Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-12 / 241. szám

w 1967. OKTÓBER 12.. CSÜTÖRTÖK JOGI ISMERETTERJESZTÉS Dr. Dér Ferenc: (3) Jogok és kötelességek (VÁZLATOS TÖRTÉNETI-ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS) Az 1946. I. törvénycikknek az állampolgárok jogait dek­laráló preambuluma a termé- szetjogias jogfelfogást tükrözi: az állampolgárok „természetes és" elidegeníthetetlen jogai”-ról beszél. Mindezzel együtt ez a jogszabály — mint egyik ma­gyarázó jegyzete megállapítja — jellegzetesen „sarkalatos" törvény: megalkotása a de­mokratikus erők nagy győzel­me volt. Leszámolt a király­ság avult intézményével, csa­pást mért a nemzetgyűlésben is megélénkült és szervezkedő reakcióra. A törvény — az adott gazdasági, politikai, tár­sadalmi helyzetben történel­mi jelentőségű volt, ez kétség­telen. Visszamutat a polgári köztársaság egyes jellegzetes­ségeire — bár túlmegy a klasz- szikus polgári köztársaságok legdemokratikusabb megoldá­sain is (7). A törvény jelentő­ségét különösen aláhúzza az a tény is, hogy — az 1919-es tanácsköztársasági alkotmány­tól eltekintve — Magyarorszá­gon először rögzítette törvényi szinten az állampolgárok jo­gai‘ és szabadságait. Annak ellenére, hogy a szabályozás több tekintetben polgári szem­léletet, természetjogi koncep­ciót magában hordoz, a tör­vény történelmi jelentőségét és tényét nem lehet alábe­csülni. Az idézett törvényen túlme­nően még számos jogszabály született az alkotmány kihir­detéséig, amelyek az állam- polgári alapjogok megvalósu­lásának, azok hatályosabb vé­delmének irányába hatottak. Például: az 1946: VXI. törvény- ''cikk a demokratikus állam- Tend és köztársaság büntető­jogi védelméről; az 1946: X. t »törvénycikk a munkavállalók egyéni szabadságát, jogegyen­lőségét és emberi méltóságát sértő egyes jogszabályok ha­tályon kívül helyezéséről; az 1947: IV. törvénycikk az egyes rangok és címek megszünteté­séről; az 1948: XXXIII. tör­vénycikk az iskolák államosí­tásáról; az 1948: XLIII. tör­vénycikk a nőkre nézve a köz- szolgálat körében és más élet­pályákon fennálló hátrányos helyzet megszüntetéséről ren­delkezett stb. Alaptörvénynek — a népi demokratikus állam fejlődésének e szakaszában és a fent idézett jogszabályokat tekintve is — az 1946: I. tör­vénycikket kell tekinteni, mintegy alkotmány jellegű alapokmányt, amely foglalatát adta az állampolgári jogoknak és szabadságoknak, amelyek­nek ezen túlmenő megvalósu­lását, megvalósulásuk jogi ga­ranciáit más törvények, jog­szabályok rendezték, illetve biztosították. b) Az állampolgári alapjo­got? tartalmát o népi demok­ratikus fejlődés második sza­kaszában, a „fordulat éve” után alapvetően — a szocia­lista társadalmi és gazdasági rend alapjainak * lerakásával, azzal összefüggésben — a népi demokratikus állam minden előzőnél más osztályjellege határozza meg. „Az állampol­gári szabadságjogok szocialista jellegének és tartalmának fo­kozatos kibontakozása nyilvá­nul meg a népi demokratikus fejlődés második időszakában elfogadott alkotmányokban — írja általánosítva, az európai és ázsiai népi demokratikus országokra értve Schmidt Pé­ter. — A második fejlődési szakasz alkotmányai rögzítik a szocialista típusú képviseleti szerveket, általában mindazo­kat az intézményeket, amelyek az államszervezet működése során a társadalom befolyásá­nak érvényesülését, a munkás- osztály irányító szerepét jut­tatják kifejezésre. Ebből kö­vetkezően a társadalom és tag­jai demokratikus jogai és sza­badsága már nem kizárólag az állampolgári jogok keretében merül fel, hanem a szocialista demokrácia különböző állami, társadalmi, gazdasági intéz­ményéi is kifejezésre juttat­ják. Ezekkel az intézmények­kel összefüggésben azonban mind fokozottabb jelentőséget nyernek az állampolgári jo­gok, közöttük a szabadságjo­gok érvényesülése és biztosíté­kainak fejlesztése is” (3). A Magyar Népköztársaság alkotmánya az 1949. évi XX. törvényben testesült meg. Az alkotmányba foglalt állampol­gári jogoknak a következő csoportjait különböztetjük: A) A szocialista termelési viszonyokkal közvetlenül ösz- szefüggő jogok körében: a) a gazdasági jogok; b) a szociális jogok; c) a kulturális jogok foglalnak helyet. Ezek példá­ul: a munkához való jog (45. §); a dolgozóknak a pihenés­hez és üdüléshez való joga (46. §); a dolgozóknak az egész­ségvédelemhez és anyagi ellá­tottsághoz való joga (47. §); a dolgozóknak a művelődéshez való joga (48. §); stb. B) A politikai jellegű állam- polgári jogok körében foglal­tatik: a) a törvény előtti egyenlő­séghez való jog; b) az állampolgárok társa­dalmi és politikai kollektív tevékenységét biztosító jogok (pl. a dolgozók érdekeinek megfelelően biztosított szólás- szabadság, sajtószabadság, gvülekezési szabadság [55. §]; az állampolgárok egyesülési joga [56. §]); c) a személyhez fűződő ál­lampolgári jogok (pl. az ál­lampolgárok személyi szabad­ságát és sérthetetlenségét, a levéltitok és magánlakás tisz­teletben tartását rögzítő és biztosító 57. §). A Népköztársaság mindeze­ket a jogokat és szabadságo­kat a területén lakó vala­mennyi dolgozó számára biz­tosítja és menedékjogot ad mindazoknak az idegen állam­polgároknak, akiket demokra­tikus, a népek felszabadítása érdekében kifejtett tevékeny­ségükért üldöznek. Az állampolgári jogoknak ez az összegezése alapul szol­gálhat a jogokkal dialektikus egységben felfogott és értékelt állampolgári kötelezettségek csoportosításához. Az első kötelességcsoport a szocialista társadalom gazda­sági rendjével, az állampolgá­roknak a gazdasági alappal közvetlenül összefüggő kötele­zettségeivel függenek össze. Ezek: a) a szocialista termelési vi­szonyok és a társadalmi tulaj­don védelmének kötelessége; b) a munkatevékenységre vonatkozó és a munkafegye­lem megtartására irányuló kö­telezettség; c) a szakmai képzés, az ál­talános műveltség megszerzé­sének kötelezettsége. A második kötelességcsoport az állam és aZ állampolgárok közötti politikai viszonyhoz, a szocialista társadalom politi­kai rendszeréhez kapcsolódik. E kötelességek: a) a törvények és jogszabá­lyok megtartásának, a szocia­lista együttélés szabályai be­tartásának kötelessége; b) a közügyekben való rész­vétel kötelessége, valamint c) a szocialista haza védel­mére irányuló kötelezettség. © A népi demokratikus or­szágok alkotmányfejlődé­sében — a megalkotásuktól el­telt évek, hovatovább: évtize­dek gazdasági-politikai-társa- dalmi előremozgása következ­ményeként — ma már mind­inkább előtérbe kerül a szo­cialista állampolgári alapjogok anyagi-materiális biztosítékai­nak rögzítése mellett, azok al­kotmányos jogi biztosítékai­nak, e biztosítékok sokolda­lúan differenciált rendszere megteremtésének igénye és szükségessége is. Ez az igény és szükségesség szorosan összefügg azzal a fej­lődéssel, amely az alkotmá­nyokban a „dolgozók jogai­nak fenntartott jogosítványu­kat .állampolgári jogok”-ká terjesztette ki. A jogok gya­korlásának anyagi biztosítékai kétségtelenül elsörangúak; e biztosítékok erősítése azonban nem áll szemben azzal a fel­tevéssel, hogy az alapvető jo­gok jogi biztosítékainak ki­munkálása és alkotmányos rögzítése további fejlődésünk egyik feltétele.. Itt hangsúlyoz­ni kell: nem arról van szó, hogy nálunk vagy akár más szocialista országokban még nem alakultak ki ezek a jogi biztosítékok, vagy éppen nin­csenek kialakulóban, hanem arról, hogy e jogi garanciák szabályozási szintje még nem ért fel az alaptörvénynek megfelelő törvényi szintig A szocialista alkotmányfejlődés azonban az állampolgári alap­jogok jogi biztosítékainak rög­zítése irányába halad (9). A gazdasági, szociális és kulturális jogok biztosítékai­nak kérdései a szocialista ál­lamok belső fejlődését tekint­ve új módon vetődnek fel. Az a felismerés — írja Kovács István —, hogy e jogok szabá­lyozásának jelenleg elfogadott formája a lényeget tekintve kettős tartalmat takar (úgy­mint a társadalmi berendezést kifejező általános alapelveket és egyben az alapvető állam- polgári jogokat), ez felveti az eddigi szabályozási eljárás át­értékelésének szükségességét. Majd kifejti: e jogok, mint a társadalmi berendezkedés alap­elvei, nem egyedi jogosítvá­nyok, hanem elsősorban az ál­lami és esetleg a társadalmi szervekre kötelező előírások. A jogok érvényesülésének ez az oldala társadalmi méretekben hozza létre az egyedi jogok megvalósításának anyagi fel­tételeit. „A jogok tartalmának másik oldala egyedi jogot te­remt meghatározott gazdasági, szociális, kulturális jellegű igények kielégítésére, megha­tározott szolgáltatásokban va­ló részesedésre. Ez pedig meg­követeli a gazdasági, szociális, kulturális jogok — mint alap­vető jogok — jogi biztosítékai­nak a korábbinál differenciál­tabb rögzítését.” E gondolat- menethez fűződik az is, hogy jogi jellegüket'* tekintve nincs különbség a jogok e csoportja és az úgynevezett klasszikus szabadságjogok között.” (10). (Folytatjuk) Utazik az - növekszik Évente 2 milliárd veszteség Csőposta a Diósdi Csapágygyárban anyag önköltség Amíg a cukorrépából az asz­talunkra kerül a kristály- vagy kockacukor, sok kézen megy keresztül. Egy kiló cukor ön­költségi árának 80 százalékát teszi ki az „utazás”, vagyis az anyag mozgatása. Ez minden területen, iparban, mezőgazda­ságban egyaránt jelentős összegeket emészt fel. Hogyan lehet időben és bal­esetmentese^ eljuttatni az anyagot az egyes üzemekbe, a feldolgozó helyekre — ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az MTESZ Központi Anyagmoz­gatási Bizottságának V. orszá­gos konferenciája október 23—28. között Budapesten. A téma jelentősége közis­mert, hiszen ha egy alkatrész nem jut el rendeltetési helyé­re, megakaszthatja az egész gyártási folyamatot. Nincs mindenütt megfelelő raktár a készletek felhalmozására, s így jelentős károk keletkezhetnek. Évente kétmilliárd forint veszteséget okoz a népgazdaságnak a helytelen tárolás vagy a kényszereladás. Az is gyakori, hogy a gépeket, berendezéseket akkor kell el­adni, amikor elkészültek, s raktár híján nincs mód ki­várni a kedvezőbb árat. Az anyagmozgatásból adódó másik gond, hogy nincs je­lentkező a nehéz fizikai mun­kára, tehát gépesíteni kell. Más esetekben kis területen nem is tudnak annyi embert foglalkoztatni, mint amennyi­re valóban szükség lenne. A Diósdi Csapágygyárban úgy segítettek ezen, hogy a műhelyek között cső­posta szállítja az alkatré­szeket. Jelenleg a dolgozók 30 szá­zaléka foglalkozik anyagmoz­gatással; ebből adódik, hogy az üzemi balesetek 25 száza­léka is itt keletkezik. Orszá­gos ügy tehát a szállítás kor­szerűsítése, meggyorsítása, a raktározási gondok enyhítése s nem utolsósorban költségei­nek csökkentése. (S. I.) jovonE Nagykőrös 600 éves Jövőre ünnepli Nagykőrös városa fennállásának hatszá­zadik évfordulóját. A jubileum méltó megünneplésére már most megkezdődtek az előké­születek. Erről beszélgettünk Szűcs Zoltánnal, a városi ta­nács vb-elnökével. — Egyhetes ünnepségsoro­zatot tervezünk a hatszázéves évforduló alkalmából, amely augusztus 18-án ünnepi ta­nácsüléssel kezdődne. Erre az alkalomra mintegy háromszáz­MADÁR TRANZITSZÁLLÓ - BIHARUGRÁN Madár tranzitszállóvá ala­kult át az utóbbi hetekben a biharugrai halgazdaság mint­egy három és fél ezer holdas területe. A fecskék és a bíbi­cek ugyan még mindig nem tartották szükségesnek, hogy melegebb vidékekre vándorol­janak, az óvatosabb nyári lu- dak azonban már útnak indul­tak Dél-Afrikába. Északról nagy csoportokban érkéznek, s több hétig vendé­geskednek Biharugrán a délre vonuló darvak. Hasonlóképpen megérkeztek a kis- és a nagy­lilik, a nyílfarkú, a kenderma­gos és a kanalas récék. Az érkező és a búcsúzó ma­darak jól megférnek egymás­sal. A „madárszálló” lakócse­réje minden „perlekedés” nél­kül zajlik le. UTÓN... Tévé-dráma bemutató A szeptemberi tv-játék, tv- film bemutatók után foly­tatásként a Magyar Televízió október 15-én Cserhalmi Im­re Utón című tv-drámáját tűzi műsorára. A cselekmény érdekes, iz­galmas, aktuális problémát vet feL Egy vidéki textilfonógyár élére új fnérnök-igazgató ke­rül. Lakatos, a minden pil­lanatban izzó vezető, radi­kális reformokra készül. Ám meg kell küzdenie a vidé­kiesen laza munkafegyelem­mel, az elmaradott gondol­kozásé gyári kollektívával, a korszerűtlen berendezések­kel. Ambíciói, túlfűtött lel­kesedése közönybe, meg nem értésbe ütköznek, súlyos konfliktusokat idézve elő ma­gánéletében és munkájában. Választania kell, kitart-e önmaga és az igazság mel­lett, vagy megfutamodik, ö vállalja az áldozatokat, ki­tart. Eredményei végül is meg­győzik ellenfeleit, ám ebbe a harcba beleroklMn, egészsége megrendül. A pergő események, súlyos atmoszférája határozottan jut­tatja érvényre a film alap­tételét: vajon a fejlődés szük­ségszerűen követel-e áldoza- tolcat?! oldalas monográfiát kívánunk megjelentetni a város múltjá­ról és jelenéről. TervezzüK egy, a város címerét ábrázoló emlékplakett készítését, ame­lyet elsősorban azok kapnának meg, akik eddig kiemelkedő munkát végeztek a város fej­lesztése érdekében. A postával tárgyalásokat folytatunk egy emlékbélyeg kibocsátásáról is, amelyet természetesen emlék­bélyegzővel látnának el. — Mivel városunk elsősor­ban mezőváros, nagyszabású mezőgazdasági, erdészeti és ipari kiállítást és vásárt sze­retnénk megrendezni a Cifra­kertben. Megnyitására, akár­csak a helytörténeti kiállítás megnyitójára, az ünnep első napján kerülne sor, melyei este a fiatalok fáklyás felvo­nulása és tűzijáték fejezne be. Augusztus 20-01* bélyegkiálli- tás nyílna, míg egy nappal ké­sőbb tudományos vándorgyű­lés venné kezdetét, amelyen zöldség- és konzervipari szak­emberek vitatnák meg a leg­újabb eredményeket. Augusz­tus 24-re tervezzük a nyolc­vanöt éves iparos dalkör or­szágos kórushangversenyét. Augusztus 24-én lovasver­senyre és lovasbemutatóra ke­rülne sor. Az ünnepségsoroza­tot, amelyben még több kul­turális rendezvény is helyet kap majd, az Állami Népi Együttes fellépése zárná augusztus 25-én. Jubileumi versenyben jr // EMULZI0F0Z0UZEM, ÜZEMCSARNOK Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium épí­tőipari vállalatainak dolgo­zói a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulójának tiszteletére ki­bontakozott jubileumi ver­senyben jelentősen túltelje­sítették első háromnegyed- évi tervüket, mintegy 776 millió forint értékű építési és szerelési munkával tetéz­ték meg az előirányzatot. Többek között az utóbbi he­tekben adták át a váci Forte­gyár nagy emulziófőző üze­mét. Az utolsó negyedévben még nagy munkákat végez­nek az építők. Október vé­géig egyebek között befeje­zik a Pestvidéki Gépgyár új üzemcsarnokának építését Elutazott az üzbég küldöttség ) F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete szerdán a szovjet nagykövet­ségen fogadást adott az üzbég kulturális napok alkalmából M. T. Turszonov vezetésével hazánkban tartózkodó üzbég küldöttség és művészcsoport tiszteletére. Az üzbég baráti küldöttség, amely 10 napot tölöttt hazánk­ban, szerdán elutazott Buda­pestről. Velük együtt utazott a kulturális napokon részt veit 20 tagú művészdelegáció is. APAD A DUNA Foto: Szigetfű

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents