Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-28 / 229. szám
1967. SZEPTEMBER 28„ CSÜTÖRTÖK rt» mcm tJCíHap 3 MA: Aktívauiés Gödöllőn A Gödöllői Járási Tanács végrehajtó bizottsága és az MSZMP Gödöllőd Járási Bizottsága ma délelőtt 9 órai kezdettel aktíva ülést tart. Az aktívaülés tárgya a családi és társadalmi ünnepségek szervezése és ezzel kapcsolatos feladatok. A napirend előadója Benedek János az MSZMP Gödöllői Járási Bizottsága titkára. Az aitotíva- ülés helye a járási tanács nagyterme. Az utolsó pillér 1 A DC-bőlDCM lesz Háztól házig — az országban Nem is olyan, régen, Pest megyében fogtak hozzá a ház- tól-házig akció kivitelezéséhez. Valamennyi darabárus szállítani valót a vasúttól a teherfuvar, nálunk az 1-es Autóközlekedési Vállalat vette át. A siker nagy volt, jóformán valamennyi kis- és nagy települést összeköt ma már a menetrend szerinti csomagfuvarozás. Különböző küldeményeket vesznek fel háznál, adják le a címzettnél. A legújabb jelentések arról szólnak, hogy csa knem az egész országban bevezették már az új szolgáltatást, amelynek eredménye nemcsak a szállíttatónak, de a vasútnak is kedvez. A MÁV-nak nincs gondja-baja az apró- cseprő holmikkal. A szállíttató fél pedig nem kényszerül arra, hogy esetleg kilométerekre vigye vagy kilométerekről hozza a vasúti küldeményt. A huszonötötök Az alap: a brigádok Helyére emelték Dunakeszi határában a harmadik házépítő kombinát jövendő gyártócsarnokának utolsó 18 tonnás pillérét. Ezekre a pillérekre kerülnek az előregyártott, utófeszített, 18 méter hosszú rácsos főtartók, amelyeket már szintén előkészítettek a beemeléshez. A tervek szerint a harmadik házépítő kombinátban 1969. júliusában kezdik meg a próbatermelést. a mészműberuházáson? Nem csupán lelkesedés... Pest megye kereskedelmi hálózata Az utolsó sorokban... Beszélgetés Vajda Lajossal. a megyei tanács osztályvezetőjével Nem mindegy, hogy Pest- j ről kell-e a bejáró munkásnak | táskában hazavinni a kenyeret, vagy mennyit gyalogol otthon a háziasszony, míg boltot ér. Modem, szakosított üzlet fogadja-e, vagy mállóit va- kolatú bolt. Vajda Lajos, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője így beszél az eredményekről és a súlyos nehézségekről, amelyek részben a múlt örökségei, részben a megye speciális helyzetéből adódnak. A hallottak alapján ügy érzi liót tudunk fordítani. Ebből — Számokkal kezdem, mert nélkülözhetetlenek. Minden ékesszólásnál többet ér, ha tudjuk, hogy amíg az elmúlt öt évben az ország lakossága másfél százalékkal szaporodott, a mi megyénkre az átlag négyszerese — ötvenhá-1 gíteni. romezer ember — jutott! (Míg 1 Nógrádban például jórészt újszülöttekről van szó, akiknek még alig van igényük, addig nálunk felnőtt, keresőképes dolgozókról. Ismét egy szám: százhatvanezer bejáró dolgozónk kívánságait a fővárosi szinthez igazítja, ilyen ellátást szeretne lakóhelyén is. A nagy feilődés ellenére ezzel nem tudunk lépést tartani. S nagyon nagy erőfeszítéseket kell tennünk, hogy 1970-re előbbrelépjünk. az ember, hogy minden má&o dik házban bőit kellene a helyes arányok fenntartására. Így van ez? — Ez túlzás. Közgazdasági ténv hogy a hálózatnak nem kell azonos ütemben fejlődnie a forgalommal. De az elaprózott vályogfalú épületek neon bírják az iramot. Csak egy példát. Mi volt régen egy villamossági boltban? Rádió, vasaló, lámpák és villanyszerelési cikkek. Ma pedig öt-hatféle háztartási gép, televízió, magnetofon, lemezjátszó, hű tőgép. Ezeknek hely keŰ. A kisebb falvakban is szükség van ilyen boltokra, mert a nagy értékű, kényes cikkeket lakóhelyükön, vagy ahhoz egészen közel akarják megvenni az emberek. Ezt az igényt szeretnénk mindenképpen kieléaz összegből csak harminchá- romezer négyzetméter kereskedelmi egységet építhetünk. A még hiányzó tizenegyezer négyzetméterhez további negyvenötmillió szükséges. A megye egyedül erre nem képes. k. m. Egy nagy építkezésen alfa amikor a fiatal, energikus épí- ház átadását szerelésre s így és omega: a generálkivitelező, tésvezetőt megtalálom, végül tovább. Pest megye építőipari válla- is a szabad ég alatt kezdünk laténak, az ÉVM 25. sz. ÁÉV- „értekezni”, nek a DCM-ben végzett mun- Elmondom, amit a ce- ka — a cementmúnél épp mentmünél a kubikosoktól . , ... , . ... úgy, mint a mészműnel — hallottam: - beruházáson dolgozo epijelentős feladat, de érthetően, eredményeinek magyarénem P7. egyetlen. Az é^)ítő~ l&ezut szoltd-K mond” zHt& ncmcsítit s fokozódó szer— ipari kapacitás véges volta, ía- “ történt, valóban vezettségben, a beruházó és az igények végtelenségével Hl volt az orvos, tovább ke- kivitelező közötti jó személyes párosítva nem könnyen meg— rült az ügy a központunkhoz, kapcsolatban, hanem az erős oldható helyzetet teremt Lás- de onnét azt a választ kap— t\oHekt%vában is keresendő■ suk hát, miféle gondok, ba- tűk, h°gy bérfeszültséget te- Igen neves, rangos brigádok jók foglalkoztatják a húszon- remtene a többi váci építke- dolgoznak itt, olyan közössé- ötösöket, a cementüzemnél és ^ésen s az itt dói gőzök kö- gek, melyek tagjai különözött. Az eredmény mindösz- sebb ösztökélés nélkül is töbsze a szódavíz lett... Igaz, a bet adnak annál, mint kiemelt munkahelyi pótlékot „amennyit a fizetésért adni — hat-tíz százalék — meg- kell”, kapják a fizikai dolgozók, j- • Kubikosokkal beszélgetek a ebből viszont a rendelet sze- HJSy0nt?íue? cementmunel, mert az itt vég- rint a műszakiak maradnak 1 például Pásztor Lajos zendő „huszonötös munka” _ _ háromszoros szocialista állvasem kicsiség. Ahogy az ilyen- . nyozó brigádját, melynek tagkor lenni szokott, sok do- wlísnft Jai több esetben ls bizonyságát logról szó esik, de azért vé- ílf . 0 1 801131 őszetek adták annak, hogy nem véletgül is a helyi munkánál kö- ietszam • • • lenül kapták meg háromszor tünk ki. Dolgoztak a mész- Nem is kell végig monda- is a szocialista címet. A Bíró műnél is, most itt vannak. nom- István vezette kubikos briOtt jobb volt a kedvük, itt — Sajnos, ez is igaz. Első- fa<l, Szabó László szocialista kevésbé. Miért? Méregetnek, sorban a szakipari munkák- acs brigádja, a kiskatonák érdemes-e mondaniok, majd nál jelentkezik a szűkös lét- Maradits kubikos brigádja egyikük, a többiek helyeslő számhelyzet okozta gond. Ügy mind-mind joggal kell, hogy bólogatásától kísérve, csen- fogalmazhatnám, hogy tér- helyet kapjon az építés króni- des szóval azt mondja: vünk rendkívül feszített, s an- kajában. A Nagy Októberi — Nézze elvtárs, nem csu- nak ellenére, hogy az it- Szocialista Forradalom ötvene- pán lelkesedés itt a munka, teni munka termelékenyebb •*** évfordulójáig kezdemé- Keserves sokszor, bizony. De- ugyan, mint a többi váci épít- nVezett jubileumi munkaver- hát ez a magunk része, ha kezésen levő, de arányítva ínyben eddig adott szavukat másra nem futotta, akkor is, mintegy másfélszeres a frutradékialanul teljesítették, ezt kell csinálni. Rosszabb, kötelezettségünk. „Erőltetett har — mert ez az igazság — amikor elkenik az ember menetre” van tehát szűk- annak idején nagyon sokan szájaízét... mint az egészség- ség, de ehhez nagyobb lét- telkedtek abban, reális-e ügyi pótlékkal. Láttuk, járt szám kellene, főként a szak- vállalásuk. Es nem csak itt, a itt többször, láthatta hát, mi- ipari munkánál. Most még meszműnél kell jelentős fél- lyen porban dolgozunk. No, nincs csúszásunk, de a kellő adatokat megoldamok, hanem a KÖJÁL-os orvos meg is ütem tartásához, az időre a szomszédban, a cementmű- állapította, járna nekünk a történő befejezéshez elenged- n , Is- Mindez együtt valóban pótlék. Azután az egészből hetetlen a létszámnövelés. erőltetett menet, s köztudott, — kik hol döntöttek íev? . , .......... . - hogy a vegtelensegig nem le_ annvi lett. ho^v mos* .A huszonótosök a meszmu- hét bírni az ilyen tempót, n él eddig valóban ki tettek nagy szükség lenne hát a „fel- magukért: nem vetette visz- mentő seregekre”, azaz a lél- sza őket a tavalyi omlás (Pitz szám növelésre, különösen * Pál műszaki ellenőr: — Nem szakipari munkáknál.., túlzás azt mondani, hogy hősies munkát végeztek az építők a mintegy ezer köbméter föld kiemelésével, betonnal kapunk naponta másfél liter szódavizet... Erőltetett menetben Fölösleges körbe-körbe Az ilyen gondok mellé azonban társulnak másmilyenek is: Ügy látszik, szükség van a számokra. Mekkora most a bolthálózat és mi lenne az ide- áUs, vagy legalább a kielégítő? — Szűkítsük le most a kérdést az élelmiszer- és iparcikkboltokra, valamint a vendéglőkre, mert fejlődés elsősorban ezeknél várható. A ruházati boltokat nem kell fejleszteni, Budapesttel úgy sem tudunk versenyezni, de nincs is rá szükség. A második ötéves terv alatt kereskedelmi forgalmunk több mint negyven százalékkal nőtt, lényegesen meghaladta a huszonnégy százalékos budapesti és a harminchét százalékos vidéki forgalmat. Hiába építettünk viszonylag sok üzletet, egy négyzetméterre mégis sokkal több vevő jut, mint másutt. Állandó a zsúfoltság, különösen reggel és este. Ez bosszantja a Vevőt és idegessé teszi az eladót. Kellemes kapcsolat helyett tortúrának érzik a vásárlást — A vendéglátóiparban is nagyon sok a tennivalónk. Az elmúlt évben — főleg a Dunakanyarban — néhány modern, korszerű vendéglőt nyitottak. Az elmaradás mégis kétségtelen. Százhúsz olyan községünk van, ahol nincs melegkonyha, közülük tizenkilencben négyezren felüli a lé- lekszám. Az országgyűlési képviselőcsoport nemrégiben tárgyalt erről. Ott elhangzott ez a kijelentés: nő a „fehér folt” a kereskedelemben. Mit jelent ez? A harmadik ötéves terv során Pest megyében mintegy huszonötezer új lakás épül. Ebből mindössze ezerkétszáz az állami, amihez boltot is építenek. A többi családi házakból álló település, s ezek többsége olyan területen van, ahol még napi élelmiszercikkeket árusító boltok sincsenek. Ezer lakás után ezerkétszáz négyzetméter kereskedelmi területet kell létesíteni. Könnyű kiszámítani, hogy az építendő lakásokhoz harmincezer négyzetméternyi terület járna — de nem lesz. A „fehér folt” keletkezésének ez az oka. — Befejezésül szeretném megkérni — ha csak nagy vonalakban is —, ismertesse, milyen elképzelésük van az előbbrelépésre? — A legsürgősebb feladatok megoldására ezerkilencszáz- hetvenig százharmincegymilritka ajándékok Ezer fenyőcsemete diadalmas harca Virágzó orchideák — Szeszélyes broméliák — Kígyózó vaníliák Még nyílnak a vácrátóti botanikus kertben a virágok, még zöldellnek a lombok is, de már próbálja, keveri lángoló színeit, köztük a bánatos piktor, az ősz. Az üveg- házak kazánjait aggodalmasan kémlelik a botanikusok: vajon meg tudnak-e birkózni az elkövetkező fagyokkal, hogy megmentsék a fölbe- csüLhetetlen értékű kényes növénykincseket a pusztulástól. Dr. Újvárosi Miklós, a rá- tóti tündérkert tudós igazgatója — aki hétközben fáradhatatlanul járja az országot, hogy bevezesse fiatal tanítványait a gyomirtás rejtelmeibe, szabad vasárnapján világhírű kertjében veszi számba a legsürgősebb tennivalókat. Ha ugyan marad ideje erre a műveletre, mert mindig akadnak látogatók a kerttulajdonos Akadémiáról, vagy valamelyik minisztériumból, gyakran külföldi kollégák, az óceán másik partjáról érkező növénykedvelők, akiket végig kell kalauzolni a közei hatvan holdas kert vadregényes útjain. Ez is nagyon fontos. A látottak hatására esetleg elmélyül kissé az Akadémia szeretet« a nemcsak gyönyörű, hanem tudományos szempontból is végtelenül fontos intézménye iránt, a minisztériumok esetleg kissé lazítanak a szigorú költségvetési rovat- elmélet merevségén. A külföldi látogatók lelkesedése Tömött tarsolynyi gonddal kérdéssel kopogtatok hát Dóra Sándor építésvezető ajta- való helyettesítésével...), de- ján. A kopogtatás persze, cember helyett már most jú- képletes, mert lélek sincs liusig beépítettek kb. húsz- bosszantóak, sőt, érthetetlenek, az irodában, de még tenyér- millió forint értéket, ugyan- Az anyagellátásban, így pél- nyi papír sem az asztalo- csak jóval határidő előttre, dául a múltban a betonacél el- kon. Odákinn mindenki, s október 15-re ígérik a trafó- látásban, így például a múltban a betonacél ellátásban mutatkozó fönnakadások, a mostani lemez nehézségek még csak a bosszúság szintjét érik eL Az azonban, ami az anyag- szállítás körül van, nem más, mint: érthetetlen. Ott kezdődött, hogy nem is volt olyan könnyű elintézni: innét, a DCM-ből kapják — s ne valahonnét soktucat kilométerről — a cementet. Monolitbeton az épületek alapjai, falazatának többsége, előregyártott elemet keveset használnak, jelentős mennyiségű cement kell tehát. A cement szállításához gépkocsi. Ezek biztosítása a következőképp történik: az építésvezető telefonál Budapestre, a vállalat központjába, s közli a kocsi- szükségletet. A vállalat anyagosztálya „érintkezésbe lép” az ÉPFU budapesti központjával, s elismétli, amit az építésvezető telefonált. Ezek után az ÉPFU budapesti központja közli váci alkalmazottjával — azzál az emberrel, akivel az építés- vezető naponta többször találkozik és tárgyal! ! —, mit is tegyen... Történetnek rendkívül kedves és humoros, csak az a baj, hogy azoknak, akik nap mint nap e gonddal — és ehhez hasonló ésszerűtlen- ségekkel — küzdenek, nem humor, hanem — valóság. Keserves és kiábrándító valóság. Mert joggal gondolhatják az itt dolgozó kubikosok, állványozók, s a többiek, hogy míg ők óránként szedegetik össze a népgazdaságnak végülis majd sokat jelentő időnyereséget, addig vannak, akik mennyire, de mennyire ráérnek az ilyesfajta „ügyintézgetésre”... Ügy látszik, egy új létesítménynél sem minden új. Legalábbis ami a munkaszervezést, s az ügyintézés ésszerűségét illeti az ilyesféle ÉPFU fuvar, s más ügyekben... Mészáros Ottó KÖVETKEZIK: EGY Föí TÖBB MINT EZEK TONNA. is gyakran hasznosnak bizonyul, egyremásra érkeznek a ritka növény- és magajándékok a kertbe a világ legtávolabbi részeiből is. Ezen a szeptember végi vasárnapon az őszi napsugarak rengeteg látogatót vonzottak a rátóti kertbe. Kedves meglepetés várta őket már a bejáratnál. ízléses, parányi üvegpavilon, amelyben megvásárolhatták a virágkedvelők a legszebb és legritkább szobanövényeket is. Valamennyi a kert saját szaporítása. — Igen nehéz nyarunk volt — mondja Újvárosi Miklós. — Június közepétől szeptember közepéig, tehát a iegtikkaseztóbb kánikulák idején, a kert mindössze tizenkét milliméter csapadékhoz jutott. Szerencsére a legutóbbi évek megfeszített munkájának eredményeképpen elkészült az öntöző- berendezés, amelynek csövei behálózzák úgyszólván az egész kertet. Ez mentette meg a biztos pusztulástól a növények jelentős részét. Ennek köszönhetjük azt is, hogy a legutóbb kiültetett több mint ezer fenyőcsemeténk — ötvennél is több fajta képviselői — néhány kivételével ma is elevenen zölden. A szabad ég alatt nyaraló kényes délszaki növények, pálmák, a kaktuszóriások is szépen fejlődtek. De az éjszakák már egyre hűvösebbek, a botanikusok aggodalmasan lesik a hőmérőt, amely vasárnapra virradó éjszaka már csak hét fokot muta tott a fagypont fölött. Hamarosan téli szállásukon kell tehát elhelyezni a drága növényeket. Nyáron elkészült az új teleltető ház — most dolgoznak a fűtőberendezésén — úgy lesz helyük a télen, ha nem is túl kényelmes. Csak a magas növésű pálmákkal van egyre nagyobb baj. Ezek mindig megsínylik az alkalmas pálmaház hiányát. Az intézeti épület — a haj dani Vigyázó-kastély — kor- látoltkai—isöpüikerített. -területe az ostrom emlékeit idézi. Le bontott falak, mély árkok, téglakupacok. Az öreg épület elkorhadt gerendáit sürgősen ki kellett cserélni. Az épület egyik szárnya már rendben van, de a másik újjáépítése a legjobb esetben is csak a jövő év közepetáján fejeződik be. Az intézeti irodák eddig is az egykori grófi istálló tömör falai között találtak előzetesen kellőképpen rendbehozott menedéket. Az igazgató lelkes munkatársait ez sem zavarja. Igazi munkahelyüket úgy is az üvegházakban, a virágzó orchideák, a termő kávéfák és banánpálmák, a szeszélyes broméliák, a kaktusz-századok, a messzekígyózó indájú vanília, a begónia-csudák párás világában, de legfőképpen a szabad ég alatt, a kert fa- és cserje rengetegében találják. Magyar László
