Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-27 / 202. szám

1967. AUGUSZTUS 27.. VASÁRNAP "T^firtop 7 TUDOMÁNY - TECHNIKA Óránként 20 ezer levél osztályozása Mit jelent az irányító szám a postánál? ÚTÉPÍTŐ MINDENE A budapest—törökbálinti kettős autópálya, illetve az új balatoni műút építésénél több­szőr bemutatkoztak a Volvo cég út- és munkagépei. Jellemzőjük a pontosság, a nagy tel­jesítmény és a berendezések megbízhatósága. Téli hóekézésre éppen úgy használható, mint az utak oldalának gyalulására és aszfalt törésre. Nagyobb üzletkötést remélnek a ma­gyar fél és a svéd cég között. /* Új táplálék: a kék alga Az afrikai Csád államban francia kutatók néhány év­vel ezelőtt megfigyelték, hogy a lakók a tavakban és mo­csarakban fűzfakosarakkal egy spirulin nevű kék alga­fajt halásznak. Az algát a na­pon szárítják, majd étkezés­hez mártásnak készítik el. A francia kutatók eleinte nem is gondoltak ar­ra, hogy az említett algá­nak mekkora a tápértéke. Ké­sőbb, a laboratóriumi vizs­gálatok során kiderült: a spi- rulinnak tízszer nagyobb a fehérjetartalma a búzáénál es harmincszor nagyobb a bur­gonyáénál. A további ana­lízisek bizonyították, hogy a spirulin 68 százaléka fe­hérje, 20 százaléka szénhid­rátból áll és 2—3 százalék­ban különféle vitamin (A, Bt, B6, Bú, C) mutatható ki benne. Ez a megfigyelés inspirál­ta a kutatókat arra, hogy Franciaországban (Antibes) kék algatermelő kísérleti üze­met hozzanak létre. A ter­melést 100 négyzetméter te­rületű medencerendszerben kezdték meg, ahol a csádi mocsaraknak és tavaknak megfelelő ásványi sótartal­mat biztosítottak. A kutatá­sok előzőleg már bebizonyí­tották, hogy csak lúgos kör­nyezetben várható jó ered­mény ezen a téren. Az alga fejlődését nagymértékben elő­segíti a széndioxid. Termé­szetesen az alga fejlődéséhez hozzájárul a kitűnő antibesi klíma, a sok napfény, a 30 C-fok körüli hőmérséklet. Elő­zetes számítások szerint nagy­üzemi termesztésben hektá­ronként 40—50 tonna algát nyerhetnek. Igen jelentős eredmény ez, mert azt is figyelembe kell venni, hogy a spirulin terméshozama súlyra tízszerese az ugyan­ekkora területen begyűjthe- tő búzáénak. Ezek az adatok a franciaországi kísérleti te­lepre vonatkoznak, az afri­kai „szűz talajon”, azaz a mocsarakban és tavakban az ottani klímaviszonyok mel­lett még kedvezőbbek az ará­nyok. Az említett alga termesz­tése nem túl költséges. Jól előkészített medencehálózí kell hozzá, a többit elvég: a nap és a széndioxid mef felelő adagolása. A kék algi nak nagy tápértéke melle előnye még, hogy tárolás; szárítása és szállítása tech­nikai szempontból nem jelent nehézséget. A JOVO A SZILIKÁTFESTÉKÉ A Szovjetunióban új festék­előállítási módszert dolgoztak ki. Ezek a festékek tartós­ságukat tekintve felvehetik a versenyt a kerámiával. A ne­vük: szilikátfesték. Ez a festékfajta úgy készül, hogy folyékony káliumüveg-oldat- hoz festékanyagokat adnak. Egyetlen „szilikátszivárvány”- gyár évente 6 tonnát tud előállítani belőle. A gyárban a munkát összesen 12 mun­kás látja el. Az épületek külső kikép­zésére szánt festékekhez kü­lönleges pigment anyagokat adnak, amelyek a fedőanya­gokat rendkívül tartóssá te­szik. A szilikátfestékkel ké­szült falfestés több évtize­den át megőrzi eredeti fris­seségét és a legjobb másfaj­ta festékekkel felveheti a versenyt. A szilikátfesték-hár- tya kissé áttetsző — ez mély tónus hatását kelti. A tartós szilikátfestékek nem fakulnak ki, moshatóak, megakadályozzák a falak pe- nészesedését és a különböző mikroorganizmusok meghono­sodását. A szilikátfestékekből szükség esetén olyan fedő­anyagokat lehet nyerni, ame­lyek vízhatlanok és nem en­gedik át a levegőt. Még a tűzoltók is elisme­réssel nyilatkoznak a szilikát- festékekről, hiszen ezeket jo­gosan lehet a tűzvédő anya­gokhoz sorolni. A közelmúltban jelent meg a hír: a posta az irányí­tó számok rendszere beveze­tésének gondolatával foglal­kozik. Az évről évre növekvő levélforgalom teszi szükséges­sé. Szerte a világon kísérlete­ket folytatnak, hogyan lehet a korszerű technikával ir nyítani a levélforgalmat. A külföldi rendszerek az elektronika közreműködésével végcélként azt akarják elérni, hogy a szokványleveleket teljesen au­tomatikusan, gépi úton osztá­lyozzák! Külföldi tapasztala­tok szerint — 45 százalékos ráfordítással — az osztályozó munka a levélszolgálatban a legnagyobb költségtényező. Ezért elsősorban a levélválo­gatásnál kell megtakarítást elérni. A korszerű megoldás sze­rint: a postaládákból és hiva­talokból érkező színdús, tar­ka-barka levélhegyet először egy nagyság szerinti előosztá- lyozóba öntik, ahol a túl vas­kos vagy túl kicsi küldemé­nyeket kiválasztják. Ezután a levelek és levelezőlapok a továbbító- és bélyegzősorra kerülnek, amelyek a fluoresz- cens-letapogató eljárással dol­goznak. A levélbélyeg papírja fluoreszkáló anyagot tartal­maz, amelyet a kiegyenlítő gép „megtalál”, majd forgató és fordítógépek segítségével egységes helyzetbe állítja a levélküldeményeket. így kerül a levél bélyegzésre, majd a kódoló munkahelyekre. Itt be­tanított munkaerők, anélkül, hogy a küldeményt kézbe vennék, csak az elosztógépek által érzékelhető jelzésekkel látják el a küldeményt, ame­lyek az irányítószámoknak fe­lelnek meg. Ilyen előkészítés utón az elosztógép megkezdhe­ti tüziját .iszerű munkáját! A postai irányítószámok négyje­gyűek. Az első szám a zónát adja meg, a második a terü­letet a zónán belül, a harma­dik a területen belül a körze­tet, a negyedik végül a cím­zett lakhelyének postaszámát. A szem alig tudja követni a különböző váltók, vízszintes és függőleges továbbítószala­gok, markolók munkáját, ahogy a levelek pontosan a megfelelő rekeszbe vándorol­nak. Mielőtt még az ember megismerkedne a látvánnyal, egy óra alatt 20 000 külde­mény fekszik hibamentesen a jelző számának megfelelő rendszerben. Gondoljuk csak meg; ez öt és fél levél és leve­lezőlap egyetlen másodperc alatt! ROBBANTÁS A FOGÁSZATBAN ^fiatalodik a marnsvásárholvi vár kőkorszaktól napjainkig meg­szakítatlan volt az emberi települések élete. A legérté­kesebb leletek egyike érde­kes felfedezéshez vezetett: körülbelül két méter mély­ségben ugyanis a régészek megtalálták egy régebbi vár falainak alapzatát. A fogászat több évszázada alkalmazza a fémből készült fogkoronákat. Az elkészítés vesződséges művelete azóta sem sokat változott. Több le- nyomatot és gipszmintát kell elkészíteni, míg a vékony fémhüvelyt precíz kézimunká­val kialakítják a kívánt for­mára. Négy szovjet kutató ala­posan megreformálta ezt a bo- n'y'ólult műveletsort. Az első fogíenyomat alapján kis mat­ricát készítettek, melybe az alakítandó fémhüvelyt és pa­rányi robbanóanyagtöltetet tették. A „mikrorobbanás” a fémhüvelyt az alakminta fa­lához feszítette és máris elké­szült a pontos fémkorona. Az új eljárás meggyorsítja és je­lentősen olcsóbbá teszi majd a fogtechnikusi munkát. Babamúzeum Delhiben nemrégiben meg­nyitották a babamúzeumot A múzeum több mint száz or­szág néprajzi intézeteihez föl­hívást intézett: küldjenek olyan babákat, amelyek jel­lemzőek az illető nemzetre és annak az országnak a nyelvén „beszélnek”, ahonnan valók. hidak városa. 523 hídjával még a lagúnák vá­rosát, Velencét is felülmúlja. A kikötő rak­partja 45 km hosszú. A 11 silóban és raktár­ban összesen 125 000 tonna takarmányt lehet tárolni, a város 506 hatalmas tartályának ka­pacitása 760 000 köbméter. Duisburg legfon­tosabb árurakományai közé az olaj, az érc és a szén tartozik. Tyumenybe, üzemi kipró­bálásra megérkezett az első MI—8. típusú helikopter. Az új típusú helikopter, amelyet négycsatornás robotpilótával és az időjárási viszonyoktól független repülést, valamint a vakrepülést biztosító mű­szerekkel szereltek fel, a szi­bériai ásványolaj-lelőhelyek kiaknázásához nyújt majd ^ segítséget. Jól alkalmazkodik ^ a sarkvidéki viszonyokhoz. ^ Motorjait még 40 fokos hi- $ degben sem kell előmeiegí- ^ teni a beindításhoz. Amellett ^ ez a helikopter a MI—4-néi öt- $ szűrte nagyobb terhet szállít- § hat. Tengeri csillag és a fejlábűak I Azt a termeszetadta sziklagátrendszert, amely az ausztrá-h liai Queensland partjait védi, az utóbbi évtizedben jelentősen^ kikezdte a 30 centiméter nagyságú tengeri csillagfaj. Az auszt- $ rál hatóságoknak sok gondot okoz ennek a tengeri állatnak a § „korróziós” tevékenysége. A sziklagát védelmére több mód- \ szerrel kísérleteztek, de egyikkel sem értek el eredményt. ^ Nemrégiben az egyik ausztrál biológus kísérletei során jött rá, ^ hogy a tengeri csillagnak halálos ellensége van: a puhatestű § fejlábúakhoz tartozó állat, amely szintén 30 centiméter nagy- ^ ságú és előszeretettel táplálkozik a tengeri csillag húsával. Ezt ^ viszont az ember vadássza előszeretettel, mert a héja jól fel- § használható díszítésre. Az ausztrál szakemberek szerint a fej- ^ lábúak védelmével meggátolható lenne a „sziklafaló' csillag túlszaporodása. tengeri s § Európa második Velencéje \ • j ! Ahol a Ruhr folyócska a Rajnába torkollik, \ ünnepli Duisburg, Európa legnagyobb bel- l földi kikötője fennállásának 250. évforduló- \ ját. ! Évente 32,5 millió tonna árut raknak át — i ez megfelel annak a forgalomnak, amelyet \ Németország legnagyobb tengeri kikötője, ' Hamburg bonyolít le. A ruhrvidéki város a Négy évvel ezelőtt építé­szek, történészek, régészek jelentek meg a marosvásárhe­lyi várban. Néhány nap múl­va ácsolatok adták hírül az arra járóknak, hogy megkez­dődött a sok évszázados múlt­ra visszatekintő ódon falak restaurálása. Története folyamán a vá­rat gyakran ostromolták, a törökök felgyújtották, a Habs­burgok idején pedig átépí­tették. A mostani újjáépí­tésnél az osztrák uralmai megelőző formájában állít­ják helyre a várat. A restaurálással egyidejű­leg ásatások is folynak a várudvar délnyugati részé­ben. A felszínre került lele­tek arról tanúskodnak, hogy Marosvásárhelyen a csiszolt Új szovjet helikopter

Next

/
Thumbnails
Contents