Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-14 / 217. szám

1967. SZEPTEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Amiről a kongresszuson beszélnek Lakásépítés a gazdaságokban 48 órás munkaidő a földeken Beszélgetés a MEDOSZ főtitkárával Szeptember 29-én és 30-án tartja a Mezőgazdasági, Er­dészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete XXII. kong­resszusát. Ebből az alkalom­ból kerestük meg Kovács Istvánt, a szakszervezet fő­titkárát — Jelentős a fejlődés a mi területünkön — mondotta. — Az állam, illetve az egyes gazdaságok 1963 óta összesen több mint kétmilliárd forin­tot fordítottak szociális be­ruházásokra; az átlagkerese­tek 13 százalékkal nőttek. Megszűnt a kettős biztosítási rendszer, az időszaki dolgozók is ipari biztosítottak lettek. Szakszervezetünk részt vett a nyugdíjtörvény kidolgozásá­ban. Kétszeresére nőtt a fel­nőtt- és négyszeresére a gyer­meküdülésben résztvevők szá­ma. Komoly eredményeket ér­tünk el a mumkásvédelemben. Társadalmi munkásvédelmi őrhálózatot szerveztünk. És részünk van abban, hogy a halálos balesetek száma 40 százalékkal csökkent. — Ez a megállapítás Pest megyére is vonatkozik? — Sajnos, nem. Pest me­gyében egyharmaddal több halálos baleset történt, mint korábban. Ismerjük az okokat is: a főváros szívóhatása na­gyon érződik a megyében; több helyen a mezőgazdaság­ban csak a gyengébb munka­erő marad. Fegyelmezetleneb­bek is, de különösen az ital okoz sok tragédiát. Méginkább megköveteljük a jövőben a szabályok betartását és fele­lősségre vonjuk a mulasz­tókat; ugyanakkor arra tö­rekszünk, hogy a munkásvé­delmi előadásokat szemlélete­sebbé és érdekesebbé tegyük,; — Milyen új feladatokat' tűz a szakszervezet elé a XXII. kongresszus? — Munkánkat megszabja az <ij gazdasági mechanizmus. Növekszik a szakszervezet szerepe is. Célunk, hogy job­ban képviseljük a dolgozók érdekvédelmét, biztosítsuk be­leszólási jogukat az üzem életébe. Maga a mechanizmus nem cél, hanem eszköz,, s mi ezzel az eszközzel az ered­ményesebb, jövedelmezőbb gazdálkodást, az életszínvonal fokozott emelkedését akar­juk elősegíteni. Az új hely­zet hozzáértést, politikai bá­torságot kíván és közvetle­nebb kapcsolat kiépítését kí­vánja tőlünk a szakszerve­zeti tagsággal. — Mit jelent ez a gyakorlat­ban? — Ha valahol a közösséget sértő intézkedést akarnak bevezetni, a szakszervezeti bi­zottság vétót emelhet. A gaz­dasági vezetőknek ki kell kérni a szakszervezet véle­ményét, nem dönthetnek nél­külünk a gazdasági vezetők leváltásáról, vagy kinevezé­séről sem. — Mit terjesztenek a kong­resszus elé? — Legfontosabbnak tartjuk továbbra is a dolgozók szociá­lis helyzetének javítását. Az állami gazdaságokban lehető­vé kell tenni évenként leg­alább ezer lakás építését. A gazdaságoknak kell biztosíta­niuk a házhelyet, szállítási eszközöket, s ha van, bontási anyagot. 120 ezer forint álla­mi hitelt kapnak az építkezők, s ha meghatározott ideig nem változtatják munkahelyüket, a törlesztésből 23 százalékot el­engednek. Induláskor az ösz- szeg 10 százaléitával kell ren­delkeznie a dolgozónak. Ügy gondoljuk, ez megoldja majd a lakásgondokat a hozzánk tartozó vállalatoknál is. — A munkaidő csökkentése napirenden szerepel az egész népgazdaságban. — Figyelembe véve a mező- gazdasági munka sajátossá­gait, időszaki jellegét, arra tö­rekszünk, hogy a munkaidőt, éves átlagban, heti 48 órára csökkentsük. Erre lehetőséget ad a fokozatos gépesítés, a kettős műszak bevezetése. Meg kell még oldani az emberek munkahelyre szállítását is, munkásszállásokat a jövőben csak a legszükségesebb eset­ben építünk. A családi élet szempontjából sokkal egészsé­gesebb, ha a dolgozó nincs tá­vol hetekig otthonától, hanem naponta hazautazhat. E lehe­tőségek megteremtése érdeké­ben tárgyalásokat folytatunk a KPM-mel és a többi érdekelt minisztériummal. — A szakmai képzés, az ál­talános műveltség? — Ma a mezőgazdasági dol­gozók egyharmadának nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége, kihelyezett osztá­lyokra van szükség. Másik cél: valamennyi fontos ágazatban 2—3 éves tanulóképzéssel szakmunkásgárda kiképzése. A szaktudós, az általános mű­veltség előnye anyagiakban is megmutatkozik majd. Eddig arra törekedtünk, hogy ele­gendő munkaerő legyen a me­zőgazdaságban, most a minő­ségi követelmények kerültek előtérbe. — Ezekkel a fonto­sabb problémákkal foglalko­zunk a XXII. kongresszuson, melyet első esetben rendezünk a szakszervezet saját székhá­zában, 270 ezer szervezett dol­gozónkat képviselő 315 kül­dött részvételével. —soós— / Étterem épül Alsógödön Alsógöd a Dunakanyarban fekszik és üdülőközségként tartják számon. Természeti adottságai valóban azzá te­szik,. .de .a falu .ellátását még jelentősen javítani kell. Nagyon hiányzott a vendég­lő. Valencsik Éva vb-titkár most örömmel közölte: lesz állandó éttermük, mert ed­dig csak a strandon működött idényvendéglő. Az új vendéglőt a falu köz­pontjában, a 2-es fő közle­kedési út mentén építik, ve­gyes beruházásból. A be­rendezés és az üzemeltetés már a földművesszövetkezet gondja lesz. ..... . A kétszáz személyes étte­rem munkálatainál az első kapavágást szeptember 15- én teszik meg a tsz-közi épí­tővállalat dolgozói. A tervek szerint a jövő nyárra már itt étkezhetnek az alsógödiek és a forgalmas főútvonal uta­Művelődési otthont kapott a százhalombattai munkásszállás Majdnem kétmillió forin­tos költséggel művelődési otthont kapott Százhalom­battán a Dunai Kőolajipa­ri Vállalat 1800 személyes munkásszállása. A korsze­rűen berendezett otthonban többek között 300 személyt befogadó moziterem, könyv­tár, több klubszoba, oktató­terem várja a látogatókat. törekvésünkben nagy megér­tésre és segítségre találunk. Néhány példát is említhetek. Most tárgyalunk például egy külföldi céggel, Cardinal fajta símavessző beszerzéséről. A szakmunkásgárda rendelkezé­sünkre áll ahhoz, hogy szapo­rítóanyag termelésével foglal­kozzunk. Élünk vele. Pár év­vel ezelőtt, még az volt a fontos, hogy szőlő legyen. Vagy egy másik: elhatároztuk, hogy 50 vagonos hűtőházat építünk. A tárolással jelentő­sen növelhetjük az alma érté­két. Nem kényszerülünk arra, hogy ősszel értékesítsük. Ugyanez a helyzet a szőlővel is. A bor palackozását is sze­retnénk megoldani, többet ka­punk érte úgy. — Gondjaik a termelésben? — Amit a gazdaságon belül meg lehet csinálni, azt igyek­szünk bevezetni. Gondot okoz azonban az időközönként fel- fellépő alkatrészhiány, továb­bá nagy nehézséget jelent a termésátlagok növelésében, hogy nincs elegendő műtrágya, főleg nitrogéntartalmú. — Mit tart a jelen időszak legfontosabb feladatának a termelőszövetkezetek gazdál­kodásának további fejlesztésé­ben? — A gazdaságirányítás új rendszerében, minden egységet alkotó tényező közül — tehát a beruházások, hitelek, terve­zés stb. — legfontosabbnak tartom az áru értékesítésének megszervezését. Ebben a mun­kában nagy segítséget várunk a napjainkban megalakult te­rületi szövetségtől is. — Miben tud leginkább se­gíteni a területi szövetség? — Legyen információs szol­gálata, tájékoztasson a beszer­zés és az értékesítés lehetősé­geiről. Segítsen létrehozni áru- kapcsolatokat, ugyanakkor működjön közre vitás kérdé­sek esetén a minősítésnél. — Ha az áruértékesítés szervezését tartja legfonto­sabbnak, bizonyára e téren a legrosszabbak a tapasztalatai. — Azért tartom fontosnak, mert eddig az áru értékesítését nem a szövetkezetek irányí­tották, hanem mindig az átve­vő vállalatok és sajnos sokszor érvényesült az átvevő szubjek­tív érték- és minőségelmélete. Ezért kell az új gazdasági me­chanizmusban a termelő üze­meknek is megtanulni keres­kedni, mert ez, árutermelésük kiegészítő és befejező része. — Az értékesítésnek milyen formáját választja a sok kö­zül? — Termelőszövetkezetünk, mintegy 32 milió forint értékű árut ad át a kereskedelemnek és az iparnak. Az árunak több mint fele egyenesen exportra kerül, ugyanis az exportra kül­dött áruért többet kapunk. A mi termelőszövetkezetünk to­vábbra is a szerződéses terme­lés híve, árunkat a szövetkeze­ti és az állami szerveken ke-. resztül kívánjuk értékesíteni. Amint az előbb mondottam, termelőszövetkezetünk, még inkább arra törekszik a jövő­ben, hogy elsősorban a piac igényeinek megfelelő árut ál­lítson elő. — Mit ért ez alatt? — Azt, amit a fogyasztó igényel, keres és szívesen vá­sárol. A közgazdászok meg­állapították, hogy világszerte igényesebb a vásárlóközönség. Ezit tudomásul kell vennünk, amikor a minőségi termelés­ről beszélünk. Sajnos, a ter­melőüzemek egyik része azt szeretné, ha a rossz minőségű áruja is exportra menne. Ha ez nem sikerül legálisan, igyekszik a ládák alján ki­csempészni, ártva ezzel nép­gazdaságunknak, külkereske­delmi szerveinknek. Itt emlí­teném meg: nem szeretünk, nem tudunk, de nem is aka­runk szépen csomagolni. Ez­zel a rossz hagyománnyal sürgősen szakítani kellene, mert világszerte folyik a ver­seny a vevőkért, és hiába szép az áru, ha csúnyán tálaljuk. — Birtokos esetben beszél, pedig úgy tudom, hogy a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz ilyen értelemben már előreha­ladt. — Valóban törekszünk az ízléses csomagolásra, mégis azt javaslom, hogy hozzanak létre — ha nincs — olyan in­tézményt, amely megtanítana bennünket csomagolni, szíve^ Egy hónap - ötezer látogató Alig egy hónapja nyílt meg Zebegényben a Szönyi István Emlékmúzeum. Ez idő alatt több mint ötezer látogatója volt az ország legújabb mú­zeumának. Neves művész és közéleti vendég mellett, sok budapesti kiránduló is meg­fordult már a múzeumban. Megyénknek ez az új mú­zeuma a téli hónapokban is az érdeklődők rendelkezésére áll. A hétfői nap kivételével a hét minden napján, megte­kinthető. Fontos exportunk a galamb és a házinyúl Kocsér, Jászkaraj enő és Tá- piószentmárton környékén nemcsak szórakozásból, hanem jelentékeny mellékjövedelem­mel — hivatásosan is foglal­koztak már a háztáji gazdák a galambtenyésztéssel. Az ál­talános fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetek a múlt év­ben kezdték meg a tenyésztési szerződések megkötését. Ta­valy kétezer galambra kötöt­tek egyezséget, az idén tízezret vásárolnák meg a tenyésztők­től. Ezzel egy időben a régeb­bi kis testű galambállományt fokozatosan átcserélik a hizla­lásra alkalmasabb, húsosabb fajtákkal. A szövetkezeti fel­vásárlás másik fontos export­cikke a házi nyúl. Főképpen Albertirsán, Maglódon, Gödöl­lőn növekszik a nyúltenyész- tők száma. Ebben az évben Pest megyéből 45 ezer házi- nyulat vásárolnak fel a szövet­kezetek. Kis ráfordításokkal — nagy eredmény irányító és ellenőrző munkájá­ban ezért nagyobb helyet kell biztosítani a műszaki fejlesz­tésnek. A politikai munka eszközeivel is értessük meg az üzemek dolgozóival, hogy a műszaki fejlődés lehetséges leggyorsabb ütemének megva­lósítása, nem rövid időre szóló feladat. Természetesen ebben a mun­kában a legtöbb továbbra is a műszaki-gazdasági szakembe­rekre hárul, mégis, a korábbi­nál jobban kell támaszkodni a szakmunkásokra cs az újítókra, akiknek gyakorlati tapasztala­ta, szaktudása nagy segítséget jelent. Anyagi erőkkel ezután sem fogunk bővelkedni, de az új gazdasági mechanizmus meg­teremti annak lehetőségét, hogy a vállalatok a műszaki fejlesztéshez szükséges eszkö­zöket megszerezzék. De a vi­szonylag szűkös lehetőségek­kel is boldogulhatunk, ha jól differenciálunk a feladatok között, ha a fejlesztés feltéte­leit pontosan számba vesszük, ha a legfontosabb feladatokra összpontosítjuk a szellemi és az anyagi erőt. Viszonylag gyorsan megtérülő kis ráfordí­tásokkal is érhetünk el nagy eredményt hozó műszaki fej­lesztést. Dr. Fazekas László Vajon kellő mértékben ki­használjuk-e a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőt? Mit kell tennünk ezután, hogy a műszaki fejlesztés hatéko­nyabb legyen és jobban szol­gálja a vállalat érdekét, egy­ben a lakosság életszínvonalá­nak emelkedését? Ezekre a kérdésekre választ kell adni minél előbb, hogy az új me­chanizmus lehetőségeit minél jobban kihasználhassuk. Az elmúlt évek alatti fejlő­dés ellenére néhány területen jelentős elmaradás tapasztal­ható. A gyártmányok korsze­rűsége nem minden üzemben kielégítő, alacsony a gépek ki­használási foka. Nem elegendő az üzemen belüli anyagmozga­tás, a szállítás, a raktározás gépesítése. Elmaradtunk a kö­vetelményektől, a gyártási fo­lyamatok megfelelő műszaki színvonalon szerszámokkal, készülékekkel, műszerekkel történő felszerelésében. Az üzemen belüli tudományos, kutató és kísérleti munka be­vezetésére, illetve kiszélesíté­sére még csak a kezdeti lépé­seket tettük meg. A műszaki könyvtárakat, a rendelkezésre álló szakirodalmat és a tanul- mányutakat sem használják fel eléggé. Az újítómozgalmat kevésbé sillerült a műszaki fejlesztés szolgálatába állítani. A párt gazdasági szervező, Fiatal műszakiak I s — a Városligetben| A Szakszervezetek Országos !$ Tanácsa és a KISZ Központi $ Bizottsága szeptember 13-án a fiatal műszakiak és közgazdá- 5 szók napjának megrendezésé- | vei gazdagítja a szovjet tu-1 domány és technika 50 éve J című jubileumi kiállítás ^ programját. Az esemény most § elkészült részletes terve azt $ ígéri, hogy ebből az alkalom- § ból a szokásosnál is több él- ^ ménnyel gyarapodhatnak a ^ Városligetbe látogató ifjú § szakemberek ezrei. sen megfizetnénk a tanítási § költséget. Egyébként igyek- ^ szünk az áru értékesítésében § azt az utat járni, amely ne- ^ künk a leginkább megfelel, i Két évvel ezelőtt a MÉK-kel | olyan megállapodást kötőt- s tünk, hogy exportra kerülő s áruink, a szőlő és a gyümölcs $ mennyiségi és minőségi koc- $ kázatát vállaljuk. Ezért a köz- | vetítő kereskedelem árréséből § juttatást igényeltünk. Megálla- § podtunk, hogy kilónként 35 | fillért kapunk a megállapított § exportárakon felül. Ezért a ^ munkáért tavaly megközelítő- ^ en egymillió forintot kaptunk, i az idén előreláthatóan még S ennél is többet kapunk. Eh- ^ hez pedig nem kellenek kü- ^ lönleges adottságok, csak lel- § kiismeretes munka az áru ^ csomagolásánál, mérlegelésé- ^ nél, szállításánál. Két év alatt ^ több száz vagon árut expor- ^ táltunk, de a külföldi vevő ^ sem mennyiségi, sem pedig i minőségi kifogást nem emelt 5 ellenünk. | — Tudomásom szerint lehe- \ tőség van arra, hogy a szövet- ^ kezetek közvetlenül a külke- ^ reskedelmi vállalattal kösse- ^ nek értékesítési szerződést. k — Ez kizárólag üzleti kér- % dés. 'Mindenki azzal köt, aki- $ vei a bonyolítás során a leg- $ jobban jár. Mindenesetre a | gazdaságirányítás új rendsze- ^ rében az áru értékesítése ^ rendkívül nagy szerepet kap. | Mihók Sándor * A tanulószobán Itt már a mama nem segít, egyedül kell rendbeszedni az ágyakat (Foto: Gábor) Másodszor virágoznak az almaíák Szegeden Szegeden — főképpen a Ti­szával határos területeken — szokatlanul nagyarányú az almafák másodvirágzása. Még a kisebb, fiatal nyári alma­fákon is 20—25 virág látható. Némelyik fán már az apró másodt érmések Is megjelen­tek. | Kollégium a városban | Nagykőrösön nyílt meg a megye első általános iskolai kol- ^ légiuma a tanyai gyermekek részére. A korszerűen berende- | zett épületben négy pedagógus felügyelete mellett ötven V— ^ Vili. osztályos kisdiák talált otthonra, akik ezelőtt nyolc-tíz ^ kilométert gyalogoltak az iskoláig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents