Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-09 / 213. szám

Mentőláda és birkózás Csütörtökön svéd—magyar birkózómérkqzés volt a Kinizsi udvarán. A versenyiroda asz­talán fehér mentőláda díszel­gett. Mint versenyközben gyakran előfordul, most is vol­tak kisebb sérülések. Kinek a füléről jött le a bőr, kinek az arcáról. A kint levő orvos hiába ko­torászott a mentőláda mélyén, egy majdnem üres Supersep- tyl-poros üvegen, néhány ste­ril pólyán, ragtapaszon és egy megfeketedett ollón kívül egyebet nem talált. Ő mesélte, a legutóbbi ököl­vívó-versenyen egy versenyző­nek eltört a karja, és az egész sporttelepen nem volt egyetlen rögzítősín. ök faragtak fát és rézdrótból eszkábáltak össze sínt. Komoly, nagy versenyeket rendeznek a Kinizsiben — el­sősegélynyújtó felszerelés nél­kül. Elkezdenek egy versenyt tnrvos nélkül. (Hétfőn ugyan szóltak az orvosnak, de ő kér­te — hívják fel a verseny előtt, figyelmeztessék. De csak verseny közben telefonáltak utána.) Lehet, hogy egyetlen egyszer sem lesz orvosra szükség. De kötelező előírás, hogy már ver­senykezdésnél legyen ott az orvos. De a jól felszerelt mentáid­dá sem elhanyagolható dolog. A birkózók egészségét, életét is védeni kell! A PEST M EGVEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1967. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT ' A vásárlókat védi a kereskedelmi felügyelőség Mint arról az újságok már hírt adtak, a Minisztertanács módosította az Állami Keres­kedelmi Felügyelőség felada­tait, működését, hatósági jog­körét és szervezetét. Erről tá­jékoztatott bennünket dr. — Bővül a jogkörük — Kiket kártalanítanak? Ács Lajos, a felügyelőség or­szágos vezetője. Előtétben: a fogyasztók védelme — Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség feladata: a fo­gyasztók védelme. Hatásköre kiterjed a piacon az új el­adókra: az ipari és mezőgaz­dasági termelőkre is. így a fogyasztók érdekvédelmét mindenütt képviselheti. — A fogyasztók megkáro­sítása miatt eddig alkalma­zott szankciók nem voltak elegendőek. Ezért bővül a ke­reskedelmi felügyelőség jog­köre. A felügyelőség a jövő­ben az termelő áruforgalmat már a és szállító vállala­toknál is megvizsgálhatja. Így mód nyílik a fogyasztókat károsító folyamatok, jelen­ségek okainak feltárására, a hibák hátterének felderíté­sére és a megfelelő intézke­désekre. Soha sincs csend Tormás­ban. Mióta az első házat fel­húzták, az új városrészben gomba módra szaporodnak a kertes családi házaik, az eme­letes épületek. Körülbelül há­romszáz kisikentes ház készült el néhány év alatt, száznál több család költözött be az emeletes lakásokba, ^és még az idén újabb huszonnégy család Boldizsár Lajos elégedett foglalja el új otthonát. A vá­rosrész „főutcáján” újabb csa­ládi házakat húznak. A mes­ter Boldizsár Lajos, az Építő­ipari Ktsz kőművese. Hatfős brigádjával dolgozik itt. A Boldizsár brigád volt az első kőművesbrigád a tormási építkezéseknél, amikor elkez­dődött a városrész kialakulá­sa. Jó és gyors munkájukról nevezetesek, s nem véletlen, hogy sokan invitálják új há­zuk építéséhez. Azt mondják ' róluk, egy hét alatt felhúzzák az épület falait. — Nem sok munka ez? — Egy kicsit sok — mond­ja. Tizenöt-tizemnyolcezer vá­lyog és három-négyezer tégla berakása, ajtók, ablakok be­építése bizony kifárasztja egy hét alatt az embert. De mi er­re vállalkoztunk. Eddig húsz- huszonikét családi házat csi­náltunk, ezek között olyan is akad, ahol külső és belső va­kolást, vagy átalakítást vé­geztünk. — Erősek a gerendák? — Minden híresztelés elle­nére, igen. Jól bírják a rájuk nehezedő terhet. — Mikor készülnek el a há­zak? — Még az idén szeretnénk átadni. Remélem, semmi aka­dály nem jön közbe. — És azután? — Ismét építünk. Rendelés­ben nincs hiány. —tóth— Mi lesz a jogtalan haszon sorsa? EGY HÉT ALATT ALINAK A FALAK . Fés&ehwah Tormáson Emelkednek a falak a Farkas család jövendő otthonában (Foto: Fleischmann) — Igaz, hogy a jövőben le­hetőség lesz a fogyasztók károsításából eredő jogtalan nyereség elvonására? — Valóban, sokat várunk ettől a rendelkezéstől. Hiszen így a jövőben a fogyasztókat ért sérelmeket mindenkép­pen meg tudjuk torolni. Ha a kárt szenvedettek személye megállapítható, kártalanítani lehet őket, ha pedig erre nincs mód, az Állami Kereske­delmi Felügyelőség az ille­tékes pénzügyi szerveknél kérheti a meg nem engedett nyereség elkobzását. Hadd említsek néhány példát. Egy vizsgálatunknál megállapítot­tuk, hogy a már kifizetett elsőosztályú tégla helyett egyes téglagyárakban a ve­vőknek másod-, illetve har­Intézkedésünkre a megkáro­sított vevők csaknem 100 ezer forintot kaptak vissza a gyá­raktól. Másutt a másodosz­tályú citromot első osztályú­ként értékesítették. Itt ter­mészetesen nem lehetett megállapítani a megkárosí­tott fogyasztók személyét. Közvetlen kártalanításra te­hát nem volt mód, de az árdrágításból származó be­vételi többletet a pénzügyi szervekkel elvonattuk a ke­reskedelmi vállalattól. — Intézkedéseink fő célja: a megelőzés és a nevelés. A fogyasztók tudatos megkáro­sításával, a kereskedelem vámszedőivel szemben azon­ban nem riadunk vissza a legkeményebb szankciók al­Fél liter tej — és ami mögötte van Igaz történet kerül itt az olvasó elé. Bárhol lejátszódha­tott volna, ugyanígy, ezért a szereplők nevét elhallgatjuk, és a színhelyet sem jelöljük meg. A történetet kommentáló véleményeket NagyKőrösön gyűj­töttük. A történet Pár hete, kora .reggel, egy gépkocsivezető állított be a termelőszövetkezet állatte­nyésztési központjának tejhá­zába. — Győrből jöttem — mond­ta. — Egész éjszaka vezettem, fáradt és éhes vagyok. Nem adnának egy kis tejet? A fejőnőik egymásra néztek és lopva, a fiatal szeparáló­lányra. De az, se szó, se be­széd, elhagyta a helyiséget. A sofőr tanácstalanul tébdá- bolt, majd keserűen kifakadt: — Sajnálják tőlem azt a kortynyi tejet? Hisz annyi te­li kanna van itt!... Az egyik fejőnő ekkor tele­mert egy jó félliteres bögrét, és átnyújtotta a férfinak, majd együttérzőn kísérte az ajtóig, elhárítva az örvendező hálál- kodást. De alig csukódott be az aj­tó a gépkocsivezető mögött, visszatért a szeparálólány, és rátámadt a fejőnőre, mi jogon adott a tejből, mikor kizárólag csak ő döntheti ei, kinek ad­ható, kinek nem? — De hisz te úgysem adtál volna, ismerünk! — Nem is! Hova jutnánk, ha mindenkit, aki ide betéved, jóllakatnánk? Nekem az a kö­telességem, hogy a tejjel el­számoljak, és nem az, hogy jótékonykodjak! — harsogta, majd kirohant a gépkocsiveze­tő után. Az éppen emelte szájához a bogrét. A szeparálólány rá­kiabált, fenyegetőzött, kérte tőle vissza a tejet. A férfi megrökönyödve nézett rá, az­tán dühódten a földre loccsan­totta az italt. — Hát sem becsület, sem emberséget nem ismer maga? — fordult egy pillanatra vissza megvetően a kapuból... A vélemények madosztályú téglát adtak el. kalmazásától sem. Ellenőrzés az egész országban — Milyen az Állami Keres­kedelmi Felügyelőség szerve­zeti felépítése? — A felügyelőség szervezeti­leg közvetlenül a belkereske­delmi miniszter irányítása alá tartozik; korábban csak a mi­nisztérium egyik főosztálya volt, most önálló szervként működik, és hatásköre, ellen­őrzési joga az egész országra — az állami, a szövetkezeti és a magánkereskedelemre, a vendéglátóiparra, az ipari vállalatok, üzemek és a nagy­kereskedelem üzleteire, a kis­ipari