érdekes változást idéz elő. A jog belső fejlődésében előtérbe kerülnek azok a normák, amelyek a társadalom gazdasági, kulturális és szociális viszonyaival kapcsolatosak. Ez az oldal szembetűnően bontakozik ki napjainkban az új gazdasági mechanizmus jogi szabályozásával összefüggésben. i Az előadás befejező része mintegy összefoglalóan megállapította:' a szocialista forradalom a történelem fél évszázados rövid szakasza alatt az emberiség számára, a társadalomtudomány minden egyes ága számára a tapasztalatok óriási tárházát teremtette meg, így az állam- és jogfejlődésben is rengeteg elméleti és gyakorlati tanulságot adott. A szocialista forradalom hatása az állam- és jogfejlődésre elsősorban az, hogy állandó változás és alakulás, a szocialista állam és jog állandó mozgása, fejlődése vezet el ahhoz, hogy e két társadalmi jelenség hathatósan elősegítse a szocialista viszonyok kibontakozását, tökéletesedését, majd a kommunista társadalom kibontakozását. Ebből adódik a legfőbb tanulság: a szocialista állam és jog nem konzerválódhat, nem rekedhet meg a kialakult struktúrában, ezért az állam és jogi intézmények állandó tökéletesítése szülcségszerű. A szocialista forradalom törvényszerű menete maga után vonja az állam és jog újszerű feladatait. „Az állam és jogfejlődésben — mondotta az előadó befejezésül — a forradalom legfőbb tapasztalata a marxi tanítás igazolása: nem elég az állam és a jog kérdéseit megismerni, az államot és a jogot meg is kell változtatni. Ez az a főtanulság, amire Október és e fél évszázad története mindannyiunkat megtanított!” Dr. D. F. KÖNYVESPOLC Szépirodalmi kiadványok a forradalom 50. évfordulójára raikáisához. F. M. A dombóvári „stradivarius”
