Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-02 / 259. szám

1967. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK NECrli C/ürtap a Megkezdődött a jubileumi tudományos ülésszak Gödöllőn Ma folytatódnak az előadások Kétnapos, jubileumi tudó- j re címmel tartott megnyitó mányos ülésszak kezdődött előadást. Ezt követőem dr. Ger- tegnap délelőtt Gödöllőn, az | gely István miniszterhelyettes Agrártudományi „ ^--------, e Nagy Októberi SzcKfialista Forradalom 50.. __évfordulója t iszteletére. Az agrárfelsöokta­tást szakemberek és intéz­mények képviselőin kívül íészt vettek a tanácskozáson politikai és társadalmi éle­tünk neves képviselői, helyet foglalt az elnökségiben dr. Ger­gely István, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetője, Ne­mes István, a Gödöllői Városi Pártbizottság titkára. Dr. Kiss Albert rektor üd­vözlő szavai után dr. Szűcs Kálmán, a Mezőgazdasági és 'Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályvezetője: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a világ társadalmi, gazdasági és tu­dományos életének fejlődésé­ÉgyeTSThen, j a magyar mezőgazdasági ok­tatásban és kutatásban fel­használt szovjet tapasztalatok­ról számolt be. A nap folyamán még dr. Pető György, az Agrártudo­mányi Egyetem rektorhelyet- tese, majd dr. Lengyel Zsu­zsa tanszékvezető egyetemi ta­nár, és dr. Pintér Ferenc, az Erdészeti és Faipari Egyetem tanszéli vezetője tartott elő­adást. Ma tovább foktatja mun­káját a jubileumi tudomá­nyos ülésszak. A közgazda­ságtudományi szekció Gödöl­lőn, a tudományos szocializ­mus és agrártörténeti szekció Budapesten az Állatorvostu- domónyi Egyetemen, míg a filozófiai szekció a Kertészeti és a Szőlészeti Főiskolán ta­nácskozik. Ugyancsak neves kutatók, egyetemi tanárak tar­tanak előadásokat. Luxusárut Pest megyéből Választék 500 ezerből Szőrmés retekül — Puha fémszál — Méretre is November 15-től: fehérneműparádé Összefonódó kezek — Bevált az Aranypók- márka — jelentette ki Bart a László, a Fővárosi Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatója. Mindössze fél éve jegyzik így a nylonharisnyáikat, de a márkát a jövőben még több készítményre kiterjesztik. Ter­mészetesen, teljes felelősség­gel. A szerda délelőtt a Nagy­mező utca 20. szám alatt megnyílott kiállítást e szán­dék jegyében rendezték. Be­mutatták a női—férfi fehér­nemű-választékukat, a leg­jobban keresett női pulóve­rokat, ruhákat, kötött kosztü- ! möket. A karácsonyi aján- j dékozás megkönnyítésére no- j vember 15-től „fehémemű- i parádét” tartanak a fővá- ! rosi boltokban, amelyen mint- j egy 500 ezer darab közül le- 1 hét majd válogatni. Például 11-ből 4 év alatt 24-en Iskolagondok Kóspallagon Vita előzte meg kóspallagi utamat. Bánfalvi Jenöné, a Szobi Járási Tanács elnökhe­lyettese hívta fel figyelmemet ez ottani iskolára. Hogy mi minden hiányzik belőle, de leg­főképpen a tanerők bajára: nincs elég pedagóguslakás, be­járnak, vagy drága albérletben élitek, aztán egy-két év múlva továbbvándorolnak. — A pedagógusok fluktuá­ciójáról már annyi szó esett, számtalanszor cikkeztünk mi is róla, azt hiszem, agyoncsé­pelt téma — vonakodom. — Emberek gondja, baja ho­gyan lenne unalmas? Ez az érv aztán indulásra kész­tet, de még inkább, amit még hozzáfűz: — A legutolsó négy tanév­ben úgyszólván kétszer cseré­lődött ki a teljes tantestület. Ekkora vándorlás azért még­sem mindenütt fordul elő. Ami az iskolából hiányzik Először az iskoláról beszé­lünk Palotai Árpád igazgató­val. Négy tanterme — két épü­letben. A régebbi falait 1911- ben húzták fel, az újabb 1950- ben épült. Ebbén hely jutott még egy kis szobának is, igaz­gatói iroda és tanári szoba egy­ben. — Tizenegyen vagyunk erre a szűk helyre. Nincs politech­nikai, sem tornatermünk, út­törőszobánk sem és hiányoz­nak a szertárak is. Ügy volt, idén bővítik az iskolát, ez el­maradt. Nemrég azonban jár­tak nálunk egy tervezőintézet­től. Arról beszéltek, az új épü­letre húznak emeletet, s abban egyetlen nagy tanterem lesz. Nem tökéletes megoldás, de ha kell, beérjük vele. Nagyon jó lenne egy szivattyú a kúthoz. Bádogkannában kordjuk a vi­zet a gyerekeknek 1967-ben! A régi iskolaépületben van az igazgató lakása. Olyan elő­relátóan építették 57 esztende­je, hogy még fürdőszobára is gondoltak, csak éppen szivaty- tyút nem szereltek a kútra, noha azt már akkor is régen Ismerték. — A falak vízvezeték nél­kül is nedvesek. Elég baj, de azért az igazga­tónak mégiscsak van lakása. Rajta kívül aztán csak még egy házaspárnak, Péntekék­nek, iskolakezdet óta. A tanács még 64-ben megvásárolt egy házat pedasóguslakásnak, per­sze mindjárt akadt lákója, egy másik pedagógusházaspár. Múlt iskolaév végén azonban elköltöztek, a főváros közvet­len szomszédságába, Gyálra. Albérlők és bejárók Kos pall ag a Börzsöny hegyei közé ékelődve, nem légvonal­ban ugyan, de a közlekedés szempontjából mindenünnen messze esik. Autóbusz köti össze a világgal, csakhogy a járatok ritkák, és ez fokozza a távolságot. Egyik tanárnő, Ambrus Józsefné Vácott la­kik. Onnan indul minden kora reggel, az első csengetésre Kóspallagra ér, akkor is, ha a felső tagozat délutános. Ilyen az összeköttetés. Amikor dél­előtt tanít, ha semmi sem jön közbe, az utolsó óra után in­dulhat haza. De ha bármely okból elkési a déli buszt, ak­kor csak este, mintha délutá­nos lenne. Ipolyi Ferenc igazgatóhe­lyettesnek reggel fél hatkor kell autóbuszra szállnia a szomszéd községben, Szoko- lyán. Délutáni tanítás után es­te fél nyolc előtt nem ér haza. Hiába, az autóbusz-menetren­det nem lehet az iskolai tan­rendhez igazítani. — Tavaly négy bejárónk volt, hárman éppen ezért el­mentek. De volt úgy is, hogy hat tanerőnk utazgatott. Jelen­leg a tantestület 11 tagja közül négynek van állandó lakása a községben, kettő bejár és öt albérlő. — Én már 22 éve, 45 óta va­gyok albérlő — szólal meg Pa­lotai Mária tanítónő. — Akkor kerültem Kóspallagra, ma is ugyanazon a helyen lakom. A többi albérlő, egy tanítót kivéve, egészen fiatal lány. Ta­valy vagy idén végeztek, a fi­zetésük tehát még alacsony, és abból kell havi 200 forintot fizetniük lakásért. Télen még a fűtésre is költenek havonta 120—150 forintot. Házhelyek parlagon — Két éve álcádt egy eladó ház, kaptunk is rá 120 ezer fo­rintot, vegyük meg pedagógus­lakásnak, de a tulajdonosa az utolsó percben meggondolta magát. Más eladó ház azóta sincsen. A pénz talán elég lett volna, persze társadalmi mun­kával együtt, új lakóház építé­séhez, erről viszont szó sem le­hetett. — Igen, a pénzügyi megkö­töttség ... a vásárlás nem be­ruházás... De volna-e telek? — Hogyne, méghozzá in­gyen! — mutat ki az ablakon az igazgató. — Itt van az én illetményföldem. Már régen le­mondtam róla, túlsó szélén az­lényegesen olcsóbb áron, mint az importárué volt. Az Aranypók Vállalat egyik legjelentősebb partnere a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat, amelynek a kiállí­táson számtalan, szebbnél szebb terméke szerepel. Raj­kai Istvánné, a vállalat ter­vezője \sorra mutatta cik­keiket, '^melyeket — luxus- áruként — a Kígyó és Váci utcai férfi- és női kötöttáru­üzletekben. árusítanak. A négy üzletben a vevő kívánságára méretre is — minden felár nélkül — elkészítik a kí­vánt darabokat, 12 telephe­lyükről évente átlag 18 mil­lió forint értékű árut szállí­tanak az Aranypóknak, de a jövőben ezt a mennyiséget tovább emelik, miután új szintetikus alapanyagokat kap­tak. Ilyen például a cirmon- szál, amely megtévesztésig fémszálas jellegű, csillogó, ugyanakkor tökéletesen puha. A kiállításon nagy feltű­nést keltettek még a sky— műszőrme kombinációjú re- tikülök, amelyeket eredeti bécsi modellek után készí­tettek. s meglepően olcsón, 150—250 forintos árban fog­nak forgalomba hozni. k. m. Az 50. évfordulóra 3 milliós túlteljesítés Kiemelkedő teljesítmény született az Érdi Gépjavító Ál­lomáson a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tisztele­tére folytatott munkaverseny­ben. A javítóüzem dolgozói 110,6 százalékra, míg a trak­torüzem munkásai 104,5 szá­zalékra teljesítették idei ter­vüket. Eddig az állomás 3 010 000 forinttal teljesítette túl nyereségtervét. tett abban, hogy ugrássze­rűen javult az első osztályú termékek aránya; Cegléden, a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalatnál a saját erőből végzett beruházások, bővíté­sek egy része csakis a ver­seny segítségével vált való­sággá; a Vörös Csillag Trak­torgyár gödöllői gyárában az új magyar dömper széria- termelésének előkészítését se­gítette át sok akadályon a verseny, s a példákat itt is könnyen sorolhatnánk to­vább. Céltudatos, a gyári, s ezzel a népgazdasági érde­ket hatékonyan szolgáló ve­télkedés gazdag hónapjai vol­tak ezek, s ehhez méltóak az eredmények is. Nem kevésbé fontos jel­lemzője a versenynek az is, hogy első helyen majd min­denütt a minőség javítása, a termékek korszerűségének fo­kozása állt. így volt ez a Forte Fotokémiai Iparnál, ahol a fotópapír- és a film­gyártásnál következett be a korábbiakhoz mérten javulás, s így az Ipari Szerelvény és Gépgyárnál, ahol több új, korszerű termék piacra ke­rülését segítette a verseny. Nem egy helyen, mint pél­dául a Szerszám- és Gépelem- gyárak Porkohászati Gyárá­ban vagy a Pest megyei Fa­ipari Vállalatnál, most, a ju­bileumi versenyszakasz alatt sikerült túljutni a korábbi évek egyhelyben topogásán, s valóban az egész kollektí­vát átfogó mozgalommá tenni a szocialista munkaversenyt. Tények gazdag tárháza, maroknyit emeltünk csak ki belőle; jól mutatják, mekkora erő a verseny, mire képes a termelői kollektívák jól össze­fogott, jól szervezett erőfeszí­tése. Ide tartozik az is, hogy a verseny eddig eltelt hónapjai nemcsak gazdasági értelemben adtak többet: elősegítették a közösségek emberi arculatának formálását, a szocialista brigá­dok tagjainak még jobb együttműködését, munkások és műszakiak közös tevékenysé­gének, s azok új ' vonásainak kialakítását. Föntebb nem vé­letlenül használtuk a verseny T a nkönyvstatisztika Nyolcszázharmindsét féle új tankönyv készült a nyomdák­ban az 1967—1968-as tanulmá­nyi esztendőre, 3600 tonna pa­pírt használtak fel az együt­tesen 14 millió példányban előállított könyvekhez. ÖÍS lést; e napokban ünnepi mű­szakok, dekádok köszöntik a jubileumot, mintegy megtetéz­ve a verseny eddigi eredmé­nyeit, de az ünneppel nem zá­rul le a vetélkedés. Tovább tart az év utolsó napjáig, s ott lesznek igazán hűek adott sza­vukhoz, ahol novemberben ét decemberben Is töretlen lendü­lettel folytatják a versenyt, alidl az utolsó munkanapon is úgy dolgoznak, mint amikor vállalásaikat megtették. A jövő esztendő nagy fel­adatai, a gazdaságirányítás új rendszere próbára teszi vala­mennyi üzem, gyár, vállalat közösségét. A jubileumi ver­seny eddigi eredményei, s a várható továbbiak nagy segít­séget adnak ahhoz, hogy ösz- szeforrottabb, érettebb közös­ségek nézzenek szembe a na­gyobb és bonyolultabb felada­tokkal, hogy bízva saját ere­jükben, a siker ígéretével lás­sanak majd munkához. Ez leg­alább olyan pozitívuma a ver­senynek, mint a minőség javí­tása, a többlettermelés s sok más; kiaknázni ezt a pozitívu­mot, kamatoztatni a gyár s a népgazdaság érdekében a kö­vetkező hetek, hónapok fontos feladata, amiről sehol nem fe­ledkezhetnek meg. Nem feled­kezhetnek meg róla, mert mint a lánc egyik szeme a másik­hoz, a szocialista munkaver­seny időszakai is úgy kapcso­lódnak egymáshoz: töretlen volt a kongresszusi verseny folytatása a jubileum tisztele­tére, s nem lehet ez másként a következő esztendőben sem. összefonódó kezekről szól­tunk bevezetőben. Ezernyi más tett, tény mellett a szovjet és magyar munkás összetartozá­sát az ötvenedik évfordulót kö­szöntő nagy munkasikerek ot­tani és itteni gazdagsága is méltóan tanúsítja; testvér kö­szönti a testvért a nagy ünne­pen, a legméltóbbal, a terem­tő emberi munka nagyszerű eredményeivel. Mészáros Ottó Avatás előtt Gyömrőn — mint közöltük — az év­forduló előestéjén avatják fel Stein­metz kapitány emléktábláját. A hős parlamenter vörö.smárványra illesztett bronzplakettjét Pál Mihály gyomron szobrászművész készítette, aki két­szer is találkozott a szovjet tiszttel. A szobrász rajzok után formázta a gipszmintát, amelyet a heten önt bronzba Barátságnak, testvéri­ségnek nincs kifejezőbb jelké­pe, mint összefonódó kezek szorítása. Jelkép persze: sok ezer kilométer választja el egymástól a szibériai és á vá­ci munkást, s mégis, mintha csak kezük szorítása lenne, úgy volt egy az elhatározás és a megvalósítás. A szibé­riai meg a váci munkás is I egyazon nap tiszteletére vál- ' lalt többet, s velük, mellettük munkások milliói. Év elején, I amikor a párt IX. kongresszu­sa tiszteletére kibontakozott II verseny nagy eredményekkel f zárult, rövidesen újabb len- 1 dületet vett a verseny: a ju~ ~ bileum, a Nagy Októberi Szo- -1 cialista Forradalom ötvenedik * évfordulója tiszteletére. Pest * megyében az Egyesült Izzó ' váci tv-képcső- és alkctrész­* gyára dolgozói kezdeményez- 'l ték a versenyt, s néhány hét ■" alatt mindenütt megtették y vállalásaikat a szocialista bri- a gádok, az üzemrészek, műhe- r lyek s a gyárak. Aligha kell “ bizonygatni, hogy nemes és ~ nagyszerű kéznyújtás volt ez ■ a kommunizmus építői felé:- testvérként, barátként kö- a szentsük így is a történelmi t sorsfordulót, az emberiség új j korszakának fél évszázaddal- ezelőtti kezdőpontját- Hónap jött hónapra, s ahogy Ukrajnától Szibériáig, úgy J hazáinkban is az adott szavak nap, mint nap tettekre váll- tak. A jubileumi verseny nagyszerű eredményei egyben T annak bizonyítékai is, hogy a 1 magyar munkás a maga ünne­pének is érzi az első proletár- l’ forradalom öt évtizedes jubi­leumát, s nemcsak szavakkal, hanem a szocialista hazát gaz­dagító tettekkel is köszönti, ünnepli. Most, az ünnep előtt néhány nappal bátran elmond­hatjuk: a vártnál is nagyobb eredmények a szocialista munkaverseny gazdag hagyo­mányait tovább gyarapították, s hogy nemcsak a harcban, hanem a békés építőmunká­ban is hatalmas erő a mun- kásszolidaritás. Nehéz lenne akárcsak megközelítő képet is y adni arról, miben és hogyan- segített többet adni a júbileu­- mi verseny. A Dunai Cement­- j és Mészmüben például több- hetes időnyereséggel dolgoz- >i nak az EVM. 25. sz. AÉV.- munkásai a mészmű beruhá­- záson; Százhalombattán, a- Dunai Kőolajipari Vállalatnál s nemcsak a beruházást gyorsí- e tóttá a verseny, hanem hoz­zásegített — elsősorban az ifjúsági brigádok erőfeszítései eredményeként — a már ter­melő egységek nagyobb telje­sítményéhez is; a Ganz Mű­szer Művek gödöllői áram­j mérőgyárában többek között- az exportszállítások időbeni- elvégzését, Kisrtarcsán, a Ha­- zai Fésűsfonó és Szövőipari- Vállalat gyárában a minőség 1 javítását, a Nagykőrösi Kon­zervgyárban a szezon minden rsi edidginél zökkenőmentesebb | lebonyolítását segítette elő. ^ Kiragadott példák csupán, ^ mert ugyanilyen joggal említ- § hetnénk a Mechanikai Müvek- k ben elért többlettermelést, az |MGM diósdi gyárában a nagy § pontosságú csapágyak arányá- | nak növekedését, a dunakeszi | Járműjavító Üzemi Vállalat- ^ nál a határidők lerövidítését, § s nincs olyan üzem vagy gyár | a megyében, ahol a jubileumi | verseny ne segített volna min- ^ den tekintetben az előbbre- jutásban. $ | Rendkívül fontos jel. ^lemzöje volt a jubileumi ver­senynek, hogy nem öncélú ^ eredményeket Szolgált és § szolgál; o vállalások a gyár élőit álló legjelentősebb, s § legtöbbször nehéz gohdot je- i> lentő feladatok sikeres meg- | valósítását segítették, sőt, nem $ egy esetben a megvalósítást $ csakis így tették lehetővé. | Százhalombattán, a DKV- ^ nál például csakis a Buda- J pesti Kőolajipari Gépgyár § lehetetlent nem ismerő kol­lektívájának köszönhetik, hogy | az objektív okok miatt be- ^ következett időhátrány több íj egységnél eltűnt; a Magyar t. Selyemipar Vállalat váci szö­vőgyárában a verseny segí­\ >ta megépült a kulturház, a öbbi 1800 öl meg itt hever a ’alti közepén parlagon. Akár úlenc ház épülhetne rá, de mi leérnénk egyelőre eggyel, az- án egy év múlva még eggyel ss megoldódna iskolánk leg­nagyobb problémája. Épülhet­ne ide egészségház is, hogy imikor az orvosunk kijön, le­gyen legalább rendes rendelő­je. Meg talán akkor kapnánk ,'édőnöt, vagy házi ápolónőt is. — 1954-ben kerültem ide — iolytatja az igazgató. — Azóta negyven nevető költözött el a cözségból. 1964-ig hét, utána nár 11 pedagógusállás van is- tolánkban. De 64 óta mostaná- g, négy tanév alatt huszonné­gyen hagyták el Kóspallagot. Hsak tavaly négyen. — Köztük volt azonban a ledagógusházban lakó házas- >ár is. — Még sincs más megoldás, tsak új pedagóguslakások épi- ése. És azt hiszem, ha az új nechanizmusban lesz pénz lázvételre, de eladó ház nin- »en, akkor abból a pénzből ipíteni is lehet. Hát ez aztán biztosra vehe­ó. Sz. E.

Next

/
Thumbnails
Contents