Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-24 / 251. szám
1967. OKTOBER 24.. KEDD rear Miere I Égett? Barna? Ragacsos? Vitamontázs a gödi kenyérellátásról RÉSZTVEVŐK: Barek László nyugdíjas tsz- főagronómus, dr. Donászy Ferencné, tanácstag, Nagy Ilona, a 87. számú gödi Népbalt vezetője, Gelencsér János, a 3. számú alsógödi bolt vezetője, Ohád József gépkocsi vezető. Szabó József, a dunakeszi 7101. számú sütőüzem vezetője. ★ Barek: — BarnaV kenyeret rendszerint nem lehet kapni. Szabó: — A dunakeszi tanácselnök is emiatt vont felelősségűre a múlt hét elején. Neki sem mondhattam mást: ez nem a mi bűnünk, hanem a boltosoké, akik csak körülbelül tíz-tizenkét mázsát rendelnek naponta. Amennyit kémek, mi annyit sütünk. Egyébként olyan szép a barna kenyerünk, hogy senki nem emelhet ellene kifogást Barek: — Ismételten olyat vittem haza, amelyiknek a közepe összeálló, nyers, kovászos volt, s amelyik legalább három napja került ki a kemencéből. / Nagy: — Valóban, előfordul, hogy panaszkodnak a vásárlók: sülét lennek, ragacsosnak, kidolgozatlannak találják a kenyeret Néha a barna és a fehér szinte alig megkülönböztethető. Dr. Donászyné: — Ezért mindkettőt három forint hatvan fillérért árusítják. Gelencsér: — Ez képtelenség. A különböző címke kizárja a tévedést. De azért a fehér fehérebb lehetne. Barek: — Arra még nem kaptám választ miért nem rendelnek a boltvezetők több barnát? Nagy: — Mindenki csak a fehéret viszi. Általában száz, százhúsz darab kétkilás fehér és tíz darab barna fogy el naponta. Gelencsér: — A barna minősége leromlott mi azért nem rendelünk többet Nagy: — Amikor panasz van. azt mi mindig közöljük a kenyérszállítókkal. Ohád: — Tizenhat helyre hordom ki a kenyeret Visz- szatérésem után a reklamációkat azonnal közlöm az I üzemvezetővel. Szabó: — Ahonnan minő- i ségi kifogást jeleznek, oda i személyesen megyek el. Ha I azt látom, hogy két-három i kenyér csakugyan nem él- j vezhető, azt minden további ] nélkül kicserélem. Selejtes j áru csak a hajnali gyors ra- j kodás közben, véletlenül ke- j rül ki. A selejtet ugyanis az j alsógödi tsz-nek adjuk el, ] áUattakarmánynak. Gelencsér: — A mi bol-; tunkban a minőség ellen va-1 lóban ritkán szólnak a vásár- ! lók. Inkább az a baj, hogy i a kenyér nem friss. Több pék- I ség kellene, akkor mindig ) friss kenyeret árusíthatnánk.; Szabó: — Nem több pék-: ség, hanem több szakmunkás ; kellene. Mi látjuk el Alsó-; göd, Göd és Dunakeszi * lakosságát péksüteménnyel- j kenyérrel. Harminchárom; helyre kell naponta árut szál- $ lítanunk. Hét közben napi! hetvenöt-nyolcvan, szómba- í tönként száztíz-százhúsz má- 5 zsa kenyeret sütünk. Ezt a $ mennyiséget tizenhat szak- $ munkásnak kellene előállí-! tania, nekünk meg csak hét- ! nyolc van. Négy-öt betaní-; tott dolgozó segít nekik. Hét $ kemencénk van, két műszak- ; ban dolgozunk, egy-egy mű-> szak tizenegy-tizenkét órát, j nyolc ón, helyett. A váci; malomból, hatvan-hetven! zsákkal, naponta hoznak lisz- , tét, mindig friss lisztből sü- ä tünk. Raktárhelyiségünk ki- § esi, nem is tudnánk nagy! mennyiségű lisztet tárolni, i Persze, körülményeink közt> elkerülhetetlen, hogy a hét- I nyeként a süteményellátás is ven mázsából egy bizonyos jelentősen megjavult, ne legyen hibás, seszázalék lejtes, vagyis égett, lapos, süleüenebb. A segédmunkásokat, akiknek tulajdonképpen csak a kenyérk.i rakás, a fűtés, az udvartakarítás lenne a feladatuk, időközönként odaállítjuk a pékek mellé, hogy próbálják elsajátítani, amit azok csinálnak. Három hete vettünk fel egy fiút, és a jövő héten veszünk fel egy újabbat. Dr. Donászyné: — Alsógö- dön is volt egy kenyérsütő üzem, de tavaly finom pékárut készítő üzemmé alakították át. Miért volt erre szükség? Szerintünk, ha minden marad a régiben, a hu községünkben nincs kenyérpanasz. Ohád: — Tapasztalataink szerint ma is csak elvétve akad. Amikor hordjuk be a kenyeret, az üzletek mindig tele vannak vásárlókkal, és csak ritkán hallunk méltatlankodást. Gelencsér: — Annyi tény, amíg működött az alsógödi pékség, nagyon jó volt itt a kenyér. Nem szabad lett volna hagyni, hogy átalakítsák. Szabó: — A kifogásolt átszervezést gazdaságossági okokból, felsőbb szerveink jóváhagyásával hajtottuk végre. A múlt év közepéig Dunaharasz- tin készült a sütemény, a ke-- nyérrel együtt, az alsógödi telephely csak kenyeret sütött. Sem azt, sem ezt nem tudtuk úgy megfelelően kihasználni, Alsógödön az átszervezésig csak két szakmunkás dolgozott, azóta hat, Dunakeszin pedig, amióta a sütöde csak kenyeret termel, tizenhat szakmunkásnak lenne munkája. Az átszervezés következméGelencsér: — De azóta ritkábban van az üzletünkben friss kenyér. Szabó: — Szombatra élőre termelünk, hogy ne legyen túlzsúfoltság. A péntek délután, melegen szállított kenyér szombat reggel már árusítható, és nem lehet azt mondani rá, hogy nem friss. Egyébként, ha a tervek nem borulnak fel, még az idén termelni kezd Vácott az új ke-, nyérgyár. Akkor az alsógödi finompékáru-üzemünket teljesen megszüntetjük, s a dunakeszi egyik műszak áll át süteménytermelésre. Azt a kenyérmennyiséget pedig, ami a felszámolt műszak folytán hiányozni fog, a vád kenyérgyár pótolja. A jövő évben valószínűleg a dunakeszi üzem is korszerűbbé válik: két dupla gőzkemencét kap. a jelenlegi úgynevezett magyar kemencéket lebontják. Higiénikusabb körülmények között, jobb minőségű kenyereket tudunk majd akkor előállítani. ★ Több szó nem lévén, a vitának vége szakad. Hanyagság, vétkes mulasztás senkit nem terhel. Ha hibák mégis akadnak, azok a nem legkedvezőbb körülmények következményei. És igyekeznek azok számát is csökkenteni: az idén még gondosabb munkával, jövőre korszerűsítéssel, átszervezéssel is. Nincs ok tehát aggodalomra. S minthogy legfontosabb eledelünkről, a kenyérről van szó, ne is legyen. A Vila anyagát levelek, értesülések és az érdekeltekkel folytatott beszélgetések alapján összeállította: Polgár István 50 éves a szovjethatalom il Forrsz da to és a nagyvilág; arat»iin»»i«tnn>nw $ FEL ÉVSZÁZAD elég idő ahhoz, hogy lemérhessük: mit változott a világ attól, hogy a Szovjetunió — van. A világ persze, sok minden okból és sokfajta hatásra változik. De azon, amit a technika, a tudomány, az emberiség tudatosodása az utolsó ötven évben teremtett, felismerhetjük megkülönböztető bélyegét annak, ami a Szovjetunió hatására jött létre, ami azért, és csak azért történhetett így, mert a szocializmus, a kommunizmus megvalósításának kísérlete valósággá válik. A Szovjetunió az egyetlen olyan ország — pontosabban születésétől kezdve a második világháborúig az egyetlen volt, amely egy eszme jegyében jött létre, egy korszerű, sok tekintetben korunk előtt járó, jövőbe mutató, de ötven esztendő viharaiban életképesnek, növekedésre késznek bizonyult eszme jegyében. Az eszme, a kommunizmus mindmáig nem valósult meg teljességében és tökéletességében. Ez természetes. Éppen azért, mert a kommunizmus nem ábránd és nem varázslat, csakis reális és csakis emberi módon, vagyis hosszú küzdelmes úton, győztes és vesztes csatákkal, magasra szárnyalva és megtorpanásokkal haladhat felé az emberiség. De ötven esztendő ahhoz is elég volt, hogy bizonyítva lássuk: ez az az irány, amely felé a történelem, az emberiség halad. HOGY MIBŐL LATJUK EXT? Abból is persze, hogy 1917-ben Oroszországban volt egyedül szovjethatalom, és ma 14 országban épül a szocializmus. Éz idő alatt, akárhogyan nézzük, összezsugorodott a Régi és növekedett az Uj. A szocialista országok sorsa nem úgy alakult, mint ahogy előre, sokszor telve illúziókkal, az úttörők, s itthon Magyarorszá^ gon, mi magunk is elképzel- § tűk. Mégis, ha ötven évvel ez- ^ előtt megkérdezték volna az § úttörőket: érdemes-e minde- ^ nüket, energiájukat, életüket azért, hogy megszü- egy ország, amelyre § egy világ acsarkodóit, bölcsö- ■5 jében akarták megfojtani, a § fasizmust szabadították rá, és ^ az emberiség szabadságáért hozott második világháborús nagy áldozatára is azzal feleltek, hogy megindították ellene a hidegháborút — bizonynyal azt felelték volna, hogy érdemes volt. Ha akkor előre látják, hogy a roppant ellenséges nyomás, az óriási problémák súlya alatt el is torzulhat az eszme, ha előre látják, hogy viszály támad a szocialista országok testvéri közösségén belül —, hogyne mondták volna akkor is, hogy érdemes volt, hiszen már nemcsak egy ábránd, már nemcsak egy országban valóság, hanem országok sorában, az emberiség egyharmada küzd azért, hogy megvalósuljon a szocializmus. KÜLÖN CIKKEK során, könyvtárra valót írhatnánk arról, hogyan befolyásolta a szocializmus országának léte, politikája, harca az emberek és népek szabadságának ügyét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején a világrésznyi Oroszország, fényes cári udvarával együtt maga is csak elmaradott gyarmat volt. Ma már alig vannak gyarmatok, bár az imperialista, gyarmatosító országok ma gazdagabbak és hatalmasabb eszközökkel rendelkeznek, mint valaha. Ma is van neo- kolonializmus, van a világban erőszak, elnyomás és kizsákmányolás. De ezzel szemben nemcsak az áll, hogy az emberi szabadságnak és a békének egy világhatalom és szocialista szövetségesed az őrzői. A Szovjetunió és a szocialista országok létének hatását a világtörténelemre csak akkor mérhetjük le igazán, ha nemcsak azzal számolunk, amit ezek az országok elértek és megcselekedtek, hanem pzzgl ís, amit a tőkés hatalmak- nem éghettek el, és nem cselekedhettek meg. ha azt is ügyeljük, hogy ami rossz és kárho zatos, azért és csak azért nem zúdulhatott az emberiségre, mert van szocialista világhatalom. Külön tanulmány tárgya, hogyan változott meg a tőkésországok gazdasága, társadalmi rendszere a Szovjetunió létének hatására. Ma már el sem képzelhető, hogy a modem tudomány, a modem termelőerők kihasználhatók legyenek az „egyéni vállalkozás”, a „szabad piac” hagyományos keretei közt, központi tervezés, állami beavatkozás, az erők nemzetközi méretű összefogása nélkül. A SZOVJETUNIÓ, a kommunizmus leglényege, hogy kiküszöbölje az emberek életéből azokat az okokat, amelyek viszályt, erőszakot, háborúkat szőnek. A kizsákmányolás, mások elnyomása, terület, hatalom, előjogok féktelen étvággyal mások rovására megszerzése — sokan hiszik még ma is, hogy ez az emberi élet megmásíthatatlan törvénye. Pedig ez nem így van. A háborúk nem isten csapásai, az emberek szívesebben élnek becsületesen és tisztán, ha ezzel jobban járnak, mint embertársaik elleni farkasviselkedéssel. A Szovjetunió, a szocializmus felépítésén fáradozva arra törekedett, hogy megszüntesse a háborúk okát. De addig is, amíg az egész világon megvalósul a szocializmus, arra törekszik, hogy ne zúduljon a világra atomkatasztrófa. Vannak az életnek, a gazdaságnak olyan területei, amelyben az Egyesült Államok előbbre van, mint a Szovjetunió. Áll ez megfordítva is. De ami a legdöntőbb, azt a Szovjetunió ötven esztendő alatt el tudta érni: a világ legerősebb tőkés hatalmát is képes visz- szarettenteni az atomháborútól. FELMÉRHETETLEN, mit köszönhet az emberiség a Szovjetuniónak már eddig is. és bízunk abban, hogy még többet köszönhet majd ezután. Azt már könnyebben lemérhetjük, mit köszönhetünk neki mi, magyarok. Ezt az országot- a két-''«világháború közt urai szovjetellenességre nevélték: 1919 után a fehérterrorral, aztán rágalmazó propagandával és hamis, félfasiszta mítoszok terjesztésével, a Don-kanyarba küldött, a Hitler utolsó csatlósaként elvérzett, félrevezetett magyarok keserves sorsával, s aztán még egyszer megpróbálkoztak ezzel, nyugati uszítók rágalmazó dajkameséivel: volt idő, amikor azt hallottuk a rádióban, hogy a «Szovjetunió „Magyarország kizsákmányolásából tartja fenn magát”. Vannak generációk, amelyek talán sohasem tudják teljesen kiheverni ezt a kórt, amit a régi Magyarország urai beléjük oltottak. De az új, felnövekvő nemzedék, és az érett férfikorban járók megtanulhatták azóta, mit köszönhetünk mi, a tízmilliós, természeti kincsekben szegény, kezdetleges iparral, félfeudális földműveléssel i szabadságba lépő magyarok az elmúlt két évtized alatt a 200 milliós, mérhetetlen természeti kincsekkel rendelkező, mindenkor elvtársi segítségre rész testvéri szomszédnak, a Szovjetuniónak. Azt köszön- retjük neki, hogy olyan ország, amelynek önérdeke az, rogy mi és a világ minden népe elnyomás és kizsákmányolás nélkül, szabadságban űs jólétben éljen. A Szovjet- jniónak nincsenek gyarmatai, i Szovjetuniónak nincsenek milliárdos profitot hozó külföldi beruházásai, a Szovjetunó történelmi kísérletet folyat egy új világ, egy új társa- ialom felépítésére, amelyben megszűnik a háború és a szol- ;aság oka Aki ezt akarja a aját népe számára, az támo- ;atja ebben a Szovjetuniót. Patkó Imre ÉRTESÍTJÜK a közvilágítási lámpatest felhasználókat, hogy még az idén az 1x125 W-OS TI—BA.TJPUSÜ LÁMPATESTEKRE, rövid szállítási határidőre megrendelést elfogadunk FÉMFELDOLGOZÓ KTSZ Debrecen, Vágóhíd u. 3/a. Életmentők A polgári védelem, az egészségügyi szakaszok munkája nélkül elképzelhetetlen korszerű háború esetén a győzelem. Nem túlzott szavak ezek, tudásuk, áldozatkészségük sok száz, sok ezer ember életét menthei meg. Megyénk 272 egészségügyi szakasza rendszeres foglalkozásokon készül«, feladatára. Közülük a legjobb 11, egy-egy járás, valamint Cegléd, Gödöllő és Szentendre képviselői vasárnap verseny formájában mutatták be, hogyan állnak meg helyüket háború esetén. A váci járás penci szakasza lett az egész napos budapesti verseny győztese. A szakasz elméleti tudása és a háborús rombolás jelképes körülményei között végzett mentési tevékenysége alapos felkészültségről tanúskodott (Képünk az 1. oldalon.) O Gázszennyezett területről kell a sebesülteket kimenteni. Indul a mentőosztag. Pillanatok alatt magukhoz veszik a felszerelést, hordagyakat, oxigénpalackot, kötözőszereket, vegyvédelmi felszerelést. Néhány másodperc és már fenn ülnek a teherautón s robognak a kijelölt hely felé. Képünkön a második helyezett, a dabasi járás újlengyeli szakasza indul mentésre. O A gázzal elárasztott területre gázálarcos mentőosztag hatol be. Elsősegélyben részesítik a sérülteket s néhány perc alatt veszélytelen területre szállítják őket. Képünkön a budai járás érdligeti« szakasza, i A verseny végén az újlen- : gyeliekkel holtversenyben áll- ; tak a 2—3. helyen. Végül; csupán néhány ponttal szó- ! rultak az újlengyeliek mögé, ; a harmadik helyre. — Dozvald — $
