Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-28 / 229. szám
2 ""^tCírlap 1967. SZEPTEMBER 28.. CSÜTÖRTÖK MEGKEZDTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Foliftatás az 1. oldalról) | lamint munka- és életkörülI ményeinek javítása terén. melynek az a célja, hogy a . jelentős intézkedésként em- termelekenyseg gyorsabb mé- I litette meg a miniszter a kor- retu növekedesevel további j rnány ez évben hozott ha táró- eredményeket érjünk el a , zatát a csökkent munkaképes- dolgozók életszínvonala, va- 1 ségű dolgozók védelmérőL 16 esztendő — 50 módosítás Az új gazdaságirányítási rendszer előkészítése során — folytatta Veres József — meg kellett vizsgálni, hogy a munkaügyi rendelkezések — és ezek között különösen a Munka Törvénykönyve — mennyiben felel meg az új követei- ' ményeknek. A jelenlegi Munka Törvény- könyve 1951-ben jött létre. A centralizált, utasításokon alapuló gazdaságirányítási rendezer központilag szabályozta a részkérdéseket is. A törvény- könyvet és végrehajtási rendeletét azóta mintegy 50 alkalommal kellett módosítani. Ennek következtében a rendelkezések — egy sor vonatkozásban — ellentmondásossá is váltak. Ugyanakkor — a módosítások ellenére — nem valósította meg teljes mértékben azokat a követelményeket, amelyeket a bekövetkezett társadalmi, gazdasági fejlődés a jelenlegi gazdaságirányítási rendszerben is indokolttá tett volna. E körülmények önmagukban is indokolják egy új Munka Törvénykönyve kiadását. De elkerülhetetlenül szükségessé A Munka Törvénykönyvének 45. paragrafusa a mainál lényegesen szélesebb mértékben vállalati hatáskörbe adja a bérezési szabályok meghatározását. Ezzel az intézkedéssel a bérgazdálkodás eddigi túlzott kötöttsége — amit mind a termelési érdekek, mind pedig a munkaerő- ga^ilkodás vonatkozásában az utóbbi években erősen vitattak — megszűnik. Lehetőség adódik a vállalatok számára, hogy fokozottabban differenciálhassanak a dolgozók között és — a többi tervezett intézkedéssel együtt — Már a viták során felmerült, hogy a vállalati önállóság növelése, a gazdasági vezetők szélesebb jogköre nem eredményezi-e a dolgozók véleményének háttérbe szorítását, nem ragadtathatja-e a vezetőket túlkapásokra? A másik oldalon a szakszervezeti jogok növekedésével kapcsolatban is felmerültek aggályok: nem lesz-e túl széles l körű a szakszervezetek beleszólási joga, s nem fogja-e ez hátráltatni a termelési érdekeket? A mi véleményünk az, hogy túlzott aggodalomra nincsen ok. Gazdasági vezetőink nem a társadalom céljaival ellentétes alapokon álló, nem valami kapitalista típusú gazdasági vezetők, hanem a mi rendszerünk által nevelt, rendszerhez hű, a jogokat és kötelességeket jól ismerő, a munkásosztály törekvéseit mindenben támogató gazdasági szakemberek. A bizalmat mindenképpen helyes nekik megadni, mert megilleti őket A másik oldalon áll az, hogy a párt és a kormány — a szocialista demokrácia fejlesztése érdekében — javasolja a dolgozók érdekvédelmét képviselő szakszervezetek jogainak növelését. A szocialista demokrácia messzemenő fejlődését jelentik, hogy a szakszervezeteknek törvényben lefektetett joga: a dolgozók érdekeiben bármikor, bárhol felléphetnek, joguk Igen lényeges változtatásra kerül sor a felmondás kérdésében is. Az új Munka Törvénykönyve tervezetének a felmondásra vonatkozó rendelkezései az eddigi felmondási rendszert teljesen megváltoztatják és feloldják a megkötöttségeket mind a dolgozó, mind a vállalat szempontjából. A dolgozó és a válte&zi ezt az is, hogy az 1968- ban bevezetésre kerülő új gazdaságirányítási rendszer — a gazdálkodás minden ágában — igen jelentős önállóságot biztosít a vállalatoknak. Az új törvénykönyv alapelve Az új törvénykönyv tervezetének alapelve, hogy magát a törvényt elvivé tegyük és a részletes szabályozást a végrehajtási utasításokra, alapvetően azonban a vállalatoknál megkötendő kollektív szerződésekre bízzuk. Ezzel az ügyek intézése könnyebbé, áttekinthetőbbé válik. Meggyőződésem, hogy mindazok a törekvések, amelyek pártunkat és kormányunkat vezetik — a dolgozók élet-, munka- és szociális körülményeinek fejlesztése tekintetében a törvénytervezetben és annak végrehajtási utasításában világosan kifejezésre jutnak. Hangsúlyozta a miniszter, hogy a tervezett új jogszabály nemzetközi mércével mérve is kiállja a próbát hatékonyabb eszközökkel rendelkezzenek a jutalmazás és a fegyelmezés terén is. A vállalati hatáskör növelésével kapcsolatban elsők között kell említenem a kollektív szerződések rendszerének bevezetését amelyről a törvényjavaslat 10. paragrafusa rendelkezik. A kollektív szerződések rendszere — azáltal, hogy a részletes szabályokat vállalati szinten határozza meg — egyidejűleg szolgálja a vállalati önállóság fejlesztését és egyben a dolgozók érdekeinek fokozottabb védelmét van a gazdasági vezetők tevékenységének megítélésére is. Meg vagyunk győződve arról, hogy szakszervezeteink a legnagyobb jogkörrel ott fognak élni, ahol erre szükség lesz. Azt Íriszem, az a helyes felfogás, hogy a szakszervezetek szélesebb beleszólási lehetősége és a vállalatvezetés na- I gyobb hatásköre nem egymással ellentétes* hanem egymást kiegészítő. A 14. paragrafus A Munka Törvénykönyvének 14. paragrafusa tartalmazza a szakszervezetek közreműködési jogait. Ez a paragrafus jogot ad a szakszervezetek vállalati szervének, hogy munkaviszonyt érintő szabályokkal, valamint a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot súlyosan sértő intézkedésekkel szemben kifogást emelhessen. Ebben az esetben az intézkedést a felsőbb szervek döntéséig nem szabad végrehajtani. A viták során számosán kérték ennek a tételnek konkrét kifejtését, annak megmagyarázását, hogy mi lehet a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot súlyosan sértő intézkedés. Erre csak azt lehetett válaszolni, hogy a szocialista erkölcsi normák élnek, folyton tovább fejlődnek, nem lehet tehát sematikusan paragrafusba szorítaná őket lalat helyzete között bizonyos különbség azonban továbbra is fennmarad. Míg ugyanis a dolgozó bármikor kötetlenül felmondhat, a vállalatra nézve — a szocialista humanitásból fakadó — felmondási tilalmak és korlátozások továbbra is érvényesek, sőt ezek köre bővül is. Nálunk betegség, terhesség esetében már régóta felmondási tilalom van. A mostani szabályozás ezt kiterjeszti a sorkatona feleségére és az egyedülálló anyákra is. Megváltozik a felmondási idő rendszere. A 15 napos felmondási idő az esetek egy részében sem a vállalat, sem a dolgozó számára nem elegendő. Ha a dolgozó felmond, a vállalat nem mindig tud 15 nap alatt utánpótlásról gondoskodni, és a dolgozó sem tud mindig 15 nap alatt új munkahelyet találni. A javasolt szabályozás ezért differenciált felmondási rendszert alkalmaz. A felmondási idő 15 naptól egészen 6 hónapig terjedhet — hogy ezen belül mennyi —, az a kollektív szerződésre, illetve a dolgozók és a vállalat közös megegyezésére van bízva. Többen feltették azt a kérdést, hogy a felmondási rendszerben bekövetkező változásoknak milyen következményei lesznek. A gazdasági vezetők a nagyobb munkaerő- vándorlástól félnek, a másik oldalon pedig attól, hogy nem jön-e létre nagyobb munkaerőfelesleg. Ami a munkaerő-feleslegtől való félelmet illeti — az új gazdaságirányítás célja nem a termelés szűkítése, hanem bővítése, tehát az eredmény semmi szín alatt sem a foglalkoztatottság csökkenése lesz Természetesen a gazdasági élet időnként megkíván bizonyos átcsoportosításokat, egyik iparágból a másikba. Ami pedig a munkaerő-mozgást illeti: nem vitás, hogy~a gazdasági vezetőknek többet kell törődniök a jól dolgozók megbecsülésével és mindazzal, ami a dolgozót a vállalathoz köti. Nyilvános vita A Munka Törvénykönyvének tervezete a közvélemény széleskörű meghallgatása után került a parlament, a nép legfőbb képviseleti szerve elé. A beterjesztett javaslatról elmondhatjuk, hogy az társadalmi ellenőrzés mellett készült. A törvényjavaslat a SZOT-tal, és az Igazságügyminisztériummal együttműködve, teljes összhangban készült eL A nyilvános vitában mintegy 400 000 dolgozó vett részt és széles körben élt a véleménynyilvánítás lehetőségévé!. A vita alapján került a tervezetbe a megrokkant dolgozók felgyógyulása utáni újbóli alkalmazásának kötelezővé tétele korábbi munkáltatójuknál; a többgyermekes anyák szabadsága és a jutalomszabadság bevezetése, ami a jói dolgozók messzemenő megbecsülését jelenti. A jutakanszabadisággal kapcsolatban szeretném a figyelmet felhívni arra hogy ez a rendes szabadságion felül — tehát alap- és pótszabadságon kívül — jár. Megemlítem, hogy ugyanígy a rendes szabadságon felül illeti meg a dolgozókat a tanulmányi szabadság is* Az országos vitában számtalan hozzászóló szóvá tette, hogy a 40 és 50 éves jubileumi jutalmakat a dolgozók jelentős hányada nem kaphatja meg, mert előbb megy nyugdíjba. A 40 éves jubileumi jutalomnál elsősorban a nőkről van szó, továbbá azokról, akik főiskolát, egyetemet végeztek és tanulmányaikat 24—25 éves korban fejezték be, mert nyugdíjazásukig rendszerint nem töltenek 40 évet munkában. Az 50 éves jubileumi jutalmat rendszerint az sem érheti el, aki már 14—15 éves korában elkezdett dolgozni. A Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának 66. paragrafusa — az országos vitában kialakult vélemény alapján — nyugdíjazás esetén, már 35, illetve 45 munkában töltött év * után. biztosítja a jubileumi jutalmat. Ügy vélem, hogy az új Munka Törvénykönyvének tervezete híven tükrözi a hazánkban elért fejlődést és biztosítja a felkészülést a toHatáskörbővítés Aggályok A felmondás kérdése vábbd eredmények eléréséhez. Erdei Lászlómé javaslata Erdei L ászióné, Szabolcs- Szatmár megyei képviselő javasolta: a törvényjavaslatba vegyék fel, hogy a beteg gyermekét gondozó anya részére a gyermek egyéves koráig táppénz jár. Ez jelenleg is jogszabályban biztosított juttatás és helyesnek látszik, ha a társadalombiztosítási szolgáltatások felsorolásában itt is szerepel — mondta. Ezután a Magyar Nők Országos Tanácsa nevében kérte, hogy a három- vagy több gyermekes dolgozó anyákat megillető pótszabadság kedvezményét a három- vagy több gyermekes egyedülálló apákra is terjesszék ki. Végül megfontolásra ajánlotta: nincs-e lehetőség arra, hogy az egy és két gyermeket egyedül nevelő anyák, illetve apák Is megkapják a pótszabadságotEbédszünet után Gáspár Sándor pécsi képviselő. a SZOT főtitkára emelkedett í szólásra. Gáspár Sándor beszéde Hazánkban a szocialista forradalom alapvető követelményeinek eleget tettünk, s most a szocialista viszonyok tökéletesítése van napirenden. Az új Munka Törvénykönyve tervezetet, amelyet a tiszten országgyűlés elé terjesztettek, a társadalmi igény szülte. Minden törvény kifejezi annak a társadalomnak a jellegét, lényegét, amelyikben létrehozták és alkalmazzak. Különösen így van ez az alapvető jelentőségű törvényekkel. Ma is ilyen alapvető törvényjavaslatot tárgyalunk, amely a szocialista fejlődés követelményeinek te« eleget a társadalmi lét legfontosabb területén, a munka területén. Az új Munka Törvénykönyve összhangban van mindazon intézkedéseinkkel, amelyeket társadalmi rendszerünk további erősítése érdekében foganatosítottunk politikai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt. Az új Munka Törvénykönyve nem szabályozza részletesen a munkajogi kérdéseket, csak azok alkalmazásához biztosít kereteket. A gazdaságirányítás reformja, a Munka Törvénykönyve és az ennek alapján kidolgozásra kerülő kollektív szerződések a párt és a kormány minden intézkedése lényegében egy célt szolgai. Azt, hogy minden alkotó erőt felszabadítva, a szocialista rendszerünkben rejlő lehetőségeket még jobban kihasználva növeljük társadalmi rendszerünk gazdasági és politikai erejét Arról van szó, hogy a munkás, a dolgozó ember számára tartalmas, gazdag, kultúrált életet teremtsünk. Az a célunk, hogy teljes társadalmi és szociális biztonságot nyújtsunk minden dolgozó számára, hogy a munkánk nyomán elérhető legmagasabb életszínvonalat biztosítsuk egész népünknek, hogy minden ember számára elérhetővé tegyük a kultúra, a művészet minden kincsét és mindazt, amit az emberek boldogságához, igazi emberi életükhöz szükséges. csorbításáról, hanem azok bővítéséről van szó, az összes alapvető munkaügyi, munkajogi kérdésekben. Ez kiderült a Munka Törvénykönyv tervezetéből, de még inkább nyilvánvaló lesz az alkalmazása során, a kollektív szerződések megkötésénél. Növekedett a szakszervezetek szerepe Törvényben biztosított módon növekedett a szakszervezetek hatásköre. Ennek megfelelően az üzemi demokrácia fejlesztésével együtt szélesedik és egyre nő a dolgozók beleszólási joga a vállalatok, üzemek vezetésébe, az ügyek intézésébe. Ez jelenti együttesen a jogkörök bővítését, és minden szinten a megnövekedett felelősséget is. A szakszervezetek együtt dolgoznak a gazdasági vezetéssel, együtt oldják meg a feladatokat, de a közös teendők mellett a szakszervezeteknek megvannak a sajátos feladataik is. A törvény pontosan meghatározza, hogy a gazdasági vezetők a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdéseikben csalt a szakszervezetekkel egyetértésben, illetve azok meghallgatásával dönthetnek. Ez nagy lehetőséget, tág teret biztosít a dolgozók egyéni érdek- és jogvédelmére. A szakszervezetek élni fognak azzal a jogukkal, hogy a hibás döntések ellen kifogást emeljenek. A dolgozók aktivitásának teljes kibontakoztatása a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A gazdaságirányítás új rendszerének megvalósulásával, a dolgozók bevonása a vezetésbe még szélesebb alapon nyugszik és az üzemekben, közvetlenül a munkahelyeken az eddiginél jobban érvényesül. Azt hiszem, ma már mindenki számára felismert tény, hogy a dolgozók alkotják a A dolgozók igazságérzetével találkozik az a törekvésünk, hogy többet kapjon a társadalomtól és nagyobb megbecsülésben részesüljön az, aki munkája révén többet ad a közösségnek. Többször kifejtettük: nem vagyunk hívei az egyenlősdi- nek, ez a szocialista rendszer természetével nem fér össze. Nem szabad, hogy a dolgozók keresetének alakulása szubjektív tényezőktől függjön. Ez ma még előfordul. A meghatározó tényező a dolgozónak a termelésben elfoglalt helye és felelőssége, illetve a végzett munka mennyisége és minősége legyen. A Munka Törvény- könyv tartalmazza a differenciáltabb anyagi ösztönzés lehetőségeit. Ezt kell majd a kollektív szerződésekben pontosan, a helyi viszonyokat figyelembe véve meghatározni. Az üzemi demokrácia fejlesztése nem csupán az üzemi vezetésre ró feladatokat. Fontos szerep és felelősség hárul ebben a területi pártszervekre, a szakszervezetek központi vezetőségeire, a minisztériumokra, főhatóságokra, tanácsokra. Segíteniük kell az üzemi szerveket, hogy jobban éljenek az adott lehetőségekkel. Hogy az új Munka Törvény- könyv mennyire társadalmi igényeket elégít ki, ezt bizoelemét, a évtizedek felhalmozott tapaszta- igénylése, feltárása és hasznosítása elsőrendű kötelessége minden üzemi, munkahelyi vezetőnek. A dolgozóknak ismerniök kell munkahelyük összes gondját és baját, a gazdasági vezetés elképzeléseit, döntéseit. így közvetlen érvényesül a szocialista demokrácia, tovább erősödik a magyar munkásosztály vezetőszerepe, növekszik aktivitása és történelmi felelőssége, nyitja a tervezet országos vitája. A vita tapasztalatai szerint a dolgozók egyetértenek a beterjesztett törvénytervezettel. Minthogy új dologról van szó, természetesen felmerülnek jogos aggályok is, amelyeket nem tudtunk a szövegezésnél figyelembe venni, de politikai természetűek és ezért ezekkel itt kívánunk foglalkozni. Mivel a törvény mindent nem részletez, sokan úgy vélik, hogy helyi alkalmazása önkényeskedéshez vezethet, csorbíthatja a dolgozók szerzett jogait. Értjük ezeket az aggályokat, a félelem nem alaptalan. Hangsúlyozzuk azonban, minden lehetőségünk meg van arra, hogy valamennyi üzemben és munkahelyen teljes határozottsággal érvényt szerezzünk a Munka Törvénykönyve szellemének. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a forradalmi munkás - paraszt kormánynak és a Szakszervezetek Országos Tanácsának ez elhatározott szándéka. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy az új Munka Törvénykönyvben nem a jogok Vétójog Az új Munka Törvénykönyve jelentős intézkedése az úgynevezett vétójog (kifogásolási jog) biztosítása a szak- szervezetek számára. Ennek az a célja, hogy meg tudják akadályozni a pártunk és kormányunk politikájával nem egyező, azt nem segítő helyi döntések végrehajtását, hogy megelőzzük a konfliktusokat olyan esetben, amikor a helyi szakszervezeti és gazdasági vezetők nem tudnak megegyezni. Ez elmondottakból természetszerűleg következik, hogy az üzemi önállósággal, a szak- szervezetek hatáskörének bővülésével megnő az üzemi pártszervezetek szerepe, felelőssége is. Az üzemekben hatékonyan és jelentősen megnő a párt vezető szerepe az irányításban, az ellenőrzésben és az esetleges konfliktusok feloldáséban. A Munka Törvénykönyve a teljes jogegyenlőségen alapszik, nem diszkriminál. Ez így természetes és így helyes. De azt is tudni kell, hogy joga csak annak van, aki a kötelezettségét teljesíti. A törvény szigorával és a munkásközvélemény erejével kell fellépni azokkal szemben, akik a közösség rovására akarnak élős- ködni, indokolatlan anyagi előnyökre szert tenni, akik munkájukat felelőtlenül, hanyagul végzik. A törvény 1968. január 1-én az új gazdasági mechanzimus bevezetésével egyidejűleg lép életbe. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében kérem a tisztelt országgyűlést a törvényjavaslat elfogadására — fejezte be felszólalását Gáspár Sándor. Az országgyűlés ma reggel 9 órakor a Munka Törvény - könyve törvényjavaslatának vitájával folytatja tanácskozását. Az új Munka Törvénykönyv vezetés legfontosabb nemcsak lehetővé teszi, hanem | Az uralkodó osztályban, feltételezi a dolgozók aktivitá- munkásosztályban sának teljes kibontakoztatását, alatt iátok Az egyenlősdi a szocialista rendszer természetével nem fér össze
