Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-10 / 214. szám

7”r» hírlap 1967. SZEPTEMBER 10., VASÁRNAP ENSZ-hírek Az ENSZ székhelyén pénte­ken hivatalosan bejelentet­ték, hogy a közgyűlés rend­kívüli ülését (a közel-keleti helyzetről) szeptember 18-ra hívták össze. U Thant ENSZ- fötítkár jegyzékben tájékoz­tatta erről a 122 tagállamot. Egy másik New York-i je­lentés arról ad hírt, hogy Románia kilenc ország kép­viseletében U Thant főtitkár­hoz intézett levélben kérte Kína ENSZ-tagságának napi­rendre tűzését. A levél többi aláírója: Albánia, Algéria, Kambodzsa, Brazzaville-Kon- gó, Kuba, Guinea, Mali és Szíria. U Thant ENSZ-főtitkár mégis elmegy az afrikai egy­ségszervezet kinshasai csúcs- értekezletére. Kedden repül Kongóba és pénteken tér on­nan vissza New Yorkba. Lövöldö&és A KÍNAI-INDIAI HATÁRON Az indiai hadügymdnisztéri- tjm közölte, hogy szeptember 7-én Tibet és Szikkim határá­ban lövöldözés folyt le kínai és indiai csapatok között, azt követően, hogy egy kínai ka­tona rálőtt az indiaiakra. Az incidens azzal kapcsolatban támadt, hogy kínai katonák meg akarták akadályozni az Indiaiakat szögesdrótakadály építésében. Mint az Üj Kína hírügynök­ség jelenti, tibeti határőrala­kulatok közölték, hogy indiai csapatok a kínai—szikldmi ha­táron átlépték a Natu-szorost és szeptember 7-én behatol­tak kínai területre. Itt szöges- drótakadályt állítottak fel és megsebesítettek kínai határ­őröket. Surveyor 5. A nap folyamán kiderült, hogy a Surveyor 5. küldetésé­re alkalmatlanná vált. Fel­hagytak a reménnyel, hogy a Holdon „sima” leszállást vé­gezhessenek vele, s egyidejű­leg megkezdődtek az újabb próbálkozások. Ezeknek a célja az, hogy az űrlaborató­rium „belezuhanjon” a Hold­ba. Ha ezt a célt sem tudják elérni, akkor megpróbálják az űrlaboratórium irányát meg­változtatni, és Föld körüli pá­lyára téríteni. Elutazott a szovjet küldöttség Összeesküvés" Felső-Voltában #/ Sangoule Lamizana ezredes, Felső-Volta elnöke pénteken este rádióbeszédben közölte, hogy néhány embert, köztük három minisztert, letartóztat­tak, miután összeesküvést fe­deztek fel, amelynek az volt a célja, hogy „elvegye az ország jelenlegi vezetőinek életét”. Lamizana tavaly maga is puccs révén került hatalomra. Felső-Voltában tavaly január­ban nagyszabású sztrájkmoz- galam kezdődött, tiltakozásul Yameogo elnök takarékossági intézkedései ellen. A Lamizana vezette tiszti csoport ezt az al­kalmat használta fel a hata­lomátvételre. A 4,5 millió lakosú Felső- Volta 1960-ban vált független­né. Az árvíz foglya • egy vonat Az észak-indiai árvíz szom­baton Radzsaszthan állam dél­keleti részén körülfogott egy vasúti pályaszakaszt, amelyen éppen személyvonat haladt. A veszteglő vonat 500 utasa vár­ja, hogy biztonságos helyre szállítsáík. Abie Nathan és a kalózrádió Abie Nathan, az izraeli békepilóta, aki rozzant gépén már többször „békeküldetésben” Egyiptomba repült, pénteken az AFP hírügynökség tudósítójának kijelentette; kalózrádiót kí­ván létrehozni Alexandria kikötőjének közelében, nemzetközi vizeken. A hajó száz napon át olyan adásokat sugároz majd, amelyek az arab—izraeli megbékélést segítik elő. Száz nap után Abie Nathan kísérletet tesz majd arra, hogy hajójával áthaladjon a Szuezi csatornán. Abie Nathan jelenleg Amszter­damban tárgyal egy második világháborús német gyorsnaszád megvásárlásáról. ÉRSEKÚJVÁR Gépkocsi­szerencsétlenség Pénteken súlyos autószeren­csétlenség történt Dél-Szlo- vákiában. Az Érsekújvár— Nagysurány közötti útszaka­szon egy gyorsvonat belero­hant Laczkó András 33 éves magyar állampolgár CO—14 —69-es rendszámú gépkocsi­jába, A vonat a személykocsit teljesen összetörte. A vezető és három utasa — a 40 éves László János, a 29 éves Lacz­kó Rozália és a 29 éves László Ilona életét vesztette. (Folytatás az 1. oldalról) tagjai, Pullai Árpád, a Köz­ponti Bizottság titkára, Dobi István, az Elnöki Tanács nyu­galmazott elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, valamint a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács sok tagja, a kormány tagjai, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Ott volt továbbá a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos veze­tője és tagja. Díszjel harsant, majd a dísz- zászlóalj parancsnoka jelen­tést tett L. 1. Brezsnyevnek. Felcsendült a magyar és a szovjet himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést ad­tak le a Szovjetunió párt­ós kormányküldöttségének tiszteletére. L. I. Brezsnyev, Kádár János társaságában ellépett a dísz­zászlóalj arcvonala előtt, s kö­szöntötte az egységet. Az SZKP főtitkára, s a kül­döttség tagjai szívélyes búcsút vettek a megjelent magyar Jelenkori nomádok Az észak-afrikai lakosság 85 százaléka nem folytat letele­pedett életmódot, hanem a si­vatagokban vándorol. Közeledik az ősz (Folytatás az 1. oldalról) Csemóben meg Nyársapá­tit a próbaszüretet is megtar­tották. Györkös József, a nyársapáti j pincészet vezetője bejelentet­te: felkészültek a szőlőtermés fogadására. (Munkára készen áll a kilenc modern, nagytel­jesítményű horizon tál szőlő­prés, tiszták a hatalmas hor­dók. Milyen termésre számíta­nak? A legutóbbi becslés sze­rint — ezen a környéken — tizenhét-tizennyolc mázsa sző­lőt várnak holdanként. Ez a mennyiség jobb lesz a tava­lyinál. Ha a nyár csapadéko­sabb lett volna, most a sze­mek és a fürtök is kövéreb­bek lennének. Mindenesetre az is bizonyos már, hogy a mi­nőség is jobb lesz a múlt esz­tendeinél. Várhatóan a jövő hét végefelé kezdődik meg a szüret — s attól kezdve októ­ber végéig éjjel-nappal dolgo­zik majd az üzem, préseli a szőlőt, szűri a mustot. A kör­nyező közös gazdaságokból 30—32 ezer mázsa szóló átvételére számítanak. Tápiószelén Merfelsz József pincevezető még nyugtalan, mert az üzem rekonstrukció­jával megkéstek az építők és a szerelők. Nyugtalansága azért is indokolt, mert ezen a kör­nyéken gazdagabb termést várnak. Tavaly 34 ezer mázsa szőlőt dolgoztak fel, most 40— 50 ezer mázsára számítanak. Az újjáalakított pincészet na­pi 1600 mázsa szőlőt fogadhat majd. Errefelé is gyorsul az érés, hamarosan kezdődik a szüret. Boldog Ferenc, a Bu­dafoki Állami Pincegazdaság főmérnöke szerint nincs ok az aggodalomra, mert az utóbbi napokban mind az építők, mind a szerelők erősítést kap­tak, s jövő hét közepéig befe­jezik a munkát. Inárcson a pincészet már felkészülten várja az új ter­mést, körülbelül 7—8 ezer má­zsa szőlőt szándékozik átvenni a járás közös gazdaságaitól. Hemádon ugyancsak megtet­ték a szükséges előkészülete­ket a pincészet dolgozói, 25 ezer mázsa szőlőt tudnak majd feldolgozni. Verdon János a pincegazda­ság felvásárlási osztályvezető­je kedvezőnek ítélte az előké­születeket. Elmondotta, előre­láthatóan szeptember 15. és 20. között megyeszerte megkezdő­dik a szüret. A tárolók üre­sek, Budafokon is van elegen­dő hely, a műszaki előkészü­leteket is megtették, nem lesz akadálya a termés zavartalan átvételének. A szerződésköté­sek még folynak. Minthogy többhelyen kedvezően alakul­tak a terméskilátások, a ter­melőszövetkezetek pótszerző­dést is kötnek az Állami Pin­cegazdaság pincészeteivel. Ed­dig a Pest megyei termelőszö­vetkezetek, a háztáji és az egyéni szőlőtermelők 65 ezer hektoliter szőlő, must és bor átvételére kö­töttek szerződést. Ezen az őszön a pincegazda­ság a szőlő felvásárlásán kí­vül bérfeldolgozásra és bértá' rolásra is vállalkozik. Végül megjegyezte a felvásárlási osztályvezető, hogy ahol az időjárás lehetővé teszi, célsze­rűbb és gazdaságosabb a szü­ret későbbi kezdése. Vastag hazugság Arnold Zweig, a német Iro­dalom egyik legnagyobb élő alakja, az NDK hírügynökségé­nek adott szombati nyilatkozatá­ban elejétől végéig kitalált ha­zugságnak minősítette a nyugat­német Springer-konszern egyes lapjainak róla terjesztett rágal­mait, amelyek szerint nem ért egyet az NDK jelenlegi politiká­jával, nem érzi jól magát a Né­met Demokratikus Köztársaság­ban és megfosztották irodalmi katedrájától a Humboldt Egyete­men. „Minden szó, sőt, minden írás­jel is merő hazugság” — álla­pítja meg nyilatkozatában Ar­nold Zweig és megjegyzi: „Eddig még sohasem, még Göbbels úr barna birodalmában sem terjesz­tettek rólam ilyes vastag hazug­ságokat.” Az igazsághoz tartozik, hogy Arnold Zweignek sohasem volt irodalmi katedrája a Humboldt Egyetemen. „Evek óta hangsúlyozom, hogy sehol sem érzem magam annyira otthon, mint a Német Demokra­tikus Köztársaságban. Ezek a csalók most ismét bizonyságot szolgáltattak nekem, hogy mi­lyen helyesen határoztam” — hangoztatja nyilatkozatában Ar­nold Zweig. közéleti személyiségektől, a diolomáciai testület képvise­lőitől, majd Kádár János tár­saságában elhaladtak a bú­csúztatásra megjelent fővárosi dolgozók hosszú sorai előtt. Vörös és nemzetiszínű zász­lócskák emelkedtek a magas­ba: a budapestiek meleg sze­retettel köszöntötték a szov­jet nép képviselőit, akik mo­solyogva, barátságosan inte­getve viszonozták az üdvöz­lést. A díszőrség díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyúj­tottak át L. I. Brezsnyevnek, A. N. Kosziginnek, s a dele­gáció többi tagjainak, akik ez­után Kádár Jánossal, Losonczi Pállal, Fock Jenövei, Komó­csin Zoltánnal, Vass István- néval, az országgyűlés alelnö- kével, Péter János külügymi­niszterrel, Szipka Józseffel, hazánk moszkvai nagyköveté­vel a betonon várakozó külöm- repülőgéphez Indultak. L. I. Brezsnyev a vendéglá­tókhoz fordulva a következő szavakkal búcsúzott: Leonyid Brezsnyev beszéde Kedves Kádár elvtárs! Ked­ves Losonczi elvtársi Kedves Fock elvtárs! Kedves magyar barátaink! Most, amikor elköszönünk vendégszerető hazájuktól, mély benyomásokat viszünk magunkkal, amelyeket itt-tar- tózkodásunk idején a magyar barátainkkal lezajlott találko­zásaink során szereztünk. Nagy megelégedéssel töltenek el bennünket a magyar bará­tainkkal együtt végzett közös munka eredményei. Rendkí­vül nagy jelentőségű, hogy új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írtunk alá. E szer­ződés kétségkívül elő fogja se­gíteni a Szovjetunió és a szo­cialista Magyarország közötti testvéri kapcsolatok tovább­fejlesztését, s ugyanakkor jól szolgálja majd az egész szocia­lista közösség erősítését. Látogatásunk idején lehető­ségünk nyílt arra, hogy véle­ményt cseréljünk az orszá­gainkat érdeklő kérdések szé­les köréből. E beszélgetések megmutatták, hogy egyformán közelítjük meg az összes elvi problémát, egy nyelven beszél­tünk és beszélünk, mert állás­pontunk marxista—leninista álláspont. Nagyon hálásak vagyunk Kádár elvtársnak és a többi magyar vezetőnek, összes ma­gyar barátainknak, akik segít­séget nyújtottak ahhoz, hogy ez a látogatás ilyen gyümöl­csöző legyen. Nem sok időre válunk el egymástól: két hó­nap múlva, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulója megünneplésének napjaiban boldogok leszünk, hogy fogadhatjuk Moszkvában a testvéri Magyarország párt­ós Icormányküldöttségét. Még egyszer kifejezzük őszinte hálánkat a forró, ba­ráti fogadtatásért. Uj sikereket kívánunk, drága barátaink, a szocialista építésben. Éljen és virágozzék a szov­jet és a magyar nép testvéri barátsága! Éljen a szocialista országok népeinek nagy közössége! A viszontlátásra a közeli ta­lálkozásig, drága barátaink! Ezután Kádár János mon­dott búcsúszavakat. Kádár János beszéde Kedves Brezsnyev elvtárs! Kedves szovjet barátaink! Befejeződött magyarorszá­gi programjuk és látogatásuk. E program keretében új ma­gyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kö­töttünk. A két nép barátságá­nak kikovácsolásáért szovjet és magyar forradalmárok nemzedékei harcoltak és dol­goztak, barátságunk szüntele­nül erősödik. Ez így lesz nem­zedékeken át. Barátságunk és együttműködésünk megfelel országaink, népeink érdekei­nek, valamennyi szocialista ország, a haladás, a béke, a szocializmus nemzetközi ér­dekeinek is. Ebben az ünnepi pillanat­ban a megkötött szerződésre gondolva még egyszer szeret­ném biztosítani önöket, nem kíméljük erőnket, hogy ez a barátság népeink javára erő­södjék, hogy együttműködé­sünk az élet minden területén gazdag gyümölcsöt teremjen. Most, a búcsú alkalmával is­mét köszönetét szeretnék mon­dani a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának, kormányá­nak, Legfelsőbb Tanácsának azért a döntéséért, hogy ezt a szerződést megkötötték vé­lünk. Most, amikor elköszö­nünk önöktől, szerencsés utat kívánunk, és azzal búcsúzunk: a mielőbbi viszontlátásra! A küldöttség minden tagjának jó egészséget, sikert kívánunk. Megkérjük önöket, vigyék ma­gukkal forró elvtársi, testvéri üdvözletünket Moszkvának, a kommunizmust építő nagy szovjet népnek. Vigyék ma­gukkal a magyar kommunis­ták, a dolgozó nép forró, szív­ből jöv9 üdvözletét és azt a kí­vánságát, hogy sok siker, bol­dogság kisérje a nagy szovjet nép útját. Éljen és erősödjék az örök, megbonthatatlan magyar- szovjet barátság! Éljen a kommunizmus és a béke! Még egyszer: szerencsés utat, viszontlátásra! Kádár János szívélyes kéz­fogással, baráti öleléssel bú­csúzott L. I. Brezsnyevtől, A. N. Koszigintől. A küldöttség tagjai mielőtt beszálltak a re­pülőgépbe, még egyszer búcsút intettek a megjelent fővárosi dolgozóiínak, akik hosszas tapssal, éljenzéssel viszonozták az üdvözlést. A repülőgép ezután fél 3 órakor a magasba emelkedett, s a magyar légierők vadász­gép- kötelékének kíséretében elhagyta a repülőtér légterét. ★ Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin és a Magyaror­szágon járt szovjet párt- és kormányküldöttség többi tag­jai szombaton a koraesti órák­ban hazaérkeztek Moszkvába. Hogyan látja? Előtérben a vevő! \ Nagykőrösi Konzervgyár igazgatójának nyilatkozata az új gazdasági mechanizmusról 1968. január elsejével gazdasági életünk minden terüle­tén életbe lép az új gazdasági mechanizmus. Üzemek, válla­latok, termelőszövetkezelek a mostani időszakot felkészülésre használják fel, hogy tevékeny részesei lehessenek a gazdasági életnek. Felkerestünk egy-egy, a mezőgazdasággal kapcsolat­ban levő üzem, ellátó, felvásárló vállalat igazgatóját, vala­mint egy termelőszövetkezet elnökét, adjanak tájékoztatást: hogyan látják a gazdaságirányítás rendszeréből rájuk háruló feladatokat, mit tesznek munkaterületükön a felkészülés érde­kében, hogyan alakul kapcsolatuk a piaccal, üzletfeleikkel. Ez­úttal Kovács Sándornak, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgató­jának nyilatkozatát közöljük. — sp — ) — Az új gazdasági mecha­nizmusban a gazdasági élet jellemzője az lesz, hogy elő­térbe kerül a vevő — kezdte a beszélgetést Kovács Sándor. — Lehet, hogy nem mindegyik vevő kerül egf) időben ezáltal jobb helyzetbe, sőt biztos, hogy nem, de a fejlődés iránya egy­értelmű lesz, ezért a gazda­sági életben, az eladónak kell kezdeményezőnek lennie. — De a? eladó Is vevő és meg­fordítva ! — így igaz! De beszéljünk talán a mi esetünkben először arról, hogy eladók vagyunk. Termékeink 70 százaléka ex­portra megy és csak 80 száza­léka marad a belföldi piacon. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy termékeinket átadtuk a külkereskedelmi vállalatnak, amely azokért a belföldi osz- tálybasorolásnak megfelelő árat fizette. Tehát, mi nem voltunk közvetlen kapcsolat­ban a külföldi vásárlóval, piaccal. 1968. január elsejétől kezdve azonban másként lesz. Jövedelmezőségünk ettől az időponttól attól függ: hogyan álljuk meg helyünket a kül­földi piacokon, milyen árat kapunk termékeinkért. Hogy számmal érzékeltessem, jövő­re 500 millió forint értékű árut exportálunk. — Milyen esélyei vannak a gyárnak arra, hogy állja a ver­senyt a piacokon? — A szocialista országok közül a Szovjetunióba, az NDK.-ba és Csehszlovákiába exportálunk legtöbbet. A szo­cialista piacnak is az a jel­lemzője, hogy évről évre nö­vekszik a minőségi követel­mény. Ma már nem csupán konzerv kell ezeknek az orszá­goknak, hanem meghatározott választék és kiváló minőség. A tőkésországok piacain még nehezebb lesz állnunk a ver­senyt. Itt nemcsak a minőségi követelmények magasak. A politikai és gazdasági megkü­lönböztetés következménye­ként hátránnyal indulunk a nagy nyugati exportáló orszá­gokkal, Olaszországgal, Portu­gáliával, Spanyolországgal szemben. Azt is számításba kell venni, hogy a szocialista országok közül nemcsak mi jelentkezünk konzervvel: Bul­gária, Románia is egyre na­gyobb tételeket igyekszik el­helyezni. — A magyar zöldség és gyü­mölcs ize, zamata kitűnő, s ez bizonyára előnyt jelent a pia­con! — Nem ilyen egyértelmű a dolog. A vevők nagy része ed­dig is fogyasztott konzervet, megszokott egy bizonyos mi­nőséget, márkát. Elsősorban ezt keresi. Egy másik: a vevő elsősorban a szemével vásá­rol, a tetszetős csomagolás, a kát számít. Mi ilyen tekintet­ben nem állunk az élen. Ép­pen ezért a csomagolást szál­lítókkal szemben a jövőben mi is nagyobb követelménye­ket állítunk, hogy versenyké­pesek lehessünk. Amikor eze­ket felsoroltam, még nem említettem az árat. — Az ár kérdésében ml a hely­zet? — Az árakat a piacon a lég­fejlettebb, a legolcsóbban ter­melő gyárak diktálják. Mi pe­dig nem vagyunk a legfejlet­tebbek. A konzerviparban ugyanis az a jellemző, hogy a költségszintnek kis, mintegy 10—15 százalékát teszi ki a gyártási költség, a többi anyagköltség. Itt érkeztünk el oda: abban, hogy a külföldi piacokon, az ár tekintetében is versenyképesek lehessünk, a mezőgazdaságnak van első­sorban sok tennivalója. — Mire gondol? — Amikor mezőgazdaságot mondok, nem csupán a ter­melőszövetkezeteket értem alatta. A mezőgazdaságot, te­hát a kutató munkától kezd­ve, a magtermelésen, a mű­trágya- és az eszközellátottsá­gon keresztül a termelésszer­vezéssel együtt mindent. Ügy foglalhatnám össze: olcsóbb alapanyagra van szükségünk, hogy csökkenthessük termé­keink önköltségét. Mi a kez­detben, tehát a jövő évben még drágábban állítjuk elő a termékeinket, mint amennyi' ért a világpiacon értékesíteni tudjuk. Népgazdasági érdek' bői azonban ezt meg kell ten' praktikus tálalás nagyon so- ni. Éppen ezért, az állami ki-i

Next

/
Thumbnails
Contents