Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-05 / 235. szám
1967. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK mmar «um 3 >1 betegek és az egészségügyi dolgozók érdekében Fontos feladatok Rendszeres helyettesítés Munkaidő-csökkentés Együttműködési szerződés A megye egészségügyi dolgozóira nagy feladat vár, az egészségpolitikai célok megvalósításában Pest megyét illetően részt kell vállaljanak a fejlesztési tervek kialakításában. Ez már az új gazdaságirányítási rendszerből következik és ennek jegyében ült &s»ze szerdán délelőtt az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest megyei bizottsága. Ülésére éppen ezért meghívta a bizottság az alapszervezetek titkárait, valamint dr. Békés Zoltán megyei főorvost, dr. Kádár Tibor megyei főgyógyszerészt, dr. Békés György megyei kórház- igazgatót, dr. Kovács Tibor váci és dr. Korompay Tibor ceglédi kórházigazgatót, valamint Palotás Károlyt, a szak- szervezetek megyei tanácsa vezető titkárát. Az ülésen Meskó Tibor, a szakszervezet megyei bizottságának titkára ismertette az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet V. kongresszusának határozatait, majd dr. Stark Janka országgyűlési képviselő, a bizottság elnöke előterjesztette a feladattervet, amelyből néhány fontos adat idézete is elég ahhoz, hogy kiderüljön, milyen sokrétű és komoly munka hárul a megye egészségügyi dolgozóira. A területükre vonatkozó beruházási és felújítási terveket nemcsak ismerniük kell, hanem ha szükséges, bírálniuk is, természetesen az illetékes szakszervezeti alapszervezet útján. Ugyancsak segíteniük kell a várható fokozatos létszámemelés előkészítésében a megye egészségügyi intézményeit és hatóságait. Ezért már jó előre tisztáznia kell a szakszervezetnek, melyik munkaterületen mutatkozik hiány és ezenkívül nagy figyelmet keli szentelni & helyettesítések ma még megoldatlan kérdésével kapcsolatos munkaerőigényekre is. Hasonlóképpen javaslatokat kell készíteni a körzeti orvosok éjszakai és vasárnapi ügyeletének szervezett megoldására. A megyeszervezethez tartozó 26 alapszervezet közül csak kettő, a gyógyszertári központ és a gödöllői Humán Oltóanyagtermelő Vállalat köthet kollektív szerződést. Az intézményi és területi alapszervezetnek az illetékes államigazgatási vezetőknél viszont a kollektív szerződés pótlására együttműködési szerződések megkötését kell szorgalmazni. Miután az egészségügyi intézmények felszerelése, műszerellátottsága nem mindenütt teljesen korszerű, a hiányosságok felszámolására is javaslatok készítendők. A megye- bizottságnak és a területi alapszervezeteknek segíteniük kell továbbá a megyei tanács egészségügyi osztályát abban, hogy a rendelőintézetek beteg- forgalma egyenletesebb legyen, s megszűnjön a túlzsúfoltság, így elkerülhető lesz mindenütt, hogy a vizsgálat, sőt kezelés is több beteg jelenlétében történjen. Körültekintő vizsgálat alapján olyan javaslatok kidolgozásával is segíteni kell a fejlesztést, hogy Kelenföldi Hőerőmű Vállalat Bp. XI., Budafoki út 52. FELVESZ férfi segédmunkásokat 18 éves kortól. Munkásszállást biztosítunk üzemi konyha van. Útiköltséget még felvétel esetén sem térítünk. a betegek küldözgetése egyik rendelőből a másikba, ha csak lehetséges, szintén megszűnjön. Még egy, az egészségügy dolgozóit érdeklő feladat: a köz- gazdasági albizottság és a középkáder szakcsoport bevonásával készítsen a megyebizottság az alapszerve2etekkel együtt átfogó javaslatot a munkaidő-csökkentés bevezetésére és ennek megvalósítása érdekében a korszerű munka- szervezési formákra vonatkozóan. A megyebizottság tagjai dr. Stark Janka előterjesztését megvitatták és elfogadták. EluÉatsaít I. J. Novikov l. T. Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az építési állami bizottság elnöke befejezte magyarországi látogatását és szerdán elutazott Budapestről. I. T. Novikov az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban látogatásának tapasztalatairól és a korszerű épületszerkezetek alkalmazásának problémáiról megbeszéléseket folytatott dr, Trautmann Rezső építésügyi és városfejlesztési miniszterrel és a magyar építésügy vezető munkatársaival. Magyarországi látogatása alkalmából 1. T. Novikovot és munkatársait fogadta Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, s kedden este búcsúvacsorán látta vendégül dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az ürömi üröm: Hosszú az út az Budapestre érkezett Carol White amerikai filmcsillag és két gyermeke Sean és Stephen. A filmszínésznő John Frankenheimer új filmjének, a „The Fixer”-nek budapesti forgatásán vesz részt A napokban levelet kaptunk Balázsi Istvántól, az Ürömi Községi Tanács vb-elnökétől. Levelében többek között ezeket írta: „Pappert Adóm megyei tanácstag az iskola felújítása érdekében többízben eljárt a megyénél és a járásnál. 1966- ban azt az értesítést kapta, hogy 1968-ban felújítják az iskolát. Ennek megfelelően az 1967. évi választási gyűléseken ezt közöltük a lakossággal is. A jelek szerint azonban ebből már nem lesz semmi...” 165 éves épület Az ürömi iskola a község főterén található, hosszú, téglalap alakú, lilás-vörösre festett épület. Valaha uradalmi istálló volt, 1802-ben létesítettek benne először egy tantermet. A feljegyzések szerint 1871-ben már százhárom tanulója volt ennek az egyetlen tanteremnek s egyetlen tanítója, Mussong Antal, akinek évi árendája hat és fél mázsa kenyérgabona, harmincegy űrméter tűzifa (ebből kellett a tantermet is fűteni!) és kétszáz korona volt. A második tantermet 1880-ban alakították ki az istállóból. Az iskola másik része, amelyben ma négy tanterem van, 1908- ban épült. — Hat tantermes iskolánknak jelenleg háromszázhúsz tanulója és tizenhat pedagógusa van — mondja Horváth Ferenc igazgató. — A napközi és a tornaterem a pártházban kapott ideiglenesen helyet — magyarázza Balázsi István tanácselnök. Talán legtöbbet mond, ha végigjárja az iskola épületét. Az épület alsó traktusán még mindig az egykori istállók ajtaja, ablaka. A falak közel egy méter magasan vizesek, dohosak. Délután két óra van és verőfény. A két alsó tanteremben mégis ég a villany. Amikor leoltják, esti szürkület borul a csöppnyi termekre. — Jönnek hozzám mind gyakrabban a szülők — mondja a tanácselnök —, és panaszkodnak: nem lát a gyerek az iskolában, rontják a szemüket ... ' — Pénteken esett az eső és nem volt villany a faluban, kénytelenek voltunk hazakül- deni az iskolából a gyerekeket — idéz egyetlen példát az igazgató. Akció és jegyzőkönyvek — Ötvenhat decemberében négytagú küldöttség járt a faluból a párt egyik vezetőjénél — emlékezik az igazgató. Segítséget kértünk, hogy rendbehozathassuk az iskolánkat E beszélgetés nyomán alakult meg az iskola-akció- bizottság a faluban. A község lakói százezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. Csakhamar megérkeztek az első kőszállítmányok az iskola udvarára. Németh Attila tervező-építész társadalmi munkában elkészítette az iskola felújításának és bővítésének tervét. Három- százezer forintba került volna és a két legrégibb termet az egykori istállóépületet új tantermekre cserélhettük volna... A terméskőből azóta kerítést építettek az iskola köré, hogy ne vesszen kárba és ne foglalja a helyet az iskola udvarán. — ígéretet sokat kaptunk — mondja a tanácselnök —, hogy majd ekkor, meg majd akkor hozzákezdenek a felújítási munkához... Jegyzőkönyvet mutat — Ez év február elején végre népes bizottság érkezett iskolánkhoz. Vizsgálatuk nyomán jegyzőkönyv született, amelyben többek között ez áll: „Az iskola jelenlegi állapotában tanításra alkalmatlan., úgy belső, iránt külső megjelenésében teljes felújítást igényel.;. Kérjük a Tanácsi Tervező Irodát, hogy legkésőbb augusztus 31-ig a tervezést vállalja el, mert az 1968. évi költségvetési tervezés szükségessé teszi azt, hogy kész tervdokumentációt biztosítsunk a hiteligényléshez.. Nem sokkal később újabb bizottság érkezett a helyszínre. Megvizsgálták a padláson a tartógerendák állapotát, megnézték az épület alapjait, mély lyukakat fúrtak az iskola alá, számoltak és mérték s végül megállapították, hogy: o felújítás nem gazdaságos! — Arról azonban már semmiféle Írásos értesítést nem kaptunk a mai napig sem, hogy mi lesz ezután — mondja búcsúzóul a tanács elnöke. Mit mondanak az illetékesek? Lengyel Sándor, a Budai Járási Tanács művelődésügyi osztályának vezetője: — Régről és jól ismerjük az ürömi iskola helyzetét. A jelenlegi épület felújítása semmiképpen sem lenne gazdaságos. A terv: 1969-ben négy tantermes típusiskola épülne a jelenlegi iskola udvarán, ugyanakkor a meglévő épület egy része felújításra, illetve átépítésre kerülne. Azért nem előbb, mert jelenleg nincs pénzünk rá, több mint kétmillió forintba kerül az épülő solymári iskola. Petrovics Edéné, a megyei tanács művelődésügyi osztályának gazdasági csoportvezetője. — A megyei tanács 1969. évi költségvetésében hatszázezer forint szerepel a négy tantermes ürömi iskola megépítésére, illetve a jelenlegi épület egy részének felújítására. Tudomásom szerint a Pest megyei Tanácsi Tervező Irodában már készítik az új ürömi iskola tervét. Skublács János, a Pest megyei Tanácsi Tervező Iroda mérnöke: — Ez év januárjában megbízást kaptunk az ürömi iskola felújítására. Ezt a megbízást azóta visszavonták, mivel nem felújítás, hanem új iskola építése került napirendre. Erre azonban a mai napig semmiféle hivatalos megbízatási nem kaptunk.;. — Ha — valami csoda folytán — holnap megkapnák a hivatalos megbízatást, mikorra készülhetne él az új iskola tervdokumentációja? Dr. Koits is Iván, a Pest megyei Tanácsi Tervező Iroda IV. építési csoportjának vezetője: — Az idén már semmi esetre sem, sőt a jövő év első felére is telítve vagyunk megrendeléssel. Többet, sajnos, nem tudunk mondani az ürömi iskola ügyé ben... Az újságírónak sem kell kommentálnia. A tények önmagukért beszélnek... ! Prukner Pál Fényes, zajtalan ősz.. Hol a régi dinnyepiac? — Határidő!: nélkül Nem kell megmagyarázni a bizonyítványt Az ősz egy kicsit a borongás időszaka, mert kinek ne fájna, hogy újra elmúlt fölötte egy nyár, no meg a költői képek az elmúlásról, a sárguló, hulló levelekről... Ilyenkor közölnek az újságok nagy beszámolókat a nehéz betakarítási munkákról. És így tovább ... Ez az ősz azonban — noha ezúttal is elhangzott már, hogy beköszöntött — e sorok születésének pillanatában még fickósan vidám, fölöttébb meleg Mondják: vénasszonyok nyara — mondom: az a kérdés, hogy hol húzzuk meg a korhatárt Ami pedig a nagy őszi betakarítási munkákat illeti, valóban elérkezett az idejük. De nincs dandár, nincs kampány, nincs, hogy mindenki a fedélzetre; nem száguldoznak instruktorok, nem tartanak végtelen felkészülési, meg „menetközi” értekezleteket ... Csend van és nyugalom : hál’ istennek... Csak dolgoznak. így egyszerűen, ahogy írva vagyon: dolgoznak. Milyen jelek utalnak arra a monori Kossuth Termelőszövetkezetben, hogy csakugyan ősz van? A kérdés meggondolkoztatja Lánczy Kornél főag- ronómust, s mielőtt válaszolna, javasolja, hogy húzódjunk valahová a hűvösebbre a nap elől. — Az ősz egyik csalhatatlan jele — mondta aztán, miután zsebkendőjével felitatta a homloka verejtékét —, hogy hétfőn befejeződött a dinnyeszezon. Gyorsan egy kis szezonvégi összefoglaló: 40 hóidon ültettek dinnyét, leszedtek róla 40 vagonnyi termést, tehát holdanként egy vagon dinnye — ez az eredmény. Nem a legjobb, és nem a legrosszabb. A sárgadinnye — ahogy mondják: őszintén és töredelmesen — csapnivalóan ízetlen volt, a görögdinnye azonban annál finomabbra érett a nagy nyári fényözönben. Dehát nem is ez a gond a dinnyével, sokkal inkább az, hogy csökkent iránta a kereslet Hol van már a régi nagy dinnyepiac? A sok ízletes, nemesített gyümölcs kiszorította, vagy jobb szóval: elhalványította a régi dicsőségét. így meggondolandó, menynyire érdemes foglalkozni vele. A dinnye sorsán érzett kis enyhe ború — az egyetlen ború ebben az őszben —, azt mondatja velünk: hiába, változik a világ, változik az élet. Erre újabb példák következnek, hogy mi minden másban is mérhető ez a változás? Itt van mindjárt a vetés. A szövetkezet 2200 holdon gazdálkodik, s ennek a szántónak a felén gabona terem. Három kombájn learatott a nyáron, augusztus 4-én befejezték a gabona betakarítását; most pedig öt erőgép szánt, kettő tárcsázik, négy géppel pedig vetnek. Egyszerű. Nem? Minek kellene itt idegeskedni, kapkodni, határidőket hajszolni — megy ez így is, sőt... Hogy mit tudtunk ezen néhány esztendeje még annyit szervezni ... ? — Mikorra vetnek el? — Október 20-ra. — Biztos? — Hogyan lehet ilyet kérdezni?! Ezek után persze mégsem kell azt hinni, hogy azért nincs éppen elég gond, s hogy a paraszt munkája immáron egészségügyi mozgássá egyszerűsödött. Aki szedett már burgonyát, tört már tengerit, s akárcsak mint faros egyetlen napot is dolgozott vetógépen, az tudja. Dehát nem is az itt a cél, hogy bárkit megtévesszen a beszámoló. A krumpliszedés példának okáért semmivel sem könnyebb, mint tíz esztendővel ezelőtt volt 130 holdon termett belőle, tehát jókora mennyiség. Sok ez még akkor is, ha mindössze 50 mázsányira tehető a holdanként: átlagtermés. A krumplit kiégette az aszály. Két hónapig nem esett eső, és megsínylette. Különben a gabona sem vészelte át ezt az időszakot nyomtalanul, a szövetkezetben néhány „tragikus nap"-ról beszélnek, amikor megszorult a szem a kalászban, s a búza egyszercsak nem váltotta be az addigi ígéretét; kevesebb termést adott, mint ahogyan számították. Mégis ezek a mínuszok most nem zavarják a nyárias őszi napok nyugalmát Nem íródik a mindent megmagyarázó későbbi közgyűlési beszámoló első fejezete, hogy: „Kedves Elvtársak! Az elmúlt gazdasági év mindnyá-' junk által ismert mostoha időjárási viszonyai miatt... a kéthónapos nagy nyári szárazság révén... amikoris stb." Szóval nem kell megmagyarázni a bizonyítványt És nem is magyarázzák. Van ami jobban sikerült; négyszáz hold kukorica, mondjuk — elég jó. Aki dolgozik annak megvan, s meg is lesz a 100 forint körüli napi bére. Tudják ezt az emberek is, és dolgoznak. Eljutottunk tehát oda, s ez most ezekben a napokban már érzékelhető, hogy bizony nagy csapás az aszály*, mégsem védhetetlen... Mert legalább nincs mellette még ezernyi más baj, hogy azok miatt is az időjárásra kellene hivatkozni. A késői nyár egyebekben kedvez a gazdáknak, s inkább ennek örülnek, mintsem a nyár mostohaságán siránkoznának. A szeptemberi esős napok után jött a meleg, a kiszáradt, kiégett legelők újra erőre kaptak — a jószág azóta is kint jár és igen jól megél a legelőn, ahogy Béky László főállattenyésztő mondta. — Most majd megint kellene egy kis eső — magyarázta Lánczy főagronó- mus —, utána jöhetne újra a meleg. Semmi kétség, az időjárást hasznosabban tudnák irányítani, mint ahogy jelenleg adódik. Közben szüretelnek is. Telepítettek 110 hold szőlőt és ebből jövőre termőre fordul 40 holdnyi, de már van egy kis „ajándék termés". Éppen annyi, hogy megízleljék — milyen borra számíthatnak majd. És hogy erről a szőlészetről beszélgetünk, meg a szüretről; ez újra valami egészen derűs, sziporkázó őszi íz... Dékiss János