és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek árudáira és a piaci árusokra egyaránt ki­terjed. — A szervezeti felépítésről annyit, hogy minden megyé­ben és Budapesten működik kereskedelmi felügyelőség. Ezek szoros kapcsolatot tarta­nak fenn a tanácsok kereske­delmi osztályaival, a területi kereskedelmet irányító egyéb szervekkel. Az ÁKF működése felett törvényességi felügyele­tet gyakorol az ügyészség. A vevő se hagyja magát! — A fogyasztók megkárosí­tásának kiderítése és megaka­dályozása, illetve megelőzése az egész ország lakosságát közvetlenül érintő, általános társadalmi érdek. Mindenütt, de itt különösen indokolt a társadalmi ellenőrzés. Kér­dés: hogyan lehet javítani a társadalmi ellenőrzés haté­konyságát? — Már most sem tudunk eredményesen dolgozni a la­kosság támogatása, a hatékony társadalmi ellenőrzés nélkül. Ezért is köszönet jár a társa­dalmi ellenőröknek, akik eddig is sokat segítettek. Ezután még fokozni kívánjuk a társadalmi ellenőrök bevonását, fejleszt­jük képzésüket és emeljük irányításuk színvonalát. Az ügy a legnagyobb lépéssel akkor jut előre, ha maguk a fogyasztók is védelmezői lesz­nek saját érdekeiknek: tehát az üzletben, vagy a vendéglői asztalnál nem tűrik el, hogy megrövidítsék őket, hogy a pénzükért ne kapják meg azt, ami jár nekik, a teljes ellen­értéket. Ez minden fogyasztó­nak alapvető, legelemibb joga — éljen is vele — mondta be­fejezésül dr. Ács Lajos, az Ál­lami Kereskedelmi Felügyelő­ség vezetője. Újlaki László A hét vége sportműsora Asztalitenisz: A Kinizsi férficsapata va­sárnap délelőtt Isaszegen mérkőzik az Isaszegi KSK csa­patával. Női csapata Abony- ban az Abonyi TSZ csapatá­val a megyei bajnokságért küzd. Birkózás: A Kinizsi NB Il-es felnőtt csapata szombaton és vasár­nap mérkőzik a csapatbaj­nokságért. Ellenfelek: Ózdi Kohász SE, Pécsi VEE. A mér­kőzés a Kinizsi Sportotthon­ban lesz. Kézilabda: A Kinizsi felnőtt csapata vasárnap a 202. IT' . csapa­tával a területi bajnokságért lép pályára. A mérkőzés a Kinizsi Sporttelepén lesz. Labdarúgás: A Kinizsi felnőtt és ifjúsá­gi csapata vasárnap délután Cegléden a Ceglédi Bem SE és a Ceglédi Vasutas csapa­tával a megyei bajnokságban játszanak. Az ificsapat a Vasutas ifivel játszik, mint­hogy a Bem SE-nek nincs ifi­csapata. A Kinizsi második csapata vasárnap az Abonyi TSZ má­sodik csapatával mérkőzik a Kinizsi sporttelepén, a járási bajnokságért. Ä Nagykőrösi Építők fel­nőtt és ifjúsági csapata va­sárnap délután két óra har­minc perckor és négy óra­kor mérkőzik a Ceglédi Épí­tők csapatával, a területi baj­nokságért. BALÁZS JANOS, A PETŐFI TSZ DINNYEKERTÉSZE: — Én, kérem, ha ott mernie el valaki a dinnyeföld mel­lett, és azt mondaná, szomjas, megéhezett, megkínálnám dinnyével. Természetesen azonnyomban be kellene fala­toznia. Ügy gondolom, ezért a tagság se róna meg, és a ve­zetőség se mosná meg a fejem. Eladni, persze nem adnék el a vándornak. Ezt csak azért bo­csátottam előre, hogy kimond­hassam: én a tejből is juttat­tam volna a győri sofőrnek. A magyar becsület, az emberi jóérzés diktálta volna, hogy juttassak. Emlékszem, milyen jól esett nekem is 1945-ben, amikor jószágokért mentem a Dunántúlra, hogy kaptam ke­nyeret. Nem pénzért, csak jó szívből adtak. Még olyan hely is akadt, ahol ebéddel vendé­geltek meg és szállást is fel­ajánlottak. Ilyen a magyar vendégszeretet. Igen, én azt mondom, a fejőnő járt el he­lyesen. Biztosan zárva volt még a tej bolt, szeszes italt a ; gépkocsivezető nem ihatott, a tejtől várta a felüdülést. Én elhittem volna neki, hogy nem ravaszkodik. De azért ilyet nem csinálnék sorozatosan. FARAGÓ TERÉZ, KONY­HAKERTÉSZ BRIGÁDYEZE- TÖ A PETŐFI TSZ-BEN: — Ezen el lehet töprenge­ni, hogy mitévő lennék ilyen esetben? Társadalmi tulajdon­ról van szó, és azt nekem kö­telességem védeni. Esetleg el­ajándékozhatnék így akár öt- százszor fél liter tejet is na­ponta, és az már 250 liter, tíz kiváló tehén egynapi tejter­melése. Tíz tehenet fenntarta­ni, ápolni, fejni, ez tetemes összeg! És ezt mi csak úgy jó­szívűségből eltékozoljuk? Nincs jogomban ajándékba bocsátani a közvagyont. A fe­jőnő nem rendelkezhet felette. A szeparálólány csak abban hibázott, hogy visszakövetelte. Akkor én már félreállok, nem veszem vissza a tejet, nem alázom meg a sofőrt. Sőt, ha látom, hogy valóban nagyon elfáradt, kiéhezett, eltikkadt, ha nagyon áhítozik a tejre, egy pillanatnyi habozás után én is adtam volna neki, és nem éreztem volna lelkifur­dalást. Emberi kötelesség jót tenni azzal, aki rászorul. Ügy gondolom, az én felfogásom helyes. Ha mást kellene elfo­gadnom, azt csak rámerősza­kolnák. Mindenesetre valóban jó lenne megtudni, hogy mi ebben a kérdésben a hivatalos álláspont? BÁRÁNY LAJOS, A PETŐ­FI TSZ ELNÖKE: — Fáradt, szomjas emberen mindenki szívesen segít. Vi­tathatatlan, hogy segíteni kell. Ha ott lettem volna, én is azt mondtam volna, adjanak. Mel­lesleg ezt a mennyiséget el is lehet számolni. A bökkenő csak az, vajon valóban olyan emberrel állunk-e szemben, aki tényleg fáradt, rászorul? Ha ezt meg tudják ítélni, minden további nélkül adni kell. Bárki, aki a tsz-szel kap­csolatban áll, és valami cse­kélységet kér, fél liter tejet, vagy egy szem almát, nem ta­gadható meg tőle. Az ilyen kérést teljesíteni természetes, emberi cselekvés. Nem társa­dalmi tulajdon elleni vétek, inkább valami vendéglátásféle. Nincs szükség a társadalmi tulajdon ilyen merev, félreér­tetten túlzott védelmére. Sze­rintem a szeparálólány rossz- indulatát takargatta, amikor a tsz-vagyon őrzésével ma­gyarázta álláspontját. Más kérdés, ha idegen lép a tsz te­rületére, és engedély nélkül dézsmálja a tsz-vagyont. Ak­kor akár 2 forintnyi károko­zást is el lehet ítélni. Ez már bűncselekmény. DR. HANNY VILMOS, A VÁROSI TANÁCS MEZŐ­GAZDASÁGI OSZTÁLYÁ­NAK JOGÜGYI ELŐADÓ­JA: — Szerintem a sofőr volt a leghibásabb, amiért kiloccsan­totta a tejet, hiszen láthatta, hogy két kötelességérzet csap össze: a szeparálólány a jog­szabálynak, a fejőnő az erköl­csi normának tesz eleget. Vagy adta volna vissza a te­jet, vagy itta volna meg. De a földre lódítani ?!... Ettől füg­getlenül, az adott helyzetben, emberség szempontjából, an­nak volt igaza, aki a fáradt gépkocsivezetőnek a tejet odaadta. A fejőnőben meg­nyilvánuló emberségérzet mindenképpen rokonszenvet kelt. Ügy tettem volna én is, és, biztosra veszem, rajtam kí­vül sokan mások is, mint ő. Vannak esetek, amikor az írat­lan erkölcsi szabályok áttörik a jogszabályt és néha át is kell törniük. De azért azt sem lehet állítani, hogy a szepará­lólánynak nem volt igaza. Bér minden tsz-tag úgy őrizné a közös vagyont, mint az a lány. Biztos, hogy az adakozásból nem csinálnak rendszert ott, ahol a felelős vezető ennyire vigyáz a közös vagyonra A két szembenálló fél egyikét sem lehet elítélni. Mind a ket­ten jót akartak. Sok olyan dolgozó kellene a termelőszö­vetkezetekbe. mint ez a ket­tő, mert az, hogy a közös va­gyon egy kis töredéke körül ekkora vitát csapnak, azt bi­zonyítja, hogy sajátjuknak te­kintik azt, ami mindannyiuké. Az ember csak a saját prob­lémáit tudja ennyire kiélezni. Polgár István Zenét tanulnak Bokroson A zeneiskolának három ki­helyezett osztálya működik Kocséron, Nyársapáton éá Bokroson. Száz gyerek tanul itt hangszeres zenét. MU LATUNK MA A MOZIBAN? Ki ölte meg Jessyt? Cseh­szlovák film. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents