Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-28 / 229. szám

2 ""^tCírlap 1967. SZEPTEMBER 28.. CSÜTÖRTÖK MEGKEZDTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Foliftatás az 1. oldalról) | lamint munka- és életkörül­I ményeinek javítása terén. melynek az a célja, hogy a . jelentős intézkedésként em- termelekenyseg gyorsabb mé- I litette meg a miniszter a kor- retu növekedesevel további j rnány ez évben hozott ha táró- eredményeket érjünk el a , zatát a csökkent munkaképes- dolgozók életszínvonala, va- 1 ségű dolgozók védelmérőL 16 esztendő — 50 módosítás Az új gazdaságirányítási rendszer előkészítése során — folytatta Veres József — meg kellett vizsgálni, hogy a mun­kaügyi rendelkezések — és ezek között különösen a Mun­ka Törvénykönyve — mennyi­ben felel meg az új követei- ' ményeknek. A jelenlegi Munka Törvény- könyve 1951-ben jött létre. A centralizált, utasításokon ala­puló gazdaságirányítási rend­ezer központilag szabályozta a részkérdéseket is. A törvény- könyvet és végrehajtási ren­deletét azóta mintegy 50 al­kalommal kellett módosítani. Ennek következtében a ren­delkezések — egy sor vonat­kozásban — ellentmondásossá is váltak. Ugyanakkor — a módosítá­sok ellenére — nem valósítot­ta meg teljes mértékben azo­kat a követelményeket, ame­lyeket a bekövetkezett társa­dalmi, gazdasági fejlődés a je­lenlegi gazdaságirányítási rendszerben is indokolttá tett volna. E körülmények önmagukban is indokolják egy új Munka Törvénykönyve kiadását. De elkerülhetetlenül szükségessé A Munka Törvénykönyvé­nek 45. paragrafusa a mainál lényegesen szélesebb mérték­ben vállalati hatáskörbe adja a bérezési szabályok megha­tározását. Ezzel az intézke­déssel a bérgazdálkodás ed­digi túlzott kötöttsége — amit mind a termelési érde­kek, mind pedig a munkaerő- ga^ilkodás vonatkozásában az utóbbi években erősen vi­tattak — megszűnik. Lehe­tőség adódik a vállalatok számára, hogy fokozottabban differenciálhassanak a dolgo­zók között és — a többi terve­zett intézkedéssel együtt — Már a viták során felmerült, hogy a vállalati önállóság nö­velése, a gazdasági vezetők szélesebb jogköre nem ered­ményezi-e a dolgozók vélemé­nyének háttérbe szorítását, nem ragadtathatja-e a veze­tőket túlkapásokra? A másik oldalon a szakszervezeti jo­gok növekedésével kapcso­latban is felmerültek aggá­lyok: nem lesz-e túl széles l körű a szakszervezetek bele­szólási joga, s nem fogja-e ez hátráltatni a termelési érde­keket? A mi véleményünk az, hogy túlzott aggodalomra nincsen ok. Gazdasági vezetőink nem a társadalom céljaival ellen­tétes alapokon álló, nem valami kapitalista típusú gazdasági vezetők, hanem a mi rendszerünk által nevelt, rendszerhez hű, a jogokat és kötelességeket jól ismerő, a munkásosztály törekvéseit mindenben támogató gazda­sági szakemberek. A bizal­mat mindenképpen helyes nekik megadni, mert megilleti őket A másik oldalon áll az, hogy a párt és a kormány — a szo­cialista demokrácia fejlesz­tése érdekében — javasolja a dolgozók érdekvédelmét képviselő szakszervezetek jo­gainak növelését. A szo­cialista demokrácia messze­menő fejlődését jelentik, hogy a szakszervezeteknek törvény­ben lefektetett joga: a dol­gozók érdekeiben bármikor, bárhol felléphetnek, joguk Igen lényeges változtatásra kerül sor a felmondás kérdé­sében is. Az új Munka Tör­vénykönyve tervezetének a felmondásra vonatkozó ren­delkezései az eddigi felmon­dási rendszert teljesen meg­változtatják és feloldják a megkötöttségeket mind a dol­gozó, mind a vállalat szem­pontjából. A dolgozó és a vál­te&zi ezt az is, hogy az 1968- ban bevezetésre kerülő új gaz­daságirányítási rendszer — a gazdálkodás minden ágában — igen jelentős önállóságot biz­tosít a vállalatoknak. Az új törvénykönyv alapelve Az új törvénykönyv terveze­tének alapelve, hogy magát a törvényt elvivé tegyük és a részletes szabályozást a végre­hajtási utasításokra, alapve­tően azonban a vállalatoknál megkötendő kollektív szerző­désekre bízzuk. Ezzel az ügyek intézése könnyebbé, áttekinthetőbbé válik. Meggyőződésem, hogy mind­azok a törekvések, amelyek pártunkat és kormányunkat vezetik — a dolgozók élet-, munka- és szociális körülmé­nyeinek fejlesztése tekinteté­ben a törvénytervezetben és annak végrehajtási utasításá­ban világosan kifejezésre jut­nak. Hangsúlyozta a miniszter, hogy a tervezett új jogszabály nemzetközi mércével mérve is kiállja a próbát hatékonyabb eszközökkel ren­delkezzenek a jutalmazás és a fegyelmezés terén is. A vállalati hatáskör növe­lésével kapcsolatban elsők között kell említenem a kol­lektív szerződések rendszeré­nek bevezetését amelyről a törvényjavaslat 10. paragra­fusa rendelkezik. A kollektív szerződések rendszere — azáltal, hogy a részletes szabályokat válla­lati szinten határozza meg — egyidejűleg szolgálja a vál­lalati önállóság fejlesztését és egyben a dolgozók érdekei­nek fokozottabb védelmét van a gazdasági vezetők te­vékenységének megítélésére is. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy szakszervezeteink a legnagyobb jogkörrel ott fognak élni, ahol erre szük­ség lesz. Azt Íriszem, az a helyes fel­fogás, hogy a szakszervezetek szélesebb beleszólási lehetősé­ge és a vállalatvezetés na- I gyobb hatásköre nem egymás­sal ellentétes* hanem egymást kiegészítő. A 14. paragrafus A Munka Törvénykönyvé­nek 14. paragrafusa tartalmaz­za a szakszervezetek közremű­ködési jogait. Ez a paragrafus jogot ad a szakszervezetek vállalati szervének, hogy mun­kaviszonyt érintő szabályok­kal, valamint a szocialista er­kölcsnek megfelelő bánásmó­dot súlyosan sértő intézkedé­sekkel szemben kifogást emel­hessen. Ebben az esetben az intézkedést a felsőbb szervek döntéséig nem szabad végre­hajtani. A viták során számosán kérték ennek a tételnek konk­rét kifejtését, annak megma­gyarázását, hogy mi lehet a szocialista erkölcsnek megfe­lelő bánásmódot súlyosan sér­tő intézkedés. Erre csak azt lehetett válaszolni, hogy a szocialista erkölcsi normák élnek, folyton tovább fejlőd­nek, nem lehet tehát semati­kusan paragrafusba szorítaná őket lalat helyzete között bizonyos különbség azonban továbbra is fennmarad. Míg ugyanis a dolgozó bármikor kötetlenül felmondhat, a vállalatra néz­ve — a szocialista humanitás­ból fakadó — felmondási ti­lalmak és korlátozások to­vábbra is érvényesek, sőt ezek köre bővül is. Nálunk betegség, terhesség esetében már régóta felmon­dási tilalom van. A mostani szabályozás ezt kiterjeszti a sorkatona feleségére és az egyedülálló anyákra is. Megváltozik a felmondási idő rendszere. A 15 napos fel­mondási idő az esetek egy részében sem a vállalat, sem a dolgozó számára nem ele­gendő. Ha a dolgozó felmond, a vállalat nem mindig tud 15 nap alatt utánpótlásról gon­doskodni, és a dolgozó sem tud mindig 15 nap alatt új munkahelyet találni. A java­solt szabályozás ezért diffe­renciált felmondási rendszert alkalmaz. A felmondási idő 15 naptól egészen 6 hónapig ter­jedhet — hogy ezen belül mennyi —, az a kollektív szerződésre, illetve a dolgozók és a vállalat közös megegye­zésére van bízva. Többen feltették azt a kér­dést, hogy a felmondási rend­szerben bekövetkező változá­soknak milyen következmé­nyei lesznek. A gazdasági ve­zetők a nagyobb munkaerő- vándorlástól félnek, a másik oldalon pedig attól, hogy nem jön-e létre nagyobb munka­erőfelesleg. Ami a munkaerő-feleslegtől való félelmet illeti — az új gazdaságirányítás célja nem a termelés szűkítése, hanem bő­vítése, tehát az eredmény semmi szín alatt sem a fog­lalkoztatottság csökkenése lesz Természetesen a gazda­sági élet időnként megkíván bizonyos átcsoportosításokat, egyik iparágból a másikba. Ami pedig a munkaerő-moz­gást illeti: nem vitás, hogy~a gazdasági vezetőknek többet kell törődniök a jól dolgozók megbecsülésével és mindazzal, ami a dolgozót a vállalathoz köti. Nyilvános vita A Munka Törvénykönyvé­nek tervezete a közvélemény széleskörű meghallgatása után került a parlament, a nép leg­főbb képviseleti szerve elé. A beterjesztett javaslatról el­mondhatjuk, hogy az társadal­mi ellenőrzés mellett készült. A törvényjavaslat a SZOT-tal, és az Igazságügyminisztérium­mal együttműködve, teljes összhangban készült eL A nyilvános vitában mint­egy 400 000 dolgozó vett részt és széles körben élt a véleménynyilvánítás lehetősé­gévé!. A vita alapján került a ter­vezetbe a megrokkant dolgo­zók felgyógyulása utáni új­bóli alkalmazásának kötelező­vé tétele korábbi munkálta­tójuknál; a többgyermekes anyák szabadsága és a juta­lomszabadság bevezetése, ami a jói dolgozók messzemenő megbecsülését jelenti. A jutakanszabadisággal kap­csolatban szeretném a figyel­met felhívni arra hogy ez a rendes szabadságion felül — tehát alap- és pótszabadságon kívül — jár. Megemlítem, hogy ugyanígy a rendes sza­badságon felül illeti meg a dolgozókat a tanulmányi sza­badság is* Az országos vitában szám­talan hozzászóló szóvá tette, hogy a 40 és 50 éves jubileu­mi jutalmakat a dolgozók je­lentős hányada nem kaphat­ja meg, mert előbb megy nyugdíjba. A 40 éves jubileu­mi jutalomnál elsősorban a nőkről van szó, továbbá azokról, akik főiskolát, egye­temet végeztek és tanulmá­nyaikat 24—25 éves korban fejezték be, mert nyugdíjazá­sukig rendszerint nem töl­tenek 40 évet munkában. Az 50 éves jubileumi ju­talmat rendszerint az sem érheti el, aki már 14—15 éves korában elkezdett dolgozni. A Munka Törvénykönyve végrehajtási utasításának 66. paragrafusa — az országos vi­tában kialakult vélemény alapján — nyugdíjazás ese­tén, már 35, illetve 45 mun­kában töltött év * után. bizto­sítja a jubileumi jutalmat. Ügy vélem, hogy az új Munka Törvénykönyvének tervezete híven tükrözi a hazánkban elért fejlődést és biztosítja a felkészülést a to­Hatáskörbővítés Aggályok A felmondás kérdése vábbd eredmények elérésé­hez. Erdei Lászlómé javaslata Erdei L ászióné, Szabolcs- Szatmár megyei képviselő javasolta: a törvényjavaslat­ba vegyék fel, hogy a beteg gyermekét gondozó anya ré­szére a gyermek egyéves ko­ráig táppénz jár. Ez jelenleg is jogszabályban biztosított juttatás és helyesnek látszik, ha a társadalombiztosítási szolgáltatások felsorolásában itt is szerepel — mondta. Ez­után a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa nevében kérte, hogy a három- vagy több gyermekes dolgozó anyákat megillető pótszabadság ked­vezményét a három- vagy több gyermekes egyedülálló apákra is terjesszék ki. Vé­gül megfontolásra ajánlotta: nincs-e lehetőség arra, hogy az egy és két gyermeket egyedül nevelő anyák, illetve apák Is megkapják a pót­szabadságot­Ebédszünet után Gáspár Sándor pécsi képviselő. a SZOT főtitkára emelkedett í szólásra. Gáspár Sándor beszéde Hazánkban a szocialista for­radalom alapvető követelmé­nyeinek eleget tettünk, s most a szocialista viszonyok töké­letesítése van napirenden. Az új Munka Törvénykönyve tervezetet, amelyet a tiszten országgyűlés elé terjesztettek, a társadalmi igény szülte. Minden törvény kifejezi an­nak a társadalomnak a jelle­gét, lényegét, amelyikben létrehozták és alkalmazzak. Különösen így van ez az alap­vető jelentőségű törvényekkel. Ma is ilyen alapvető tör­vényjavaslatot tárgyalunk, amely a szocialista fejlő­dés követelményeinek te« eleget a társadalmi lét leg­fontosabb területén, a munka területén. Az új Munka Törvényköny­ve összhangban van mindazon intézkedéseinkkel, amelyeket társadalmi rendszerünk to­vábbi erősítése érdekében foganatosítottunk politikai, gazdasági és társadalmi té­ren egyaránt. Az új Munka Törvénykönyve nem szabályozza részletesen a munkajogi kérdéseket, csak azok alkalmazásához biztosít kereteket. A gazdaságirányítás re­formja, a Munka Törvény­könyve és az ennek alapján kidolgozásra kerülő kollektív szerződések a párt és a kor­mány minden intézkedése lé­nyegében egy célt szolgai. Azt, hogy minden alkotó erőt fel­szabadítva, a szocialista rend­szerünkben rejlő lehetősége­ket még jobban kihasználva növeljük társadalmi rendsze­rünk gazdasági és politikai erejét Arról van szó, hogy a mun­kás, a dolgozó ember számára tartalmas, gazdag, kultúrált életet teremtsünk. Az a célunk, hogy teljes társadalmi és szo­ciális biztonságot nyújtsunk minden dolgozó számára, hogy a munkánk nyomán elérhető legmagasabb életszínvonalat biztosítsuk egész népünknek, hogy minden ember számára elérhetővé tegyük a kultúra, a művészet minden kincsét és mindazt, amit az emberek bol­dogságához, igazi emberi életükhöz szükséges. csorbításáról, hanem azok bő­vítéséről van szó, az összes alapvető munkaügyi, mun­kajogi kérdésekben. Ez ki­derült a Munka Törvénykönyv tervezetéből, de még inkább nyilvánvaló lesz az alkalma­zása során, a kollektív szer­ződések megkötésénél. Növekedett a szakszervezetek szerepe Törvényben biztosított mó­don növekedett a szakszerve­zetek hatásköre. Ennek meg­felelően az üzemi demokrácia fejlesztésével együtt szélese­dik és egyre nő a dolgozók beleszólási joga a vállalatok, üzemek vezetésébe, az ügyek intézésébe. Ez jelenti együt­tesen a jogkörök bővítését, és minden szinten a megnöve­kedett felelősséget is. A szakszervezetek együtt dolgoznak a gazdasági veze­téssel, együtt oldják meg a feladatokat, de a közös teen­dők mellett a szakszerveze­teknek megvannak a sajátos feladataik is. A törvény pon­tosan meghatározza, hogy a gazdasági vezetők a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeit érintő kérdéseikben csalt a szakszervezetekkel egyetértésben, illetve azok meghallgatásával dönthetnek. Ez nagy lehetőséget, tág te­ret biztosít a dolgozók egyéni érdek- és jogvédelmére. A szakszervezetek élni fog­nak azzal a jogukkal, hogy a hibás döntések ellen kifogást emeljenek. A dolgozók aktivitásának teljes kibontakoztatása a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztését. A gazdaságirányítás új rend­szerének megvalósulásával, a dolgozók bevonása a ve­zetésbe még szélesebb alapon nyugszik és az üzemekben, közvetlenül a munkahelyeken az eddiginél jobban érvénye­sül. Azt hiszem, ma már min­denki számára felismert tény, hogy a dolgozók alkotják a A dolgozók igazságérzetével találkozik az a törekvésünk, hogy többet kapjon a társa­dalomtól és nagyobb megbe­csülésben részesüljön az, aki munkája révén többet ad a közösségnek. Többször kifejtettük: nem vagyunk hívei az egyenlősdi- nek, ez a szocialista rendszer természetével nem fér össze. Nem szabad, hogy a dolgozók keresetének alakulása szub­jektív tényezőktől függjön. Ez ma még előfordul. A megha­tározó tényező a dolgozónak a termelésben elfoglalt helye és felelőssége, illetve a végzett munka mennyisége és minősé­ge legyen. A Munka Törvény- könyv tartalmazza a differen­ciáltabb anyagi ösztönzés le­hetőségeit. Ezt kell majd a kollektív szerződésekben pon­tosan, a helyi viszonyokat fi­gyelembe véve meghatározni. Az üzemi demokrácia fej­lesztése nem csupán az üzemi vezetésre ró feladatokat. Fon­tos szerep és felelősség hárul ebben a területi pártszervek­re, a szakszervezetek központi vezetőségeire, a minisztériu­mokra, főhatóságokra, taná­csokra. Segíteniük kell az üze­mi szerveket, hogy jobban él­jenek az adott lehetőségekkel. Hogy az új Munka Törvény- könyv mennyire társadalmi igényeket elégít ki, ezt bizo­elemét, a évtizedek felhalmozott tapaszta- igénylése, feltárása és hasznosítása elsőrendű köteles­sége minden üzemi, munkahe­lyi vezetőnek. A dolgozóknak ismerniök kell munkahelyük összes gondját és baját, a gaz­dasági vezetés elképzeléseit, döntéseit. így közvetlen érvé­nyesül a szocialista demokrá­cia, tovább erősödik a magyar munkásosztály vezetőszerepe, növekszik aktivitása és törté­nelmi felelőssége, nyitja a tervezet országos vi­tája. A vita tapasztalatai sze­rint a dolgozók egyetértenek a beterjesztett törvénytervezet­tel. Minthogy új dologról van szó, természetesen felmerülnek jogos aggályok is, amelyeket nem tudtunk a szövegezésnél figyelembe venni, de politikai természetűek és ezért ezekkel itt kívánunk foglalkozni. Mivel a törvény mindent nem részletez, sokan úgy vé­lik, hogy helyi alkalmazása önkényeskedéshez vezethet, csorbíthatja a dolgozók szer­zett jogait. Értjük ezeket az aggályokat, a félelem nem alaptalan. Hangsúlyozzuk azonban, minden lehetőségünk meg van arra, hogy valamennyi üzemben és munkahelyen tel­jes határozottsággal érvényt szerezzünk a Munka Tör­vénykönyve szellemének. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának, a forradalmi munkás - paraszt kormánynak és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak ez elhatározott szándéka. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy az új Munka Tör­vénykönyvben nem a jogok Vétójog Az új Munka Törvényköny­ve jelentős intézkedése az úgynevezett vétójog (kifogá­solási jog) biztosítása a szak- szervezetek számára. Ennek az a célja, hogy meg tudják akadályozni a pártunk és kor­mányunk politikájával nem egyező, azt nem segítő helyi döntések végrehajtását, hogy megelőzzük a konfliktusokat olyan esetben, amikor a helyi szakszervezeti és gazdasági vezetők nem tudnak meg­egyezni. Ez elmondottakból termé­szetszerűleg következik, hogy az üzemi önállósággal, a szak- szervezetek hatáskörének bő­vülésével megnő az üzemi pártszervezetek szerepe, fele­lőssége is. Az üzemekben ha­tékonyan és jelentősen meg­nő a párt vezető szerepe az irányításban, az ellenőrzésben és az esetleges konfliktusok feloldáséban. A Munka Törvénykönyve a teljes jogegyenlőségen alap­szik, nem diszkriminál. Ez így természetes és így helyes. De azt is tudni kell, hogy joga csak annak van, aki a kötele­zettségét teljesíti. A törvény szigorával és a munkásközvé­lemény erejével kell fellépni azokkal szemben, akik a kö­zösség rovására akarnak élős- ködni, indokolatlan anyagi előnyökre szert tenni, akik munkájukat felelőtlenül, ha­nyagul végzik. A törvény 1968. január 1-én az új gazdasági mechanzimus bevezetésével egyidejűleg lép életbe. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében kérem a tisztelt országgyűlést a tör­vényjavaslat elfogadására — fejezte be felszólalását Gáspár Sándor. Az országgyűlés ma reggel 9 órakor a Munka Törvény - könyve törvényjavaslatának vitájával folytatja tanácskozá­sát. Az új Munka Törvénykönyv vezetés legfontosabb nemcsak lehetővé teszi, hanem | Az uralkodó osztályban, feltételezi a dolgozók aktivitá- munkásosztályban sának teljes kibontakoztatását, alatt iátok Az egyenlősdi a szocialista rendszer természetével nem fér össze

Next

/
Thumbnails
Contents