Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-27 / 228. szám

Egy perc telefon Kevés a női kerékpár — Járműbolt? Mi újság? — Kevés a kerékpárunk, különösen a női kerékpárok­ból kicsi a választék. Remél­jük, nemsokára újabb szál­lítmány érkezik, és akkor nem kell elküldenimk a ve­vőket. — Más? ■— Motorkerékpárból több fajtát tudunk ajánlani. Újdon­ság a 175 köbcentis Járna. — Bukósisak? — Van, csak legyen vevő­je. — Alkatrészek? — A Pannóniák alkatrészei lassan érkeznek, néha a kerékpároknál is van gond, de ez legyen legnagyobb gon­dunk. MA: iskolai ünnepségek a fegyveres erők tiszteletére Ma délután, a hagyomá­nyoktól eltérően, nem közpon­ti ünnepségen emlékeznek meg a fegyveres erők napjá­ról. A fegyveres testületek tagjai — munkásőrök, honvé­dek, rendőrök — ma az isko­lákba látogatnak el, és az ot­tani ünnepségeken az úttörők­kel közösen emlékeznek meg a nap jelentőségéről. TT/ MffiÉÖ A PEST A/\ EGVEI Hl RLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM 1967. SZEPTEMBER 27., SZERDA Haszontalanság vagy lélektan? Ha /o' a főnök - elégedett a munkás Nem kell aggódni Fertőzésveszély nincs A legtöbb gyerek átesik a gyermekbetegségeken. Termé­szetesnek veszik és jószerrel fel sem tűnik senkinek. Ha ra­gályos betegség egy osztály­ban üti fel a fejét, már na­gyobb a híre. Ez történt most is. A tanyai kollégiumban az egyik kis­lány szemgyulladást kapott. Utána még ketten kapták meg. Ez a „járvány” — kora ősz­szel, amikor az első komo­lyabb szelek felkelnek, és a szél könnyen belefújja a szem­be a port és a piszkot — gya­kori. Vagyis egy mindennapos ssemgyuUadást kaptak a gye­rekek, ami kellemetlen, de nem fertőző. A gondos orvo­si felügyelet és az ápolás ha­mar meghozza a gyógyulást. Mind ezt azért írtuk meg, mert a hírek — a kósza hírek különösen — gyorsan szállnak a tanyák felé. Felesleges lénne az anyu­káknak aggódniok. haszontalannak vélt — mun­kájának eredménye. Bányász Hédi A sziroboszkóp megmondja: miért fáradt ön? A konzervgyár pszicholó­giai laboratóriuma űj, érté­kes műszerrel gazdagodik. A sztroboszkóppal a fáradt­ságvizsgálatnál használatos műszerek sorát egészítik ki. E műszerek a munkások gyors, vagy az általánosnál nagyobb mértékű elfáradá­sának okát vizsgálják. Ké­sőbb ezek alapján korrigál­ják a munkakörülményeket. AZ OLVASŐK KÍVÁNSÁGÁRA: Hlrlapárusitás ismét a művelődési házban Sokan Kifogásolták, hogy a művelődési otthonból át­építésekor kiköltöztették a hírlappavilont. Évek óta, naponta százan tértek be az újságért, színházjegyért a művelődési otthon aulájába. A közkedvelt hírlappavilont helyezték át jobb híján a postára. Ott viszont szűkös a hely és a szépen átépített postahelyiséget sem dekorálja az ideiglenes hírlappult. A kérések alapján a vá­rosi tanács úgy határozott, hogy — a postával karöltve — vissza kell állítani a hír- lapárusítást a művelődési ott­honba. Remélhetőleg, a posta fe­lettes szervei is méltányolják a város lakóinak kívánságát. A CSAPATOT AZ INTÉZŐ MIATT BÜNTETIK Mivel büntetik meg az intézőt? Füstbe ment kézilabdásálmok - Ezt érdemelték a fiúk? Az idén szép eredmények­kel örvendeztette meg szur­kolóit a Kinizsi kézilabda­csapata. A csapat előtt meg­nyílt a feljebbjutás remé­nye és a fiúk megragadták a lehetőséget. Már tetemes előnyük volt a táblázaton, amikor jött a rövidzárlat. Csakhogy ez a rövidzárlat írem volt valami sportszerű jelenség, nem a csapatban keletkezett és nem is a pá­lyán, hanem a vezetőségben. Ennek a rövidzárlatnak a ne­ve így hangozhat: lelkiisme­retlenség, felelőtlenség. Mi történt? NDULÁS BETŰORSZÁGBA Olvasóinknak meg kell tud- niok, hogy a múlt vasárnap Galgahévízen Gönczöl azért nem véd­hetett, mert az intéző nem ragasztotta be igazolá­sába a tagbélyeget. Mit szóljunk ehhez? De még ennél is felháborítóbb a má­sik eset. Egy alkalommal a csapat nem utazott el Aszód­ra. Nem utazhatott el. Miért? Azért, mert a vonatjegyek az intézőnél voltak, aki nem érkezett meg a vonat indu­lásáig az állomásra. Mire megérkezett, addigra a vo­natnak már csak a végét le­hetett látni. Ezután már hiábavaló volt minden: a csapat itthon maradt. S a következmény? A két pont elvesztése mellett ta­lán még továbbiakkal is sújt­ják a gárdát. Ekkora luxust még a Ki­nizsi kitűnő kézilabdáé-a- pata sem engedhet meg ma­gának, midőn a feljutásért küzd. A vasárnap elvesz­tett pontok miatt a feljutás álma füstbe ment. Pedig — s ezt határozottan kijelent­jük — nem a csapaton mú­lott. Mert a játékosok egész év­ben lelkesen, szorgalma­san készültek a mérkő­zésekre. Bizonyítja ezt helyezésük is és tény, hogy minden edzé­sen tizenkét-tizennégy játé­kos volt jelen. Lelkesedés­ben, akaratban nem volt hiány. Mutatta ezt az üllői győzelem, a Vecsés elleni fegyvertény. S még valami. Jövőre csak járási bajnokság lesz, vagyis a csapat kétszeresen bűn­hődik. Nem sikerül a feljutás és még­hozzá a csapat vissza is esik. A megyei I. osztály he­lyett — a járási bajnokság. Suimma-summárum: a csa­patot az intéző miatt bünte­tik. De mivel büntetik mef az intézőt? <f) A két „szomszédvár" után: szuperbenzin itt is Épül az új benzintöltő-állo­más a konzervgyár II. telepe mellett. A mostani állomás bi­zony már rég „kinőtte” magát. A “ forgalom nagy volt, s az igények miatt bizony sok pa­nasz volt a benzinállomásra. Nem győzték a munkát. Külö­nösen a gázolaj körül volt sok vihar. Most ez is kapható, re­méljük, nem csak átmenetileg. Az új állomáson ötször na- gifobb méretű tartályokban tárolják az üzemanyagot. Új­donság lesz a szuperbenzin ke­verék is, amit eddig csak a két „szomszédvárban” Cegléden és Kecskeméten szerezhettek be az autósok. Mikor költöznek? Talán még íbben az esztendőben.. Dobos Imre szolgálattevő legalább is sbben reménykedik. Nyitva tartás? Hétköznap rat órától este kilencig, ünnep- lapokon pedig hat órától déli cettóig. (— :n —) WIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Egy szerelem három éjsza­kája. Cinemascope színes ma­gyar filmmusical. Rendezte: lövész Gyula. Korhatár nél- iül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír- idó. Előadás kezdete: fél 6 és 8 makor. — Dicsérő szó és korholás — Mi fáj a törzsgárdának Mi tagadás, sok munkás bé- kétlenkedett a konzervgyár­ban augusztus elseje és szep­tember elseje között, amikor a műszak alatt megjelent a pszichológus és kérdéseket tett fel nekik, s azokra szóban vagy írásban választ kért. El­hangzottak olyan vélemények is, hogy az egész felmérés ha­szontalan. És nemcsak a mun­kások között... Szeptember elsején lezárult a felmérés, az értékelés sem vett többet igénybe két hétnél, és ezen a héten Igler György pszichológus már az eredmé­nyeket summázza. A megkérdezetteknek tizen­nyolc kérdésre kellett választ adniuk és a válaszadásnál öt lehetőség közül kellett kivá­lasztani a legigazabbnak hit- tet. Így születtek meg a vála­szok a gyáron belüli kapcsola­tokról, azokról a kapcsolatok­ról, amelyek jelentősen befo­lyásolják a munkás megelége­dettségét. Mik ezek a tényezők? Pél­dául, hogy mennyire ismerik el a munkáját, hogy milyen a főnökkel és a munkatársakkal való vi­szonya, hogy kap-e elég elismerést, ha jól végzi a munkáját, hogy milyen nehéz a munka és ez hogyan jut kifejezésre egyéb körülményeiben. Két átlagot számítottak ki egy-egy kérdés- csoporton belül. A konzerv IlI-ban például -j-0,26-tal tér el az elismerések: száma a vál­lalat átlagától. Ez azt mutat­ja, hogy itt nem fukarkodnak az el­ismeréssel. Kell a dicséret. Ez a felmé­rés több fontos hívta fel a figyelmet. Minde­nek előtt arra, hogy a munká­soknak a munkával való meg­elégedettsége szorosan össze­függ a közvetlen főnök vezeté­si stílusával. Tehát ha a mun­kást jó munkájáért megdicsé­rik, há elismerik a munkáját, még akkor is elégedettebb a fizetésével, mint az, aki maga­sabb fizetés mellett kevesebb elismerést kap, és ritkábban részesül dicséretben. Amit a vezetőknek érdemes ebből a felmérésből észrevenniük, hogy az embereket — és nem csak a gyermekkorban — elő­re viszi —, az embereknek erőt ad a további munkához a si­ker élménye. A másik, amiért át kell ta­nulmányozni a felmérési ered­ményt, a következő. A bérke­ret kötött, a fizetések emelé­sének tehát objektív korlátái vannak. De vannak-e korlátái a helyesen és kellő időben való dicséretnek? Hiszen a megrovásnak is csak akkor lehet eredménye, ha van mi­hez — sikerhez, elismeréshez, dicsérethez — hasonlítani. Még egy tapasztalat. A törzsgárda tagjai elége­detlenebbek a körülmé­nyekkel, mert magasabbak az igényeik. Azok a régi munkások, akik­nek szeme előtt ment végbe az üzem fejlődése, egyre többet, egyre jobbat szeretnének. Ennyit a felmérésről. És még azt, ha az X üzem Y nevű fő­nöke simulékonyabb lesz és változtat a vezetési stílusán, falán mégsem a véletlen, ha­nem a pszichológia labor — A rokonországbeli testvérvárosunk Isokyrö üzenete... NAGYKÖRÖS DICSÉRETE EGY FINN ÚJSÁGBAN I. Az Arany János Emlék­múzeumba nemrégiben egy finn újságot hozott a posta. Ez a „Viiklcolehti” című lap első oldalán öt­hasábos cikket közöl Nagykőrösről, három nagy, jól sikerült képpel. Az első kép Arany János szobrát ábrázolja, a második egy pompás nagykőrösi látkép, a harmadik egy hatalmas uborka, közepén a város főterével. A cikket Tauszig Mária miskolci tanárnő, volt finn lektor írta, aki a debreceni egyetem padjaiban együtt ült dr. Táros László nagy­kőrösi múzeumigazgató­val. A tanárnő azóta többször járt Finnország­ban s ott hallotta, hogy az 1927-ben magyarországi útja során városunkban járt finn küldöttség még élő tagjai most is, mint feledhetetlen élményről beszélnek a nagykörös i vendéglátásról. Tauszig tanárnőt tavasz- szal ismét Finnországba hívták. Levelet írt dr. Tőrös László igazgatónak, hogy a finn testvéreknek szeretne régi emlékekkel kedveskedni s kérte, hogy küldjön neki néhány kö­rösi képeslapot. Az igaz­gató teljesítette a kérést, s elküldte a ma már ritka­ság számba menő régi kö­rösi uborkás képeslapot is. így született meg azután a nagy finn lap cikke, melyet kivonatos magyar fordításban a következők­ben ismertetek: „1927 októberében, amely hónap abban az évben gyönyörű meleg, aranyló es szüretillatú volt, érke­zett Magyarországra .Finn­ország első gazdasági kül­döttsége, hogy megismerje országunk termékeit és' üzleteket kössön a déli rokonnéppel Amikor útjuk során Mis­kolcra érkeztek, megbízást kaptam, hogy vegyek részt a vendégek fogadásában és kalauzolásában. Miután finnül akkor még nem tudtam, németül folyt köztünk a beszélgetés. A finn küldöttség elnöke: Antti Tulenheimo, Helsin­ki főpolgármestere ked­ves szavakkal köszöntött. — Viele grüsse aus Iso­kyrö! (Sok üdvözlet Isao- küröről!) — Honnan? — kérdez­tem meglepődve. . — No Isokyröböl. On­nan jövünk. Ott aztán nagyszerű volt. Szüreti mulatságon vettünk részt ott — és képzelje! — Még a vonat is megállt miat­tunk a puszta közepén. A szüret színhelyéről egye nesear a vasúti különko- csiba léphettünk. Ti ma gyarok bizony értitek a módját... Isokyrö—Nagykőrös Tágra nyílt szemmel hallgattam, aztán megkoc­káztattam: — Magyarországon tör­tént ez? Nálunk nincs semmiféle Isokyrö. — De itt van Magyaror­szágon — nevetett a főpof gármester. — Ti ugyat Nagykőrösnek hívjátok dehát az nem számít. Ne. künk is van Nagykörösünk Kiskörösünk és Kőrös to- lyónk (Isokyrö, Vähäkyrö Kyröjoki). Ha nem hi­szed, gyere el és nézzec meg! (A teljes érthetőség ked­véért: — iso — nagy vähä — kis, kicsi, kyrö = nem egyenes, görbe, kör­alakú ... Tudniillik, hogj Finnországban nem ritka c magyarral teljesen meg­egyező, ősi helységnév Hogy csak egy — Pest me­gyei — példát említsünk Finnországban is van Ta­pló folyó, sőt a ..Tapio” szc mindenféle helységnév összetételben szerepel akárcsak nálunk a Tápjó; illetve Tápiósáp, Tápió- bicske. stb. — A szerk.) Amikor először jártam Finnországban, eszembe jutottak helsinki akkori főpolgármesterének sza­vai. Egy finn kislánnyal barangoltam az ország­ban, s elutaztunk a finn alföldre, Isokyröbe is ...” De erről majd legköze­lebb. Kopa László (Folytatjuk.) Tanuljon harmonikázni Még mindig lehet jelentkez­ni — kezdőknek és haladók­nak egyaránt — a művelődési ház harmonikatanfolyamára. Érdeklődni a művelődési ház emeleti, 38. számú szobá­jában Patay Károlynál. TÖBB SEG'lTSÉG A TSZ-EKNEK Javul a talajerő-utánpótlás den jól megy, jövőre nekünk is lesz szippantóberendezé­sünk. — Nem kis mennyiség az évi négy-ötszáz vagon szer­ves trágya, amit mi termelünk, s amit átadunk a város terme­lőszövetkezeteinek — mondot- i ta Szabó József, a Tőzegkiter- i meló Vállalat nagykőrösi ve-! zetője. — De sajnos, ez még j mindig kevés a hat közös gaz- j dóságnak. Ezért igyekszünk a : mezőgazdaságot minden esz- i h közzel segíteni, támogatni. — Például? : — Vállalatunk rendelkezik > a pilisi sertéshizlaló egész \ trágyatermelésével. Ennek egy \ részét a körösi 'mezőgazdasági \ üzemek számára kötöttük le. j — Melyik termelőszövetke- , zet milyen arányban kapja? ; — Ezt nem tudnám ponto- : san megmondani. Ügy látom, ; hogy a legtöbb trágyát a Hu- : nyadi, Petőfi és a Rákóczi ter- l melöszövetkezet veszi át. Ál- $ \ falában azok a gazdaságok, í amelyeknek nagy a kertészete $ és a szőlőterülete. í — Van-e valami fejlődés a ^ gépesítésben? — A nagyobb feladatokat 5 évek óta a ceglédiek nagy tel- 5 jesítményű gépei végzik el. A 5 jövő természetesen az, hogy $ mi is több erőgépet szerzünk $ be. Ebben az esztendőben a $ szállítás meggyorsítására kap- s tunk egy új Zetort és ha min- $

Next

/
Thumbnails
Contents