Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-21 / 223. szám

1967. SZEPTEMBER 21„ CSÜTÖRTÖK Épül és árusít a Corvin w Naponta 120 ezer látogató - Karácsonykor már a régi helyén lesz az árnház főbejárata ‘“^frfap_________________________________________________________________________JL_ HOTELBUSZ Ez a szálló hat keréken jár. Merészen veheti a kanyarokat, s miközben az utas alszik, nagy pihen, célhoz is ér. Ma­gyarországon első ízben talál­kozhatunk ezzel a járművel. A budapesti MAVAUT tulaj­dona. Felkészültek arra, hogy Xövidebb-hosszabb próbák után átadják a forgalomnak a MAVAUT legújabb szolgálta­tásaként. A képen a modern vezetőfülkés járművet is ér­demes szemügyre venni, de erdekes a belső felvétel is. tgy helyezkednek el egymás (Foto: Gábor) a „komoly” munkát nem ál­lítja ezzel ellentétként, szem­be. Ellenkezőleg, itt elsősor­ban az alkotókészségre építe­nek! Az alsó tagozaton minden­nap van énekóra. Ott furu­lyázni is tanulnak. Ezenkívül hetenként egy órában a népi tánccal ismerkednek. A felső tagozat tanrendiében heti négy énekóra, és két óra karének szerepel. Különben az iskola szívesen veszi, és lehetőséget ad arra, hogy a tanulók zon­gorázni, va”v hegedülni tanul­janak. Századunk technikai termé­szetű. Az emberiség legfőbb problémáinak megoldásához is a technika további fejlődése szükséges. Nem mond ellent az idő szellemének az, hogy hazánk szép számú zenei álta­lános iskolájában a tanulók ilyen hallatlanul nagy energiát fordítanak a muzsikával való ismerkedésre? — kérdezhet­nék azok, akik technokrata nézetük mellett így érvelnek: niijes bizonyíték arra, hogy a művészetek több ezer éves tör­ténetük során jobbá, vagy boldogabbá tették volna az emberiséget: Ezzel szemben a technika éhséget, járványt, és lakáshiányt orvosol — bár az is igaz, hogy a háborúk halot­tainak számát is szaporítja. Feleletül idézzük a két kul­túrának századunkban tapasz­talható kettéválásával oly so­kat foglalkozó angol író, C. P. Snow egy drámájának hősét: mellett a pihenőhelyek, ame­lyek felhajthatok és így ülő­helyként is használhatják. Ha beválik az új jármű, számít­Lapunk augusztus 29-i szá­mában riport jelent meg Isa- szeg művelődési gondjairól A fák azért kiterebélyesed­nek címmel. A riportban többek között olyan problé­ma is helyet kapott, hogy a kicsi, korszerűtlen művelő­dési házban, lakók is laknak s ez gátolja az eredménye­sebb munkát. „Amikor a ktsz elköltözött, az akkori tanács- titkár — a jelenlegi lakó fe­lesége — kiutalta a lakást a férjének —, aki akkor a mű­velődési ház igazgatója volt” — irtuk többek között. A riportra levelet kaptunk Pintér Mihálgné isaszegi la­kostól, aki az alábbiak köz­lését kérte: „Valótlan a cikknek az az állítása, hogy a lakást én, mint titkár utaltam ki a fér­jem részére, a lakás kiutalá­sa nem tartozott a hatáskö­römbe. így a lakást én nem is utalhattam lei, csak a vb elnöke.” Bodrogi András, az Isasze­gi Községi Tanács vb-elnöke az üggyel kapcsolatban a kö­vetkezőket mondotta el: — Igaz, hogy Pintér Mi- hályné lakásügyi kérelmével két alkalommal is foglalko­zott a vb. ez azonban telje­sen formális volt. Első ízben 1958. február 13-án került ez az ügy a vb elé. A 8/1958. számú vb-határozat szerint: „Pintér Mihály és neje la­káskérelmét a vb szolgálati lakásnak kívánja minősíteni, mivel a szolgálati lakás ki­utalása nem hatáskörünkbe „Ennek a világnak nyilvánva­lóan szüksége van a termé­szettudományokra, de nem ki­zárólag, nem egvedül csak erre a tudományra! Micsoda sivár jövendő lenne ez, a tech­nokraták válogatott fajtájáé. De nekünk mindenfajta tu­dásra, szakértelemre szüksé­günk van. S a tudáshoz láto­másra és szenvedélyre, képze­lőerőre, a szellem szakterüle­teire. Az egyetemes emberi szellem nem azonos a termé­szettudománnyal, az egyetemes emberi szellem még csak nem is tudományos.” De a kiinduló kérdésre — hogy van-e aktualitása ma egy ilyen iskolatípus elterjesztésé­nek — válaszoljunk más ol­dalról, a gyakorlat felőL Ez nemcsak feleletet, de — cá­folatot is ad! Az üllői általános iskolában összehasonlították a zenei és a normál tagozatú osztályok tanulmányi eredményét. Né­hány kapásból kiragadott pél­da a statisztikából: zenei IV. 4.2 — IV b normál 3,5: zenei VI. 3.9 — VI,'c normál 2,9; ze­nei Vili. 4 — Vlllfb normál 3,3. Tóth Erikával, egy nyolca­dikos lánnyal beszélgetek. — Milyen más népek dalait ismertétek meg hét év alatt? — Tanultunk mari, csere­misz, ukrán, orosz, szlovák, cseh, bolgár, francia népdalo­kat. — Neked melyik nép dal­hatunk a folytatásra is. A ko­csit, a gördülő hotelt viszont­láthatjuk a váci—visegrádi országúton is. tartozik. Megbízzuk a vb- elnököt, hogy a járási ta­nács vb-vel vegye fel a kap­csolatot és a következő vb- ülésen a fenti ügyre való te­kintettel számoljon be az in­tézkedésről.” Két héttel ké­sőbb, az 1958. február 27-i tanács vb-ülés, miután meg­hallgatta az elnök szóbeli referátumát, 12/1958. számú határozatában a Dózsa György út 2. szám alatti la­kást kiutalta Pintér Mihály­nak és feleségének. — Mindez látszólag iga­zolja Pintér Mihályné leve­lének igazát, mert nem ő utalta ki a lakást férje ré­szére — mondotta Bodrogi András vb-elnök és ennek helytállóságát mi is igazol­juk. — A tények azonban mégis ellentmondanak ennek az igazságnak. A lakás bér­leti szerződését — mondot­ta a vb elnöke —, amit csak a beköltözés után lehet meg­kötni, már 1958. január 7-én megkötötték, s azt Kóczián Lőrinc akkori vb-elnök, Pin­tér Mihály és felesége írta alá. A lakáskiutalásról szóló, 682/1958. számú határozat szintén előbb született meg — 1958. február 6-án! —, mint ahogy az ügyet a köz­ségi tanács végrehajtó bi­zottsága tár^’alta volna. így a két tanácsi vb-ülés már csak az igenjét adta hozzá egy eldöntött és határozattá emelkedett ügyhöz. Mindez beszédesen dokumentálja a riport írójának megállapítá­sát lamkincse tetszett a legjob­ban? — A bolgáré. — Miért? — Hogy olyan nyugodt, és nyugtalan egyszerre. — A klasszikus zeneszerzők közül kivel foglalkozol a leg­szívesebben? — Például Vivaldival, mert nála nem lehet előre semmit kitalálni, mint mondjuk Mo­zartnál. És nagyon szeretem Bachot, a rendszere miatt. A mai könnyűzene is sokat ta­nul Bachtól. — Érdekel benneteket az úgynevezett könnyűzene? — Sokat vitatkozunk róla. Egy másik lány: — Például nekünk azért nem tetszett a táncdalfeszti­vál egyik díjnyertes száma, a Nem várok holnapig, mert túl durva, és harsány. — De hiszen aki sokat fog­lalkozik a népdallal, az ta­pasztalhatja, hogy a népmű­vészet sem zárkózik el a har­sány elemektől. Tóth Erika: — Szerintem az jó szám volt. Nincsenek szigorú törvé­nyek. A reneszánsz zenéje sem ismert törvényeket. — Mi akarsz lenni, Erika? — fordulok hozzá. — Orvos. Tőlünk, az osz­tályból alig van olyan, aki zenei pályára készülne. — A zenei általános iskolák megalapítása elválaszthatatla­nul hozzákötődik Kodály Zol­tán nevéhez. Nem félő, hogy most, a zeneszerző halála után, A kalapját hátratolta. Meg­vakarta a tarkóját, és így szólt: — Ezt aztán jól befalazták. Hova tűnt a 'bejárat? Az Idős bácsi régen nem járt a fővárosban. Esztendők óta nem látta a Corvin Nagy­áruházait. Csodálkozása telje­sen érthető tehát, hisz itt minden megváltozott. De azért van bejárat, igaz. az épület oldalán. — Éppen ideje a változás­nak — mondja Bük Imre igaz­gató. — A ház 1926-ban épült, több mint negyven esztende­je. 1945-ben teljesen kiégett. Azóta csak toldozgatták-fol- dozgatták. Berendezése el­avult, padlózata tönkrement. Sok változás történt az el­múlt években Budapesten a Corvin környékén, a Blaha Lujza téren. Lebontották a régi Nemzeti Színházat, fel­épült a korszerű gyalogos alul­járó. Az újonnan kiképzett tér megkívánta, hogy végre ked­velt áruháza, a Corvin is új „ruhát” kapjon. „Luxaflex“-homlokzat Modem legyen és praktikus. Ugyanakkor olcsó. Ez volt a cél. Olyan homlokzatot ter­veztek tehát, amely újszerű­ségében meghökkentő, de mégis beleillik a lassanként kialakuló tér képébe. így esett a választás a lu- xaflex homlokzatra. Holland szabadalom: műanyagbevona- tú alumíniumanyag. Könnyű, és így minden átépítés nélkül elbírja a régi homlokzat fal­szerkezete. öntisztító, vagyis az esővíz elegendő a rendsze­res lemosására. Ezenkívül a színét sem változtatja, nem oxidálódik. Hatalmas, hajlí­tott elemei már elfedték a homlokzatot, szinte felöltöz­tették a régi, kopár falakat. A fényes falon már működik a japán rendszerű reklámvilá­gítás, A le-felszaladó színes kockák hirdetik; itt áll a megújhodó Corvin. Milyen lesz belül? — A tetszetős külső mellett modem belső terünk lesz — folytatja Bük igazgató. — Fel­újítjuk a padlózatot. Külön a Corvin számára tervezett bú­torzattal cseréljük ki a régit, az elavultat. — És a világítás? — A mennyezetre rácsos fa­burkolat kerül. Ez alatt kap helyet a világvárosi kivilágí­tás. Nappali fény lesz az egész áruházban, jelenleg sok gon­dot okoznak a liftek. A terv­ben szerepel teljes felújításuk. megtorpan ennék az iskolatí­pusnak a fejlődése? — kérde­zem Kiss Istvánná igazgató- helyettest. — Kodály Zoltán az első ze­nei általános iskolát a felsza­badulás után hozta létre Kecs­keméten. Húsz évnél kevesebb idő alatt 110-re nőtt a szá- mjuk. A megyében négy van belőlük: nyolc év alatt ez hoz­závetőlegesen másfél ezer gye­reket érint Pest megyében. S az idei év előtt országosan meghirdették az általános is­kolák számára a lehetőséget, hogy ahol akarnak, ott létesít­hetnek zenei tagozatot. Nem­csak a múlt gazdag tehát, de a jövő is annak ígérkezik. Minden népnek kötelessége őrizni, ápolni az örökölt érté­keket: a megújulás is feltéte­lezi a hagyományt, hiszen nem légüres térből érkeztünk a mába. Hagyományaink nél­kül nem tudnánk, kik va­gyunk. Az önismeret hiánya a változtatni akaró cselekvés­ben is akadályozna. Mi, ha elfogulatlanul viszo­nyítunk, nem vagyunk nagyon gazdagok. De népművészetünk, hasonlóan a többi, népművé­szetében egymáshoz átbeszél­gető kelet-európai országhoz, hallatlanul nagy értéket foglal magában. A zenei általános iskolákban elsősorban ezen a hatalmas, közös kincsen nő fel a legfiatalabb generációk egy része. Padányi Anna A három gyorslift percenként 50—60 embert szállít. Az építkezés idejére sem zárta be kapuit az áruház. A belső átépítést emeletről eme­letre, föntről lefelé kívánják megoldani. Méghozzá úgy, hogy közben ne csökkenjen a választék! A Corvin évi forgalma meg­haladja a 600 millió forintot. Egy-egy zsúfolt napon 100— 120 ezer érdeklődő és vásárló is felkeresi. De az úgyneve­zett „gyenge napokon” sem marad a forgalom 40 ezer lá­togató alatt Közismert, hogy a Corvin a vidékiek, főleg Pest megyeiek leglátogatottabb áruháza. Va­jon minek köszönheti népsze­rűségét? ' — Az elmúlt negyven év során mindig szem előtt tar­tottuk a vidékiek igényeit — mondja Bük Imre. — Tudjuk, hogy a faluról felutazó embe­rek nem szeretnek üzletről üz­letre járni. Ezért nagyon sok­féle árut tartunk a polcokon. Lehetőleg úgy helyezzük el cikkeinket, hogy mindenki lát­hassa és elolvashassa az ára­kat is. — Másik ok talán az, hogy kifejlesztettük szolgáltatóháló­zatunkat; házhoz szállítjuk az árut, dolgozik kisszériájú női konfekcióüzemünk és férfi- szabóságunk, helyet adtunk itt a Fővárosi Foto gyorsfénykép­szolgálatának is, hogy csak a legfontosabbakat említsük. — Mikor nyílik meg a főbe­járat? — A tervek szerint még eb­ben az esztendőben visszahe­lyezzük a Blaha Lujza térre a bejárati ajtókat Reméljük, hogy aki karácsonyra jön vá­sárolni, már a megszokott ka­pukon nyithat be a Corvinba. Regős István Reform és céltudatosság NEM EGÉSZEN négy hónap választja el népgazdaságunkat a gazdaságirányítás általános reformjának bevezetésétől. Az előkészületi munkák új, minő­ségileg magasabb szakasza kö­vetkezik: a vezetők mellett a dolgozó emberek által is elfo­gadott, szükségesnek ítélt ál­talános elvek, s az ezekre épü­lő jogszabályok vállalati szin­tű konkretizálása. Néhány hét múlva az összes, a tényleges önállóságot biztosító új gazda­sági év előkészítéséhez, meg­tervezéséhez szükséges alapve­tő információknak s rendel­kezéseknek a birtokában lesz­nek vállalataink. A párt nemcsak kezdemé­nyezte a reformot, de sajátos eszközeivel szervezi, vezeti an­nak megvalósítását is. A REFORM nem egyszerűen technikai-gazdasági, hanem el­sősorban társadalmi-gazdasági kérdés. Minden egyes intézke­dést ennek szellemében kell előkészíteni és foganatosítani. Egy vállalat belső életét, mű­ködési mechanizmusát lénye­gesen érintő változás, érthető feszültséggel, nyugtalanság­gal járhat. Az egész reform szempontjából nagy fontossá­gú a jelentkező gondok gyors és érdemi elrendezése. Az élet igazolja, hogy to­vábbra is a kommunisták, a pártszervezetek feladata az új viszonyok feltárására, s az aktív gazdasági, kereskedelmi, s mű­szaki kezdeményezésekre való ösztönzés, tehát olyan légkör kialakítása, melyben ki-ki a saját, területén tervez, számol, keresi, a jobbat, a hatéko­nyabbat. Több pártszervezet­nél máris nagy lendülettel hozzáfogtak az alacsony szín­vonalú műszaki fejlesztés okainak megvizsgálásához, a termékkorszerűsítés tárgyi é3 személyi akadályainak feltárá­sához, a vállalati és társadalmi szempontból egyaránt egész­ségtelen „nyugalom” megszün­tetéséhez. E munkát óhatatla­nul viták kísérik. És ez nem baj. Fontos, hogy a pártszerve­zetek ügyeljenek e viták ■ elvi megalapozottságára, a jelent és a jövőt jobbító következmé­nyeire. HATÄROZOTTAN ÉR­VÉNYT kell szerezni annak az elvnek, hogy a reform be­vezetésének nem az átszerve­zés a legdöntőbb eleme. Nincs szükség semmiféle öncélú, s elsietett átszervezésre —, de a tétlenségre sem. A tanácsadók körét, a közgazdasági osztályo­kat, a műszaki fejlesztési osz­tályokat úgy kell kiépíteni, az embereket úgy kell megválo­gatni, hogy munkájuk a legrö­videbb időn belül anyagi erő­ként hasson az egész vállalat tevékenységében. Ennek érde­kében minden területen pontos munkarendet kell megkövetel­ni. Azt, hogy ki-ki Ismerje a feladatát, munkakörét, rendel­kezzen annak ellátásához szükséges feltételekkel, ismer­je a követelményeket, de a számonkérés formáit is. A VEZETŐKBEN és a dol­gozó emberekben egyaránt megvan az akarat és törekvés a közös kezdeményezésre, a ta­pasztalatok többoldalú elemzé­sére, a különböző elgondolá­sok gyakorlati kontrolljára. Mindezzel együtt a szocialista demokrácia hatékonyabb ki­bontakozásának útjából még számos elméleti, szokás- és munkastílusbeli akadályt kell elhárítani. Ennek egyik leg­főbb módja a demokratizmus különböző társadalmi intézmé­nyeinek szilárdítása, erősítése. A pártszervezet bátoríthatja, ösztönözheti, segítheti a legha­tékonyabban a különböző tár­sadalmi szervezeteket, a konst­ruktívabb munkára, a nagyobb következetességre. A kommu­nistáktól mindenütt azt igény­lik a feladatok, hogy legye­nek kezdeményezőek, s mutas­sanak példát a különböző szö­vetkezeti bizottságokban, ta­nácsokban és a szakszervezeti bizottságokban. Erősítsék, szi­lárdítsák a gazdasági vezetők­kel yaló — a dolgozók véle­ményének pontos ismeretén nyugvó — elvszerű együttmű­ködést, ami a szakszervezetek munkájában új módszereket követel, ugyanakkor új nor­mákat alakít ki e munka végzőivel szemben. Kezdemé­nyező politikai munkával el lehet és el is kell érni, hogy a különböző társadalmi szerve­zetek tudjanak, merjenek, i akarjanak is élni jogaikkal. A POLITIKAI követelmé­nyek mellett gazdasági igény­ként is jelentkezik egész köz­életünkben a dolgozók erkölcsi nevelése. Az időszerű reform- munkák szerves része az egyenlösdi, a munka nélküli jö­vedelemszerzés, az anyagi ösz­tönzés eltorzítása, a munka­verseny lebecsülése, a válla­lati ügyelt társadalmi kérdé­sekké való nagyítása elleni fellépés. Számolni kell a párt- szervezeteknek azzal is, hogy a termelői árak rendezésével szükségszerűen megváltozik egyik, vagy másik vállalat ed­digi minősítése. Előfordulhat, hogy az eddigi, árarányok miatt mindig nagy nyereséget realizáló vállalatnak a jövő­ben sokkal többet kell dolgoz­ni hasonló eredményesség el­éréséért. Világos választ kell adni arra, hogy az új árrend­szerben a társadalom értékelé­se érvényesül, s nem az irányí­tó szerv — a vállalatot rövi­dítő — elgondolása. MINDEZEK olyan soronlévő politikai feladatok, amelyek megoldása nélkül egyetlen te­rületen sem vezethetnek tény­leges eredményre a gazdasági­technikai intézkedések. Ágoston László Riportunk nyomán 1 A leírt szó becsülete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents