Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-10 / 214. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XI. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1967. SZEPTEMBER 10., VASÁRNAP Elutazott a szovjet küldöttség Ünnepélyes búcsúztatás a Ferihegy* repülőtéren MA Előtérben a vevő Mihók Sándor interjúja, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatójával az új mecha­nizmusról (2—3, oldal) Tűz és az ember ősz Ferenc riportja Száz­halombattáról (3. oldal) Irigy öregember? Polgár István írja le, amit egy szekéren utazva hallott (4. oldal) A főtechnológus és a többiek Mészáros Ottó riportja (4 —5. oldal) Nyugdíjban Prukner Pál portréja egy pedagógusról (5. oldal) Áruló kalapács Egy emlékezetes bűnügy­ről (10. oldal). Szombaton délután elutazott Budapestről a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meg­hívására hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttséget L. I. Brezs- nyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára vezette. A delegáció tagjai voltak: A. N. Koszigin, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, A. A. Gromiko, az SZKP KB tagja, külügyminiszter, K. V. Ku­szákon, a2 SZKP KB Revíziós Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­helyettese, T. P. Januskovsz- kaja, az SZKP KB Revíziós Bizottságának tagja, a közok­tatási és tudományos dolgo­zók szakszervezetének elnöke és F. J. Tyitov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A szovjet párt- és kor­mányküldöttséget ünnepé­lyesen búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren, ahol ezrek és ezrek gyűl­tek össze, s számuk az in­dulásig jóval meghaladta a tízezret. Az épületet magyar, szovjet és vörös zászlók díszítették, a betonon díszzászlóalj sorako­zott fel csapatzászlóval. A búcsúztatásra megjelent Kádár János, az MSZMP Lengyelországi látogatásá­nak negyedik napján, szom­baton De Gaulle elnök Krak­kóból gépkocsin Auschwitzba ment és felkereste a volt náci Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Fock Jenő, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kál­lai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Németh Ká­roly, a Politikai Bizottság pót­(Folytatás a 2. oldalon) haláltábort, ahol a második világháború alatt négymillió embert öltek meg a náci hó­hérok. A mártírok emlék­művénél koszorút helyezett el, majd megtekintette a ha­láltábor múzeumát. De Gaulle a sziléziai iparvidéken Ezután Edward Ochab tár­saságában Katowicébe, a szi­léziai iparvidék központjába ment, ahol a város lakói ha­talmas ünneplésben részesí­tették, éltették a lengyel nép nagy barátját, aki kiemelkedő szerepet játszott a hitlerizmus elleni harcban. Délután a francia vendégek Zabrzeba látogattak és a bá­nyászváros művelődési palo­tájában megtekintették a sziléziai népi együttes műso­rát. Délután 17.30 órakor De Gaulle repülőgépen elutazott Gdanskba. Vietnami jelentés Szombat reggel a szabadság- harcosok rakétatámadást in­téztek a Da Nang-i amerikai légitámaszpont és a Con Thien-i tengerészgyalogos tábor ellen. Az amerikai lé­gierő pénteken Eszak-Viet- namban vasútvonalakat és pályaudvarokat bombázott. Közeledik az ősz a szőlőfeldolgozásra Dánszentmiklóson a Micsu­rin Tsz almáskertjében be­érett az aranyparmen, javában szedik már az asszonyok a termést. A száznegyven holdas ültetvény — a hónapok óta tartó szárazság ellenére is gazdagon honorálja a gyü­mölcskertészek fáradozását. Remény van rá, hogy az őszön kétszáz vagont rakhatnak meg jóminősé­gű almával a dánszentmiklósiak. Igaz, minden tőlük telhetőt elkö­vettek a rekordnak is beillő termésért, tizennégyszer per­metezték, egész nyáron öntöz­ték a gyümölcsfákat. Az alma­szedők közül — mint a felvé­telen is látható — Muránk Juliannát kaptuk lencsevégre. A későbbi érésű télialma is pirosodik már, mire az arany­parmen ládákba kerül, a jo­natán szedéséhez is hozzálát­hatnak. Megyeszerte őszies színek­ben tarkállanak a gyümölcsö­sök, hamarosan a szilva, meg a diószedés is elkezdődik. Itt— ott már a szőlőskertek is be­népesültek, Cegléd környékén (Folytatás a 2. oldalon) Pirosodik a jonatán - Szedik az aranyparment Próbasziiret Cegléd környékén - Felkészültek ...-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­-­A láírás után A mindennappal formálódó magyar történelemben fontos dátum a magyar—szovjet barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésé­nek napja. Nem véletlen a szerződés hivatalos elnevezésében foglalt három elem sorrendje. A barátság az első. A ma­gyar és a szovjet vezetők megnyilatkozásaikban joggal hivatkozhattak arra, hogy a két ország barátsága milliók barátsága nálunk és a Szovjetunióban egyaránt. Az egyes emberek érzelmei adják az államközi viszony érzelmi töl­tését. Annál őszintébb és annál igazabb ez a barátság, mert az érdekek azonosak, az eszmék és a célok közösek. Az idő és az események próbáját kiállta már ez a barát­ság: a fiatal szovjethatalmat megvédeni magyarok is fel­sorakoztak majd fél évszázada; hazánk történelmének gyászos, ellenforradalmi korszakában is mélyen éltek a baráti érzelmek a magyar munkásban, parasztban, felvi­lágosult