Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-07 / 211. szám

1967. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK r «Km kMíHop 3 Harc a Pokol-szigeten A SZIGET ÉVSZÁ­ZADOS FAIT SOK­SZOR TÉPI A VI­HAR. A NYÁR ÉGIHABORÜI SÜLYOS CSAPÁSOKAT MÉRTEK A DUNÄT SZEGÉLYEZŐ FÜZESRE SZOVJET GYŰJTEMÉNY 175000 mezőgazdasági növényfaj Szerdán is foljdatódott „A szovjet tudomány és tech­nika 50 éve” kiállítás alkal­mából hazánkba érkezett szovjet tudósok előadássoro­zata. Délelőtt Budapesten, a Technika Házában K. Z. Bú­don, az agrártudományok dok­tora átfogó képet adott azokról az eredményekről, ame­lyeket a szovjet mező- gazdasági tudományos kutatók az új növényfaj­ták létrehozása terén el­értek. E kutatások központja a IV. Z. Vavilov akadémikusról el­nevezett össz-snövetségi nö­vénytermesztési tüöományos kutatóintézet. Ez a hatalmas intézet tervszerűen gyűjti és tanulmányozza az egész világon bárhol fellelhető termesztett nö­vényeket és ezeknek va­don élő rokonait. Gyűjteményükben a mező- gazdasági növényeknek több mint 175 000 faj- és fajta­példánya található meg. Több mint 80 ország növényneme­sítő intézeteivel állnak cse­reka pcsolatban. Az intézet munkája igazol­ja, hogy a föld növényvilágá­nak tartalékai még nincsenek feltárva. A szovjet nemesítek az intézet munkája, alapján többfajta új tápanyagul szolgá­ló növény neiíiésítésével kí­sérleteznek. forgó fotel, összccsáktó kerékpár, elektromos cipőkefe Nyitás: ma A KGÍM és a Belkereske­delmi Minisztérium vezető szakemberei szerdán bemutat­ták az újságíróknak a köz­szükségleti cikkek kiállítását, amelyet hivatalosan ma dél­előtt 11 órakor nyitnak meg a BNV Petőfi csarnokában. Ezúttal a KGM 25 vállalata 550 féle terméket állít ki: az 550 cikk közül 68 most kerül először nyilvánosság elé. Lé­nyegesen nagyobb a válasz­ték magnetofonból, porszívó­j ból, modernebbek a zománc- : edények, megjelentek az új­típusú olajkályháka régóta j várt barkácsoló szerszámkész­letek. Bemutatnak komplett színes fürdőszobaberendezést, , igen sok rádió- és tv-készülé- ket. A kiállításon látható a Csepel Művek szétszedhető és összecsukható víkend-kerék- párjar a fémbútorgyár forgó íotele, s a Hajdúsági Iparmű­vek elektromos cipőkeféje. Lengyel egyetemi vendégek A Művelődésügyi Miniszté­rium és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem meg­hívására kedden hazánkba ér­kezett Alfred Jahn, a wrocla- wi tudományegyetem rektora, az egyetem földrajzi intézeté-/ nek, igazgatója és Janusz Czervinski, a földrajjá intézet tanársegédje. A vendége­ket dr. Kádár László egyete­mi tanár, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem föld­rajzi tanszékének vezetője fo­gadta. Zöld Mezőben — pi ros málna BOROSPINCÉBEN: SZIRUP - ZSEBDEMIZSON PESTI POLCOKON Lezárultak az egyetemi fellebbezések A Művelődésügyi Miniszté­riumba beküldött egyetemi fellebbezések és felülvizsgálati kérelmek elbírálását augusztus utolsó napjaiban befejezték. Mint ismeretes, fellebbezést azok a felvételi vizsgán meg­felelt pályázók nyújthattak be, akiket az adott karon, szakon helyhiány miatt nem vettek fel. A tudományegyetemek és a műszaki egyetemek nappali tagozatán elutasítottak közül összesen 865-en fellebbeztek, A minisztériumi bizottság a fellebbezések elbírálásánál figyelembe vette a pályázó ál­tal elért pontszámot, családi, szociális körülményeit, továb­bá, hogy dolgozott-e már, il­letve volt-e katona. Egyes ese­tekben a bizottság niás karra, szakra is átirányította a fel­lebbezőket, illetőleg felsőfokú technikumi felvételre javasol­ta. A bizottság 416 fellebbezőt felvett, illetve előfelvételi biz­tosított számukra a nappali ta­gozaton. Közülük mindazok, akik katonai szolgálatra al­kalmasak, csak annak letöltése után, a jövő év szeptemberé­ben kezdhetik meg egyetemi tanulmányaikat. Az érdekeltek a miniszté­riumi döntésről néhány napon belül értesítést kapnak. A kisnémedi méhek, dara­zsak bizonyára örömünnepet ültek, amikor a málnaszörp- üzem megnyitotta kapuit. Az­óta is hűséges látogatóik, ott dongának a palackozó asszo­nyok feje felett, részegre isz- szák magukat a sűrű léből. — Te hálátlan — üti hókon az egyiket Négy ele Pál raktá­ros — hordószám loptok, az­tán még csíptek is? Na, a „hordószám” egy ki­csit túlzás, mert a két mű­szakban dolgozó 10—10 mál­nás, és a hébe-korba bevető­dő vendégek sem itták meg ennyit május óta. Olyan édes, olyan valódi ez a szörp, hogy az ember csodálkozik, hogyan lesz a vendéglőkben afféle semmiízű lé belőle. A Zöld Mező Tsz nem tar­tozik a felkapottak közé, nevé­vel is ritkán találkozik az új­ságolvasó. Pedig von róluk irnivaló elég. Szinte hemzseg a toll- végre kínálkozó eredmény, terv, amiben az a dicséretes, hogy nemcsak a vezetők sorol­ják, hanem kinn az utcán, a boltudvaron jövő-menők is megerősítik. Három éve, harminchárom holdon ültettek nagymarosi vesszőt. Addig a faluban ösz- szesen hat kétholdnyi málnás volt elszórtan, itt-ott kertvé­gekben megbújtam A második év már beváltotta a reménye­ket és a termelt 7 vagon bogyó kerek egymilliót hozott. Jól járt vele a közös és a művelői, akik 49 százalékos részesedés­re dolgoztak. Hanem ez az év már gyen­gén sikerült. Erre is elhozta a szél a didinelia spóráit, úgy­hogy mindössze 170 mázsányi termést gyűjtöttek, ami talán ötvenezer forintot fizetett. Ek­kora veszteséget már az olyan biztos alapokon álló termelő­• *«-«*•* if-« i un m *-• ' • If *"•*» * «U» • • . Biztató a Savoyai-kastély sorsa Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség néhány évvel ez­előtt megkezdte Ráckevén a barokk stílusban épült Savo- yai kastély helyreállítását. Az­óta újjáépítették a főépületet és rendbehozták a kupolát A mellékszárnyaknál azonban megalcadt a munl<a, mert az ott lakó családoknak, valamint az Erdészeti Kutató Intézet részlegének és a járási mentő- állomásnak nem tudtak új ott­hont adni. Nemrég az illetékes szervek megállapodást kötöt­tek, mely szerint a jövő év vé­gére új lakásokba telepítik a kastély jelenlegi lakóit, s ad­wniiTiiT ■mim....«■■■UM-» minimw mi digra a kutatóintézet is kiüríti a helyiségeit. A mentőállomás elhelyezésének lehetőségét most vizsgálják a megyei és járási tanácsok. A mellékszár­nyak kiürítése után azonnal megkezdik a restaurálást. A kastély műemlék jellegének megtartásával a két ' épület­szárnyat turistaszállóvá és szállodává alakítják át, a ku­polateremben pedig éttermet rendeznek be. E tervek szerint a Savoyai kastély a soroksári Duna-ág idegenforgalmi központjává lép elő. romos társaságnak tízezer mérő szállítására, s decem­berig itt is eldől, üzlet lesz-e dologból. Mind a négy or­szágban jelentős üzletköté­sek lehetőségét teremtette meg tehát az öthetes út. Az üzleti ügyek mellett milyen emberi, személyes benyomá­sokat szereztek? — Az üzlettől nem olyan könnyű szabadulni — mond­ja mosolyogva az árammérő- gyár igazgatója. — Majdnem „fogoly” lettem miatta ... Történt, hogy az egyik or­szág repülőterén beszálláshoz készülődtünk. Átutazó vízu­momba az került, hogy uta­zásom célja: üzleti ügy. Nos, a tisztviselő ezt látva, adó­igazolást követelt, miszerint semmiféle adótartozásom nincs. Hol és miért is szerez­tem volna ilyen papírt, hi­szen éppen az is rákerülhe­tett volna a vízumra, hogy turista vagyok, vagy bármi. No, úgy nézett ki, hogy ott­maradok. Végül is kísérőnk simította el az ügyet, végső érvként azt hozva élő, hogy „az úrnak nincs pénze”, s amennyiben itt fogják, költ­ségeit a hivatalnak kell vi­selnie ... Ez használt, fel- szálLhattam a repülőgépre. Fény és árnyék A négy ország több nagy­városában jártak. Az idő rö­vidsége természetesen nem adott módot arra, hogy ala­posan Ismerkedjenek a sajá­tos dél-amerikai légkörrel, életritmussal, de benyomásaik így is sokrétűek. Rio de Ja­neiro valóban gyönyörű vá­ros, mondja Berceli elvtárs, Sao Paulára mégis szíveseb­ben emlékezik. Maga a vá­ros ugyan amerikanizált, szédületes tempóval, felhő­karcolókkal, de itt, a város egyetemén meghatódottan hallgatták a dicsérő szavakat a laboratórium szakemberei­nek szájából, akik egy ölven esztendeje kifogástalanul mű­ködő Ganz-generátórt mutat­tak nekik... — Éles kontrasztok lelhetők fel a dél-amerikai életben. Láttunk luxuspalotákat és ne­gyedeket, s az utcán alvó sze­gényeket. Koldusokat, sztráj­koló munkásoknak gyűjtő szakszervezeti aktívákat, tün­tetőket, s olyan embereket is, akik már-már nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel. Chilében például érdekesség, hogy ki­lencven napig nem kell senki­nek sem vízum, maga a fő­város pedig akármelyik euró­pai országban főváros lehetne, annyira elüt az „amerikai stí- lus”-tól. Sűrűn voltunk szem­tanúi tüntetéseknek, volt, hogy nem tudtunk telefonálni, mert éppen sztrájkoltak a postások. Másutt feltűnt, hogy vastag rácsok vannak a házak abla­kán, s mint kiderült, a mienk­hez mérten hihetetlenül rossz közbiztonság indokolja ezt. Volt, hogy éjfélkor taxiba ül­tettek bennünket, s úgy ko­csiztunk ötszáz métert a szál­lodáig, mert gyalog közleked­ni — mint mondták — „ner ajánlatos”. Caracasban meglepődve ta­pasztalták, hogy a víz: pénzbe kerül. Körülbelül egy dollár húsz liter víz ára. Ugyanennyi benzin viszont csak hetven centet kóstál... Igaz, a szom­jas ember nem olthatja szom- ját a benzinnel, de a kevésbé tehetősek vásárolhatnak ol­csóbb vizet is, „már” kapható hatvan centért húsz liter... A vízvezetéki víz ugyanis embe­ri fogyasztásra alkalmatlan. A koszttal nem volt különösebb bajuk, a kávétól — mint mondja — nem voltak elra­gadtatva, a pesti dupla miatt nem kell szégyenkezni ... Kicsi a világ Lenyűgöző a forgalom a nagy városokban, s a nagy vá­rosok, de az országok között is, elsősorban repülővel. Nem ki­sebb a kontinensek közötti re­pülőforgalom sem, így maguk is hat héttel előre kellett, hogy lefoglaltassák helyüket az Európába induló gépen .. 1 — Mégis: kicsi a világ — nevet az igazgató. — Már az­zal kezdődött, hogy megérke­zésünkkor rögtön figyelmez­tettek: sokan beszélnek ma­gyarul, jó tehát, ha gondolunk erre. Folytatódott a matuzsá­lem Ganz-generá torral, majd a sokféle magyar áruval, hogy ,nem ' azután újra és újra magyarok­kal fussunk össze. Igen sok „régi” és „új” magyar él ezek­ben az országokban, van, aki ötven, s van, aki öt esztende­je. Igen érdekes esetek is elő­adódtak. Társam negyven esz­tendeje együtt járt egyetemre valakivel, akinek csak a nevét tudta, s azt, hogy itt él. Érdek­lődött, de végül is minden kör bezárult, hiszen hogyan is le­hetne ilyen kevés adattal meg­találni valakit? Végül kapott egy tanácsot: hívja fel a ma­gyar klubot. Telefonált; nincs ott véletlenül ez és ez? Legna­gyobb megdöbbenésére azt vá­laszolták: hogyne, a kártyaszo­bában van... Perceken belül összeölelkezhetett a két régi ismerős. Máskor azt kellett megvitatnunk, hogy egy 1912- es vízilabda-mérkőzésen ki dobta az MTK elleni győztes gólt... Élmények, emlékek gazdag tárházát nyitotta meg tehát az öt hét, mégis, ami a legfonto­sabb; további piacokat teremt­het a Ganz Műszer Művek számára. Ha igen, akkor neip volt kárbaveszett fáradság az a húszegynéhányezer kilomé­ter... Mészáros .Ottó szövetkezet is megérez, mint a kisnémedi. A közös gond szülte a megoldást: málnánk is van, pincénk is van, erőnk is sok: tehát iparosodjunk! A megvalósulás ennek jegyében már gyorsan ment. Muka Pál főagronómus, a falu szülöttje, maga vitte az engedélykérel­met a járási tanácshoz és ment utána mindenhová, ahová kel­lett. Kapcsolatot kerestek a Budapesti Konzervgyárral, hogy tanítsák meg őket a szoirpkészátés technológiájára. Mert nem valami nagy bűvé­szet, de mégis érteni kell hoz­zá, miképp nyomják át a masz- szát, hogyan és mivel tartósít­sák, milyen arányban és hő­fokon keverjék a cukrot hoz­zá. Hlatki Béla technológus — akit segítségül adtak — szív­ügyének tekintette az üzemet és hetente jött, magyarázott. S míg kinn folyt a málna- szünet, a házibrigád javította, festette a volt Gosztonyi-kas- tély addig semmire sem hasz­nait pincéjét. Ott omladozott a falu közepén; most bor he­lyett málnaié hűsöl a boltívek alatt. Hordókat Váchartyán- ból vettek olcsón, a régi falak között vízvezeték csobog, csa­torna viszi a szennyvizet. Azt mondják a régiek, a jó bornak nem kell cégér. Ma már kicsit más a helyzet. Éppen elég szaladgálnivalój uk akadt, amíg a nyomdában el­vállalták a címkék tervezését, nyomását. De ízlésesre sike­rült s ma már naponta az üve­gek, demizsonok ütegjeire ra­gasztják a piros-zöld-fehér emblémát. Sőt, már megren­deltek az egyik üzemben tíz­ezer fonottmintájú fehér mű­anyag félliteres zsebdemizsoni is, miután partnerük, a buda­pesti FŰSZERT Vállalat, ilyet kért. így Vác, Salgótarján, Monoi- és Cegléd után immár a fővárosi üzletek polcaira is bevonul a kismémediek málná­ja. S még egy gyors szemrevé­telezés: Muka Pál szerint meg­találják a számításukat. ( Az üzem berendezése 50 ezer fo­rm tjukba került, ami az-idei gyenge hozam hasznát elvitte ugyan, de egyetlen jó termés máris nyereségessé teszi a gyártást. S hogy alapanyaguk legyen elég, még ebben az év­ben újabb 20 holdon telepíte­nek málnát, öt holdon pedig nemes szamócát, amely szin­tén ismeretlen gyümölcs volt errefelé. k. m. Vezet a Favorit EGY KÍSÉRLET HASZNA Két évvel ezelőtt, szinte a gazdasági mechanizmus elő­szeleként, a SZÖVOSZ hozzá­járult, hogy a Pest megyei MÉK a Szentendrei-szigeten létrehozzon egy bemutató jel­legű kísérleti gazdaságot. Mint ismeretes, Pest megye az or­szág legnagyobb szamóca- és málnatermelő megyéje. Vi­szont a málna- és szamócate­rületek” az új fajták elterjesztésével a korábbi években alig törődött valaki. Tavaly aztán kibővült a gazdaság, a 7 ezer holdas Szentendrei-sziget bemutató gazdaság lett. S ma már a szamóca- és málnaparcellák mellett, 100 holdon gazdálkod­nak. Azt vizsgálják, hogy a paprika, paradicsom, hagyma stb. milyen feltételek között termeszthető a szigeten. A napokban meglátogattuk az országban egyedülálló gaz­daságot, hogy megnézzük: bevált-e a kísérlet? — Igen, bevált — mondotta Dömötör József MÉK-igazga- tó. — A kontrollparcellák megmutatták, mit érdemes termeszteni a Dunakanyarban és a szigeten. Tizenkét szamó­cafajtát termesztünk. Az új fajták közül vezet a Favorit, ez felel meg legjobban a nagy­üzemi termesztési célnak. A Favorit holdanként 40 mázsa termést adott, 8—10 mázsával többet, mint a hagyományos fajták. Korán, egyenletesen érik, pirosán szedve is alkal­mas exportra, szállításra. A málnánál is ugyanaz a helyzet, mint a szamócánál. A kísérleti parcellák bizonyítot­ták: a széles sortávolság, aho­gyan az utóbbi években ter­mesztették a málnát, nem fe­lelnek meg a termesztési cé­loknak. Ez a bogyós gyümölcs szereti a hűs, árnyékos he- lyet, nemhiába erdei gyümölcs. A széles művelésű táblákon napfényes időben a málnatö­vek elszáradtak, 2—3 kötés is elmaradt, minőségileg lerom­lottak. A kísérleti tapasztala­tok szerint, a termelők helyesen teszik, ha visszatérnek a hagyomá­nyos sűrűtöves termesztéshez, így a málna jobban köt, na­gyobb termést hoz. A tapasz­talat azt is bizonyítja, hogy a Dunakanyarban érdemes mál­nát termeszteni, a szedésen kívül minden munkáját meg lehet oldani. A szedésre pedig a szigeten lehet egy nyári diáktábort létesíteni. A 'MÉK a tsz-ekkel közös vállalkozásban ihintegy 2—300 holdat telepít. A beruházások és a kockázat egy részét ma­gára vállalja. Érdemes tehát málnást létesíteni, mert ki­NORMA­TECHNOLÓGUST vasipari gyakorlattal KERESÜNK Fizetés kollektív szerint. Híradástechnikai Anyagok Gyára üzemgazdasági / Osztály. Vác, Zrínyi u. 17. T.: 58 váró exponents es jói jöve­delmez a termelőnek. A bemutató gazdaságnak persze egyéb haszna is van. A Dunakanyar üdülőhely. A zöldség, gyümölcs igen kere­sett cikk. Éves szinten 600— 800 vagon zöldárura van szük­ség, a váci oldallal együtt 1600 vagonra. Eddig 50—60 kilomé­ter rőt, tzp tiitaikrlz’ az* árut. Pe­dig érdemes helyben megter­melni. Ezt bizonyítják a be­mutató gazdaság eredményei. Olyan szép soroksári fajta paprika termett a bemutató gazdaságban, amely vetekszik a Kecskemét környéki földek termésével. De nemcsak pap­rika, paradicsom díszük szé­pen a szigeten, hanem a vö­röshagyma is. A bemutató gazdaság kétéves működése bebizonyí­totta: érdemes volt kísérle­tezni. Harminc embernek ad állandó munkát. Félmilliós bevétele van, és népgazdasági haszna felmérhetetlen. Az idén is 2 millió kiváló fajta szamó­capalántát ad el a dunakanya­ri tsz — gazdaságoknak és termelőknek. Ezenkívül érde­kes vertikalitás alakult ki: a kereskedelem, amely piacra viszi a termést, figyelemmel tudja kísérni a termést a ter­melőhelytől a hűtőházig. Ez megfelel az új gazdasági me­chanizmusnak. Sőt közvetlen segítséget nyújtanak a terme­lőknek. Ez a bemutató gazda­ság haszna. Gál! Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents