Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-05 / 262. szám

r*91 MtCYhi tftívtm* 1967. NOVEMBER 5., VASÁRNAP Repertoár a h DOBOGOKO Szobrok, hat emelet magasságban Zenetörténelem az erkély- sétányon NYOLCVAN ESZTENDEJE, hogy az ünnepi előadásra Ö3Z- szegyűlit közönség először gyö­nyörködött a 3 300 000 forintot felemésztett Ybl-alkotás, a budapesti Opera épületében s feszülten várta Erkel Sándor, az akkori igazgató karmesteri pálcájának első intését. Az épület frontján a hatodik eme­let- magasságában már akikor is ott csillogtak az operaköltá- Bzat mestereinek hatalmas szobrai: a repertoár tehát már az első előadás idején a hom­lokzatra került A régi „szo­bor galéria bari’ ott láthattuk Pergolesi, Orlando di Lasso, Lully, Cherubini, Sportini, Haydn, Gluck, Mozart, Bee­thoven, Weber, Meyerbeer, Rossini, Wagner Richard és maisok képmásait. A második világháborúban több találatot kapott az Ope­raház felső teraszának mell­védje, a szobrok is kibillen­tek helyükről, g veszélyessé­gük" miatt valamennyit el Kellett távolítani. A felszaba­dulás után mindmáig készült felvételek és levelezőlapok — köztük híres fényképészünk­nek, Seidner Zoltánnak vilá- gotjárt képei — már ékessé­gük nélkül ábrázolták Buda­pest egyik legszebb épületét, az Operaházat. AZ E LMÜLT ESZTEN­DŐKBEN a Műemléki Fel­ügyelőség elhatározta, hogy innét „régi helyükre” állít­tatja a zene kőbe mintázott ínesitereit, ,s minthogy az Ope­raház repertoárja alaposan ki­bővült, új szoborsorozat ké­szült. Művészeink legjobbjai vállalkoztak a megtisztelő fel­adat elvégzésére: Ispánki Jó­zsef, Győri Dezső, Marton László, Tar István, Mikus Sándor, Pátzai Pál, Várady Sándor és Antal Károly vésői nyomán két-két szobor ké­szült a nagy magasságiban lé­vő homlokzati sétány bábos- korlátjára, ballusztrádjára. Ispán-ki készítette a sorozat Dalszínház utcai oldalának első figuráját, Monteverdit, Győri Dezső faragta Scar- lattit és Gluckot, Marton pe­dig Mozartot és Beethovent A Népköztársaság úti főbejá­rat fölötti fronton találjuk Rossinit és Donizettit (Tar István műve), majd Glinkát és Wagnert (Mikus Sándor alkotása), végül Verdit és Gounod-ot. Az utóbbiak Pát­zai Pál művészetét dicsérik. A Hajós ucai beszögellésben helyezték el Bizet és Mu­szorgszkij (Vámady Sándor), Csajkovszkij és Moniusko (Antal Károly) szobrát A sort a csehek nagy zeneköltője, Bedrich Smetana zárja. A szobor — akárcsak Monte- verddé — Ispánki József Szá­zados úti műterméből került a színház homlokzatára. MINDEN BIZONNYAL lesznek majd zenekedvelők, akik kifogásolják egyik-má­sik új szobor jelenlétét. Az első Monteverdi-bemutatóra — Poppea megkoszorúzása — csak ezután kerül sor. Scar- lattinak és Glinhának van ugyan szobra, de alkotásaik nem szerepelnek az egyik bu­dapesti operaház műsorán sem. Bizonyára szemet szúrt az is, hogy Mascagni, Jo­hann és Richard Strauss. Goldmark Károly művei a színház állandó műsordarab­jai közé tallóznak, s mégsem kerültek a homlokzatra. Nem jutott szobor például Pucci­ninek, pedig hat műve — a Marton Lescaut, a Pillangókis­asszony, a Bohémélet, a Tos- ca, a Turaridoh és a Nyugat lánya — egyaránt siker zene­karnak, énekesnek, karmester­nek. Nem akadt hely a ma­gyar kapcsolataiért is annyira tisztelt Haydnnak, sőt büsz- keségeinknék, Bartóknak és Kodálynak sem, pedig éne­keseink, táncosaink és kar­mestereink az ő műveikkel vendégszerepeinek külföldön. SAJNOS tizenhat szoborban nem fér el az egész zenetörté­netem. Szüts István VILÁGPREMIER BUDAPESTEN? A Vígszínház társulata első­ként a világon mutatja be Ar­thur Miller legújabb darabját „Az alku”-t, ha a New York-i társulat, amely ugyancsak ké­szül bemutatására, nem tűz ki korábbi bemutató dátumot. A darab kézirata az. írótól már megérkezett Budapestre. A dráma New Icorkban ját­szódik, s mindössze négy sze­replőt foglalkoztat. Alapgon­dolata: hogyan érdemes élni, hogyan egyeztethető össze a karrier és a becsület. Az író véleményét egy testvérpár konfliktusában bontja ki. A darabot Horvai István rendezi, a négy szereplő: Tó­műnek Nándor, Szakáts Mik­lós, Bánki Zsuzsa és Várkonyi Zoltán. A dobogókői általános isko­lában KRESZ-játszópark nyílt. A több ezer négyzetméteres te­rületen épített miniatűr uta­kon elhelyezték a legfonto­sabb útburkolati jeleket és a közlekedési jelzőtáblák ki­csinyített mását. Az iskolá­ban nemrégen alakult közle­kedési szakkör tagjai kisau­tókkal, kerékpárokkal és rol­lerekkel gyakorolhatják a közúti közlekedés szabályait. A játszóparkban vendégül lát­ják a környező iskolák ta­nulóit is. Tanulmányi kirándulás - vadmacskával A szegedi Kiss Ferenc erdé­szeti technikum diákjai tanul­mányi kirándulásuk alkalmá­val a Tisza—Maros szögi Egyetértés vadásztársaságnak a dúvadirtásban segédkeztek. Ennek során Berkecz Béla harmadéves diák ritka zsák­mányt — 52 centiméter hosz- szúságú — vadmacskát ejtett. A ritka vadászzsákmányt a technikum preparátor szakkö­rének tagjai kikészítik és a szertárukban helyezik el. ÚJ mederbe terelték az Ipolyt A magyar és a csehszlovák vízügyi hatóságok közös ter­vei szerint és együttes beru­házásával 15 hónappal ezelőtt kezdődött meg az országhatárt képező Ipoly folyó szabályo­zása. Balassagyarmat térsé­gében láttak a munkához, amelynek során átvágták a folyó egyik éles kanyarulatát és négy kilométer hosszú töl­tést építettek, hogy a várost megmentsék a gyakori árvíz­től. Az ugyancsak négy kilométer hosszú új meder, valamint az új gátrendszer nagyszabású munkálatait a napokban fejezték be, és szombaton rövid ünnepségen, a régi gátak átvágásával az új mederbe terelték a folyót. BALATONFURED Jégtörőhajó „házi“ célokra A Matgyar Hajó- és Daru­gyár balatonfüredi üzemegy­ségében apró „termetű”, de különleges rendeltetésű vízi­jármű készült el: az első mini-jégtöröhajó. Vízreboosá- tása is megtörtént. A 160 ló­erős ,14 méter hosszú és 4 mé­ter széles hajó jó szolgálatot tesz majd az öblökben és olyan folyamszafcaszokan, ahol a partmonti építményt, kell megvédem a jég pusztí­tásától. A mind-jégtörő típus első példánya „házi” célokra épült. A téli szezonban takarítja a jeget a balatonfüredi gyár só­lyapályája elől, nyáron pedig vontatásra használják a gyár tengeren. SZIGLIGET Lengyel-kúria Az Országos Műemlékvédel­mi Felügyelőség kétmillió fo­rintos költséggel megkezdte a Balaton-\idék egyik legszebb műemlékének, a szigligeti Lengyel-kúriának restaurálá­sát. A várhegy tövében festői környezetében álló kúria az utóbbi években megrongáló­dott és sürgőssé vált helyreál­lítása. Az épület falait most megerősítik, födémszerkezetét I nagyrészt kicserélik. Műanyag a fegyvergyártásban Géppisztolyból kilőtt rakéta Korszerű fegyverek konstruktőrei A Varsói Szerződésben részt vevő országok hadseregeinek együttműködését a fegyverzet nagyarányú egységesítése is könnyíti, A baráti hadseregek­ben a lövészfegyverek azonos típusúak, tehát csak egyféle lőszer és alkatrész gyártásáról kell gondoskodni. Néphadseregünkben azon­ban fegyverkonstruktőrök, fegyvereiket tervező, és 'kivite­lező mérnökök is dolgoznak. Mi a feladatuk? Hogyan egyeztethetők össze a hazai konstrukciók az egységes fegyverzet elvével? Erre kér­tünk választ Lőrincz István mérnök őrnagytól. „Honosítás“ — sok gomldal — Most éppen két tárgya­lás között vagyak — mondja Lőrincz őrnagy. — Ezek a tár­gyalások szervesen illeszked­nek tervezői munkánkba. Na­gyon sokféle követelményt kell figyelembe vennünk, sok szakértővel kell egyeztetnünk álláspontokat. — Az egységesség elve is egy a követelmények sorában — kezdi sorolni —, de nem zárja ki, csak korlátozza a tervezői munkát. Azt jelenti, hagy a fegyverek „élő” ré­szeinek kell egységesnek, köl­csönösen cserélhetőknek len- niök. (Élő: valamennyi kopás­nak kitett vagy fogyó alkat­rész és tartozék, a lőszer, a rugók, a dugattyúk.) Ezenkí­vül hirtelenében a következő követelményeket említhetem: kis súly, kis terjedelem, nagy tűzerő, megbízhatóság, egysze­rűség, a gyártás gazdaságossá­ga, üzembiztonság mostoha körülmények között... 'vv///////////////w//////////////////////////////////////////r///////////////////////y/^ r ............................................ k M MSZMAZ November Í4—2H: Megyei gyermekvédelmi hetek , A megyei gyermekvédelmi hetek programjának kom­mentár, nélküli ismertetése is elegendő arra, hogy fel­mérjük: ezen a területen milyen gondokkal kell meg­birkózni, mi mindenben kell segíteni a családoknak és a társadalomnak. A november 14-i ünnepélyes megnyitón a következő címmel tart elő­adást Kása Erzsébet ad­junktus: A család nevelési funkciója — a mai családi viszonyok között. A délutá­ni előadás — Gáti Ferenc igazgató tartja — az isko­lai gyermekvédelemről szól. Két nap múlva, 16-án a pomázi intézetben tanács­koznak a gyermekvédelmi felügyelők. Sik János intézeti igazgató előadásában a ne­velőcsaládok és az állami gondozott gyermekek kap­csolatát boncolgatja. Ehhez kapcsolódik egy későbbi, 24-i esemény: Nagykátán megju­talmazzák a kiváló nevelő­szülőket. Vácott, Gödöllőn, Szent­endrén, Nagykőrösön, Ceg­léden, Ráckevén a járási székhelyek és a járások ten­nivalóit vitatják meg, kü­lönös tekintettel a helyi adott­ságokra. Érden felmérést ké­szítettek az úgynevezett hát­rányos és veszélyeztetett gyermekekről — ez a felmé­rés lesz a vitaalap. Monoron a fiatalkorúak bűnözését mérlegelik, Csobánkán érte­kezletet tartanak a cigány szülők részére, egyben az óvodát is népszerűsítik kö­rükben. November 20-án ülnek ösz- sze a megye igazságügyi, szak- igazgatási és társadalmi szer­vezeteinek vezetői. Dr. Bo- zóki István megyei főügyész tartja az ankét vitaindító elő­adását: a fiatalkorúak bű­nözésével kapcsolatos meg­előző tevékenységet miképp lehetne hatékonyabbá tenni. A programsorozat végén dr. Csicsay Iván, a megyei ta­nács elnökhelyettese össze­gezi majd a gyermekvédelmi hetek tanulságait, a gyermek- védelmi munkaértekezlet ki­bővített ülésén. Néhány hete „Erem a színház­ban” című műso­ránál megnyitotta kapuit a főváros legkisebb színhá­za, a százötven né­zőt befogadó Mik­roszkóp Színpad. Mini a divat, szoknyában, rá­dióban és újabban színházban. Ol­vastam, hogy az új színház új szín­foltja lesz Pest­nek, de lehet, hogy csak színpöttye, mert mini a divat. Szerintem a mi­niszínház maxi- ötlet, mert annak, hogy csak százöt­ven néző van a nézőtéren rengeteg előnye .van. Ária közben csak száz­ötven ember kö­höghet, a nagymo­nológ közben is csak százötven ember zörgetheti cukorkás zacskó­ját, szünetben a büfében csak száz­negyvenkilenc ember könyököl­het belénk, és elő­adás végén a ru­határban is csak száznegvenkilen­cen léphetnek a lábunkra. Tűzren­dészen szempont­ból is jó a mini­színház, mert ha tűz ütne ki a szín­házban, csak száz­ötven ember ég­hetne bent, de ez lehetetlen, mert a színpadi díszletek és kellékek nem gyulladhatnak meg, mert nincse­nek, és egyébként olyan kicsi a szín­pad, hogy a tüzet egy injekciós tű­vel fecskendezve elolthatnák. Kü­lönben a színház semmiképp sem éghet le, hiszen hetvenöt ember már fél házat je­lent, mini a divat. A színháznak csak hat állandó tagja van, tehát huszonöt nézőre jut egy állandó tag. Ez jó a szí­nészeknek, mert egy színész ellen maximum csak öt színész intrikál­hat, és ha minden­ki mindenki ellen intrikál, az még mindig csak hu­szonöt intrika, ami — Ezek között ellentmondó követelmények is akadnak ... elenyésző hánya- ^ — Kétségtelen. A tervező­da a. magyar szín- ^ nej- bizonyos kompromisszu- házi átlagnak, be- ^ mokkal mindig számolnia kell. leertve az Opera-^ pe vannak mások is. Például . . gólyán aprónak látszó dolog, Mivel mim cfcmint a fegyver színe. Eddig nézőtér, nincs \ általában megfeleltek a sötét, szükség mikrofon-s j^tt színek. A felderítés kor­ra es hangerosito * szenj módszereivel, az infra- berendezesre, es a í technikával és a földi lokáto- színeszek csaknem S éppen az ilyen színű susogva beszelnek,* feg vereket a legkönnyebb de ez nem baj, S, rí ... . ,, . . ... mert nálunk ha£felderíteni. A nukleáris habo­fülbe susognak,lehetőségéből fakadó •" jobban odafigy-e- S követelmény a höálléság is lünk. 4 - ........ örömmel vözlöm új vérré, s éppen ennek honosí­tásában értünk el szép sike­reket. — Legjelentősebb a mű­anyag alkalmazása — mutatja Lőrincz őrnagy. A műanyagtusájú fegyver egyik előnye már felemeléskor kiderül: jóval könnyebb a fa- tusásnál. További előnye, hogy a műanyag jobban állja az ütést, és a sugárzó hőt. Gyár­tása egyszerűbb és olcsóbb, a fatusának mindössze egyötöde. A remekül bevált magyar újí­tás iránt külföldön is nagy az érdeklődés. A „tollas“ lövedék Lőrincz őrnagy furcsa, nyíl­vessző formájú lövedéket mu­tat, „Tolla” is van, szára is. Tehát: vissza a középkorhoz? — Nem új dolog — kapjuk a felvilágosítást —, régóta is­merik a puskagránátokat. Ez is az. — Mire használható? — A vietnami háborúban bizonyosodott be: előnyös, ha a lövészfegyverekből nemcsak pontcélokra, hanem területre is tudnak tüzelni. Ugyancsak fontos, hogy a lövészalakula­tok önerejükből tudjanak vé­dekezni páncélos harcjármű- vek ellen. Ezt a célt szolgálja a géppisztolyból kilőhető pus­kagránát. Kumulatív (egy susognak, í hí lehetőségéből fakadó új pontra irányított hatású) rob- & követelmény a hőállóság is: a ■, „ a-.. „ „ „ r-«i tsitva irónoc a t-_ >— De mindezeket a követel- et ua- ^ ménjüket már az alaptípus ki- j színha- ^ ajakijának™- figyelembe vet­, , . a alakításakor zunkat, de kerem, J ne álljunk meg ^ félúton, ezért ja- J Amennyire lehetett, ter- vaslom még a kö- ^ mészetesen. Köztudomású vetkező mini- § azonban, hogy a technika mai színházak megnyi- ^ fejlődési üteme mellett’ mire tását: í egy fegyver eljut a tervezéstől Molekula Szín- \ a nagy szériájú gyártásig, Sfnn^- $ szinte máris korszerűtlenné száma három. ^’abk. Ebből következik, hogy Színpad a néző-$amikor a már bevált fegyver téren. ^dokumentációját megkapjuk Atom Színpad, ^és előkészítjük hazai gyártá- Nézők száma tíz, ^sát, a tervezés óta felmerült tagok,' száma egy. & valamennyi új szempontot fi- Kézöter a szmpa- ^ gygjgmbe véve módosításokat Es végül: Pro- ^alkalmazunk. Ezt nevezzük ton Színpad. Négy- \ „honosításnak”. szemközt Komlósk Jánossal egy tele-§ Bevált a műanyag fonfülkében. Afc , , . műsor címe A ~ Milyen eredményeket si­„Érem a fűiké-§ került elérniük? ben”. ^ — Általában a géppisztoly Miklósi Ottó § vált a legáltalánosabb fegy­banóanyaggal töltve képes át­ütni a ma használt páncélo­kat, ezenkívül repeszgránát- ként is hatásos. A lövedék a kilövésekor viszonylag kis kez­dősebességet kap, majd pályá­ján a kilövés után működésbe lépő rakéta-hajtómű gyorsítja fel. — Ez tehát „minirakéta”, amely növelheti a géppisztoly sokoldalúságát? — Így is lehet mondani. Fegyverkonstruktőreink fel­adatai közé tartozik korábbi fegyvertípusok korszerűsítése, új anyagok és szerkezeti ele­mek kipróbálása. Elmondhat­juk: a konstruktőrök, a ter­melőüzemek mérnökeihez ha­sonlóan, azon fáradoznak, hogy a katonák „szerszámai”, a fegyverek a honvédelem igé­nyeinek megfelelően gazdasá­gosak, korszerűek és hatáso­san alkalmazhatók legyenek. (—)

Next

/
Thumbnails
Contents