Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-22 / 250. szám
r*4i NICYft «r/(fMao 1967. OKTOBER 22., VASARNAP A REFORM KÜSZÖBÉN Kesdetnényessőfc : a pártszervezetek Tapasztalatok a budai járás üzemeiben Alig egy esztendeje, sőt még fél évvel ezelőtt is, a különböző szintű pártszervek egyik legfontosabb feladatuknak tartották a Központi Bizottság által kidolgozott új gazdaságirányítási elvek megismertetését. Amellett, hogy a kommunisták döntő többsége, általában egyetértett a mechanizmus reformjának szükségességével, nemegyszer ez az aggodalmat tükröző kérdés is fölmerült a taggyűléseken: vajon az új körülmények között a pártszervezetek szerepe, gazdasági szervező és ellenőrző tevékenysége nem szorul-e háttérbe? Azóta, ahogy teltek a hónapok, fokozatosan más kérdések kerültek előtérbe, lényegében és minőségében is mások. Az egymásután! nyilvánosságra kerülő párt- és kormányintézkedésekkel párhuzamosan, főleg a gyárakban, az ipari üzemekben működő párt- szervezetek többségének magatartására már a reform előkészítésében való részvétel, sőt tevékeny kezdeményezés a jellemző. © Személyes tapasztalataik alapján így summázták véleményüket a Budai Járási Pártbizottságon Koritár Ferenc, a pártbizottság titkára és Viszóczky Ferenc, az ipari osztály vezetője. Megállapításaik általánosítható érvénnyel is bírhatnak, hiszen a budai járásban mintegy százhúszra tehető a termelőüzemekben, vállalatoknál, gazdaságokban, szövetkezetekben működő pártszervezetek száma. — Természetesen könnyebb a helyzetük a kommunistáknak az önálló nagy vállalatoknál; Százhalombattán az erőműnél és a finomítóban, a Mechanikai Művekben vagy az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban. Ezekben az üzemekben már jól előrehaladtak a jövőre bevezetésre kerülő új vállalati szervezettség kialakításában — mondja Koritár Ferenc. — Bár ott, ahol teret kap az emberek véleménye, ahol van lehetőség az önálló gondolkodásra és nemcsak azt szabad megcsinálni, amire fölülről utasítanak — teszi hozzá az ipari osztály vezetője — ott a mozgás, az aktivitás erőteljes. Hogy ez milyen mértékű és jelentőségű lehet, erre példaként a pilisi szénbányát említik. A gondok itt nagyok Toltak, magas volt a költség- izint, 100 forint termelési érlékre 180 forint költség jutott. ?öl is vetődött: vagy becsukják a bányát, vagy pedig csökkentik a költségeket. — Ma már túljutottak ezen a fenyegető kérdésen. Olyannyira, hogy október elsején a dorogi tröszt jóváhagyásával bevezették a 44 órás munkahetet. És a megoldásban a prímet a pilisi bánya pártbizottsága vitte. A kommunisták kezdeményezték a bányp átszervezését. Hogy emeljék a magasabb értékű szén termelésének arányát, leállították a nagykovácsi üzemet és Pilisszentivánon az István-akna kapacitását növelték. A pártcsoportok a munkahelyeken beszélték meg, hogyan lehetne növelni a produktív időt. A bányászok sok hasznos javaslatot tettek. Többek közqtt fölvetették: a robbantómesterek az adott területükön nem tudják kiszolgálni a munkacsapatokat, sokat kell rájuk várni, ezért bízzák meg a csapatokban dolgozó hozzáértőket a robbantással. 0 Szóba kerül egy másik fontos üzem, az SZG Porkohászati Gyára is. Elmaradásokkal küzdött, szállítási szerződéseit nem tudta teljesíteni Cgyik oka volt ennek az a tzemlélet, ami főként a műszakiak között uralkodott: ke- ményfémkohászok vagyunk, jő feladatunk a kísérleti kutató munka. Ezt a nézetet a pártszervezetnek kellett le- küzdenie. Átszervezték az apparátust, az első csúcsvezetőség és a három alapszervezet helyett egyet hoztak létre, amelyen belül minden termelő egységnél pártcsoportok alakultak. A kommunisták meghatározott feladatokat kaptak, méghozzá saját munkaterületükön, a kitűzött termelési célok segítésére. — Nem telt el az év és gyökeresen megváltozott a helyzet. A termelés egyenletessé vált, az üzem részleteiben is teljesíti tervét és ami eddig ismeretlen volt, idén nyereséges lesz. — Tegyük hozzá: megváltozott a pártszervezet helyzete is, megnőtt a kommunisták tekintélye. Igen, ezek a példák meggyőzőek és azt mutatják: a reform előkészítésében, az új mechanizmusra való áttérésben nemhogy csökkenne, de nő a pártszervezetek súlya, jelentősége. Sőt; a kommunisták kezdeményezésére egyenesen szükség van. Koritár és Viszóczky elvtársak ehhez még azt is hozzáfűzik: — Megváltozott az aktivitás tartalma is. Most, a reform küszöbén, a főtéma: a gazdaságosság, erre irányul a kommunisták figyelme. © Üjabb tények bizonyítékok. Az MGM diósdi gyárában a kommunisták kidolgozták a jelenleg gyártott csapágyak önköltségi mutatóit. Grafikonon szemléltetik az összehasonlító adatokat és a világpiaci árakhoz viszonyítva kimutatták; milyen típusú csapágyak gyártása lenne gazdaságos. Az Ipari Szerelvény és Gépgyárban is a párt- bizottság kezdeményezte azt a — lehet mondani — mozgalmat, amely a termelésben mutatkozó hibák megszüntetésére törekszik. Az üzem pártbizottsága részletesen elemezte, miért nem tudták idén az első félévben a gazdaságossági tervet teljesíteni. Kész megoldásokat nem dolgozott ki, ez nem is feladata, de fölvetette a kérdéseket. Ezeket nemcsak a taggyűléseken tárgyalták meg a kommunisták, de a pártonkívüli- ekkel együtt a termelési tanácskozásokon is. Az eredmény: igen sok hasznos, észszerű és megvalósítható javaslat született. — S ide tartozik az is: a pártszervezetek a kezdeményezői az üzemi kollektív szerződések kidolgozásának. © A beszélgetés során eddig a járásban igen számottevő tanácsi vállalatok, kisipari szövetkezetek pártszervezeteivel nem foglalkoztunk. A kérdések, a megoldandó feladatok ott részben ugyan eltérőek, de a légkör hasonló. Az aktív fölkészülés tapasztalható a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat üzemeiben, a PEMÜ-nél, a Budai Járási Háziipari Szövetkezetben és másutt is. De az is igaz, nem mindenütt sikerült még a párttagságnak bekapcsolódnia a reform közvetlen előkészítésébe. Van olyan üzem, vállalat, szövetkezet, ahol még „fölülről” várják az intézkedéseket. — A jellemző azonban nem ez. Általános tapasztalatunk, hogy míg korábban a párt- szervezetekben, a taggyűléseken is, a hibák megnevezésében, fölvetésében merült ki a véleménynyilvánítás, most a hasznos, jó javaslatok kerültek túlsúlyba. — Igen, az a fő téma, hogyan csinálják ők maguk. Azért, mert egyre többen látják, nem a „taccsvonalon kívül” vannak. Megnyugtató és biztató tapasztalatok; a reform megvalósításában a kommunistákra első helyen lehet számítani. Hetesi Ferenc Pál Tíz nap... A Népszerű Tudományos Filmstúdió „Tíz nap, amely megrengette a világot" címmel dokumentumfilmet készített. Csak a cím azonos John Reed világhírű riportkönyvével. A filmanyag eredeti felvételekből áll. A szovjethatalom kivívása, az egyszerű emberek heroikus harca a hatalom megtartásáért, önfeláldozásuk a Nagy Honvédő Háború véres, kemény küzdelmében. A filmet írta és rendezte Vitéz Gábor. A bemutató november 7-én lesz. Dérré vált a harmat... Kisebb kórok a kertészetekben Hidegebbre fordult az idő, s az utóbbi napokban hajnalonként fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. Megkérdeztük Pancsovai Nándort, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály csoportvezetőjét, vajon a talaj- menti fagyok nem okoztak-e károsodást a még kintlevő terményekben? A csoportvezető szerint főként a Cegléd környéki és a ráckevei járás kerVárépítés Nadapon Ismét „filmszereplő" lesz a Velencei-tó környéki táj: a na- dapi dombokon forgatják majd az „Egri csillagokat”. Mivel a történet eredeti színhelye, az egri vár az alatta felépült modem városrész miatt nem alkalmas a felvételekre, a filmesek Nadapon, a helyi kőbányából kitermelt kövekből felépítik a „másolatát”. Gárdonyi Géza leírásához híven húzzák fel a falakat, bástyákat, építik fel a belső termeket. Egyelőre még csak a tereprendezésen dolgoznak a munkások, de hamarosan hozzálátnak a várépítéshez is. A „kettes számú egri vár” két- három hónapi munkával készül el. tészkedő közös gazdaságaiban támadt, a mínusz két-három fokos hidegben kisebb károsodás. Az alacsonyabb fekvésű részeken a paprikát csípte meg a fagy, míg a Csepel- szigeten az alma szenvedett kisebb károsodást. Látható jelei is mutatkoznak megye- szerte az első talajmenti fagyoknak. A szőlő levele, a virágok, de más kertészeti növények is jelzik, hogy alaposan benne járunk az őszben. Ez a fagykár azonban távolról sem érintette olyan érzékenyen a gazdaságokat, mint-, ha tavasszal történt volna. A kertészetek ugyanis már tel-, jesítették tervüket, a kintlevő sárgarépa, karfiol, de a burgonya és a cukorrépa is jól bírja a hideget. Mindenesetre a gazdaságok vezetői-, nek ajánlatos figyelni a me-, teorológiai jelentéseket s a fagyveszélyes termékeket mi-, hamarabb felszedetni. Gyorssegély teherkocsiknak Akár egy gépkocsi műszerfal, olyan a nagy méretű elektromos tábla. Választ ad arra, hogy a rosszul működő teherautók villamos berendezéseinek van-e, s ha igen, mi a hibája. Próbálják az ön- indító-dinamó készüléket. A gyors orvoslás eredménye, hogy a ceglédi AKÖV-te- lepröl menetrendszerűen indulhatnak a járművek az őszi szállítások sikeres lebonyolítására. (Foto: Gábor) Részletek egy hajótörött naplójából — Hol voltál? Az egész család tönkrement az idegességtől! — Felesleges volt izgulnod anyukám.'.. Én délután négy órakor elindultam Visegrádról, de a hajó Tahinál zátonyra futott és csak 6 óra múlva tudták levontatni — védekezik a kislány. — Nem szégyelled magad? Ekkorát hazudni! Hát ha zátonyra fut az a hajó, küld értetek a MAHART egy vízibuszt. Nem a Fidzsi-szigetek- nél hajóztál, hanem Budapesttől 30 kilométerre — pattog képzeletbeli mamánk. Az esemény ismert. A kislány nem hazudott, bármenynyire hihetetlen is, amit előad. Ha nekem mondják, én sem hiszem. De utasa voltam a zátonyra futott Dunaföldvár nevű gőzösnek. Mint utas peches, mint újságíró szerencsés: 16 órát voltam kényszerű összezártságban különböző, véletlenül összejött emberekkel. Mondják és igaz: az ember valódi arcát csak a válságos, a szokványtól elütő helyzetekben mutatja meg Otthon, s az illemtan-könyvekben és a társadalomban megtanítanak, hogyan kell viselkedni a munkahelyen, a családban, első bálon, esküvőn és temetésen, de egyetlen könyv sem készít fel arra, hogyan viselkedjek, ha kigyúl fejem felett a ház, ha hasraesem, vagy ha történetesen — zátonyra fut a hajó. Nos, e 16 óra történetéből elmesélek néhány epizódot. Ilyen esetben a MAHART sem tud viselkedni. Illedelmes, jól nevelt a hajózási vállalat, soha nem volt vele bajunk. Igaz, egyszer, évekkel ezelőtt felborult egy hajó a Balatonon, dehát erről a vitorlás- verseny miatt egy oldalra csődült tömeg tehetett. Persze, hogy egy vállalat milyen, az a bajban derül ki. Hát most kiderült. Kiderült, hogy nincs egyetlen tartalékhajójuk sem, mely ilyen esetben mozdítható. Kiderült, hogy mégiscsak kellene a nagy utas- szállító hajókra egy rádióadó. Mert egy félig üres személyhajó elhúzott mellettünk. Kapitányunk kiabált is az ő kis tölcsérén, de mint később megtudtuk, a Hunyadi kapitánya nem értette, hogy mit mond. Pedig azt mondta: — Álljanak meg és vegyék át az utasainkat, mert nem tudunk továbbmenni... A Hunyadi pedig méltóság- teljesen továbbúszott. Azt értem, hogy a kapitánya nem hallotta a segélykérő szöveget. Azt azonban máig sem fejtettem meg, vajon mit gondolt, miért áll ez a Dunaföldvár nevű gőzös keresztben a Dunán, miért reflektoroz és miért kajabál a kapitány ... Ilyen esetben a Hunyadi sem tudott viselkedni... Persze, az értesítés elmaradása még nem lenne baj. Ennek a hajónak vasárnap este 18 óra 10 perckor be kellett volna érkeznie a Vigadó térre. Gondolom ott is van egy forgalmista, akinek feltűnt, hogy egy hajó hiányzik a leltárból. Ennek ellenére a Surányból beérkező járatos hajét csak fél kilenckor küldték el. Az el is jutott a veszteglő Dunaföldvár közelébe, valamikor éjjel 11 óra tájt. Ekkorra azonban leereszkedett a köd. A Dunaföldvár utasainak sorsa megpecsételődött. Reggelig a hajó foglyai. A kapitány felajánlotta, hogy aki siet, azt ladikon partra teszik, de rájuk három kilométeres gyaloglás vár, úttalan erdőn és szántáson keresztül. Csak a vállalkozó szellemű bátrak jelentkeztek. És egy félénk kislány, aki sírva jelentette a kapitánynak: a mamája nem tudja, hogy Viseg- rádra jött kirándulni és nyolcra otthon kell lennie. Tőle két méter távolságra állt, előkelő közönnyel egy fekete hajú fickó, minden bizonnyal a csábító. — Rendben, kislány, mehet — mondta a hajóstiszt. — De ketten vagyunk... ö is — mutatott a lezser tartású ifjúra a lány. Az kissé csodálkozva biccentett, majd megbocsátó mosollyal az ajkán, mint aki nem is ide tartozik, beszállt a ladikba... Íme az első baj, és máris árulóvá lett. Kislány, ha olvasod e sorokat, fogadd meg tanácsom: ezt a fiút ott kell hagyni. Nagyobb baj is érhet és ő akkor még részvétlenebbül elhagy ... kivinni — sikoltotta kettőjük közül az, akihez két kamaszfiú is tartozott. — És a nőket — így a másik — a la Titanic. Végre rádöbbentik őket a valóságra, mely semmi veszélyt nem hozhat, legfeljebb kényelmetlenséget. Az ember azt várná, hogy megkönnyebbülnek és hálásak lesznek a nyugtatónak. Nem. Sértetten távoznak és a férfiút, aki szinte a lelkét tette ki, hogy meggyőzze őket a helyzetről, úgy hagyják faképnél, mintha tisztességtelen ajánlatokkal zaklatta volna őket. Nemrégen játszották a televízióban a Titanic tragédiájáról szóló filmet. A hajó utasai közül sokan nézhették a tv-t. A fedélzeten vidám volt a hangulat. Aztán egyszerre éles csikorgás. Hallani lehetett, hogy a fenéklemezek súrolják a talajt. A hajó megállt és enyhén oldalra dőlt. — Süllyedünk — kiáltotta egy éitesebb hölgy. , — Itt már tör fel a víz! — hangzott az újabb vészjelzés. Valóban, a folyosó padlóján nagy tócsa víz csillogott. De nem kellett hozzá nagy körültekintés, hogy bárki észrevegye: az ivóvízcsap eldugult kagylójából ömlött ki. — Nyugalom, asszonyom! Zátonyon áll a hajó. Ennél mélyebbre nem süllyedhet. A víz pedig nem tör feljebb, mint a Duna vízszintje — mondta egy higgadt férfi. A két hölgynek beszélhetett: — Először g gyerekeket kell A szokatlan helyzet eleinte a többséget mulattatta. — Nicsak! Hajótöröttek lettünk! — Szíja Robinzon! — Téged elviszlek Pénteknek! — Ácsi! A Péntek férfi volt —Újítunk! így legalább be is népesítjük a lakatlan szigetet... Pattogtak a tréfák. Egy pár, traruisztoros rádiójának zenéjére, táncra perdült. A leereszkedő alkony’ sötétje sokaknak jól jött. Az elnéptelenedett fedélzetén összebújt párok kihasználták ezt a kellemes helyzetet... Közben figyeltük a vizet. — Már itt kellene lenni a mentőhajónak...— Nem megy az olyan köny- nyen... de tízre biztos itt lesz... — Az is lehet, hogy itt éjszakázunk? — kérdezte va-
