Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-09 / 186. szám

MA ESTE MEGEMLÉKEZÉS CSEMICZKYRŐL 1960-ban halt meg Csemicz- ky Tihamér gyógyszerész, fes­tő- és grafikusművész, Abony volt lakosa. Halálának 7. évfordulója al­kalmával ma este 6 órakor megemlékezést tartanak em­léktáblájánál. (Kossuth tér 12., gyógy szert ár.) Nyugdíjasgyűlés Péntek délután fél kettőkor a Vasutas Művelődési Házban gyűlés lesz. A vezetőség kéri a tagságot, hogy minél többen jelenjenek meg. Más érdeklő­dőket is szívesen látnak. PEST MEGYEI hSbLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 185. SZÄM 1967. AUGUSZTUS 9., SZERDA its fi//» ot fftmtfj ünnvpe előtt Abonyban már az augusztus 20-i ünnepségek gondos előké­szítését tárgyalják. A gazdag, színes programban kiállítások, kulturális és sportrendezvé­nyek szerepelnek. A József Attila Tsz KISZ-szervezete aratóbálra készül. Arra is gon- gondolnak, hogy a lakosság el­látása zavartalan legyen, az élelmiszerboltok és a vendég­látóüzemek győzzék a forgal­mat. Sikeres akció volt Kúszás gerendán, mászás kötélen, futás gázálarcban Huszonnyolc csapat honvédelmi versenye Napfényes nyári reggel kezdődött a ceglédi lőtéren a járási összetett honvédelmi verseny döntője. Vasárnap reggel vidám csoportokban érkeztek a helyszínre a ver­senyzők, s kilenc órára, a kezdés időpontjára, százhat- vanan gyűltek össze a kí­sérőkkel együtt. Amikor felsorakozott a hu­szonnyolc csapat, Sziráki Pé­ter, a járási tanácstitkár Vonzó árak, feltöltött készletek A boltok sikerrel állják a rohamot A kínai mackó és az élelmesek Szombat délután már meg­jelentek az augusztus 7-től 20-ig tartó szezon végi kiárusí­tás plakátjai az üzletek kira­kataiban. A „módosított” árcé­dulák sok érdeklődőt vonzot­tak. Már akkor délután meg­történt az előzetes kalkuláció: mit lehet és mit érdemes ven­ni? A földművesszövetkezet áru­házában a hétfő délelőtti órák­ban igazi vásári hangulat ural­kodott. Igaz, hogy az ideig­lenes eladóterek nem valami kényelmesek, de — mint lát­tuk — a vevők türelme, az eladók udvariassága áthidal­ta ezt a problémát. A kerti emyős asztaloknál sok kis­gyermekes papát láttunk vá­rakozni, míg a mama a szöve­tek, selymek között válogatott. S ha megszomjaztak? Várta őket az ideiglenesen felállított vendéglátó pavilon. Az első nap forgalmáról vég­leges képet még nem kaphat­tunk, de annyi már biztos, hogy a várakozáson felül kezdték a kiárusítást: több száz női és férfiruha, nem ke­vesebb gyermekholmi talált gazdára. A méteres áruk osz­tályán volt talán a legnagyobb forgalom: itt a 40 százalékkal olcsóbb selymeket, szöveteket öt-hat méterével vitték az élelmesek. — S ha kifogy a készlet? — kérdeztük az áruház helyettes vezetőjét. — Van utánpótlás a rak­tárainkban még több százezer forint értékű. Férfiruhából máris fel kellett tölteni a polcokat. A „sztár” ez ideig a gyermekmelegítő. A majdnem fele árú kínai mackónak nagy a keletje. De nem tátong üre­sen a táska-, fürdőruhaosztály sem. Ott is több ezer forintos forgalmat bonyolítottunk le már az első napon. (csat —) KICSIK _ NAGYOK Úszni tanulnak Reggel fél hatkor már csob- banástól, vezényszavaktól han­gos a ceglédi strand: úszni ta­nulnak a gyerekek. Az idei szezonban mintegy száz gyer­mek tanult meg a vízben mo­zogni — általában — 8—10 évesek. De nemcsak a gyere­kek tanulnak úszni: vannak lelkes felnőttek is, akik szin­tén vállalkoztak a tanfolyam­ra. Vándorló kaktuszok Peru pusztáin olyan