Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-12 / 268. szám
2 1961. NOVEMBER 12.. VASÁRNAP mm. m <r, /íírínp ELTŰNT EGY TEUES KIÁLLÍTÁS I j A Vecsemye Novoszti című ; belgrádi lap szerint Jugoszláviából Dél-Am erikába száüí- i tás közben eltűnt a limai nemzetközi vásárra útnak indított f jugoszláv pavilon teljes épü- j leiszerkezete es felszerelése. A i kiállítási anyagoknak egy ÍrétA DNFF három amerikai, foglyot szabadon bocsátott Tíz napja tart a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabad! tási Front fegyveres alakulatainak offenzívája a kambodzsai határ közelében levő Dák tel ezelőtt kellett volna Peru- I To térségében. Miként a ba érkezniük, azonban — bér n kikötőkben világszerte folyik a nyomozás — a pavilonnak mindmáig nem sikerült a nyomára bukkanni. Reuter jelenti, a heves harcokban eddig 247 amerikai katona vált harcképtelenné. ■Az összecsapások hevességére jellemző, hogy az amerikaiak a partizáncsapatok ! zeti Felszabadítási Front eroJemeni delegáció Kairóban Moszkvában: Brezsnyev—Ali Szabri találkozó A Moszkva ban tartózkodó AU Szabri. az EAX alelnöke. pénteken több mint kétórás megbeszélést folytatott Brezs- nyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával Az Egyesült Államok úgy határozott, hogy F—35-ös típusú repülőgépeket szállít a Jordániái kormánynak. A Nemzetközi Pénzügyi Alap delegációja szombaton megkezdi tárgyalásait az EAK illetékes képviselőivel, Kairóban. Az EAK kölcsönt kivan felvenni az NPA-tól. A kairói lapok hírei szerint közkegyelmi intézkedések folynak az EAK-ban. A helyzet megszilárdulása lehetővé tette, hogy szabadon sák azt az ezer személyt, kiket a Muzulmán Testvériség nevű szervezet vezetőinek pere alkalmával internáltak. Négyszáz volt „muzulmán testvért’’ már szabadlábra helyeztek és a többieket is sorra szabadon tásával kapcsolatban Ahmed fíahman El-Inam kódl a köz- társasági tanács elnöke kijelentette: a delegáció tájékoztatni fogja az EAK-ot azokról a körülményekről, amelyek szükségessé tették Szólal elnök elmozdítását ellen B—52-es óriás bombázókat is betétettek. A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front szombatom. szabadon bocsátott három j vetelő. amerikai hadifoglyot. A foglyokat Nguyen Van Hieu professzor, a DNFF képviselője adta át Phom Penhbcn Tom Haydennek. a „DNFF által szabadon bocsátott foglyok jogainak megvédésére alakult amerikai bizottság” képviselőjének. A három szabadon bocsátott hadifogoly közül kettő néger. Edward Joh- son őrmester 1964 júliusában, James Alex Jackson őirnes- ter 1966. júliusában, és Daniel Lee Pitzer őrmester 1963. októberében esett fogságba. Hieu professzor hangsúlyozta, nem ez az első eset, berbaráti érzésekből kiindulva hadifoglyokat bocsát szabadon. Hozzáfűzte, a DNFF lépese ..gesztus a vietnami békét kö- az imperialisták agresszív háborúját ellenző haladó amerikai közvélemény felé, és a szolidaritás kinyilvánítása az alapvető állam- polgári jogaikért küzdő amerikai négerek iránt”. Az AFP jól értesült saigo- ni körökre hivatkozva arról számol be. hogy Westmoreland tábornok, a Vietnamban tartózkodó amerikai csapatok főparancsnoka hétfőn az Egyesült Államokba utazik. Mint ismeretes, Elisicorth Bunker, az Egyesült Államok saigoni nagykövete jelentéstételre már korábban visszaNovember 7 - kínai módra A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóián a pekingi lapok valósággal hemzsegtek a swovjetellenes cikkektől — állapi lia meg a TAS ASZ összefoglalója. — A forradalom évfordulóját a pekingi propagandisták arra használták fel, hogy dühödi rágalmakat szórjanak a Szovjetunióra, meghamisítsák a szovjet bel- és külpolitikát. November 7-én egész sereg szovjetellenes falragasz jelent meg * pekingi utcákon. Ezt a „műveletet" a szokástól eltérően ez alkalommal nem az úgynevezett vörösgárdisták végezték cl, hanem katonák. Pék Ing ben november 6-án nagygyűlést tartottak, amelyen Ián l*iao honvédelmi miniszter tartotta az ünnepi beszédet. Mao Célúiig ismert téziseit ismételgette, amelyek a kínai vezető esoport soviniszta, nagyhatalmi politikai vonalát bizonyítják. Ezekben a napokban egyébként a kínai sajtóban újabb és újabb cikkek szólítják fel a fegyveres erőket arra, hogy védelmezzék minél aktívabban Mao Celling eszméit. A katonákat felhívják, hogy mindenütt hatoljanak be a politikába, a gazdasági életbe, a közoktatás és az ideológia területére. mondván, hogy ez „alapvető kérdés" a jelenlegi „rendkívül bonyolult helyzetben". hogy a DéL-Vietnami Nem- ' tért Washingtonba. A 198 centiméteresek találkozója De Gaulle nem parelázik De Gaulle francia elnök , múlása felborította Framcxa- szombaton megjelent az Is- j ország és Kanada. ideiglenes Hírek Nigériából A biafrai tájékoztatási szer- i dár tartomány csapatai a sző- j vek jelentése szerint a szaka- | vetségi haderővel vívott há- j ______________________■ borújukban ellentámadásba j C hilei-magyar közös közlemény bocsátják. Mohszin Ahmed El Aini jemeni miniszterelnök vezetésével szombaton kormánydelegáció érkezett Kairóba. A jemeni küldöttség látogameretien Katona emlékművé- bocsás- j nél, hogy az első világháború befejeződésének 49 lóján koszorút helyezzen el rajta. Az emlékmű előtt felsorakoztak a diplomáciai testület tagjai és több neves közéleti személyiség. A gépkocsijából kilépő De Gaulle odalépett hozzájuk es sorban mindegyikkel kezetrá- zott,.. egy kivétellel, aki nem volt más, mint a kanadai nagykövet. A kanadai nagykövet lefity,tűzszünetét”, új feszültséget teremtett a két ország viszo- évfordu- i nyában. Tévedésről nem lehet szó. mert a 193 centiméteres elnök figyelmét nem kerülhette el a méltóságok közül kitornyosuló ugyancsak 193 centiméter magas kanadai diplomata — jegyzi meg a UPl. A BRIT LÉGIERŐ pénteken öt órán át bombázta a FLOSY Adenban állomásozó fegyveres erőit. (Folytatás az 1. oldalról) j mentek át. Enugu térségében j dr Fernando Luengo. a szená- ! a szövetségi erők két nagyobb ! tus elnökének első helyettese, ' egyseget kerítették be. A szövetségi csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek és Enugu repülőterét még mindig a bi- afraiak tartják megszállva. Calabor térségében folytatódnak a harcok. A repülőtér használhatatlanná vált. Végül Benny térségében a biafraiak- nak sikerült megsemmisíteniük a körülzárt szövetségi csapatokat, A biafrai jelentéssel ellentétes közlések láttak napvilágot a nigériai fővárosban. Lúgosban. Az AFP az általános helyzetet jellemezve azt állítja. hogy a hadműveletekben Oscar Pinochet külügyi és Sergio Saldivia közlekedési államtitkár és több más politikai és kulturális személyiség, akikkel őszinte és mindkét A Magyar Népköztársaság küldöttsége felajánlotta, hogy [vállalatai révén ötmillió dől- ! láros keretben hitelt nyújt •beruházási javak, gépek és felszerelések chilei exportjára. A i felek tanulmányozni fogják i annak lehetőségét, hogy ezen fél részére hasznos eszmecse- : hitelek ellenértékét Chiléből rét folytatott a két ország szívélyes kapcsolatairól. A felek megvizsgálták kapcsolataik fejlődését, megállapították, hogy azok kedvezően fejlődtek és hangsúlyozták az előnyös kapcsolatok konkrét intézkedésekkel való fejlesztésének szükségességét. Az ennek érdekében folytatott tárgyalásaik eredményeként keimportált árukkal egyenlítsék ki. A magyar küldöttség veze-. tője reményének adott kifejezést. hogy a magas szintű szer : mélyes kapcsolatok tovább fejlődnek a .két ország között. reskedelmi megállapodást, bizonyos lanyhulás következettL_j ipúszaki együttműködési, való- be:-a szembenálló felek igye- imint kulturális es tudományos ^ pozj- j együttműködési megállapodást i írtak alá. be: a szembenálló felek igye keznek megszilárdítani ci óikat. KANTONBAN 7000 embes jelenlétében nyilvánosan vét géziek ki három, az amerít Csang ' Kaj-sekv klikk szolgálatában álló két met. MELLÉKÜZEMÁGAK, 1967 Fekete és fehér .AKI MANAPSÁG a főváros környékén működő termelő- szövetkezeteket járja, bizonyára felfigyelt rá — mert hogyisne tűnt volna feli —, hogy a majorok udvarának megszokott képét, jól Ismert hangulatát olykor megzavarja valami. Furcsa gépzúgást, zajokat hall az ember, oda nem illő tárgyak, anyagok, hulladékok állnak kisebb-nagyobb halmazokban. Sokszor éppen mintha valami gyárudvaron lennénk. Hihetetlen, hogy mi minden készül a valamikori istállókban, fészerekben. Nemrég megpróbáltam a Pest megyei Tanácsnál, hogy legalább szám szerint összeszedjem; körülbelül hányféle iparcikket, félkészárut, élelmiszerfajtát állítanak elő a megyei szövetkezetekben. A kísérlet nem járt sikerrel, mert amint megtudtam, ezt egyszerűen lehetetlen számon tartani. Egy kis mutató a kollekcióból. Készítenek: fém lámpaernyőt, gombot az olasz csend- őrség zubbonyára, vasszeget, lakatot, málnaszörpöt, barack- Levet; van, ahol benzint töltenek parányi ampullákba, másutt gumivulkandzálással foglalkoznak; találunk továbbá építési munkát, mázolást, parkosítást vállaló szövetkezeteket, és így tovább ... Az Er- zsébet-hidat többek között egy Pest megyei tsz mázolói festették. Hogyan lehetne ezekről a dolgokról úgy beszélni, hogy ne valami legyintésre ingerlő dikeió legyen; illetve úgy, hogy félreértések se maradjanak végül. A szövetkezetek előtt álló törvényes lehetőségek ugyanis olyannyira nagyok, hogy a kereteik között felsorakozhat minden, ami ésszerű; ugyanekkor sok minden, ami ésszerűtlen. Egyaránt megvan az ok az aggodalomra. és az ügyet támogató helyeslésre. LEGJOBB LESZ TALÁN az elveknél kezdeni. A szövetkezetekben általában segédüzemeknek nevezik ezeket az iparosműhelyeket; a ' hivatalos nyelvhasználatban gazdasági kiegészítő tevékenységről, vagy melléküzemi tevékenységről beszélnék. Úgyszólván magyarázat sem kell hozzá, hogy miféle kiegészítő tevékenységről'lehet szó egy mezőgazdasági nagyüzemen belül. Csakis ami valamilyen módon összefügg vele; vagy a termelést segíti, vagy a termelésből származó anyagokat dolgozza fel. És hogy melléküzem ... Ez annyit jelent, hogy másodlagos. Ezeket az alapelveket azonban sehol sem rögzítették ennyire szigorúan, helyesebben szólva — tartozik még ide valami. Nevezetesen, hogy a termelőszövetkezetek biztosítsák tagjaik számára az állandó munka lehetőségét — mert kell-e magyarázni, hogy a gyalogmunkás többnyire tavasztól őszig dolgozik? — még tovább, hogy növekedjék a tsz-tagok jövedelme. így aztán előfordulhat, hogy a melléküzemnek semmi köze a mezőgazdasághoz. Senkinek sincs ellene semmi kifogása, hogy a cse- mői Rákóczi Termelőszövetkezet elküldött Budapestre, az elektroakusztikai gyárba 15 lányt, akik megtanulják a tekercselést, s később majd otthon, a szövetkezet műhelyében dolgoznak a gyárnak. Nagyszerű ötlet ez — mondhatjuk minden tiltakozás helyett —, különösen, ha azt is meggondoljuk, hogy éppen a csemőieknek jutott eszükbe, akik meglehetősen sivár homokon gazdálkodnak. Ellentmondásnak látszik, mégis érdemes fontolóra venni, hogy az elöregedő szövetkezetek pontosan a melléküzemekkel segíthetnek-e magukon; így tarthatják-e otthon a városba járó fiatalokat. Igen, rákérdezhet valaki, hogy ugyan mi haszna van abból a mezőgazdaságnak, ha otthon maradnak a fiatalok, de ott is iparral foglalkoznak? Van egy megoldás. Köthetnek olyan megegyezést, hogy ezek az ipari munkát végző fiatalok is az esztendőből legalább 60 napot a földeken dolgozzanak. Amikor majd a legnagyobb szükség lesz rájuk. Ez már sokat segít. Ennyit az elvekről, célokról. Mit lehet azonban elmondani az elvek, célok megvalósulásáról? Először is néhány jó példát. A kocsérí Petőfi Termelőszövetkezet keltetőüzemet létesített, s azt hiszem, ezt tekinthetnénk mintának. Mert kiegészíti a mezőgazdasági termelést? Mezőgazdasági termékből dolgozik? Jól jövedelmez? Igen, igen, és újra csak igen. Ez az igazi melléküzem. DE VAN MÁS IS. A legnagyobb elismerés hangján kell szólni a szövetkezetek önálló építőipari vállalkozásairól, amelyek végtére is melléküzemek, s egyre több van belőlük. így a monori. a gödöllői, a nagykátai, a szobi, a váci járásban működnek már ilyen közös vállalkozások, készülődnek azonban Cegléden is. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy mennyire jó dolog ez. Hiszen hányszor előfordul — faluban, városban egyaránt —. hogy csak azért nem kezdődnek meg építkezések, vagy azért húzódnak el az épitési munkák időtlen időkig, mert nincsenek építők, illetve mert kevesen vannak. A szükség hívta életre ezeket a vállalkozásokat. Itt legfeljebb még any- nyit kell elmondani, hogy az sem mindegy, mennyire felkészültek, korszerűek ezek a vállalkozások. Beszélhetünk ugyanitt a fuvaroz» termelőszövetkezetekről; a monori Kossuthról, a gödöllői Petőfiről. Ez is szükséges vállalkozás, hiszen lova, szekere csak a tsz-nek van legtöbb helyen, szállítani való pedig ugyanúgy adódik most is, mint régebben. Ehhez végjük hozzá,' hogy a fuvarozással a fogatokat is kihasználják, s az emberek is dolgozhatnak,' keresnek egész esztendőben. Szóval jó ez is. A nagykátai járás égjük szövetkezete már nem is fogattal, hanem gépkocsival akar fuvarozni. Úgy tervezik, hogy vesznek hét teherautót, amelyekkel részben maguknak szállítanak, részben fuvaroznak. Talán felesleges is tovább haladni ezen a nyomon, amely továbbra is a jó elképzeléseket, a hasznos és célszerű törekvéseket követi. Volna még mit elsorolni, hogy mondjuk: hol termelnek sódert, tőzeget — amelyek ugyancsak nagyszerű melléküzemágak. Érdekesebb azonban, hogy hol mutatkoznak a buktatók. Itt van mindjárt egy gyanús adat: a szentendrei járásban működő termelőszövetkezetek tavalyi árbevételének 66 százaléka a melléküzemi tevékenységből származott, s egyes becslések szerint ez az arány még tovább emelkedett az idén, — az év végére minden bizonnyal eléri a 80 százalékot. Miféle melléküzem az — adódhat joggal a kérdés —. amely sokszorosan nagyobb jövedelmet biztosít, mint az eredendő „föüzem". vagyis a mezőgazdaság? Figyeljük csak a tendenciát! Tavaly az árbevétel 66 százaléka származott a melléküzemekből, az idén már várhatóan 80 — elképzelhető, hogy jövőre már az egész árbevétel a műhelyekből adódik? KOMOLYRA FORDÍTVA ISMÉT A SZÓT, megvan minden ok az aggodalomra, hogy egj’es termelőszövetkezetek a mezőgazdasági termelés rovására fejlesztgetik a kimondottan ipari tevékenységet folytató melléküzemeket. Nemrég, e cikk anyagának gyűjtögetése során, rendkívül érdekesen beszélt erről a témáról Békési Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának közgazdasági csoportvezetője. Elmondott egy esetet, hogy valami pénzügyi vizsgálatot tartottak az egyik termelőszövetkezetben, ahol mind az elnök, mind a főag- ronómus egyetemet végzett mezőgazdasági szakemberek, de van diplomás mezőgazdasági gépészmérnöküli is. továbbá a könyvelőség élén „mérlegképes" főkönyvelő áll; kívánni sem lehet nagyobb felkészültséggel rendelkező, tapasztaltabb, értőbb mezőgazdasági vezetőket. És mit csinálnak ezek az emberek? Mindent, csak éppen nem gazdálkodnak. Megfigyelte Békési Sándor, hogy amíg a vizsgálat tartott, három napon át, egyébről nem esett szó az irodában, egyebet nem intéztek, csak valami ipari melléküzemnek az ügyeit. Mind a négy vezető ezzel foglalkozott és egyetlen szó sem esett a mezőgazdaságról. A közgazdász végülis azt mondta; a mezőgazdaságban nyugvó szellem: tökét elsősorban igenis a mezőgazdasági termelés javára kell kamatoztatni. Fogadjuk ezt el. Fogadjuk el azzal a magától értetődő megszorítással, hogy ez a szellemi tőke — a mezőgazda- sági vezetők szaktudása — másutt nem is kamatozik, vagy sokkal kevesebbet kamatozik. Van azonban olyan is, amikor elvész ez a szellemi tőke; és ez a súlyosabb eset. Nem mindig az a baj ugyanis, hogy maguk a termelőszövetkezeti vezetők állnak oda. mondjuk, a műanyaggyártó melléküzemük élére. Nem. Felvesznek valaki• Ezen külön érdemes elgondolkodni, hogy ha olykor a szövetkezetiek nem is tud» jak, hogy milyen lehetőségekkel rendelkeznek, ha ezek az emberek még kétkednek é3 siránkoznak is; a városi spekuláns, az életre mindenkinél jobban odafigyelő kétes egzisztencia már tudva tudja, hogy a tsz, számára, aranybánya lehet. Megkörnyékezik a szövetkezeti vezetőket, csábos üzleteket, nagy jövedelmeket ígérő ajánlatokat tesznek — persze megfelelő ellenszolgáltatások ellenében — és hirtelen nem találok jobb szót: sokan „bef űrödnek". Könnyen rajtaveszt — sok, egyébként jó szándékú vezető —, aki hajlamos a spekulációra. Nem lehet eléggé elítélni az olyan vállalkozásokat — a spekuláció tipikus példája —, mint a csomói Rákóczi Termelőszövetkezeté. Az í tsz, amelyik egyébként — mini szó volt róla — kitűnő elgondolást kíván megoldani fia tat nőtagjai foglalkoztatására, ugyanekkor Budán, a III. kerületben valahol egy műhelyműködtet, ahol különbőzé fémalkatrészeket, gumiabroncsokat, s egyebeket készítenek.. A szövetkezet és az említeti műhely között csaknem 106 kilométernyi távolság van. At itt dolgozó munkások nena szövetkezeti tagok. Jószerint csak a pecsét, a név, és a felelősség a szövetkezeté, no meg bizonj-os anj-agi javak, bizonyos haszon. Teljesen lehetetlen azonban, hogy ennek a csemői szövetkezetnek a főkönyvelője megnyugtatóan ct rendszeresen ellenőrizni tudj* a budai műhely pénzügyeit. És az a Pest megyei tsz sem tudj® ellenőrizni a munkák menetét, a pénzkezelést, amelyiknek Hódmezővásárhelyen, vagy Balatonfüreden dolgozik a parképítő brigádja. Mert erre is volt példa. Bűnügyi krónikákban lehetne fellapozni, hogy hány és hány esetben fordult elő, amikor fiktív nevekre, el nem végzett munkákért fizettek ki a szövetkezetek súlyos pénzeket. Esetenként jóhiszeműen, ez azonban a bíróság előtt legfeljebb csak