Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-12 / 215. szám

1967. SZEPTEMBER 12.. KEDD ciai UBCVBI Küldöttgyűlés Cegléden (Folytatás az 1. oldalról) sites lebonyolításában, a jog­védelem fejlesztésében, a tsz- demokrácia kiszélesítésében, a munkaverseny szervezésében stb. Az előkészítő bizottság be­számolója feletti vitában so­kan szólaltak fel, hangsúlyoz­va, nagyon fontosnak tartják, hogy a területi szövetség töltse be a párt-, valamint a tsz- kongresszus által kitűzött fel adat okát. Fehér Lajos, átadta a kül­döttgyűlésnek a párt Közpon­ti Bizottsága és a kormány üd­vözletét, majd a területi szö­vetség megalakulásának nagy politikai jelentőségét hangsú­lyozta. Amint mondotta, nagy szerepe lehet és lesz is a termelőszövetke­zetek fejlesztésében, a fő­város ellátásának bizto­sításában, a munkás—pa­raszt szövetség további szilárdításában. A Dél-Pest megyei Mezőgaz­dasági Tsz-ek Területi Szövet­sége az elsők között alakul meg az országban. Az előké­születek rendben, körültekin­tően folytak, s ennek eredmé­nye is az a politikai siker, hogy valamennyi tsz paraszt­sága, megértve a tsz-kongresz- szus ajánláséit, magáévá tette a területi szövetség alakításá­nak gondolatát. Hangsúlyozta, hogy ez előlegezett bizalmat jelent a parasztság részéről, s a szövetségnek úgy kell dolgoznia, hogy megfelel­jen a várakozásnak. — Az országnak igen érté­kes területe a monori, a ceg­lédi, a nagykátai járás, vala­mint a két város — mondotta. Belterjes gazdálkodást foly­tatnak az itteni szövetkezetek, kiterjedt a szőlő- és a gyü­mölcskultúra, fejlett az állat- tenyésztés, jók a közgazdasági adottságok. Ez a nagyobb le­hetőség egyben nagyobb fele­lősséget is jelent. Amint mondotta: a kong­resszus határozatainak nem is­meréséből adódik, hogy egye­sek túlzott várakozással tekin­tenek a területi szövetség meg­alakítása elé, s ezzel együtt, túlzott kívánalmakkal állnak elő, amelyeket a területi szö­vetségek részben nem tudnak ellátni, részben pedig nem is a területi szövetségek feladata. Nem helyes például olyan feladatokat a területi szö­vetségekre hárítani, amely az állam feladata. Ezzel el öt>b-utóbb csorbát szenvedne legfontosabb jelle­ge, a szövetkezeti jelleg. Ne legyenek ügyintéző központok sem — ez előbb, utóbb mun­kájuk elbürokratizálódásához vezetne. De ne legyen a terü­leti szövetség tsz-jogvédő köz­pont sem. A tsz-ek jogvédel­mét a tsz-eken belül kell meg­oldani. Fehér eivtárs a továb­biakban néhány, a területi szö­vetségek előtt álló legfonto­sabb feladatról beszélt. Elsőnek említette: legyenek a területi szö­vetségek az együttműkö­dés, a jobb összefogás szó­szólói, anélkül, hogy csor­bítanák a termelőszövet­kezetek önállóságát. Az együttműködés terjedjen ki a termelésre, a kereskedelem­re. a kiegészítő üzemágak mű­ködtetésére. A kormány azt várja a területi szövetségektől, hogy rugalmasabban szervez­zék a termelést, mint koráb­ban a tanácsok mezőgazdasági osztályai tették, A kereskedel­mi tevékenység koordinálásá­val kapcsolatosan megemlítet­te: rendkívül fontos a területi szövetség keretében a belföldi és a külföldi piaci információ megszervezése. Mint a terme­lőszövetkezetek érdekvédelmi szerve, küzdjenek a területi szövetségek azért, hogy mint egyenrangú partnerek kösse­nek a közös gazdaságok szer­ződést a vállalatokkal. Működ­jenek közre, hogy a peres ügyeket — a jogszabályok gyakorlásával — előzzék meg. A területi szövetség alapsza­bály-mintájában szerepel, hogy a tsz-ek felkérésére re­víziós vizsgálatot tart egy-egy gazdaságban. Fehér Bajos el­mondotta — bár többen kifo­gásolják ezt és az önállóság megsértését látják benne — ez a tevékenység a nemzetközi szövetkezeti mozgalom klasz- szikus hagyományai közé tar­tozik. Nem volna szerencsés, ha a területi szövetségek, most, mű­ködésük kezdetén túlzott fel­adatokat vállalnának. Munká­jukban érvényesíteni kell a fo­kozatosságot. Fokozatosan építsék ki az apparátust is — pályázat alapján. A továbbiak­ban arról beszélt, milyen le­gyen a kapcsolat a járási és tanácsi szervekkel. Követendő példának említette az Orszá­gos Termelőszövetkezeti Ta­nács és a minisztériumok kap­csolatát. Az utóbbiak igénylik az Országos Termelőszövetke­zeti Tanács véleményét a tsz- ek ügyében hozott rendeletek, határozatok meghozatalánál. Ugyanért kell tenniök a járási és megyei tanácsoknak és más szerveknek is a területükön működő szövetségekkel. Ugyanakkor azonban a területi szövetségeknek is igényelniük kell a segí­tést. Fehér Lajos felszólalása után folytatódott a vita, majd a mandátumvizsgáló bizottság számolt be tevékenységéről. A jelölő bizottság terjesztette ez­után. az alakuló közgyűlés elé a megválasztásra javasolt tisztségviselők nevét. A kül­döttek a javaslatot, titkos sza­vazással egyhangúlag elfogad­ták. A Dél-Pest megyei Mező- gazdasági Termelőszövetkezeti Területi Szövetség elnöke Győré Sándor, országgyűlési képviselő, az a bontó Kossuth Tsz elnöke lett, titkára, Vi- mola Károly, a farmosi Uj Élet Tsz főmezőgazdásza, elnökhe­lyettesei; Fekete József, a nagykőrösi Szabadság Tsz el­nöke, Fazekas Károly, a men- dei Lenin Tsz elnöke, Szabó Ferenc, a ceglédi Vörös Csil­lag Tsz elnöke. Az alakuló küldöttgyűlés S. Hegedűs László zárszavával ért véget (M. S.) VARSÓ de Gaulle beszédet mondott a szejmben A hivatalos látogatáson Len­gyelországban tartózkodó De Gaulle francia köztársasági el­nök vasárnap délelőtt Gdansk­ban istentiszteleten vett részt, majd utána a város történelmi nevezetességeivel ismerkedett. A francia államfő gdanski lá­togatását követően a tenger­parti Gdynia városába utazott. A délelőtt folyamán De Gaulle meglátogatta a mind­össze egy négyzetkilométernyi kis félszigetet, mely „Wester- platte” néven vonult be a vi­lágtörténelembe. De Gaulle a Westerplatte- emlékmű megkoszorúzásának aktusával újból kiemelte szoli­daritását a hi'tlerizmus ellen halálos harcot folytatott len­gyel néppel. A gdanski öbölben lezajlott katonai díszünnepség haditen­gerészeti parádéval zárult, majd a francia elnök az esti órákban repülőgépen visszaér­kezett a lengyel fővárosba. Hétfőn a látogatás hatodik napján De Gaulle részt vett a lengyel szejm ülésén, ahol be­szédet mondott. De Gaulle francia elnök este 18 órakor rádió- és televízió­beszédet mondott, majd a wilanówi kastélyban foga­dást adott Edward Ochab tisz­teletére. A hivatalos lengyel—francia tárgyalások ma fejeződnek be. Kínai-indiai határineidens Kína és India határán, Szik­kim térségében, a Nalhu-szo- rosnál hétfőn reggel indiai és kínai csapatok egymásra lőttek. Az új-delhi hadügy­minisztérium jelentése sze­rint a kínaiak először gép- fegyvertüzet nyitottak, majd később ágyúkat ve­tettek be. Az indiai fél szerint az in­diai csapatok visszalőttek és az incidenst követő lövöldö­zés során néhány indiai meg­sebesült. A pekingi rádió hétfőn bejelentette, hogy a reggeli órákban indiai csapatok át­lépték a kínai határt. A jelentés szerint 25 kí­nai határőr életét vesztet­te, illetve megsebesült. Az indiai támadás következ­tében a kínai területen temp­lomok és lakóházak rongálód­tak meg, hangoztatják kínai részről. A jelentések szerint a hétfő reggeli összetűzés két év óta a legkomolyabb incidens volt a kínai—indiai határon. A Surveyor 5. mégis simán66 a Holdra szállt A Surveyor 5 elnevezésű amerikai hokiszonda az előze­tes bejelentésekkel szemben, elérte célját: vasárnap „sima" leszállást végzett a Hold fel­színén és — mint később kö­zölték — 75 perc elteltével már jó minőségű fényképfel­vételeket továbbított a földi megfigyelő állomásra. A 3000 kilogramm súlyú űr- laboratórium, amely a fényké­[ pezésen kívül vegyelemzést j végez a holdfelszínről, szilár- I dán megült a talajon, mind­össze 32,1 kilométernyire at­tól a ponttól, amelyet eredeti­leg leszállásra kijelöltek A Surveyor 5 célja az, hogy a Nyugalom tengerének térsé­géből, ahova esetleg később az ember vezette űrhajó is leszáll, kísérleti adatokat to- i vábbstson. Afrika gondjai CSAK RÖVID OKTOBER 10-RE össze­hívták a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsát. AZ IZRAELI AGRESSZO- ROK által elüldözött mene­kültek száma jelenleg 337 ezer. AMERIKAI REPÜLŐGÉ­PEK támadást intéztek a VDK harmadik legnagyobb kikötővárosa, Cam Pha el­len. NEM TÖRTÉNT MEGE­GYEZÉS Ciprusról a magas szintű görög—török tárgyalá­sokon. VÉGET ÉRTEK a csendes­óceáni szovjet rakétakísérle­tek NOVOTNY csehszlovák köz- társasági elnök ötnapos nem hivatalos látogatásra Ju­goszláviába érkezett. SZTRÁJKOLNAK a New York-i tanítók és tanárok KOSZIGIN szovjet mimisz- tereinök a Kremlben fogadta Mahmud Riadót, az EAK kül­ügyminiszterét. A DÉLARAB SZÖVETSÉG­HEZ TARTÓZÓ Bajhan her­cegségben elűzték az emirt, s kikiáltották a köztársaságot. ÜJABB angolellenes tünte­tések zajlottak le Hongkong­ban. A NEW YORK-I RENDŐR­SÉG közel 3 millió dollár ér­tékű kokaint foglalt le. t TÖBB MINT FÉLMILLIÓ EMBER vett részt a Humani- té nagyszabású ünnepségén, Párizsban. VI. PÁL PAPA beteg. Hó­lyaggyulladásban szenved, amely a veséjének egy ré­szét is megtámadta. A BRÜSSZELI RÁDIÓ va­sárnap csak zenét közvetített: az alkalmazottak sztrájkja miatt, y—w ~ ! , VASÁRNAP a szovjet nép és a fegyveres erők a páncé losok napját ünnepelték. SZÓFIÁBÓL hazautazott az NDK párt- és kormányküldött­tége.. INDIÁBAN átszákadt a Nanaksagar-gát. A felduzzadt tó a völgyre zúdulva végig­rohant száz falun s harmincat teljesen elsöpört. Bizonyos vonathozásban szimbolikusnak tekinthető, hogy az Afrikai Egyscgszer- vezetben tömörült országok állam- és kormányfőinek ne­gyedik találkozóját a Kon­gói Demokratikus Köztársa­ság fővárosában, Kinshasá- ban tartják. Ez az ország az utóbbi években több súlyos megpróbáltatáson ment ke­resztül, és a lejátszódott ese­mények gazdag „szemlélte- tőanyagul” szolgálhatnak mindazok számára, akik be­hatóan kívánják tanulmá­nyozni az imperialisták afri­kai stratégiáját és taktikáját. A kongói helyzet alakulása meggyőzően példázza mind­azon problémák összetettsé­gét, amelyekkel — kisebb vagy nagyobb mértékben — gyakorlatilag a földrész bár­mely állama szembe találja magát. A keleti tartományokban még most is fehér zsoldosok bandája garázdálkodik, akik „ismeretien” megbízóik szol­gálatában, távolról sem is­meretlen külföldi monopó­liumok védelmében próbál­nak csaoást mérni a Mobu- tu-kormánynak az ország politikai és gazdasági füg­getlensége megerősítését cél­zó politikájára. Éppen az ő tevékenységüknek tudható be, hogy egészen a legutób­bi napokig kérdéses volt, egyáltalán sor kerül-e az af­rikai csúcsra. Csupán a kon­gói diplomácia szívós erőfe­szítésének köszönhető, hogy a Kongó folyó partján, a Nemzetek Palotájára végül is felvonhatták az AESZ-tagál- lamok lobogóját. A pánafrikai szervezetre négyéves fennállása óta két­ségtelenül a legnagyobb erő­próba vár ezen az értekezle­ten. Az utóbbi időben sok szó esett az AESZ válságá­ról: több tagállam a szerve­zet ajánlása ellenére nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Angliával (a rhodesiai válság idején); sok- bírálatot váltott ki az arab országok elleni izraeli ag­resszió értékelésében mutat­kozó következetlenség, és vé­gül nem sikerült egységes álláspontot kialakítani a Dél-afrikai Köztársaság po­litikájával szemben, amely neokolonialista nyomással igyekszik befolyását kiter­jeszteni egyes fiatal afrikai államokra. A legújabb keletű problémák közül nem beszél­hetünk egyetértésről az afri­kai vezetők között például a nigériai polgárháború kér­désében, és rendezésre vár a kenyai—szórnál! konfliktus is. Nem kétséges tehát, hogy a jelenlegi csúcstalálkozó tá­volról sem valamilyen szür­ke, egyhangú „munkaérte­kezlet”. A napirenden szere­pelnek olyan fontos kérdé­sek. mint a kontinensnek a gyarmati uralom alól történő teljes felszabadítása, a kolo- nializmus ellen küzdő népek támogatása, konkrétan a portugál gyarmatok felsza­badítása, a fajgyűlölő délr afrikai és dél-rhodesiai rend­szer megdöntése, az afrikai országok közötti gazdasági, szociális és politikai együtt­működés kérdései stb. Az egység kialakítása szempontjából mindenesetre biztató jelenség a vasárnap véget ért minisztertanácsi ér­tekezlet, amelyen a tagorszá­gok külügyminiszterei elő­készítették a csúcsot és nem kevesebb, mint 35 határoza­tot fogadtak el. Most már a tanácskozó állam- és kor­mányfőkön van a sor, hogy bebizonyítsák: az afrikai né­pek törekvése egy békés, egységes és virágzó konti­nens létrehozására nem pusz­ta szó, hanem reális való? ság. Kopreda Dezső „Pirosbetös“ hétfő Gibraltárban Gibraltárban hétfőre virra­dó éjjel bejelentették a va­sárnapi népszavazás eredmé­nyét: a koronagyarmat 12 235 szavazója közül mindössze 44-en kívánnak spanyol fenn­hatóság alá tartozni. Amikor Sir Joshua Hassan főminisz­ter kihirdette az eredményt, a gyarmat lakosai fergeteges üdvrivalgásban törtek ki. A hétfői napot pirosbetűs üneppé nyilvánították, aminek politikai jelentősé­ge abba áll, hogy a Spa­nyolországból átjáró öt­ezer vendégmunkásra e „karneváli” napon nem lesz szükség, s így el lehet kerülni a Lon­don számára kínos és vesze­delmes incidenseket. A hétfői londoni lapok talál­gatják, mi lehet a Franco-kor- mány válasza a népszavazás eredményére. A Daily Mirror szerint a spanyolok máris arra készülnek, hogy az ötezer munkást kivonják a gyarmat- ról: vasárnap bejelentették, hogy tízezer házat fognak építeni a határ spanyol oldalán és így spanyol területen teremtenek munkaalkalmat számukra. Az már bizonyos — írja a lap — hogy a La Linea-i határát* lépöhelyet lezárják. A Times valószínűnek tart­ja, hogy a brit kormány kény­telen lesz gazdasági segítséget nyújtani Gibraltárnak. HOGYAN LÁTJA ? Magas színtű gép- és eszközellátás — kereskedelmi módszerekkel A Pest, Nógrád, Komárom megyei AGROKER Vállalat igazgatójának nyilatkozata A mezőgazdasági gépek és eszközök ellátásában az utóbbi időben jelentős fordulat következett be. A termelőszövetkeze­tek szabadon vásárolhatnak gépeket, megszűnt az úgyneve­zett kiutalásos rendszer, amikor is a megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya osztotta el a megye részére adott kereteket. A termelőszövetkezetek örömmel vették e változást. Éppen ezért — mint ezt a vasárnapi számunkban is jeleztük — kerestük fel Arató Sándor elvtársat, a Pest, Nógrád, Komárom megyei Mezőgazdasági Ellátó ’ Vállalat igazgatóját, hogy tájékoztassa a termelőszövetkezeti vezetőket, tagokat; hogyan látja, a gaz­daságirányítás rendszerében milyen további lehetőségek nyílnak a vállalat előtt a jobb áruellátásra, mit tesznek ennek érdekében. Arató elvtárs a beszélgeté­sünket néhány számadat is­mertetésével kezdte: —Az idén 381 traktort, 427 pótkocsit, 110 gépi permetezőt, 55 kombájnt és még sok más mezőgazdasági gépet adtunk el a termelőszövetkezeteknek. — A számadatok emelkedő irányzatot mutatnak? — Feltétlenül! Talán elég ennek bizonyítására: 1967 első hét hónapjában, a tavalyi év azonos időszakához képest 73 százalékkal több mezőgazdasá­gi gépet és a mezőgazdaságban felhasznált anyagot forgal­maztunk. — Mit várhatnak a termelő- szövetkezetek a jövőben? — Ahelyett, hogy erre a kérdésre az egyes árucikkek felsorolásával válaszolnék, he­lyesebbnek tartom, ha azok­ról a kereskedelmi módsze­rekről tájékoztatom vevőin­ket, amelyeket a jövőben meg­valósítunk. , „, . „ , v . — Mennyiben térnek el ezek a régi gyakorlattól? — A mezőgazdasági gépek forgalmazása, hosszú eszten­dőkön keresztül kiutalás alap«__ ján történt. A szövetkezeti gaz­daságok kiutalással jöttek hoz­zánk, s az eleve megszabta tennivalónkat is. A kevés gép, az időnkint fellépő alkatrész- hiány következménye volt, hogy a vevők bennünket ke­restek, nekünk keveset kellett tenni a forgalom növelése ér­dekében. Ezen kell változtat­nunk: feladatunk lesz a mező- gazdasági üzemek magasszintű gép- és eszközellátása. — Ehhez több gépre és na­gyobb választékra lesz szük­ség! — Elsősorban. Ezekről fe­lettes hatóságunk gondoskodik, a bel- és külkereskedelmi szervekkel együttműködve. Nekünk, kereskedelmi válla­latnak a feladata azonban nem egyszerűen abból áll,

Next

/
Thumbnails
Contents