értelmiségiben a Szovjetunió iránt: s ha a nemzetvesztő politika meg is próbálta népünket a szov­jet népek ellen fordítani, azok azzal válaszoltak, hogy sok, nagy, szent áldozattal szabadították fel Magyaror­szágot. Az új szerződés rögzíti az együttműködés módoza­tait. A kooperáció az élet minden területén gyümölcsöző gyakorlattá vált már az elmúlt tizenkilenc esztendő alatt is, amikor az első, a még 1948-ban megkötött hasonló szerződés irányozta elő a gazdasági, kulturális, techni­kai-tudományos és egyéb jellegű kapcsolatokat. Aligha szorul bizonyításra, mit köszönhetett népgazdaságunk a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésnek: Se szeri, se száma a tudományos-technikai összedolgozás eredményeinek, a dubnai atomkutató intézettől kezdve a műszaki dokumentáció cseréjéig, ugyanígy hosszan so­rolhatnék a kulturális kapcsolatok tényeit, amelyek köl­csönösen gazdagították a két ország művészeti életét, termékenyítőleg hatottak új művészi alkotások létrejöt­tére. Az új szerződés ezt a folyamatot továbbra is bizto­sítja és egyre szélesebb mederbe tereli. A kölcsönös segítség nyújtása a harmadik elem a szerződésben. A magyar—szovjet szövetségnek rendkí­vül fontos tényezője, hogy — amint a szerződés 6. cikke kimondja — „ha a szerződő felek egyikét fegyveres táma­dás éri, a másik az egyéni vagy a kollektiv önvédelem természetes jogán azonnal megad számára minden segít­séget, beleértve a katonai segítséget is”. Magyarán mond­juk meg: békénk egyik alapvető biztosítéka ez! Korunk­ban, amikor az imperializmus a helyi háborúk kirobban­tásával próbálja keresztezni a szocialista országok békés szándékait, megnyugtató számunkra, hogy a Szovjetuniót szövetségesünknek vallhatjuk. A magyar—szovjet szerződés a szocialista országok egységének, összefogásának megszilárdítását célozza —, kitűnik ez a szerződés 4. és 5. cikkéből —, ez pedig nyil­vánvaló módon megegyezik nemzeti érdekeinkkel is. Ki ne ismerné fel, hogy békénk, nyugodt alkotó munkánk az imperialista agresszivitás ellenében a szocialista világ­rendszer erősödését igényli? Külön érdemes aláhúzni a szerződésnek azt a jelle­gét, hogy a két ország jogainak egyenlőségén alapul. Már­pedig a világtörténelemben a szocialista világrendszer ki­alakulásáig nem volt példa arra, hogy egy nagyhatalom és egy kisebb ország szerződéses viszonya a kölcsönös előnyök Szerint formálódott volna. Ma is azt látjuk a tő­kés világban, hogy hol a nagyhatalom diktálja a maga feltételeit, hol pedig a maga javára előnyös kompromisz- szumokat fogad el csupán. Nem vitás, hogy a magyar— szovjet szerződés mindkét ország javát szolgálja. A magyar—szovjet szerződés húsz esztendőre szól. Igaz, már maga a szerződés szövege megadja a lehetősé­get hatályának további öt-öt évre való meghosszabbítá­sára, de erkölcsi-politikai érvénye — máris megjósol­ható — túlnyúlik a rögzített határidőkön. Kádár János szavait idézhetjük: „Az önálló és szuverén Magyar Nép- köztársaság külpolitikai irányzata állandó, nem konjunk­turális elemektől függ, nem csábító szirénhangok, nem valamiféle nyomás hatása következtében alakul, hanem szilárd elvi alapokon nyugszik”. S ezeknek az elvi ala­poknak egyik fontos eleme, hogy a Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság örök barátsága mellett vagyunk. Is­mét Kádár János szavai: „A Magyar Népköztársaság szu­verenitásának, önálló szocialista és nemzeti fejlődésének legbiztosabb támasza a barátsága és együttműködése a Szovjetunióval”. Pálfy József KESAN Török—görög határincidens és találkozó A görög—török határon Kesan városától 23 kilomé­terre, Ipsala mellett pénteken éjjel a török katonák lelőt­tek egy görög tisztet és egy őrmestert. A kettős halállal végződő fegyveres incidenst az váltotta ki, hogy Görög­országból négy ismeretlen sze­mély török területre akart me­nekülni. A menekülőket a gö­rög határőrök török területre behatolva követték és nem engedelmeskedtek a török ha­tárőrök felszólításának. Az incidens annak a határ­menti városkának a közelé­ben történt, ahol a Demirel török- és a Koliasz görög miniszterelnök kétnapos tár­gyalást folytat a két ország Í kapcsolatairól és főként a cip­rusi kérdésről. A szombati megbeszéléseket vasárnap a görög területen levő Alexanropolisz városká­ban folytatják. KAMPALA Még egy királysággal kevesebb Az ugandai parlament pén­teken alkotmánymódosítást fogadott el. Az új alaptörvény az ország négy szövetségi ál­lamában megszünteti a király­ságot. Nyugdíjba vonuló pedagógusok kitüntetése Megkezdődött az új iskola­év, az első szeptember, amikor nincsenek katedrán többé, meghatott szavakkal köszön­tötték őket szombaton délben a Pest megyei Tanács vb ter­mében. Egy életpálya több év­tizedes küzdelmét és fáradsá­gát méltatva búcsúztatták a nyugdíjba vonuló pedagóguso­kat. Harmincöt—negyven év áldozatos munkáját és az elért eredményeket köszönte meg dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács vb elnökhelyettese. Hét pedagógus az „Oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntetést, kapta, nyolcán miniszteri di­cséretben részesültek.

Next

/
Thumbnails
Contents