kaktusz nő — amely járni tud. Gyö­kerek helyett hegyes, apró ka­rókkal ellátott kinövés van rajta. Ha erős szél fúj, akkor a kaktusz nagy távolságokra is eljut és ott újból megkapasz­kodik. mondott üdvözlő beszédet, majd megkezdődött a ver­seny. A férfiak három korcso­portban küzdöttek. Kü ön női csoport is indult a versengésben. Elő­ször egy öt méter hosszú gerendán kellett végighalad- niok a versenyzőknek, majd a két fa közé függesztett öt méter hosszú kötél végig- mászása következett. Ezután előkerültek a gáz­álarcok: a következő verseny­szám ötven méter futást írt elő ezzel a felszereléssel. A háromtagú járőrök sebesült­szállítással is szerepeltek, ketten vitték harmadik tár­sukat egy ötvenméteres sza­kaszon. Próbára tette a verseny­zőket a 15 méteres kúszófo­lyosó is, amely után ötven méterről három bukó alak leküzdésére került sor. így nevezik a kispuskások lövé­szeti akcióját ebben a sport­ágban. Befejezésül gránátdo­bás szerepelt a vetélkedő programjában. A rendezők gondosan elő­készítették a pályát. Piros zászlókat lengetett a szellő az akadályok kezdetén, a vé­gén fehér lobogók voltak. S íms szalagok jelezték a futók útját az er­dő fái között. Vendégként megjelent az MHS megyei elnökségétől Méth József alezredes, el­jött a városi KISZ-titkár, Balogh György is. A versenyzők nagy igyeke­zettel próbáltak minél jobb eredményt felmutatni. Az alábbi eredmények születtek: Férfi I. korcsoportban — 1500 méteres pályán, hat aka­dály leküzdésével — az abo- nyi Lenin Tsz csapata lett az első, 7 perc, 39 másod­perccel. Férfi II. korcsoportban — 3000 méteres pályán hat aka­dállyal — a csemőiek csa­pata szerepelt a legjobban, 12 perces teljesítménnyel. Férfi III. korcsoportban — 1500 méteres pályán — a ceg­lédi Május 1 Ruhagyár csa­pata, 9 perc 8 másodperccel lett az első. A nők versenyében — 1500 méteres pályán, hat akadály- lyal — a ceglédi Május 1 Ruhagyár versenyzői szere­peltek a legjobban. Végül az MHS megvendé­gelte a verseny résztvevőit. Jó hangulatban, kellemes esz­mecsere közben fejeződött be ez a sikeres vasárnapi akció (t) Se puli* se hajtúr A ceglédberceli Egyetértés Tsz mintegy 300 szarvasmar­hával büszkélkedhet, de a tsz legelőin még sincs dolga a gu­lyásoknak. Rétjük területe 116, legelőjük pedig 228 hold. Ré­gebben, amikor szabad legel­tetés volt, a szennyezett, meg­tiport rétekről, legelőkről alig tudtak szénát begyűjteni. Egy idő óta megváltozott a vidék képe. A legelőt vékony huzalok fogják közre — mint- eg” kijelölve a tehenek „moz­gási körzetét”. Munkába állt a villanypásztor. Az alacsony feszültségű berendezés vissza­tartja az állatokat. Nem kó­szálnak, nem teszik tönkre a legelőt. A legeltető területet, a fű minőségétől függően, sávon­ként használják, s a napi öt­hatórás legeltetés során, mint valami földbe rejtett jászol­ból, úgy legelésznek a szarvas- marhák. A villanypásztor a tsz előnyére vált, mert az idén már 73 hold területről kaszál­ni is tudtak. Sűrűn fordulnak meg vendé­gek is az Egyetértésben, hogy tapasztalatot szerezzenek a berceliek legelőgazdálkodásá­ról. Se puli, se bojtár: mégis száz fejőst tud kordában tartani egyetlenegy asszony! (Irta és fényképezte: Jakab Zottán) Átadás — piaci napon Amikor leszámolják otthon a fizetést... Nem ártana a fizetéses szabadság sem Korán reggel jó a hangu­lat a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezetnél, a Rákóczi úton. A bércéit és az albertirsai asszonyok — annak ellenére, hogy az át­adási napon ugyancsak korán kelnek — jó kedvűek. Külö­nösen akkor, ha az átvett ruhákban a meó semmi hi­bát sem talál, no és a piaci bevásárlás is jól sikerült. Mert, kérésükre a szövetkezet pén­tekre tette az átvételt, hogy az asszonyok a munka leadá­sa után a piacról se marad­janak le. A szövetkezet első félévi exporttervét 100,6 százalék­ra teljesítette, s ez az ered­mény az asszonyok munká­ját dicséri. Jelenleg leányka­ruhákat készítenek, melyeket a Szovjetunióba szállítanak. Az ízléses, csinos ruhácskák alighanem tetszenek a meg­rendelőnek ... Ezek az asszonyok bizony nem unatkoznak otthon. Két- három gyerek ellátása, a ház­tartás vezetése mellett min­den idejüket a varrógép mel­lett töltik, De — mint mond­ják — megéri, mert a „mel­lékes” havi 700—800 forint. — Én már nem is tudnék meglenni varrás nélkül — mondja Sági Ferencné, aki 1959 óta dolgozik a szövet­kezetnek. — Még két évem van a nyugdíjig. De ha lehet, tovább szeretnék tagja lenni a varrórészlegnek. Pedig nem könnyű neki, a lánya dolgo­zik, s a két unoka nevelése is rámarad. Cinkos Mihályné Albertir- sáról jár be hetenként le­adni a munkát. — Nemrégiben állandó mun­kát kaptam volna a faluban, de inkább vállalom a bejá­rást, szeretek itt dolgozni. Tízhónapos kislányom van Sem 6, sem a férjem nem nagyon érzi meg, hogy én is dolgozom ... csak amikor le­számolom a fizetést... És így vélekedik Szuda Mihályné is, aki három gye­rek mellett keresi a „sóra, paprikára” valót. A szövetkezet az éven­kénti leltározás idején kény­szerszabadságra küldi dol­gozóit. A pihenés ugyan rá­juk fér, de — mint mondják — jó lenne, ha ez fizetéses sza­badság lenne. Hiszen ők is ledolgozzák a napi nyolc órát... És a szövetkezetnek is van panasza: kicsi az átvevőhe­lyiség, zsúfolt a raktár és a szabászok egymás hegyén- hátán végzik munkájukat. Ha tágasabb helyiségbe költöz­hetnének, több bedolgozót fog­lalkoztathatnának. Jó lenne ez a vállalatnak is, nem beszél­ve arról, hogy több gyere­kes anyát tudnának foglalkoz­tatni. (cs—i) SPORT Kézilabda XII II Remekül játszott a gárda Két megyei csapat találko­zott vasárnap Cegléden. A Ceglédi Építők ellenfele ez­úttal a Váci Fonó együttese volt. A mérkőzést 50Ó néző előtt játszották. Jó játékveze­tés mellett biztos hazai győze­lem született. Ceglédi Építők—Váci Fonó 22:17 (13:9) Cegléd: Csendes — Jónás, Bálint, Szálkái, Rossi, Monori, Hörömpő. Csere: Szalisznyó — Vass, Szabó. A vendégek kezdtek jobban, de jelentős előnyt nem tudtak kiharcolni. A hazaiak 8:9 után egyre jobban játszottak, és ez gólokban is megmutatkozott. A félidő végére már 13:9-re vezettek. A második játékrész elején Szalisznyó védett, de megsé­rült, és ezért ismét Csendes állt a kapuba. A játék képe nem változott. A ceglédi csa­pat magabiztosan szőtte táma­dásait, és már a félidő dere­kán érezni lenetett, hogy le­győzik az „ősi” riválist. A CSATORNÁN INNEN 20:13 után kissé kiengedett az Építők csapata. Ellenkező esetben győzelmük még na­gyobb arányú lehetett volna. Végeredményben 22:17-re győztek — teljesen megérde­melten. Tehát a csapat ismét nagyon fontos két bajnoki pontot szerzett. De nemcsak ennek örülnek a ceglédiek há­za táján, hanem annak is, hogy jói játszott a gárda. A gólokat Jónás (7), Bálint (5), Szálkái (5), Vass (3), Rossi (1), Monori (1) szerezte. Jók: Vass remekül irányí­tott, Jónás rendkívül gólve­szélyes volt, Csendes, aki kez­di azt a formát mutatni, amit régebben megszoktunk tőle. De a többiek sem keltettek csalódást, elveszett labdát nem ismerve, lelkesen küzdöttek. A következő fordulóban a ceglédiek a KISTEXT ottho­nában lépnek pályára. A mér­kőzés esélyese feltétlenül a ha­zai csapat, de jó formában és lendületben levő csapatunk kellemes meglepetést okozhat. (—reán) NAPFÉNY BRÜSSZELBEN A WIEN—OS­TENDE expresszen fogalmazta meg a gondolatot — vi­tazárónak — uti- társam, a szakál­las londoni egye­temista: — Ha az ember nem diplomata és nem rajzművész, akkor elegendő, ha világjáró útján az anyanyelve mellett még egy­két nyelvet beszél, hármat-négyet meg ért hozzá ... Viccnek szánta Ugyan, de szavai eszembe jutottak azon a verőfényes délutánon, mikor vendéglátóim kí­sérete nélkül, elő­ször csavarogtam egyedül Brüsszel hetvenhét nyelvű, bábeli zűrzavará­ban. Nem messze Alpesi levendulát tessék! Teke: A Kossuth Kupa eredményei Hat csapat részvételével szombaton és vasárnap bo­nyolították le Cegléden az Építők tekepályáján az 1967. évi teke Kossuth Kupa 8x100- as tarolásos versenyt. A nagy érdeklődés mellett lezajlott verseny több szép és izgalmas találkozót hozott. A két napon át tartó versenyt sokan néz­ték meg. Eredmények CSAPATBAN: 1. Űjpesti Dózsa 2075 pont, 2. Ceglédi Építők „A” csapata 2022, 3. Kecskeméti Spartacus 1961, 4. Kecskeméti MÁV 1905, 5. Ceglédi Építők „B” csapata 1876 és 6. Debreceni Vasutas SC 1822 pont. EGYÉNIBEN: 1. Kratoch­will József. Üjpesti Dózsa 312 fa, 2. Raffay Gyula, Ceglédi Építők 289 fa, 3 Mészáros Jó­zsef, Űjpesti Dózsa 286 fa és 4. Rónaszéki Lajos, Ceglédi Építők 286 fa. (sz) a Nord pályaudvartól lüktet, dobog a város szíve. A Grand Boulevard túlsó oldalán, a Rue Neuf-ön özönlik a nép: áruházból ki, áruházba be. Ez a brüsszeliek Váci utcája. ITT KÍNALGATJA csupa üveg és csupa ízlés kirakatai­ban áruit a Bon Marchet, a Sarma, a Galerie Anspech áruház, és mellettük a borsos áru kis üzletek egész sora. A francia illatszerektől, keleti gyöngyöktől kezdve a magyar műszálas export pulóverig, a téliszalámiig, vagy a lengyel népi faragásokig itt mindent megkaphatsz — szinte az ide­genforgalomnak él ez a város­negyed. A Bon Marchet előtt forgal­mi akadály. Bánatos csacsi Acsorog a járdán, hátán kis puttony. Mindennap látják, mindennap csodálják. A csa­csit és a gazdáját is, a baszk sapkás, nyakba kötött, piros kendős fiatalembert. — Illatos alpesi levendulát tessék! Csak húsz frank, höl­gyeim! Most tessék! A pajkos szél elkapja az il- atot és végig görgeti a Rue Neuf-ön. Elkeveri a pörkölt kávé, a gyümölcs, az éttermek­ből kiszökő sült vaj illatával. Nekem, hogy-hogy nem, a ti­hanyi levendulamezőt juttatja az eszembe. Ejnye, no — csak nem érzékenykedik el egy ko­moly felnőtt egyhetes nyaralás után... A GRAND BOULEVARD­TÓL nem messze érdekes kis bolt kelti fel a járókelők fi­gyelmét: utcai cipőjavító. Pil­lanatok alatt megjavítja a csa- tangolás során válópert indí­tott cipősarkakat, búcsúzkodó talpakat, 6zandálpántokat. Munkája nem drága és igen tartós, s ami a lényeg: öt-tíz perc múlva ismét jó a cipő. Az Italians zöldség-gyümölcs áru­házban éppen nagy nyári vá­sár van. A fanyar afrikai al­ma, a flamand alföld ősziba­rackja, a francia paradicsom hegyekben áll. Akad paprika is: afrikai apró pili-pili, és vajsárga húsú magyar. A pap­rikái kevesen veszik, nem sze­retik. Hiába: ahány ház, annyi fzokás. (Következik: EURYDIKE ÉS A TÖBBIEK.) Eszes Kati ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents