Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-27 / 228. szám
Mint 50 méteres felkiáltójel. m Ilyen lesz a vecsési víztorony, melynek alapozása most, októberben kezdődik el, és amely 1968-ban üzembe lép. A víztornyot a Vecsési Ivóvíz Társulat megrendelésére a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat építi, csúszó- zsaluzásos rendszerrel. Főbb adatai: magassága 50 méter, átmérője tíz méter, víztartálya 500 köbméter. Ára: 2,2 millió forint Az esős napok után: élénk munka a kávai határban Kezdődhet a vetés - Jól fizet a burgonya - Akadozik a silózás Az esős napok serkentőleg hatottak a mezőgazdasági munkára Káván is. A nagy szárazság ugyanis késleltette az őszi munka beindulását. Most már ütemesen haladhat a munka. Az elevetendő őszi árpa alá kiszórták 120 holdra a műtrágyát. Búza alá 45 holdra, őszi takarmánykeverék alá pedig 15 holdat műtrágyáztak. Megkezdték a vetőszántást is. Őszi árpának felszántottak és vetésre előkészítettek 120 holdat. A búza vetéséhez 45, őszi takarmánykeverék alá pedig 15 holdat készítettek elő. A vetőmagot biztosították, a vetés hétfőn indul. Az őszi árpát vetik elsőnek, aztán folyamatosan a többit. A szerves trágyázás Is folyik a tsz-ben. A szakvezetők úgy tervezik, hogy most az ősszel 52 holdat trágyáznak le. Tíz holdra már kihordták az anyagot. Megindult az őszi betakarítás. A nagy munkát a burgonya betakarítása nyitotta meg. Negyven hold burgonyája van a tsz-mek, 25 holdról már fel is szedték. Az időjáráshoz képest jól fizet a burgonya. A tsz holdanként 70 mázsát tervezett Az eddig megtelt zsákok tanúsága szerint azonban 85 mázsa lesz holdanként. A silózás is beindult a tsz- ben. Sajnos eddig eléggé vontatottan haladt, mivel rossz volt a silózógép. A tsz háromezer mázsa silót tervezett, eddig mintegy 150 mázsa készült cL M. J. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: A tartalékos sztár. Mo* nor: A Nagy Medve fiai. Tápió- süly: A nőstényfarkas. Űri: A nevük azonos. Vecsés: Nocturne. mmmm - ■H»m,jmujuaag!i LÓNK I A.D A S A IX. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM 1967. SZEPTEMBER 27., SZERDA Az általános iskolák a vb előtt A6 A ,,kulcsos gyerekek vannak többségben Monoron a községi végrehajtó bízott- — Ahol az iskola ellátja önmagát sag megbeszelessel kezdte a J o hetet. Hétfőn tartották a mo- nori általános iskolák 1966— 67. évi eredményeivel, és az új tanév tapasztalataival foglalkozó ülésüket. A napirend előadója Pásztor Antal, az oktatási, népművelési állandó bizottság elnöke volt. Beszámolójában megállapította, hogy az oktató-nevelő munka javult a múlt tanévben. A község általános iskoláinak pedagógusai jó szakemberek. Sajnos az objektív feltételek kevésbé kedvezőek. A Munkásőr utcai iskolának nincs tornaterme, az osztályok is túlzsúfoltak. A Kossuth iskola két tantermében régi, ócska, favázas padok vannak, ami pedig még ennél is nagyobb baj, öt kályha használhatatlan, tűzveszélyes. A szemléltető eszközök végre nem szerepelnek az iskola hiánycikk listáján, hála a szülők áldozatkész találékonyságának. Azóta érdekesebb, szemléletesebb az iskolai oktató munka. Az új tanterv legfontosabb célkitűzése, közelebb hozni az életet az iskolához, valóra váltani a frázis számba menő, elkoptatott megállapítást, nem az iskolának, hanem az életnek tanulnak a gyéreink. Az iskolai munka akkor eredményes, ha a szülők és a pedagógusok egyetértése mellett folyik. A szülők érdeklődése a felmérés és a pedagógusok tapasztalata szerint egyenes arányban nő a pálya- választás közeledtével. Az alsó tagozatos gyerekek szülei sűrűn érdeklődnek az iskolában, s amint veszít varázsából az iskola, csökken az érdeklődés. Viszont, amikor nyolcadikos lesz a gyerek, akkor viszont az eddig közömbös szülők is megjelennek az iskolában. A szülők húsz százalékát még a pályaválasztás sem zökkenti ki közönyükből, rajtuk megtörik az iskola, az osztályfőnök igyekezete. Nemcsak a gyerekek tanulmányi eredménye javult az elmúlt évben, de a magatartásuk is jó. A község iskoláinak magatartási átlaga „4,17”. A tanulók öt százalékát „ítélték" osztályismétlésre, öt százalékukat javítóvizsgára. A község 2198 általános iskolai tanulója közül az elmúlt tanévben 268 volt kitűnő rendű, 109 javítóvizsgázhatott és 108 tanuló ismétel osztályt. — Monoron a tanulók 60 százaléka „kulcsos gyerek” — mondta a vb-ülésen Rétváry Gyula, a járási tanács művelődési osztályvezetője. Ez azt jelenti, hogy óracsörgésre ébrednek, reggelit készítenek maguknak, bezárják a lakást. Tanítás után hazamennek, és este ők várják haza Pesten dolgozó szüleiket. Ez a tény bizonyítja legjobban, hogy az iskolai napközik sehol nem töltenek be olyan fontos szerepet, mint éppen Monoron. Az elmúlt évben négy tanuló- csoport volt a napköziben — tanulmányi átlaguk 3,7. A napközi gazdája az iskolai gondnokság. Sajnos csak papíron a gazdája, a valóságban tehetetlenül vergődik a rázúduló feladatözönben. A vb- ülés résztvevői örömmel nyugtázták a művelődési osztály vezetőjének bejelentését, a megyei művelődési osztály engedélyezte a központi gondnokság megszüntetését, s 1968. január l-től három gondnok látja el az iskolák, óvodák, napközi otthonok tennivalóit. A beszámolóhoz elsőként Gál János, községi párttitkár szólt hozzá. — A Kossuth iskola öt rossz, használhatatlan kályháját már ki lehetett volna cserélni — mondta. A családlátogatás fontosságát, a hátrányos, veszélyeztetett gyerekekkel való törődés szükségességét hangsúlyozta. Romházi László tanácstitkár elmondta, a rossz szociális körülmények között élő gyerekeket kell elsősorban felvermi a napközibe. Lelkes Béla, a Munkásőr utcai iskola igazgatója a konkrét, követendő lelkiismeretes munkáról beszélt. Igaz, hogy nincs az iskolának tornaterme, a megyék tornaversenyén mégis a Munkásőr utcai iskola tanulói képviselték Pest megyét, A megyei vetélkedőn pedig földrajzból, matematikából, történelemből az iskola válogatottja indult a járásból. Igaz, hogy az iskolák szűkös anyagiakkal rendelkeznek, ebben az iskolában mégis van két televízió, magnetofon. Senkitől sem kértek pénzt rá, az iskola kollektívája „gazdál- kodta ki” magának. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetben lévő tanulókkal rendszeresen foglalkoznak, korrepetálásukról naplót vezetnek. A hozzászólások és a válaszadás után Kupecz Ferenc községi tanácselnök foglalta össze az elhangzottakat. (d) Emléktábla Steinmetz Miklósnak A Gyömrői Tanács, valamint a társadalmi szervek a községben mintegy két hétig élt Steinmetz Miklós emlékére emléktáblát helyeznek el. A tábla leleplezésére a november 7-i ünnepség keretében kerül sor. Készítője Pál Mihály szobrászművész, a község szülötte, aki elmondotta, hogy sok személyes emléke van a mártírhalált halt parlamenterről. Többször találkoztak. Szovjet harcosokról készített rajzai között Steinmetz Miklósról készített rajzok is vannak. Az ünnepségsorozat keretében a községi kiállítóteremben rendezendő dokumentumkiállításon e rajzok is láthatók lesznek. Az emléktábla helyét még nem jelölték ki. A község vezetői rövidesen kialakítják az ünnepségsorozat végleges programját. A hely kijelölése is ezen a megbeszélésen történik. (furugiyás) Holnap: Halászvacsora Gyomron Szeptember 28-án, csütörtökön halászvacsorát rendeznek a gyömrői Halászkertben. Előtte műsor, melyen fellép Boros Jolán és Pászti Tibor népdalénekes. Kísér Losó György népi zenekara. A vacsorán halkülönlegességeket szolgálnak fel. Belépő- és vacsorajegyek az üzletvezetőnél rendelhetők. (Telefon: 19). GOMBÁN: Halászcsárda épül a tónál... — Még ebben az évben befejezzük a halászcsárda építését — mondotta Varga István az Üj Élet Tsz 1. számú üzemegységének vezetője. Örömhír ez nemcsak a gombaiaknak, de a környék valamennyi horgászának. — Az idén még csak italkimérésünk lesz — mondotta — jövőre azonban továbbfejlesztjük a halászcsárdát. A tervek szerint egy 96 négyzetméteres szabadtéri tetőteraszon folyik majd a felszolgálás, ahol a tsz saját termékeit értékesíti. S nemcsak halételeket rendelhetnek majd a vendégek, de baromfihúsból készült menüt is. Elhatároztuk, hogy a közeljövőben kacsafarmot alapítunk s igy a legfinomabb halászlétől a kacsapecsenyéig minden kapható lesz. A Gödöllői Állami Erdő- gazdaság 1968-ban megkezdi a környék fásítását. Horgászaink, akik a hét végét gyakran itt töltik — remélhetőleg nem paanszkodnak majd. (teleki) Gyenge játékvezetés, eredménytelen hazai rohamok Üllő—Pccel 1:1 Párbeszéd a „nyugis“ fickóval egyenlíteni. A 60. percben a hazai védelem legjobb emberét, Bodát fejberúgták, s ápolásra szorult. Ezután szabálytalan akasztás miatt szabadrúgáshoz jutott a hazai csapat. A sérült játékosok hiánya rányomta bélyegét a hazaiak teljesítményére. Látszott, hogy idegenül mozognak az új pályán. Az edzömérközéseket — gyengébb ellenfelekkel — a hazai pályán kellene lebonyolítani. Az üllői csapatból Bo- da és Szűcs A. játéka emelkedett ki. Az első félidőben pedig Gál volt igen sokszor veszélyes az ellenfél kapujára. A játékvezető kecsegtető helyzetben az előnyszabályt nem alkalmazta, Üllő részéről még a pisszegést is megtorolta, a vendégeknél a kiabálást is engedte. (fülöp) — Hol voltál az éjjel, hogy most alszol? — Melóztam egy picurkát. — Hol dolgozol? — A Nagyfaluban, a Canz- MAVAG-ban. — Mit csinálsz ott? — Rakodok. — Van neked szakmád? — Ühüm. — Éspedig? — Semmi. __ 1 ? ? • — Tudod, nekem az a szakmám, hogy nincs szakmám. — Látom, humorod van. — Tudod, ha az eszem — tfnint mondják — eí is ment, ■ jó szövegem megmaradt. — Hallottam, hogy két hétig nem voltál itthon. Miért? — Tudod, a nagymutter szé- íitően szeret prédikálni. Hogy /niért nem mész templomba, hogy ne járj a lányok után meg minden... Én meg ezt nem csípem. ; — önként jelentkeztél dolgozni? — Igen. Tudod, szeretek én 1 obizni, csak amikor a have- ok azt mondják, hogy most bulizunk, akkor én is megyek. — Meddig voltál az aszódi intézetben? — Három hónapig. — Úgy tudom, hogy egy évig kellett volna maradnod... — Persze. Csak a többi kilencet ellógtam. Bevittek — megszöktem. Egy nap bent — két hét kint. Pedig ott tényleg tanulhattam volna szakmát, na de__ — Most mik a terveid? — Szédítöen Utálom, amikor valaki nagy szöveget vág le, de most én is valami ilyet mondok: megjavulok. Melózni fofjok, aztán meg bevisznek slapkónak. Ott aztán nem lesz pardon ... — Hogy jutottál idáig? — Tudod, hallottam, hogy amíg én csöveztem, jártak itt nálam ... Valahonnan a KISZ-től. Az öregmutter mondta: azt mondták, hogy nem akarják, hory összeakasszuk a bajuszunkat a hekusokkal. Tudod, én még nem cipelek JKcailnbtléi Vecsési VÍZÉP—Gyömrő 16:7 (5:2) ' ró nem ítélt semmit. Drabek súlyos szabálytalanságát tétlenül nézte, ám ezután Sikét és Kákáit lekiildte a pályáról. Ezek után Vecsés köny- nyedén érte el góljait a csonka gyömrői csapat ellen. Végeredményben a Gyömrő teljes csapattal megnyerhette volna a mérkőzést. A bajnokaspiráns Vecsés csalódást keltett. Feltűnő volt milyen sokat szabálytalankodtak. Edzőjük Pécsi Árpád is csak az eredménnyel lehetett elégedett, a játékkal nem. (gér) Magam és családom nevében ezúton mondok köszönetét azoknak a kedves rokonoknak, Ismerősöknek. Jó barátoknak, munkatársaknak együttérző részvétükért. amellyel feleségem, kislányom édesanyja halála alkalmából fájdalmunkban osztoztak, temetésén megjelentek, sírjára virágot helyeztek. Fényes István. Gyömrő, vezette: Zalán. Tavasszal Vecsésen csak ll:9-re kapott íki a gyomrai csapat, most súlyosabb arányú volt a vereség. Igaz, Gyömró több tartalékkal volt kénytelen kiállni. Somogyi K., Kusnyír, Tormási sérülés miatt nem állhatott a csapat rendelkezésére. Az első 30 perc egész szoros mérkőzést hozott. A vendégek öt gólja közül több szerencsés körülmények között született. A szünet után mindig a Vecsés vezetett, de csak két-három góllal. Akárhogy akartak szépíteni, illetve egyenlíteni a hazaiak, nem sikerült. Igaz, Zalán játékvezető ítéletei többnyire a hazaiakat sújtották. Kákáit például valósággal leütötték a vecsésiek a „falban”, s a bíIsmét három tartalékkal volt kénytelen kiállni az üllői csapat, mert Mellis, Tóth, Holló sérülés miatt nem tudta a játékot vállalni. A hazaiak nagy lendülettel vetették magukat a küzdelembe, és már az első percben csaknem gólt értek el. Burza indította a labdát, jól szöktette Gáli, aki elől igen nehezen tudtak a vendégek szögletre menteni. A második percben Burza nagy erejű lövése a kapufának vágódott, majd több szöglet jelezte a hazaiak nagy fölényét. Ebben a játékrészben szinte egykapura játszott a hazai csapat. A fokozódó hazai nyomás teljesen beszorította időnként az ellenfelet a saját 16-osán belüli térségre, de gól nem született. A 29. percben megsérült a vendégek kapusa. Egy mezőnyjátékos állt be helyére, aki a 30. percben Szűcs A. váratlan távoli lövését „bevédte”. Üllő tovább támadott, a vendégek nehezen tudtak kibontakozni, szórványos ellentámadásaikat a hazai védelem menteni tudta. A második félidő elején a vendégek sarokrúgáshoz jutottak, a fejes alig kerülte el a hazai kaput. A vendégek néhány ellentámadást vezettek, melynek az lett az eredménye, hogy a tétovázó hazai védelem mellett ki tudtak § bajuszt, így aztán elég csípős ^ meló lenne az ... meg aztán ^' ha azok a ... izé... KISZ- ^ : esek kasa srácok, akkor én ^ ’ minek balhézzak? — Mennyit keresel? — Ezerhármat. — Mit csinálsz a pénzzel? ^ — Csípem a kasa rucikat. ^1 Mindig veszek valamit. Per- \ sze van egy kis csaj, akit na- $ gyón bírok, oda is kell egy \ kis lóvé. No, meg adok az $ öreglánynak is négy-ötszá- \' zat, mert ő ad nekem ka- $' ját, meg suvikszolt cuccot. $ — Nem furcsa ez az élet? ^ — Nem, mert nyugis va- ^ gyök így. Nincs gondom $ „dohányra", van tiszta cucc, ^ meg minden. Azért valami §: bánt... § — ??? — Azt mondta az öregmut fér, hogy akik kint voltak, ve- ^ lem is akartak beszélni, de az- ^ óta se tolták ide a képüket. \: — Bocsáss meg, be sem mu- 5: tatkoztam... Én is köztük $ voltam... $ Berla Ferenc í
